Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-03 / 259. szám

A mai sxámban Elméleti tanácsadó <2. old.) Tények és adatok a két Német­országról (3. old.) Kőművesek 3. old.) Megyénk sportja (4. old.) AI MOP SIABOLCS-SIATMARMEGYEI PA RT BIZOTTSÁG AN AK lAüg-JA X. ÉVFOLYAM, 259. SLÁM ARA 30 FILLKR 1953 NOVEMBER 3, KEDD Gyorsítsuk meg az őszi vetést és mélyszántást! «•Iä tísxi niiiniid és begyűjtés hírei Nagy Imre elvtárs a kiváló me^ zögazdasági szakemberek értekez­letén újból hangsúlyozta, hegy a kormány gazdaságpolitikájának 1b célkitűzése a dolgozó nép élet- színvonalának állandó emelése. — Ebből kiindulva, egyik legfonto­sabb feladat a termelés minél gyorsabb és nagyobbarányú fel­lendítése. A megoldásra váró fel­adatok közül legsürgősebb teen­dőnk a kenyérgabona termésho­zamának gyorsütemű növelése* Ez a követelmény élesen ráirá­nyítja figyelmünket az őszi szán­tás-vetésről szóló minisztertaná­csi határozat jó végrehajtására. Dolgozo népünk életszínvonalá- nak emelése érdekében most leg­döntőbb feladatunk az. hogy jÖ minőségben, mielőbb végezzük el az őszi vetést és mélyszántást. Ehhez államunk nagy segítsé­get adott már eddig' is es ad még inkább a jövőben mezőgazdasá­gunknak. Több műtrágyát és csá­vázószert, fokozottabb és olcsóbb gépi munkát bocsátott rendelke­zésre, mint eddig. Csak megyénk­ben 374 vágón minőségi vetőma­got osztottak ki csere, vagy köl­csön formájában. Pártszerveze­teinknek, népnevelőinknek azon­ban még fokozottabb felvilágosí­tó munkát kell végezniök, hogy dolgozó népünk éljen is ezekkel a lehetőségekkel. A minisztertanácsi rendelet kü­lön kiemeli, hogy az őszi munká­kat gyorsan és jó minőségben kell elvégezni. A korábbi szántás­vetés, __a. jó minőségű munka, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása biztosabb és jobb termést, — nagyobb dai’ab kénye­iét biztosít —, végeredményben a dolgozók életszínvonalának emelését eredményezi. A gyors és jó szántás-vetési munka feltételeit részben az irá­nyító szervek biztosítják, részben maguk a dolgozók kezdeménye­zik. Nagy a jelentősége a gépál­lomások által a termelőszövetke­zetekkel, egyéniekkel kötött szet- ződések pontos betartásának. — Ezeknek köszönheti több termelő- szövetkezet. hogy vetési tervét jó­val a határidő előtt teljesítette, mint pl. a szakolyi Vörös Sugár tsz. is. Igen döntő az, hogy első­sorban a vetéseket mielőbb fejez­zük be. Utána minden erőt a mélyszántásra összpontosítsunk. Az erőgépeket, fogatokat, munka­erőt helyesen osszuk el, kapaci­tásukat a lehető legjobban hasz­náljuk ki. Ezen a téren sokkal nagyobb mértékben kell bevezet­ni minden gépállomáson és álla­mi gazdaságban a váltott műsza­kot. A kettős műszak alkalmazá­sának tudható be pl. a ver.csel- lői gépállomás 7.1 normálhold na­pi átlagteljesítménye. Viszont ahol nem alkalmazzák a jó mun­kaszervezést, mint pl. az encseri- csi gépállomáson, ott az átlagos r.api teljesít.mény csak 2.7 nor- hiálhold. Ez egy műszakban is neves. Az óragrafikonos módszert sem alkalmazzák még széles kör­ben megyénkben. Az egyéni dol­gozóknál célszerű a kaláka-mun­ka, különösen az őszi mélyszán­tásnál. így a nagyobb igaerővel mélyebben és gyorsabban lehet Szántani. Kiterjedtebben kellene alkalmazni az előhántós ekét is az'eddiginél. A mélyítőszántás el­vét sem alkalmazzák mindenütt. Az állandóbizottsági tagoknak és népnevelőknek ezeket a kérdése­ket szélesebb körben kell tudato­sítani. Nagyon fontos az agrotech­nikai szabályok betartása. A szán­tás, vetés mélységére, az ülepe­dett, morzsalékos és gyommentes magágyra gondot kell fordítani. A kombájnaratásra már most kell gondolni a vetés felszínének gimara való eldolgozásával. A ga­bonafélék keresztsoros vetése már az elmúlt évben is jelentős terméstöbbletet eredményezett. A jó példák alapján most sokkal szélesebb körben kell alkalmazni nemcsak az őszi árpánál, hanem a rozsnál és a búzánál is. Ebből a szempontból igen figyelemremél- tó a nagyvarsányi Szabadság tsz. versenyfelhívása, amelyhez szá­mos termelőszövetkezet csatlako­zott, — köztük olyan is, mint a zajtai Dózsa, ahol az összes őszi- árpát'és a kenyérgabonájuk jó­részét így vetették. A trágyázás üteme megyeszerte elmaradt, mert a gabona betakarítása és az őszi betakarítás közti időt nem használtuk ki eléggé. Most a trá­gyázás jó megszervezésével, a vo­nóerő és a szállítóeszközök teljes kihasználásával kell a rendelke­zésre álló egv hónap alatt behoz­nunk a hátrányt. Megyénkben október 25-ig a vetőszántást 78 százalékban, a mélyszántást 20 százalékban vé­geztük el. A rozs 82, a búza 67 százalékát vetettük el. Ezek a számok azt mutatják, hogy na­gyon komoly feladatokat kell megoldanunk az elkövetkező he­tekben. Az eddig elért eredmé­nyekkel nem elégedhetünk meg. Meg kell keresnünk' a lassú ütem okait és erélyesen véget kell vet­nünk a szájtátiságnak. kényel­meskedésnek! Mindenütt biztosí­tani kell a gyors és jó munka feltételeit. Dolgozóink tartsák szem előtt, hogy a győzelem harc nélkül nem születik meg. A párt­szervezetek, tanácsok fokozzák éberségüket. A Medosz, DISz. és más tömegszervezetek tagjai le­gyenek az őszi szántás-vetés él­harcosai. Mutassanak példát jó teljesítményeikkel, szélesítsék a versenymczgalmat, mert az utób­bi időben — kezdve a tanácstól — teljesen elhanyagolják a ver­seny népszerűsítését. Leplezzék le az ellenség mesterkedéseit. A vetésszabotáló tiszavasvári Hajdú Lajos kulák és társai pél­dája bizonyítja, hogy az ellenség nem alszik. Bár volt igájuk, vető­magjuk. mégsem vetettek. Az el­lenségtől erednek azok az . ér- vek-1 is, amelyekkel az öntudat­lanabb dolgozókat próbálják visszatartani a gyors munkától. Az egyik ilyen érv az, hogy a bő termés elhúzódó betakarítása miatt késik a vetés. A bő termés betakarítása valóban nagyobb feladat volt most, mint tavaly, de számtalan esetben legyőzték ezt a nehézséget jó szervezéssel és akarattal. A másik érv, hogy „nincs eső. nehéz a szántás, vetni nem lehet11. Itt csak arra a köz­mondásra hivatkozunk, amelyet maga a dolgozó parasztság böl­csessége állapított meg hosszú - hosszú ideje: „Tavasszal sárba, ősszel porba vetünk.‘‘ Ismeretes hogyha beáll az őszi esőzés, akkor csak a tél fagya, vagy a havazás vet .véget annak a mi éghajla­tunk alatt. Legkiválóbb szakem­bereink, tudósaink is arra figyel­A tiszavasvári Új Élet tsz. beadásban is vegyen példát a Munka tsz-től Tiszavasváriban a termelőszö­vetkezetek egymással versenyez­ve tettek eleget kenyérgabona- beadásuknak. A kapások begyúj­táséban azonban nem látni ezt az iparkodást. Egyedül a Munka ter­melőszövetkezet tett eddig eleget minden kapásterményből beadá­si kötelezettségének. A Munka termelőszövetkezettel földszom- szé^jos az Uj Élet termelőszövet­kezet. A beadás teljesítésében azonban nagyon messze állnak egymástól. Az Uj Élet tsz. a? utolsó a községben. Kapáster- ményeik nagyrésze még kinn van a határban. Virág elvtárs, az el­nök arra hivatkozik, hogy nincs elég munkaerő. Munkaerő van az Uj Élet termelőszövetkezetben is. csak rossz a munkaszervezés, nem járnak rendesen a mezőre dol­gozni. Ezzel pedig elsősorban maguknak, ártanak a termelőszö­vetkezet tagjai. Az a termény', ami kint van a határban, a mos­tani napokban már nem szaporo­dik, csak állandóan fogy, a minő­sége' romlik. Nem beszélve arról, hogy minden nap beköszönthet az őszi esős idő és be sem tudják ta- karíta ni terményeiket, mire megjön a tél. A Dózsa termelőszövetkezetben a napraforgó betakarításával ma­iadtak el. Burgonyából és kuko­ricából már eleget tettek beadási kötelezettségüknek, Tiszavasvári határában az új csatorna nem­csak a Munka termelőszövetke- zetben biztosítja majd a maga­sabb termést. Valamennyi ter­melőszövetkezet eddig nem látott eredményeket érhet el. Száz hol­das rizstelepeket, öntözéses kerté- szeleket létesíthetnek. A termé­ketlen. vízállásos területeken ha­lastavat létesíthetnek. Államunk ezekhez a nagy tervekhez sok­száz milliós költséggel vezeti oda a tiszavasváriaknak a Tisza vi­zét, hogy felhasználják, hogy gaz- dagodjanak. A kormányprogramm kedvez­ményeit nem számolva, csak a főcsatorna áldását, akkor is száz­szorosán visszatérül az a meny- nyiség, amit a tiszavasvári ter­melőszövetkezeteknek be kell ad­ni. Ne legyen hát egyetlen szövet­kezet sem, amely a dolgozók leg­nagyobb ünnepére, november 7-re ne teljesítené beadási kötelezett­ségét. A íöldmíiteléitiigvi miniszter dicsérete A földművelésügyi miniszter elvtárs dicséretben részesített azokat a termelőszövetkezeteket, ahol határidő előtt teljesítették a vetési tervet. Megyénkben az alábbi termelőszövetkezeti elnö- köket és ezeknek a termelőszö­vetkezeteknek tagjait dicsérték meg: Simiscsálc Sándornét, a tor- nyospálcai Lenin tsz. elnökét, es tagjait, Sándor Józsefet, a kisvárdai Űj Élet. Balázs Lászlót, a jékei Szabad Föld. Juhász Mihályt, az érpataki Alkotmány, Szabó Jó­zsefet, a geszterédi Vörös Csillag. Pálóczi Mihályt, a szakolyi Vörös Sugár, Nagy Kálmánt, a nagy- kállói Üj Barázda, Sőrés Lászlót, a nagykállói Vörös Zászló, Szé­kely Györgyöt, a kállósemjéni Üj Élet, Kiss Györgyöt, a csá­szárszállási Új Alkotmány. Szabó Zsigmondot. a nagykállói Üj Élet Kiss Kálmánt, a túrricsei Vörös Október, Kovács Istvánt, a túrri­csei Vörös Csillag, Beregh Ist­vánt, a vámosoroszi Kossuth. Torma Lászlót, a vámosoroszi Petőfi, Kocsis Zsigmondot., a bot- paládi Petőfi és Kovács Gyulát, a túrricsei Acél termelőszövetke­zet elnökét és a szövetkezetek tagjait. (MT. sajtócsoport.) Vitkán keményebb kézzel bán janak a kislakokkal A vásárosnaményi járásban Vitka község az utolsók között van - begyűjtési rangsorban. Nem kis része van a lemaradásnak ab­ban, hogy a községi tanács nem követeli meg elsősorban a kulá- koktól a törvények betartását. Augusztus végéig valamennyi ku- láknak eleget kellett volna tenni sertcsbeadási kötelezettségének, de még jelenleg is 8 hátralékos van a lü kulák közül. Burgonyá­ból még 9 kulák hátralékos van a községben, akik több, mint 200 mázsa burgonyával tartoznak. A községi tanács 3 kulákot máig sem számoltatott el. „Nem találják otthon'1 őket, ha kimen­nek hozzájuk, — azzal védekezik a begyűjtési nyilvántartó és a ta­nácselnök is. Sokkal keményebb kézzel kell bánni Vitkán a kulá­kokkal, mintsem belenyugodja­nak, hogy „nincs otthon11 a ku­lák. így hát maradhat a tartozá­sa isi Mivel az utóbbi időben több személyi változás volt a vitkai tanács apparátusában, a járási tanácsnak is sokkal több segítsé­get kellene nyújtani, hogy Vit­kán is maradéktalanul teljesítsék november 7-re a begyűjtési ter­vet. A berkeszi Bajcsy-Zsiliuszky termelőszövetkezet tagjai behozzák a lemaradást (Tudósítónktól.) A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky tsz-ben néhány hete három-négy gép végzi az ősziek vetését. Voltak olyan idők, amikor naponta 50—60 holdat bevetettek. A szövetkezet traktorosai, Tóth And­rás és Papp László DISz-titkár éjjel-nappal, sőt vasárnap is szántanak, vetnek, hogy mielőbb be­hozzák a lemaradást. A nehezén már túl van­nak. De még mindig 113 hold búzájuk vetetten. A héten szeretnék befejezni a vetést. A szövet­kezetben. ha késve is, de most már teljes erővel folyik a betakarítás, ennek nyomán meggyorsult a szántás-vetés. Az alma és burgonya szedésével már végez­tek. A kukoricának több, mint 50 százalékát le­törték, a cukorrépának a felét felszedték. Most már valamennyien a még kinnlevő kukoricának és cukorrépának a betakarításán dolgoznak, s néhány napon belül ezt is befejezik. A nagyfokú lemaradás főként abból adódott, hogy a betakarítás nagyon vontatottan indult meg. Pedig az idei ősszel sokkal nagyobb fel­adatot kellett megoldani, mint eddig bármikor. Hiszen a kapások termése is jóval nagyobb volt a tavalyinál. Emellett a gyümölcsösben 35 vágón alma leszüreteléséről kellett gondoskodni. Tavaly nem volt erre gondjuk, mert nem termett sem­| mi. Voltak olyan tagok, akik a közösen megmű­velt kukoricát és burgonyát harmadában szeret­ték volna letörni és felszedni. A tagok többsége azonban kiállt a közös munka mellett. Nem engedték, hogy kárbavesszen a közös munka gyümölcse. Különösen az országos és megyei ta­nácskozáson résztvett tagok beszámolói után fel­ismerték, hogy saját maguknak ártanak, ha to­vábbra is halogatják a munkát. Közgyűlésen olyan határozatot fogadtak el, hogy az őszi be­takarítás meggyorsítása érdekében be kell vonni a családtagokat is a munkába. A határozathoza- * tál után tettek következtek. Az asszonyok között olyanok végezték a felvilágosító munkát, mint Hegedűs Lajosné és Czeglédi Ferencné, akiit több, mint 300 munkaegységet szereztek az idén. Naponta 40—50 asszony és igen sok fiatal kap­csolódott be a munkába. Az asszonyok mentesí­tették a férfiakat a betakarítási munka alól. A férfiak pedig telies erővel végezhették a szántás és vetés munkáját. Néhány nappal ezelőtt újabb tagokkal erősödött a szövetkezet. Juhász Lajos, ifjú Juhász Károly. Ur Imre, D. Pócsi István és Hajnal Ferenc régi szövetkezeti tagok az üze­mekből tértek vissza a szövetkezetbe, s mindjárt be is kapcsolódlak a munkába. H. L. meztelnek, hogy akár a kőke­ménnyé aszalódon talajon is, de azonnal el kell végeznünk a ta­lajelőkészítést a vetés alá és tüs­tént vetnünk kell! Ha kivételesen sekélyebb is lesz a szántás, ak­kor is a korábbi vetést kell vá­lasztanunk. így 1—2 mázsával mindig több termést várhatunk Jövőre kevesebb lesz a beadás és a többől több jut szabadpiacra is. Dolgozó népünk eddigi erőfeszí­tései és eredményei biztosítékul szolgálnak mostani legfontosabb feladatunk megoldásához. Miköz­ben kiváló szakembereink a ter­mésátlagnál elérendő ugrásszerű emelkedés módszereit dolgozzák ki, azalatt dolgozó parasztságunk, a gépállomások segítségével az őszi szántás-vetés időbeni és jó minőségbeni elvégzésével harcol- jón a jövőévi gazdagabb ter­mésért. OH ár/ proletárjai eg,t/cj üljetek !

Next

/
Thumbnails
Contents