Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-18 / 271. szám

*» NÉPLAP 1953 NOVEJiíBER 18, SZERDA Nap mint nap foglalkozni kell a dolgozók profidemaival Vegye figyelembe a dolgozók igényeit a nyíregyházi Vendéglátó Vállalni A megyei pártaktíva-értekezlet hozzászólásai A megyei pártbizottság beszá­molója elemezte a megye kom­munistáinak aktívaértekezletén a pártszervezetek, a tanácsok és tö­megszervek munkáját a Köz­ponti Vezetőség júniusi határo­zata óta eltelt időben, majd a K. V. októberi határozata nyomán rámutatott a további gazdasági és politikai feladatokra. Ezzel ko­molyan elősegítette, hegy az ak- tívaértekczleten élénk vita ala­kuljon ki. A felszólalások azt bi­zonyították, hogy a párt- és a gazdasági vezetők helyesen lát­ják a feladatokat, továbbfejlődé­sünk láncszemét: a mezőgazda­ság fejlesztését, a pártszervezetek megerősítését. Áz értekezleten felszólalt Matoicsí Janos elvlárs, a. KV. mezőgazdasági osztályá­nak vezetője is. Felszólalásában többek között a következőket mondotta: A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata új szakaszt jelent a pártmunka tar­talmában és módszerében is. Fő Cél: a dolgozok szükségleteinek kielégítése. Éppen ezért további fejlődésünk láncszeme a mező- gazdaság fejlesztése. Sokan ezt még nem látják s csak félszív­vel vesznek részt a KV. határo­zatának végrehajtásában. Pedig ilyen t- .nelmi határozatok végrehajtásához megsokszoro­zott erővel kell hozzáfogni min­den vezetőnek, minden kommu­nistának. Egységes akaratnak és elszántságnak kell áthatni párt- szervezeteinket, hogy egységes Jegyen a cselekvés is. A továbbiakban a párt cs a tömegek kapcsolatának jelentő­ségéről beszélt. Hangsúlyozta,' hogy pártunk a felszabadulás után azért ért el mind nagyobb sikereket, mert a tömegekre tá­maszkodott, aktívan bevonta a dolgozókat a feladatok végrehaj­tásába- A KV. júniusi határozata óta viszont az a helyzet, hogy nem sokat mentünk előre a párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésében. Ennek oka elő­ször is az önteltség. Egyesek azt hiszik, hogy mindent megtehet­nek, mindent csinálhatnak, mert minden a mi kezünkben van, nincs szükségünk a tömegekre. Ezért nem is veszik figyelembe javaslataikat. Másodszor az elké- nyelmeskedés. Egyes vezetők a könnyebbik megoldást választ­ják. ügy vélik, hogy könnyebb rendeletekkel a feladatot megol­dani, mint a dolgozó parasztsá­got egyenkint meggyőzni a párt helyes politikájáról. S végül meg­feledkeznek arról, hegy a párt nem önmagáért van, hogy a pártot a tömegek szolgálatába kell állítani, s nap mint nap foglalkozni kell a dolgozók min­dennapi problémáival. Matolcsi elvtárs felszólalásá­nak további részében arról be­szélt, hogy sok hiba van még a tanácsok munkájában, különösen a törvényesség betartása terén. Nincs meg a tanács és a töme­gek kapcsolata, nem foglalkoz­nak megfelelően a termelőszö­vetkezetekkel, sok esetben ma­gukra hagyják őket.. Továbbá hangsúlyozta, hogy pártszerveze­teinknek nagy gondot kell for­dítaniuk az egyéni parasztokkal való foglalkozásra, őszintén se­gítsünk problémáik megoldásá­ban. Nélkülük a mezőgazdaság fejlesztését nem tudiuk megol­dani. S végül a legközvetlenebb feladatokkal foglalkozott Matolcsi elvtárs, melyről a következőket mondotta: Először is a pártszer­vezetek váljanak a község vezető erőjévé. Ezt úgy lehet elérni, ha a J. B.-k nem végzik el a köz­ségi pártszervezetek feladatait. Meg kell szüntetni a futárellen­őrzést, s helyette több napon egy-egy községben tartózkodva segítsenek elvileg és politikailap. Másodszor: a párttagokkal nyíl­tan meg kell beszélni a felada­tokat, s ki kell kérni a vélemé­nyüket, Ne csak feladatokat és kötelességeket adjunk, hanem jo­gokat is. Harmadszor az agitá- ciós csoportokat ne csak egy- egy feladat elvégzésekor küldjük ki, hanem tegyük rendszeressé a felvilágosító munkát. Az agitá- ciót politikai tartalommal kell megtölteni. Ennek módszere: a népnevelők jó és sokoldalú fel­készítése. S végül egy-egy hatá­rozat végrehajtásánál a vezetők kérjék ki több dolgozó paraszt véleményét, hogy az ne egy szűk rétegé legyen. Ha így fogunk dolgozni, akkor megsokszorozzuk erőnket, a tömegek aktívan fog­nak résztvenni a feladatok végre­hajtásában. Bodnár József elvtárs, a nyíregyházi Úttörő tsz. part- kára hozzászólásában elmon­dotta, hogy a tagság helye­sen látja a főfeladatot, a termés­hozam növelését. A szövetkezet elvégezte az őszimunkát, saját erejükből végzik el az őszi mély­szántást is. Majd a továbbiakban elmondotta, hogy a kormánypro- gramm megjelenése után kilé­pési hangulat volt, de ma már megszilárdult szövetkezetük. — Egyetlen tag sem lépett ki. Ezt úgy érték el, hogy a pártvezető­ség megvitatta a kormánypro- grammot, majd utána minden tsz-taggal elbeszélgetett. Meg­magyarázták, hogy a tagság élet­színvonalának emeléséről van szó. A tagság megértette, egyet­len tag sem akar kilépni, ma már vidáman folyik a munka, mely­nek láttán több kívülálló dolgozó paraszt kérte felvételét a tsz-be. Majd arról beszélt, hegy a párt- szervezet szoros kapcsolatban van a tagsággal, meghallgatják véleményüket és javaslataikat. Ö, mint párttitkár, állandóan a tagság között van, velük együtt dolgozik. Kitért arra is, hogy egyes tagoknál van még hiba. Amikor munkáról van szó, bete­get jelentenek, de amikor fize­tésről, alma válogatásról, ter­ménykiosztásról van szó, akkor az elsők között vannak. Gondos­kodtunk ezek neveléséről és a megrögzött dologkerülők elvtávo­lításáról. Varga Imre elvlárs, a mérkvállaji pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a K. V. határozatát a tömegszerve­zetek bevonásával tárgyalták meg. Határozatot hoztak a párt és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítésére. Ujjászéivezték a népnevelőhálózatot azokból a dolgozó parasztokból, akik élen­járnak a termelésben és az ál­lampolgári kötelezettség teljesíté­sében. Javult a tanács és a tömegek kapcsolata is. A párttagok és ta­nácstagok példamutatóan élen­járnak a begyűjtési terv teljesí­tésében. Ez magával ragadta a község dolgozó parasztjait. Ma már az őszi kapásokból 110 szá­zalékra teljesítette községük a begyűjtési tervet. Állat és állati termékből pedig december 20-ig teljesítik tervüket. A továbbiakban arról beszélt, hogy nagy gondot fordítanak a párttagság politikai nevelésére. A politikai iskolákról alig hiányoz­nak, ez annak tudható be, hogy a propagandista mindég jól és alaposan felkészül. Az előadás­ban és a vitán sokat tanulnak a hallgatók, ezért szeretnek is jár­ni a foglalkozásokra. Szársz János elvlárs, a nagykállói J. B. titkára ar­ról beszélt, hogy a K. V. határo­zata után sokat javult a kollek­tív vezetés. A J. B. tagjai közö­sen beszélik meg a feladatokat, figyelembe veszik egymás véle­ményét és javaslatait. Az alap- szervezeteknél azonban még sok hiba van a kollektív vezetésnél. Ehhez a J. B. sem adott megfe­lelő segítséget A továbbiakban arról beszélt, hogy a K. V. hatá­rozata után csak gazdasági kér­désekkel foglalkoztak. A J. B. elfelejtette azt, hogy a gazda­sági munka szorosan összeíügg a politikai munkával. A tanácsok munkájára még jobban áll ez. Még ma sem látják eléggé, hogy az új helyzetnek megfelelően uj módszerrel kell dolgozni, köze­lebb kell kerülni a tömegekhez. Nem tartják be a törvényességet sem. Mindezekből adódik, hogy a járás az utolsó helyen van a begyűjtésben. A továbbiakban elmondotta, hogy egyik fontos feladatuknak tartják azon tsz-ekben a pártszervezet meg­alakítását, ahol még nincs meg. Erre vonatkozólag meg is tették a lépéseket. A legutóbbi tag­gyűléseken rendkívüli párttagot vettek fel az élenjáró, harcos ta­gokból. Ilyenformán még ezév- ben valamennyi tsz-ben meg­alakítják a pártszervezetet. Bernáth Béla elvtárs, a tiszalöki J. B. titkára arról beszélt, hogy a Központi Vezető­ség határozata után sem sokat javult a párt cs a tömegek kö­zötti kapcsolat. — Pártszervezeteink különösen elhanyagolták a kö- zépparasztokkal való foglalko­zást. Tapasztalható volt a közép- parasztság lebecsülése. Tiszada- dán a középparasztokat „kiskulá- koknak” tartották. Erre a J. B. sem figyelt fel idejében. Nem tartottak rendszeres pártnapokat és kisgyűléseket. A dolgozók nem kaptak választ az őket érdeklő kérdésekre. Helytelen nézetek alakultak ki: pl. hogy a tsz-ek- ből kilépőkkel nem kell foglal­kozni. Ezért elsősorban a J. B. a hibás. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyik fontos feladatnak tartja a tsz-ből kilépő pártta­gokkal való foglalkozást, hogy a továbbiakban pórtmegbizatások adósával neveljék őket. Meg kell javítanunk a politikai oktatással a párttagság nevelést s tartalom­mal kell megtölteni az agitóciós munkánkat. Különösen meg kell javítani a közcpparasztokkal való foglalkozást. Major István elvtárs, a nyírmeggyesi tsz. titkára hoz­zászólásában elmondotta, hogy községükben a kormánypro- gramm megjelenése után nagy lett a kilépési hangulat. Ez an­nak tudható be, hogy gyenge volt a pártszervezet, gyenge volt a politikai munka. De nem segítet­tek a felsőbb szervek sem. Az M. B.-től és a megyei tanácstól 1 év óta csak egy elvtárs járt náluk. A pártszervezet kicsi volt, nem foglalkozott a pártépítéssel, ennek következtében nem is tud­ta nevelni a tsz. tagságát. A tag­ság egyrésze kilépett a tsz-ből. Az utóbbi időben a pártszervezet munkához látott. Foglalkozott a pártépítéssel, rendkívüli tagot vettek fel. Segített a tagság pro­blémáinak megoldásában. Javasol­ták, hogy hogyan lehet hasznosíta­ni, nagy jövedelmezőséget biztosí­tani homokos területen a tsz-ek- nek. Ok 1400 négyszögöl homokos te­rületet beültettek gyümölcsössel. Ez évben több mint 70 ezer fo­rint jövedelmet értek el. Nyúl- tenyésztéssel — amihez viszony­lag kevés munkaerő és takar­mány kell — közel 30 ezer fo­rint jövedelmet értek el. A tag­ság egyéni jövedelme elég szép. Ennek láttán több kilépett dol­gozó paraszt kéri visszavételét a szövetkezetbe. Végül elmondotta, hogy a járásbíróság liberálisan kezeli azoknak a tagoknak az ügyét, akik elherdálják és meg­lopják a szövetkezet vagyonát. Ä feljelentés alapján ugyan letár­gyalják az ügyet, de nem bünte­tik meg a bűnösöket, hanem fel­mentik azokat. Az ilyen intézke­dések sok esetben elveszik a be­csületes dolgozók munkakedvét. A felszólalásokra Varga Sán­dor elvtárs válaszolt. A dolgozók a jól végzett munka után örömmel keresik fel a Ven­déglátó Vállalat szórakozóhelyeit. A fogyasztók körében egyre na­gyobb az igény a jó szórakozás iránt. Ez az igényesség kiterjed a botthelyiségek rendjére, tisztasá­gára, a kiszolgálók udvarias ma­gatartására, nem utolsósorban a panaszkönyvekbe bejegyzett hibák megszüntetésére. Kétségtelen, hogy Jelentős fejlődés tapasztatható a nyíregyházi Vendéglátó Váltana ü munkájában, de ezek az eredmé­nyek még mindig nem elégítik ki a jelenlegi követelményeket. \aeyobb választékot m vcndcglőkbeii, cukrászdákban ! A váíBaiLat boltegységeinek; áruel­látása és árukiszállítása nincs jó! megszervezve. Ezt mutatja többek között az is, hogy októberben több italboltban, mint például a. 15-ös számú boltnál is sem szörpöt, sem sört, sem commers-Rkört nem tud­tak kiszolgálni a fogyasztóknak. Az italboltokban különösen gyenge a hidegét»-! e Hát á s. Gondoskodni kdl arról is, hogy olyan, közked­velt cikkeit, mint például a lángos, yósrúd, péksütemény a nap minden időszakában kielégítő mennyiség­ben álljon a fogyasztók rendelke­zésére. Nagyobb gondot kell for­dítani a cukrászdák áruellátására, illetve a sütemények nagyobb vá­lasztékára. A vendéglátó konyhák keveset tőrödnek a változatos ét­rendek összeállításával. Van' rá lehetőség, hogy gondosabb áruellá­tás melleit, köretek és főzelékek különböző fajtáját készíthessék el. Az ételek választéka nem tükrözi j vissza kielégítően az idei jó ter- I més következtében MztwsiMiott bő­séges áruellátást. Fennáll az a hiá­nyosság is, hogy az ételek gyakran félórás várakozás után is hideg állapotba kerülitek a fogyasztók elé az asztalra. Gyakori eset az is, hogy a cukrászdákban, a késő délutáni, illetve esti órákban mindössze hároui-niógyfajta süte­ményt. lehet kapni. A boltok ilyen­kor úgy nézőnek ki az ürességtől, mintha kiárusítás előtt állnának. Egyetértünk a boltvezetőknek azzal h törekvésévé!, hogy mhűden nap friss süteményt, friss árut kíván­nak adut a vendégeknek, de nem értünk egyet nazal, bogy egyes dől. gokat rákényszerítenfc-k a vevőkre. A cukrászdák vezetői és a dolgozói fokozottabb figyelemmel kísérjék a fogj-asztok kívánságait. A szervezetiem és késedelmes áru- kászálMtáeira a vállalat valamennyi boltvezetőjének panasza vau. Tisztaságot, rendet követelnek a dolgozók A Vöcdéglátó Vállalat boltegysé- geiben, kevés kivétellel, példaszerű tisztaság van. De nem mondhatjuk ugyanezt a Ik>! íegysvgek kirakatai­ra és raktáraira. A nyíregyházi NéjVbüCfé kirakata nem tükrözi vissza, hogy ebben a helyiségben szeszes vagy üdítő italon kívül egyéb .hideg- és melegétel is kap­ható. A kirakatban néhány rende­zetlenül kihelyezett borosüvegen, félig leszakadt plakáton kívül egyetlen felhívás, vagy reklám sem hívja fel a fogyasztók • figyelmét arra, hogy bernit cukrászsüteményt, szendvicset, kávét, teát és általá­ban meleg ételeket is lehet kapni, A vállalat többi boltjainál is ha­sonló a helyzet Nézzük meg a raktárakat i,s. Az I. számú üzem élelmiszerraktárá­ban amellett, hogy a padlózat, a fal és a berendezés tisztasága je­lenlegi formájúban nem felel meg étel ini szert árolásra, az áruféleségek tulajdonságait figyelmen kívül hagyva, a konyhasót a babra, a vajat a fűszerek közé helyezik el. A romló paradicsom és rothadó zöldség leve tócsákban folyik a raktár padlózatán. Hasonló a hely­zet a Il-es üzem raktárában is, ahol bár a vállalat közötte a do- Irányáruk helyes tárolási szabályát, a cigarettát a padlózaton öm­lesztve tárolják. Ezeknek az egy­ségeknek a vezetői és dolgozói ve­gyenek példát a VII. számú gyors­büffé, a TV. számú és a 27-es számú italbolt, vezetőinek és dolgo­zóinak jó példájából,’ ahol dicsé­retes rend és tisztaság van. Igen szép eredményt tapasztalhatunk ezekben a. boltokban a dolgozók személyi tisztaságiiról, beleértve a munkaruhák tisztaságút is. Hiba, ahol csorba poharaikba mérik ki az italt, mert az éles pohárszél kisebezlreii a dolgozók száját, vagy kezét. Az is hiba, mint a II-es számú és a borbá­njai italboltba«, ahol az á Hévízbe mossák a poharat, és nem kezelik tisztán a* ivóedényeket. A dolgozók jogos feliüáborodá- sát váltja ki az italok és ételek hiányos kiadása. A 2S-as számú italboltnál egy prót»vásárlás alkal­mával. féldeci rumnál egy centili­ter hiányzott, egy pohár sör paliig égj' decivel volt kevesebb. Ha­sonló helyzettel találkoztunk az V. számú üzemben is. Nemesek az italáruk mérésénél, hanem a cu­korka, sajt, vagy egyéb áruk ki­mérésénél is tapasztalható hasonló hiányosság. Például a 17-es, Vagy a 30-as számú boltokba« a cukor­kát dekagramm helyett darabra mérik, a szalonnát vagy a. sajtót pedig mérés nélkül „szemre” ad­ják. Az italboltok árjelző táblái sem feleinek meg reiideltetémtonek. Szükségei^ hogy a váMatat a ren­delkezésnek megfelelő ár jelző táb­lát biztosítson az italbolt öklöm. A bírálatot el kell fogadni A Vendéglátó Vállalat nem tekinti segítségnek a dolgozók bí­rálatait. A panaszkönyvet a vo­natkozó felhívással együtt a fo­gyasztók által hozzáférhető helyre kell kifüggeszteni. Ezzel szembon a 11-es és 24-es számú boltokban a pénztárban elrejtve, a raktárban, vagy az irodában vannak elesukva a panaszkönyvak. Nem jelenti a panasz elintézését az, ha a panaszkönyv megfelelő rovatába beírják: „látták a bejegyzést”. Az ilyen elintézési forma egyenlő a semmivel! A 3 as számú egység panaszkönyvében egy dolgozó kifo­gásolta, hogy az adagért többel kértek. A felszolgáló a panaszt tevő 5 vendéget körülbelül 12 forint ere­jéig károsította meg, de a válla­lat a panasz elintézéséről és a szabálytalanságot elkövető dolgo­zók f’el el ős -'égre vonó xá ró 1 nem intéz­kedett. A vállalat vezetősége elő­szeretettel megválaszol la azokat a a bejegyzéseiket, amelyek dicsérik valamelyik boltegység munkáját, de szükség van rá, hogy helytadja­nak a dolgozók birálaitatiiiiak t_% azokat sürgősen elintézzék ’ A felsorolt hiányosságok döntő mértékben terhelik a vállalati ellenőrök felületes munkáját. Van. nők egységek, ahol a vállalati ellen­őrök hónapokon keresztül semmi észrevételt nem jegyezitek be az ellenőrző könyvbe, pedig a felso­rolt hiányosságok közül még eze­ken kívül is volt goit más hiiba. A 4-es számú italbolt ellenőrei például nem vették észre, hogy a boltnak nincsen cégtáblája, illetve hónapokon keresztül a kapu előtt bevert. Törődjenek jobban a nyíregyházi Vendéglátó Vállalat vezetői és dolgozói a fogyasztók igényeinek kielégítésével. Tanulmányozzák töb­bet a vállalat üzemi szabályzatát, mint a inindennupi mimika nélkü­lözhetetlen útmutatóját. Tanul­mányozzák lelkesebben a fogyasz­tók igényeit. Törekedjenek arra, hogy a fogyasztók egyre nagyobb megelégedéssel és örömmel keres- sók fel az italboltokat, éttermeket és szórakozóhelyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents