Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-15 / 269. szám

1953 NOVEMBER 15, VASÁRNAP NtPLAP 5 Uj őszi clivafcSkkeink Kct-Uaroxn héttel ezelőtt jelentek meg az új divatlapok, me­lyek őszi női divatuj- donságainkat mutat­ják be. Ila megláto­gatjuk az Állami Áru­házai, azt tapasztal­juk, máris forgalom­hall ózták a Nagyke­reskedelmi Vállalatok az őszi divatujdonsá- gokat. Találhatunk síma. elöl inélyhajtásos. pasztellszínű ruhákat, egy nagy gombbal. A szoknyákat simá­ra, kissé szűkített alj­jal szahattuk. ez mo­ld! nőknek is alkal­mas viselet, ingblúz­zal. olaszos kötött ku­likabáttal. Ismét diva­tosak az öves és sza­bott kabátok, a zöld és barna összes ár­nyalataiban — a ló- denkabátok, annál is inkább, mivel átme­netiek, de télikabát­nak is hordhatjuk, be­gombolható vatelin, vagy szőrmebcléssel. Szép selyem- cs di­vatsálakat vegyünk, sima, vagy kockás mintákkal. Őszi vá­sárlásainkat egészít­sük ki bőr tenyérré­szes kötött kesztyű­vel, ugyanilyen színű holland kötött kalap­pal. Jelentős mennyisé­gű csukott cipőkben válogathatunk. A Ro­mán Népköztársaság nagymennyiségű őszi cipőt küldött, a helyi KTSz-eink is segítik cipőgyárainkat az áru- szükséglet bőséges ki­elégítésében. — Bőr­díszműiparunk leg­újabb divatú váll­táskákkal lepte meg a nőket. A legkere­settebb színek a bor­dó, fekete, barna, — mind megtalálhatók Áruházunkban. Mondhatnánk, ez még csak a kezdet. Egyre újabb és újabb meglepetéseket tarto­gatnak textilgyáraink, tervezőink a dolgozó nőknek. S ezentúl nemcsak az Állami Áruházak és textil- szaküzleíek, hanem a vidéki földművesszö­vetkezetek is szebb- nel-szebb minőségi divatcikkekkel állnak a vásárlók rendelke­zésére. STILLER LÍVIA, az Állami Aruház kereskedelmi osz­tályának vezetője. Változás a tanyán Nyíregyházának széles tanyavilága van. Ezek lakói látogatták az üzleteket régen is. Az akkori kereslet körükből a nagykendő és a csizma volt. Ma már kendő helyett kabátokat, bundákat, a csiz­mák helyett szép, formás cipőket, selyem és nylon harisnyákat vá­sárolnak. Megnőtt tanyasi dolgozó nőinknek igénye. Megváltozott ízlésük a színekkel kapcsolatban is. Egy fiatal leánynak régen fel­tétlen fekete kabátot vettek, mert az idősebb korában is jó volt. A fiatalok színes anyagokat, kabátokat vásárolnak, most ragasz­kodnak az üde színekhez. Kabát alá is modern, jó kivitelezésű ru­hákat vásárolnak, mert ma már elértük, munkánk után szóra­kozni járunk. Petényi Józsoíné Nyíregyháza. D-vitamin as angolkór elleni küxdelemben Vitaminra az emberi szerve­zetnek szüksége van. Szerepük, hogy a szervezetbe jutott táp- anyagok helyes felhasználódását Irányítsák. A vitaminok hiánya különféle betegségeket okoz. A D-vitaminhiány gyermekkorban idéz elő anyagcsere-megbetege­dést — angolkórt. Ez abban nyil­vánul meg, hogy a csontok Já- gyabbakká válnak, a csontvégek az ízületeknél megvastagodnak, a csecsemő feje négyszögletes for­mát vesz fel, X vagy 0 láb, tyúkmellűség jelentkezik. A D- vitamin a szervezetben a mész és foszfor 4:4 arányát tartja fenn, de ha a mészképződésben zavar áll be, akkor 4:1 lesz az arány. Ez az angolkór. Táplálkozásunk mellett elen­gedhetetlenül szükséges, hogy testünk napot kapjon, különösen kisgyermekeknél, csecsemőknél fontos a nap. Télen, amikor kevés a nap,' mesterségesen előállított D-vita- min injekciók adagolásával igyek- szünk pótolni a napfényt. Az an­golkór leküzdésére az egészség- ügyi minisztérium minden ősszel szétküldi az országban a D-vita- mint. Intézeteinkben a Kvartz- féle mesterséges napfényt alkal­mazzák gyermekeink gyógyításá­nál. Minden anya kötelessége, hogy még a tél beállta előtt — no­vemberben, — vigye el gyerme­két az orvoshoz, hogy megkapja D-vitamin adagját. Napközben pe­dig vigye napra gyermekét. Bakcsy Jánosné, nyírbátori eü. védőnő. Egy levél nyomán. Kiss Sándor igazi barátai Pethe elvtársnak, a tiszavas- vári Petőfi termelőszövetkezet el­nökének levele az őszi munkák­ban elért kiváló eredményekről, a szövetkezeti dolgozók életéröl adott hírt. „Elvtársak! — örömmel köz­löm, hogy 960 hold területet be­vetettünk, 200 hold őszt mély­szántást tavaszi vetés ala elvé- geztünk, 240 hold terület leszán- tását december 1-ig tűztük célul. Ezeket az eredményeket a be­csületes dolgozókkal értük el, mint például Kiss Sándorral. ’ ♦ A levél nyomán meglátogattuk a tiszavasvári Petőfi termelőszö- vetkezetet. Mint a zsongó méh­kas méhei, úgy lepték meg a szorgos tagok az udvar túlsó vé­gén lévő magtárat. Terményki­osztáskor érkeztünk. A zajban csak néha hallottunk egy-egy ki- áltást: „menj az irodába, a lá­nyok adnak egy írást’. Egy baju­szos ember tunt fel, a nyomába szegődtünk. Kellemes meleg szo­bába vezetett bennünket. Itt találkoztunk Kiss Sándor­ral. Mindjárt az ajtó mellett állt, cigarettázott. Szeme élén­kén íényle'tt. Megkértük, beszél­jen az életéről. „Egy évvel ezelőtt lettem ter­melőszövetkezeti tag — mondot­ta. — Mint középparaszt, 16 hold földdel léptem be. Tiszavasvári- ban is vannak kulákok, akik nemcsak rossz szemmel nézik fejlődő szövetkezeteinket, de el­lenségei is megváltozott életünk­nek. Ezek közé az emberek közé tar­tozik Kató Lajos. A múltban nem egy cselédje volt. Szép háza a főutcán, de a nyíregyházi út mel­lett lévő tanyáján is nagy „nyári kastélya” volt, ahol 1—2 hétig pi­hente a semmittevés „fáradal­mait”. A legaljasabb módon üzérkedett. Semseyné, a volt földbirtokos megbízta földeladás­sal. Alattomosan csalt, mert nagy hold árába kis hold földet adott. Hamar meggazdagodott a nép ve­rítékén. Ez az ember nem ismert meg véletlenül sem egy középpa­rasztot a múltban. Megsüvegel- ték, mégsem köszönt vissza. Csak mostanában lett nagyon barátsá­gos, amióta fennáll a szövetkezet. Még szóba is áll az emberrel. De vájjon barátságból? Ez nem igaz. Nekem sem barátságból súgott egy-két „jó szót” mikor „jóindu- latúlag figyelmeztetett”, hagyjam ott a termelőszövetkezetet.” Maga sem tudja, mi volt akkor vele, de Kiss Sándort megzavarta a kulákoeszéd. A legnagyobb munka idején nem ment dolgoz­ni, Tépelodött: mit tegyen. Eszébe jutott az is, hogy még csak 3—4 éve van lakása, azelőtt hiába dol­goztak 16 hold földön hárman, képtelenek voltak házat építeni. Rossz minőségű volt a föld, ne­hezen éltek belőle. „Sütött a nap, pengtek a ka­szák, az asszonyok verítékezve kötötték a kévét, kevés volt a munkaerő. íi a én nem mentetn dolgozni. A munkaegységeim nem szaporodtak új „barátom” jóvol­tából. Most érzem csak ezt a „barátságot”, mikor egyik-másik munkatársam bejön az írásért, s ráírják: 20—30—40 mázsa. Az én papíromra sem 1.57 mázsa tengerit, 4.50 mázsa búzát, 2 má­zsa árpát, 41.50 kiló cukrot írtak volna, hanem sokkal többet, ha nem Katóékra hallgatok. Most döbbentem rá, hogy az én igazi barátaim a termelőszö­vetkezet becsületes dolgozói. Sa­ját káromon megtanultam, hogy a „kulákkal nem jó egy tálból cse- resznyézni”, s mostmár én is a termelőszövetkezet dolgos tagja leszek! Már 40 munkaegységem van. Megkaptam beosztásom a növénytermesztési brigádba erre a gazdasági évre. „Tervekkel, munkaakarattal és lelkesedéssel fogok dolgozni!” Es mi biztosak vagyunk benne, hogy jól fog dolgozni Kiss Sán­dor. Horgot! Elvira. Ősz András ma a nyíregyházi mezőgazdasági gépjavító vállalat sztahanovista művezetője. Ezt a megtisztelő, büszke hivatást ki­váló szaktudása, szervezőképessé­ge, a termelésben elért munkasi­kerei és példamutató magatartása alapján érdemelte ki. Huszonötéves szakismerete mel­lett is új szakkönyvek tanulmá­nyozásával gazdagítja tudását. — Megszokott esti kép az Őszek otthonában, hogy a harmadik eimnáziumba járó Irma az asztal mellett írja másnapi leckéjét, a negyedik elemista Bandi a kis­asztalnál rajzolgat s az apjuk pedig, mint a napokban is, „A DT-413. lánctalpas traktor leírá­sa“ című könyvből készült, hogy péntek este színvonalas előadást tarthasson a szakmai tanfolyamra járó dolgozóknak a porlasztó mű­ködésről. Oszné, a békés otthon háziasszonya varrogatás közben büszkén néz lel szeretteire. Sze­méből megelégedés és boldogság sugárzik. Évekkel ezelőtt még ő is zsörtölődve mondogatta férjé­nek: „hagyd már óbba az olva­sást, pihenj inkább!...“ De ké­sőbb tények győzték meg róla, hogy a tanulás milyen hasznos. Hiszen így lett férje 1950-ben fő­művezető, és így valósulhatott meg sok nagyszerű újítás, amiken sokáig törte a fejét. Az asszony örült neki, mikor megtudta, hogy férje a hajtókar csapágyfúró-gép találmányáért 2.000 forint előleget kapott. Azóta ezt a találmányt az ország többi 14 vállalata is kér­te és részükre el is készítették a nyíregyházi mezőgazdasági gépja­vítóban. ősz András neve másutt is ismertté vált. Büszke rá a fe­lesége és nem kevésbbé a válla­lat valamennyi munkása. * Bizony nem kis felelősség egy vállalat főművezetőjének lenni. Nem kis feladat szervezni, irányí­tani és biztosítani az üzemben a termelő munkát. A művezetőnek sokoldalú ismeretekkel kell ren­delkeznie, mindenkiről és min­denről tudnia kell, ami az üzem­ben történik. A tervteljesítéséct folyó harcban Ósz elvtárs apaként gondoskodik a munkások termelé­si problémáiról. Hol a forgácsoló­ban, a szereidében, az új műhely­ben, vagy éppen a heggesztőmű- helyben érdeklődik a termelési problémák felől. Ahol kell. intéz­kedik, hogy legyen nyersanyag és idejében kész legyen a traktor összeállításához szükséges külön­féle alkatrész. A vállalat október­ben a téli gépjavítás első hónap­jában 109.9 százalékra teljesítette tervét. Novemberben 35 darab traktort kell kijavítani a vállalat munkásainak. Ennek biztosítását Ősz elvtárs úgy szervezte meg, amint azt a közelmúltban a Bu­dapesten megtartott sztahanovista értekezleten jó módszerként vette ál: az erőgépek havi programmo- zását kétnapos programmozásra bontotta le. Naponta ellenőrzi a Programm betartását. Az idejé­ben megrendelt kúpgörgős cs go- lyóscsapágy alkatrészeket nem küldte le a budapesti Megért vál­lalat. 150 darab dugattyúból is csak 12 darabot küldtek le. Az alkatrészhiány nagy problémát okozott. Emiatt nem teljesítették az első 10 nap tervét. Ősz elvtárs javaslatára több alkatrészt, mint például a sebes­ségváltó fogaskereket, a G 35-ös géphez ventillátor-szárny kereket és 50—60 más alkatrész között a ventillátor-láb készítést is házilag készítik. „Ha nincs, akkor esztergálunk! ‘ -— mondja a főművezető a mun­kásoknak, a g. akcri „ez nincs, az nincs“ problémákra. De bizony csapágyakat nem tudtak házilag készíteni. Nap mint nap sürgetik a megrendelt alkatrészeket, mert minden nap, minden óra késés hátráltatja a tervtcljesitést, meg­zavarja a termelési programmot. A tervteljesítés biztosítása ér­dekében Ősz elvtárs nemrég meg­beszélést tartott Nagy András gyártásvezetővel, Balogh János művezetővel, Nemes Gyula, Po- povics I,ászló és a többi műsza­kiakkal. A Programm eltolódásá­nak következtében helyesnek lát­ta a munkaerő átcsoportosítását. Számítottak rá, hogy másnap megjönnek a hiányzó alkatrészek, de másrészt Dávida Kornél és még öt jó szakember bevonulása is szükségessé tette a munka át­szervezését. A régi gyakorlattal rendelkező átképzősöket, mint ! Hován Mihályt, Joó Sándort és * Asztalos Andrást is szakmunká- ! sok mellé osztották be, hogy a i traktorok szerelésénél segítse-1 ;nek. Sorbavették a munkásokat, ; hogy ki mennyire igyekvő és mi- lyen szakmunkát lehet rábízni a tervteljesítés érdekében. Sütő Mi­hály, Poósz, Blastyák, Tóth, Fe­kete, Andrási, Pintér és Kaszics vállalásaira is épített Ősz elvtárs, akiknek még egy erőgépet keil kijavítani ebben a hónapban. A terv szerint beütemezett 35 darab erőgép javítását úgy osztotta el a munkások között, hogy a hónap végére biztosítva legyen a terv- teljesítés. A műszaki megbeszélés után Orz elvtárs az átszervezéshez kez­dett. Sorra felkereste a munka- sokat. Röviden elmondta nekik a tervteljesítés problémáit. így járt el Sütő Mihály szerelőnél is. — Sütő szaktárs! Nagy feladat vár rád a havi tervteljesítésben. Tudod te is, hogy az alkatrészek hiánya miatt lemaradtunk egy kicsit. Hónap végéig be szeret­nénk hozni a lemaradást. Ügyes, ió szakmunkásnak ismerünk. Jó munkádat bizonyítja az is, hogy az első dekádban határidő előtt kijavítottál egy traktort. Terád is számítottam. Gondolkozz rajta, ki tudnál-e még javítani egy erő­gépet ebben a hónapban? A munkásnak jól esett a dicsé­ret és bizalom. Rövid gondolko­zás után feltette a kérdést: —■ Lesz-e golyóscsapágy, és más al­katrész, ami kell hozzá? Ezt kérdezte Csatlós József, Poósz Dezső, Bede Zsigmond és a többi szerelő munkás is, akik jól tudják, hogy ez hátráltatja mun­kájukat. Ősz elvtárs úgy vála­szolt, mintha már a raktárban lenne a hiányzó alkatrész: „Mire szükség lesz rá, itt lesz az alkat­rész. Holnap reggelre jelezték 180 darab golyóscsapágy és más alkat­részek érkezését. — Ha így van, akkor elvállalok még egy traktort, — jelentette ki Sütő Mihály. így ment ez sorba a munkások között. Az átképzösök is örömmel fogadták, hogy szakmunkát vé­gezhetnek. A gépjavító üzem va­lamennyi munkása fokozottabb jó munkát ígért a havi terv tel­jesítése érdekében. Qsz elvtárs beszámolt az átszervezés biztosí­tásáról Beiczi elvtársnak. A vál­lalatvezető örömmel fogadta a hírt. — Halló, nyíregyházi MÁV. ál­lomás?! Érkczett-e küldemény a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat löszére?. . . Szóval megérkezett?... Mit, hogy még tegnap megérke­zt!!?... Hogyan?... Csak holnap tolják be a kocsit a rendezőről?... Ősz András felháborodva tette le a telefont. — Ezért van nálunk zavar a termelésben, de azért va­gyunk, hogy ezen is segítsünk, — mondotta. Mérgelődött egy dara­big, aztán annak örült, hogy mégis­csak biztosítva lesz az alkatrész a termeléshez. Meg tudják való­sítani a szakosított javítást és biztosítva lesz a tervteljesítés. O. A.

Next

/
Thumbnails
Contents