Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-14 / 268. szám
Andrew J. Evans jr. ezredes vallomása az Egyesült Államok bakteriológiai hadviseléséről Peking, (Uj Kína). Andrew J. Evans jr. ezredet!, az Egyesült Államok légiereje 58. vadász bombázó csoportjának helyettes parancsnoka az Egyesült Alt.-unok baikterio- lógiai hadviseléséről tett vallomásában elmondotta katonai szolgálatának történetét, Ismertette, mint vett részt lökhajtásos átképzésen és harci kiképzésen. — 1951 januárjában kerültem először kapcsolatba a bakteriológiai hadviseléssel és akikor szereztem tudomást arról a tényről, hogy a hadviselésnek ezt a módját esetleg alkalmazni fogják Koreában — vallotta többeik között Andrew J. Evans jr. Beszámolt aszókról az előadásokról, amelyeket a bakteriumháborús hadműveletekkel kapcsolatban hallgatott. 1952 november 4-én érkezett Tokióba és november 9-én indult Koreába. Andrew J. Evans ezután War- burton dandártábornok tájékoztatását ismertette az 5. légierő bak- tériumMborús tevékenységéről, majd arról a megbeszélésről vallott, amelyet Rogers ezredessel, a Tegu közvetlen közelében állomá- sózó 49. csoport parancsnokával folytatott. Wandeniberg tábornok, az Egyesült Államok légierejének vezérkari főnöke 1952 november 19-e körül Baircus tábornokkal, az 5. légierő parancsnokával együtt meglátogatta csoportunkat — mondotta a továbbiak során Andrew J. Evans jr., majd ismertette Barcus tábornoknak az összes vadászljom- bázó alakulatok parancsn okaival az 5. légierő szöuli főhadiszállásán tartott értekezletét. — Az első ba'ictériumháborús hadműveletben 1952 december 28-a körül vettem részt, a 7. század által rendelkezésre bocsátott 8 repülőgépből álló osztag parancsnoka voltam —- vallotta A redrew J. Evans jr. — január 8-án Barcus tábornok összehívta a csoportparancsnokokat, hogy megtárgyalják a Sztoamzsu térség ellen végrehajtandó nagyszabású hadművelet tervét. Mivel Rogers ezredes abban az Időben szabadságon volt, mint ideiglenes csoportparancsnok, én vettem részt ezen az értekezleten. — Elhatároztuk — mondotta —. hogy a vadászbombázó csoportok 36 repülőgépe, illetve a tengerész- gyadogsági repülőezredek 24 repülőgépe közül 4—4 szállít baktérium, bombát. Ezekkel az volt a cél, hogy megfertőzzük a terület városait és útjait, hogy a frontra haladó, vagy onnan érkező személyek fertőzést kapjanak. A továbbiak során Andrew .T. Evans jr. ismertette sorozatos baktérium bevetéseit, majd vallomását a következő szavaikkal fejezte be: — Egyéni érzéseim ma már igen határozottak azzal kapcsolatiban, hogy résztvettem az Egyesült Álla- mok légierejének batktériumháborús programrajábaii, szégyellem magam, hogy közöm volt ehhez a dologhoz. Bűntény ez az egész emberiség ellen és minden időkre ki kellene irtani a nemzetek fegyvertárából. Tudom, hogy semilyen körülmények között sem leszak hajlandó még egyszer ilyesmiben részt vállalni. Kint Xr Szén marsall nyilatkozata a pekingi pályaudvaron Peking, (Uj Kína.) Kim ír Szén marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke Pekingbe érkezésekor nyilatkozott a pályaudvaron. Nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta:' — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége azért látogatott el Pekingbe, iiogy köszönetét mondjon az egész kínai népnek és a Kínai Népköztársaság kormányának a háború folyamán a koreai népnek nyújtott önzetlen támogatásáért és hogy a koreai és kínai nép között méginkább kiterjessze és megerősítse a kölcsönös segélynyújtást politikai, gazdasági és kulturális térén, valamint a koreai nép háborútól feldúlt közgazdaságának helyreállításában és újjáépítésében. Meggyőződésem, hogy küldöttségünk mostani látogatása a jövőben még jobban megerősíti a baráti egységet a koreai és a kínai nép között és hatalmas mértékben hozzájárul a koreai és kínai nép boldog életének megóvásához, valamint Ázsia és az egész világ tartós békéjének megszilárdításához. ■ Csou En-iaj fogadta Kim Ir Szén marsall! Peking, (Uj Kína). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság népi köz- igazgatási tanácsának elnökié csütörtökön este fogadta Kim ír Szén marsallt, a Koreai Képi Demokratikus Köztársaság Miniszter baná- csának elnökét. Kim ír Szén kíséretében volt Nam ír, a Koreai Népi Demokratitkuis Köztársaság külügy- mimsztene és Ha Jang Oson, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének titkára. Ifjúsági gyűlés Moszkvában Moszkva, (TASzSz) A moszkvai és a moszkva-környéki ifjúság csütörtökön gyűlést tartott a Világifjúság Napja alkalmából. A Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában összeültek a mezőgazdaság élenjáró fialni munkásai, az ipari vállalatok és a közlekedés ifjú újítói, diákok, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának képviselői. A gyűlésen a külföldi országokból érkezett vendégek is resztvettek. A gyűlésen Szergej Roma- novszkij, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese szólalt fel. A Szovjetunió ifjúsága, az egész szovjet néphez hasonlóan, szilárdan hiszi — hangsúlyozta Romanovszkij, — hogy rendezni lehet békés úton a nemzetközi problémákat. A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága felhívást intézett a Szovjetunió valamennyi fiataljához: továbbra is kitartóan harcoljon a békéért, a világ ifjúsága barát~ágának megszilárdításáért. Adenauerék az amerikai megszálló csapatok növelését szeretnék Becs, (TASZSZ). A ..Der Abend” című osztrák lap bonni jelentése szerint Radford tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökéinek bonni látogatása után az A (lem) ne r-korinán y hivatalos közlönye követelte, hogy erősítsék meg az amerikai csapatokat Nyugat-Némeíországban. Beszélő képek, számok Míg az Egyesült Államok dől- gozóinak helyzete egyre súlyosabb lesz, az amerikai monopóliumok nyeresége szakadatlanul és gyorsan nő, főként az amerikai imperializmus koreai agresz- szív háborújának és a féktelen fegyverkezési hajsza következtében. Az amerikai burzsoá újságok bevallása szerint a hadiipari monopóliumok nyeresége sohasem volt olyan magas, mint a múlt évben. (A diagrammban feltüntetett 1953. évi nyereség az Egyesült Államok hivatalos szerveinek előzetes számításaiban kimutatott összeget tünteti fel.) Nyugaí-Európa 12 kapitalista országában a hivatalos nyilvántartás szerint 1918-ban 2,959.000 teljes munkanélküli volt; ez a szám 1953 áprilisában 4,300.000-re (45 százalékkal) emelkedett. Ezt „eredményezte” az amerikai monopóliumok agressziója. Az Egyesült Államokban 1952-ben 3 milJ lió teljes és 10 millió részleges munkanélkülit tartottak nyilván. Ehhez még hozzá kell fűzni, hogy az amerikai statisztika nem tükrözi a valóságot, mivel a vállalkozók gyakran nem bocsátják el a felesleges munkásokat, hanem az összes munkások munkahetét rövidítik meg, a munkabér megfelelő csökkentése mellett. De Gaulle tábornok nyilatkozata Párisii, (TASZSZ). De Gaulle tábornok november 12-én egy sajtó- értekezleten foglalkozott az „Európai had«ereg”-ről szóló szerződéssel. A tábornok kijelentette: „Ez a szerződés mélyen megoszt ja Franciaországot, megfosztja szuverenitásától, eliaposea legdrágább hagyományait és arra kényszeríti, hogy egy olyan szervezetnek vesse oda gyermekeit, amely olyan ügyet fog védelmezni, amely talán nem az ő ügye. Hogyan folytak a tárgyalások erről a szerződésről? Ebben a kérdésben nem kérték ki a hi- 1 va'taloé szervek tanácsát, a partement tanácsát, nem hallgatták meg a kövélemiényt A vezetők egy szobáiba (Buktak 25 diplomatát (te tisiz'tet és kiinev'ezítéik okiét .^s®a'kér- tök/’-Tuek. a szerződés aláírásai előtt senkiidnek sem mutálták meg, mínntlia a miniszteri tárcáik esette- ges gazdái jelentenék egész Fram- ciaorszságot.” De Gauelle tábornak azt te kijelentette, hogy Franci aorszúgnals megegyezésre kell törekednie a Szovjetiumáóv®], mivel Franoiaor- szag továbbra is a Szovjetunió szövetségese, a köztük fennálló szerződőst soha nem mondták fel. A kot kos falvak kultúrája A Lenin nevét viselő kolhoz egyike a leggazdagabbaknak a tambovi kerületben, de jól ismerik hírét messze a kerület határain túl is. A „Lenin-kolhoz” nagy népszerűséget szerzett magának azzal, hogy egyformán jól fejleszti a mezőgazdaság minden ágát, építkezik, gazdag termést takarít be minden évben, fejlett az állattenyésztése, nagy a jövedelme. A „Lenin-kolhoz” vagyonát miliió rubelekkel mérik. A kolhoz legértékesebb tőkéjét azonban mégis az emberek teszik. A kolhozrendszer, amely a faluban megszilárdult, a parasztok új nemzedékét szülte, akik új eletet építenek. Az az út, amelyet ez az élenjáró kolhoz megjárt, a szovjet parasztság győzedelmes menetét tükrözi a kommunizmus felé. „A föld hatalma” és a „sötétség uralma”, — ezekkel a fogalmakkal határozták meg az orosz irodalomban a falu helyzetét. A földesurak, kulákok és a tisztviselők honosították itt meg fekete „kultúrájukat”: a cárt gazdagító korcsmákat, ökölvívást az ünnepnapokon, mázclmányokat, melyek az égi és a földi cár uralmát dicsőítették, „irodalmat”, mely arra tanította a rabokat, hogyan kell engedelmeskedni az uraknak, hogyan kell szelíden tűrni. A földesuraknak és kapitalistáknak egyaránt érdeke volt, hogy a falu fel ne szabaduljon a kényszermunka, koldússzegény- ség és tudatlanság játma alól, érdeke volt, hogy az ostobaság fojtsa el a paraszt alkotó gondolatait és a szabadság, szépség és boldogabb élet utáni törekvését. Aránylag rövid idő alatt megépült az új falusi kultúra épülete alá a tartós gazdasági alap. Ezt az alapot annak eredményeképpen tudtuk megépíteni, mert megvalósítottuk a párt irányvonalát az ország szocialista iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálása terén. „A falu, — mondta Sztálin elvtárs, — a várostól és iparától kap most segítséget: traktorokat, mezőgazdasági gépeket, autókat, embereket, szerszámokat. De hiszen maguknak a falvaknak is, meg van már az iparuk a gépállomások, javítóműhelyek, a kolhozok ipari vállalatainak mindenféle foimája, kisebb elektromos állomások stb. képében. A város és falu között tátongó kulturális szakadék eltűnik.” Megszoktuk már, hogy ne csodálkozzunk íalvaink életében végbement igen sok változás felett. Számunkra már megszokott dologgá vált a faivak teljes villamosítása, a kolhozok rádióhálózatának kiépítése,, a falusi 10 osztályos iskolák, előadótermek a ^kolhozokban. Pedig micsoda csodálatos, hatalmas változások mentek végbe ezáltal a falvak életében. Vegyük csak a villamosítást. Lenin a „népművelés támaszának” nevezte az első villanytelepet, melyet egy moszkvai faluban akkor nyitottak meg, amikor a bolsevikok az országban megkezdték az új élet építését. Az elektromos energia nemcsak a gazdasági élet hatalmas emelőjévé vált, hanem fordulatot vitt a paraszt egész életébe, a falu kultúrájába. Az Uraiban azelőtt „Sötét”-nek neveztek egy falut. Az elektromos állomás megépítésekor a kolhozmunkások azt követelték, hogy változtassák meg ezt a nevet. „Világos” — ezt a nevet adták falujuknak, amelyet esténként beragyog a villanyfény, amelyben rádió és mozi, újság és könyv van; amelyben már nincs az a sötétség és tudatlanság, ami a régi istennáta- mögötti falut jellemezte. Nyckraszov annakidején meg • irta, hogy '.szorn.iuhozik az oiosz ész, a kultúra központjaitól ’á- vol”. Ma már eltűnt a távolság a központok és „istenhátamögötti" helyek között. A Szovjetunióban nincs „vidék” a szó régi érteimében. A szovjet falu osztozik a várossal a szocialista kultúra áldásaiban, Moszkva hangja a rádión át eljut a legtávolabbi falvakba. A falvak lakói hallgatják a főváros adásait a legkülönfélébb témákról. A parasztok megismerkedhetnek a filmművészet újdonságaival. A városból hatalmas könyvfolyam áramlik a falvakba. A klubbokban a művészet és tudomány legjobb képviselői szólnak a párásítókhoz. igen sok pártszervezet példát mutat a falusi kultúrmunka megszervezésében. A moszkvaiak nagy sikereket értek el a moszkvai terület kolhozainak villamosításában és rádióhálózatának megteremtésében és a város cs falvak közötti kulturális kapcsolatok íriszeié:, .ér then és kimélyí- tésében. A szovjet sajtó hírt ad az omszki, odesszai, vinnicai és zsitomori területek' pártszervezeteinek a falu rádiósitása, a falusi könyvtárak megalakítása, a sport- mozgalom és a leült árgárdák fejlesztése és iskolaépítés terén elért pozitív tapasztalatáról. Az új idők új követelményeket hoznak. Ilélmérföldes csizmával nulad előre az élet, gyorsan fejlődnek az emberek. Ma már más mértékkel kell mérni a kulturális élet színvonalát a faluban. — Ami tegnap még eredmény volt, ma már, a lakosság növekvő igényeinek fényében, nem elégítheti ki teljesen a falut. Kolhozainkban a „vörös sarok”-rólés az olvasószobáról áttérnek a klubra és a kultúrházra; az tleiskoláról a tízosztályos közcp- ■skoiára, a könyvespolcról a könyvtárra, a széttagolt intézkedésekről a falusi Kulturális munka hatalmas felépített terveire. A „Lenin-kolhoz” kommunistái világosan látják maguk előtt a falusi kultúrmunka frontját. A „kultúra” fogalmába sok minden tartozik: gépek kezelése, a lermé- szet átalakítása, a falvak rendezése, telefon és távíró, kórház, iskola, mozi, rádió, Könyv, klub, sport, kultúregyüttes. A kulturális építésnek nem szentelnek kevesebb figyelmet, mint a kolhoz gazdaságának. A szellemi kultúra bősége — ezt a célt állították maguk ele. Magasztos, nemes cél ez! A f. u ióbbi évek alatt megerősödtek, kifejlődtek a falusi párt- és komszomolszervezetek, lénye|escn emelkedett munkájuk színvonala. A falvaknak megvan a saját népi értelmiségük. Van, aki vezesse a kulturális munkát! A pártszervezeteknek, a szovjet szerveknek és kulturális intézményeknek az a feladatuk, hogy korunk követelményeinek megfelelő magaslatra emeljék a falusi kulturális munka színvonalát. Az élenjáró kolhozoknak nemcsak a gazdasági és szervezési munka terén vannak nagyszerű tapasztalataik, hanem a kulturális munka megszervezése terén is. Ezeket a tapasztalatokat meg kell ismernie és fel kell használnia minden falunak. NÉPLAP 3 1953 NOVEMBER 14, SZOMBAT
