Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-14 / 268. szám

Y AI MOP SI ABOLCS-SI AT Mfl R MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ÁRA .»O FILLÉR 1938 NOVEMBER 14, SZOMBAT Az értelmiség új tömegszervezetének megalakulása elé A szocializmus gazdasági alap­törvényében Sztálin elvtárs a szocialista társadalom célját a következőkben foglalta össze: „Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégíté­sének biztosítása.” E tanítás szellemében a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatai alapján kormányunk komoly harcot foly­tat népünk életszínvonalának emeléséért, kulturális szükség­leteinek minél teljesebb ki­elégítéséért. A kulturális igé­nyek nemcsak a szó sző­kébb értelmében vett szórako­zást jelentik. Dolgozóinkban ele­venen él a vágy műveltségük, ál­talános tájékozottságuk fejleszté­sére. Ezt az igényt van hivatva kielégíteni a tavasszal megala­kult Társadalom és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társu­lat, az értelmiség új tömegszer- \ czete. A Társulat megyei szer­vezetének létrehozására holnap ülnek össze Nyíregyházán me­gyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozói. A szocialista társadalom felépí­téséhez, az életszínvonal emelé­séhez szükséges bonyolult mű­szaki és különösen mezőgazda­sági feladatok megoldásához nem­csak- jd-szakemberekre van szük­ség, de szélesítenünk kell né­pünk látókörét, emelnünk kell általános műveltségét is. Olyan emberekre van szüksége or­szágunknak, akik tudatában van­nak saját erejüknek, öntevéke­nyen fejlesztik munkájukat, fej­lesztik a népi gyökerekből táp­lálkozó tudományt és művészetet is. Csak az ilyen emberek képe­tek önálló gondolkozásra, helyes bírálatra, s az előttünk álló fel­adatok elvégzésére. A dolgozó nép előli álló új fel­adatok is napirendre tűzték te­hát olyan szervezet létrehozását, amely képes a sokrétű természet- tudományi és társadalomtudomá­nyi ismeretek terjesztésére, a marxizmus egyedül következete­sen tudományos világnézete szel­lemében. Ahhoz, hogy tudósaink, művé­szeink, mérnökeink, orvosaink, kiváló pedagógusaink, agronómu- saink- eredményes ismeretterjesz­tő munkát tudjanak végezni, szükség van természetesen 1 arra is, hogy az értelmiség termékeny vitákban tisztázza világnézeti pro­blémáit, a szervezet keretei közt küzdje le műveltségének a múlt­ban gyökerező hiányosságait, elsa­játítsa a tudományos világnézetet. Egészen bizonyos, hogy a TTIT keretében végzett munka értel­miségünk számára is igen gyü­mölcsöző lesz, mert a munkások és parasztok számára tártott elő­adások révén sokkal többet me­ríthetnek majd dolgozó népünk tapasztalatainak friss forrásá­ból. Az új szervezet folytatja és je­lentősen továbbfejleszti a Ter­mészettudományi, Irodalomtörté­neti és Történelemtudományi Tár­lat keretében eddig folytatott is­meretterjesztő munkát. A TTIT megalakulásával kiszé­lesedik az Ismeretterjesztő mun­ka: az új Társulat keretében kü­lön szakosztályok fognak foglal­kozni a politikai, filozófiai és mű­vészeti ismeretek terjesztésével. Bizonyos, hogy az előadások színvonala nagy mértékben emel­kedni fog már azáltal is, hogy az új társulat előadói csak olyan előadásokat tartanak majd, ame­lyeket előzőleg a megfelelő szak­osztályokba tömörült értelmisé­giek megvitattak és jóváhagytak. A Társulat fontos feladata, hogy haladó hagyományainkkal, népünk múltjával ne csak óltalá- nosságban foglalkozzék, hanem tegye közkinccsé megyénk dicső történelmének emlékeit, foglal­kozzék szőkébb hazánk, szülő­földünk nagy szülötteinek életével és munkásságával. Dolgozza fel az új Társulat előadásaiban pél­dául a Rákóczi-szabadságharc szabolcs-szatmári vonatkozások­ban gazdag történetét, a 200 éves Nyíregyháza múltját, Bessenyei, Kölcsey, Krúdy, Móricz Zsig- mond s megyénk többi nagy­jainak tevékenységét. — Foglal­kozzék az új Társulat tudomá­nyos színvonalon azokkal a je­lentős mezőgazdasági és ipari feladatokkal, amelyek megoldása a következő években előttünk áll: a Nyírség geológiai eredeté­nek és talajviszonyainak, leg­megfelelőbb növényi kultúrája- nak kérdéseivel, a tiszalöki víz­lépcsővel és erőművel és többi fontos feladatunkkal. Jó szervezőmunka nélkül azon­ban a legjobb előadások sem ér­hetik el céljukat. Itt mindenek­előtt a. gzakgzeryezetekre és ta­nácsaink népműveié"! apparátu­sára vár fontos feladat. Ezeknek a szerveknek az eddignél sokkal jobban figyelembe kell venniük a dolgozók véleményét és kíván­ságát. Meg keil szűnnie annak a tarthatatlan állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szerveink fölösleges nyűgnek tekintik. Az előadások megjavítása mel­lett az új Társulat fontos felada­ta az írásbeli ismeretterjesztés fokozása és minőségének emelése is. A TTIT-nek mind a Társulat lapjaiban, az Elet és Tudomány­ban, a Természet és Technikában, mind pedig a rádióban, a napi és heti sajtó hasábjain gondoskod­nia kell a tudományos ismeret- terjesztés fokozásáról. Fontos sze­repük van a múzeumokban, ki­állításokon, a mozivásznon, szak­körökben folytatott ismeretter­jesztésnek is Abból a tényből, hogy a TTIT az értelmiség társadalmi szerve­zete lesz, következik, hogy mun­káját csak a magyar értelmiség önként vállalt tevékenysége, ál­landó, aktív kezdeményezése alapján végezheti sikeresen. — Ezért rendkívüli a megyei köz­gyűlés jelentősége, amelynek fon­tos feladata, hogy az értelmiség nagy tömegeit bevonja a Társu­lat munkájába, lerakva a TTIT továbbfejlődésének, igazi tömeg­szervezetté alakulásának alapjait. Műveltté tenni a magyar né­ped erről álmodoztak történel­münk legkiválóbb tudósai, mű­vészei, államférfiak Apáczai Cse­ri, Tessedik, Bessenyei, Kölcsey, Széchenyi, Kossuth és Petőfi, Móricz Zsigmond és Adv, a Bu- gáthok, Eötvös Lórándok, Korá­nyiak. Értelmiségünk büszke le­het arra, hogy nagy elődei mű­vének folytatójaként hozzájárul­hat a művelt, kultúrált Magyar- ország megteremtéséhez, szabad, öntudatos, képzett dolgozók ne­veléséhez. Szigetvári Lajos. a MDP szabolcs-szatmármegyei pártbizottságának agit.-prop. titkára. A 200 ÉVES NYÍREGYHÁZA ÉLETÉBŐL !♦ H ♦ 11 !!♦!!♦ II ♦ II II ♦!! ♦!! • !!♦ 114II *11 ♦ II • H #U • JI4114II ♦ II ti ♦ II ♦ ilóliAIIÓIIÁ’ Gyalogjárda és bekötőút épül a Szabadság-telepen Már a halódik mélyfúrású kút készül Nyíregyháza vízellátásához Lapunk egyik mult- heti számában hírt ad­tunk arról, hogy Kótaj- ban elkészül a Nyíregy­háza város egységes vízellátásához szükséges ötödik mélyfúrású kút. Most már a hatodik ku­tat készítik Kótajban. A város dolgozóit nemso- kára tiszta és egészsé­ges vízzel látják el a Kótajban készült mély­fúrású kutak. A Szabadság-telep la­kóinak kívánságára a városi tanács építési osz­tálya elhatározta, hogy megszünteti a telepen lévő áldatlan állapotot, s még ebben az évben gya­logjárdát létesít. Későbbi terv, hogy véglegesen rendezik a Szabadság­telep utcáját. Bekötő­utat létesítenek a Sza­badságtelepen keresztül, a Pazonyi-utat és a Bocskai-utcát három mé­ter széles makadám-út- tál kötik Össze. Az Út­fenntartó Vállalat dolgo­zói már szállítják a kö- veket a járda és a be­kötőút elkészítéséhez. a nuireguitázi termelő szdvelKezeleh zárszámadása Vasjjyujtíí diákok A nyíregyházi közgaz­dasági technikum pénz- ügyi tagozatának tanulói nagy lelkesedéssel gyűj­tik a fércsryüjtő hónapra tett felajánlásuk alapján a vas- és fémanyagokat. Ráez Géza, a IH b. ősz­Régen néztek ilyen szép zársszám-atlás elé Nyíregyháza város termelőezövetkezetői. A gazdag termés gazdag jövedelmet jelentett nekik. A sóstó- hegyi Vörös Csftiag és a sóstóhegyi Kossuth tér­melőszövetifeezetékben n-z eddig kioltott részből is szépen jutott a becsületesein dolgozó t-agokna'k. Szép zárszámadás elé néznek ezekben a szövetke­zetekben. Sokezer forint értékű aknát, egyéb gyü­mölcsöt és minden tag csalédján-ak ellátásához szükséges kenyérgalKinót kaptak már eiklig is a szöretfeeaetetóMin. tály tanulója tankron­csokat fedezett fel és 10 mázsával gazdagítja az iskola gyűjtését. Kovács Kálmán, az I b. osztály tanulója esztergapad roncsait szolgáltatta be és 5 Q vashulladékot gyűjtött. D. Nagy János IV/a. osztályos tanuló rozsdás kazáimiaradvá- nyokat talált, amivel szintén nagyban gyara­pítja az iskola gyűjté­sét. Grezsu Erzsébet I á. osztályos 2 q vasat gyűj­tött össze kovácsmühe- lyekböl. Pámer József IV/c. osztályos ta­nuló autóalkatrészeket szedett össze, mások mozdonyrészeket, alumi­nium hulladékokat, olaj- ütő maradványait gyűj­tötték össze. Az iskola gyűjtése eddig 50 q-át tesz ki, amit a tanulók a hónap végéig 100 q-ra akarnak emelni. A ta­nulókat az iskola DISz- szcrvezeíc további jó munkára lelkesíti. A nyíregyházi Dézsa termelőszövetkezet ered- menyei váraikor ásón felüliek. Termény is és pénz is jócskán jutott a tiagoiaiak. Látták ezt a kíviii- tfUöfc és most határozták ei, hogy‘töt is éUnduiáok a s-zipv-tkezeli úton. ö*v, Vitocsic^fn Mittályné, Horváth István, Mreakó János és Kockás Mihály néhány napja léptek a Dózsa tsz-be. Í j bölcsMe A nyíregyházi dolgozó anyák nagyrésze eddig a Malom-utcai bölcsödébe vitte be gyermekét. Tud­ták, nyugodtan végezhe­tik munkájukat, mert féltő gonddal vigyáznak itt kicsinyeikre. A Ma­lom-utcai bölcsödé azon­ban szűknek bizonyult. Ezért kezdték el épiléni hónapokkal ezelőtt a Honvéd-utcán az új böl­csődét. A bölcsőde épí­tésével a Tatarozó Vál­lalatot bízták meg. Ez a vállalat azonban — úgy látszik — nem sokat tö­rődik a dolgozó anyák­kal s gyermekeikkel, mert bár a berendezés és felszerelés már ré­gebben megérkezett < bölcsőde részére, az épít kezes nagyon lasst ütemben halad. Biztos hogy a bölcsőde létesí­tésével a Tatarozó Vál­lalatnál dolgozó anyát munkáját is megkönnyí­tené az. ha nyugodtar hízhatnák gyermekeikéi ebben a bölcsödében a gondozónőkre. A nyír­egyházi anyák elvárják hogy minél hamarabt elkészítse a Tataroz! Vállalat a Honvéd-utca; bölcsődét! Csatornázzák a Szamuelly-teret A Szamuelly-téren la­kó dolgozók és a téren át közlekedők néhány hónap múlva már el is felejtik, milyen sárten- ger volt itt egy-egy eső­zés alkalmával. A nyír-» egyházi tanács orvosol^ ta a dolgozók jogos pa- nászát és elhatározta* hogy csatornáztatja a Szamuelly-teret. Hatvan­ezer forintos állami toe- ruházással készítik el a csatornázást a Mélyépítő Vállalat munkásai. Képzőművészeit muiiHássIndid Néhány nappal ezelőtt kezdte meg működését a. Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrolthona- ban a képzőművészeti munkásstudió. Körülbe­lül 15 fiatal tehetséges festő és szobrásznöven­dék akarja itt elsajátít tani a képzőművészetet. A fiatal képzőművésze-! két Berki Nándor elv-« társ szobrászművész okn tatja. Egy héten három- szór tart számukra elő-« adást. Különböző model­lek és rajzasztalok áll­nak ebben a teremben a képzőművészetet tanulók rendelkezésére. Mindez csak kezdeti lépés. A képzőművészeti munkásstudió, — hogy minél több fiatal tehet­séget kutasson fel —< szocialista szerződést akar kötni a nyíregyhá­zi üzemekkel. Ebben a szerződésben az üzemek vállalják, hogy fiatal te­hetségeket adnak át a munkásstudiónak. a munkásstudió viszont képeket bocsájt majd a* üzemi kultúrtermek ren­delkezésére. Épül a nyíregyházi sportstadion A Sóiílúi-út elején, a nyíregyházi erdő mellett bontakoznak ki az új sportstadion körvonalai. 7052-ben a nyíregyházi sportotok nagy ölömére megkezdték e nagy sport­telep építéséi. Jelenleg kisebb pályákon játsza­nál: még a labdarúgók, versenyeznek atléták, ed­dig szó sem lehetett na. lünk nagyobb, országos versenyek rendezéséről. Az új sportstadion meg­szünteti majd a szűk pá- lyaviszonyokat. Xépi ál­tatnunk a sportolók jobb sportolási lehetőségeiről gondoskodik; akkor, ami- kor több, mint 5 millió fo­rintot fordít n stadion építésére. A stadion földmunkái a lelkes, fiatalok segítsé­gével részben már elké­szült, a játéktér körül magas földiöltés emelke­dik. Nemrég kezdték el a ''pálya füvesítését, amelyet jövőre teljes egészében befejeznek. Még ebben az érben elkészül a szivaty- fyúhdz, bevezetik a ma- ,nsfeszültségií áramol és felszerelik ' a vízvezeték alapcsöveit. A jövő érben sokkal nagyobb munka bontako­zik majd ki. Hozzáfog, nak az öltözők és az ülö- I épcsők építéséhez. Vég­legesen körülkerítik a sta­diont. Nyolcezer beton ülőhely tesz az új sin. dionban, míg a másik nyolcezer sportbarát állva nézheti végig a mérkőzé­seket és versenyeket. Je­lenleg még csak az elő. készítő munkálatok foly­nak a stadionban, de nemsokára 10.000 ember biztathatja ott a megye sportolóit, szurkolhat ked­venc csapatának_ 1950 de­cemberében fejezik be a ■stadion építését. Aki most látja ezt a sporttelepet, három év múlva rá sem ismer majd. Gyönyörű park veszi majd körül' a bejáratok oUla. kin virágágyak, szökőku­tak fogadják a látogatót. tégy főbejárata és több mellékbejárata lesz a pú tyánal:. Kettősvágányéi r llamos szállítja a spor­tolókat és a nézőket 9 stadionba. .4 sportolás minden le. heloscyct megtalálhatják majd itt a dolgozók. Gyönyörűen füvesített labdarúgópálya, na-gymé. retü futópálya készül. Helyük lesz az ökölví­vóknak, birkózóknak, szertornászoknak is a sta. dión épületében.-1 labdarúgó-, röpUiö. da- és futópályát már n jövő évben is használhat, jiák a város sportolói. Hú. rom év műim pedig tel. jcs egészében megélénkül ez a sokezer nézőt befiu gadó hatalmas létesít, m-’ng. Zákány Mári-i. A mai *xámban Korlátú László DISZ-propagan- A kolhozfalvak kultúrája (3. old.) dista módszere (2. oldal) Orvoslást várunk (4. oldal) V ___________J '---------------------------------------------------------------------------N ‘JJLlay. proLetárial eg.y.c4iilfretek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents