Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-12 / 266. szám
2 NÉPLAP 1953 NOVEMBER 12, CSÜTÖRTÖK Lélektelen ügyintézés A népnevelő a faliújság munkatársa az albániai bitinszkai „Partizán” termelőszövetkezet Korcsa körzetének egyik legkiválóbb termelőszövetkezete. Tagjainak jó munkája évről-évre emeli a terméshozamot. Tavaly 100 hektáros búzaföldjükön a termelőszövetkezeti tagok 14 mázsás búzatermést értek el hektáronkint, idén viszont ugyanekkora területen 27 mázsa lett az átlag. Ragyogó siker ez, elsősorban a bitinszkai pártszervezet politikai tevékenységének eredménye. A bitinszkai pártszervezet mindig kellő figyelmet fordított a népnevelő kollektíva szakadatlan erősítésére és kibővítésére. A legkiválóbb párttagokat és párton- kívülieket bízta meg ezzel a fontos feladattal, akik a körültekintő irányítás mellett a pártszervezet szilárd támaszaivá váltak. AZ IFJÚ Nyazi Ócska a bitinszkai pártszervezet egyik legkiválóbb népnevelője. Nyazi Ócska jól kihasználja a brigádtagok pihenőidejét és részletesen kidolgozott munkaterv alapján megvitatja velük a bel- és külpolitika eseményeit, a napi sajtó fontosabb cikkeit. Brigádjának tagjai politikailag jól tájékozottak és példát mutatnak minden mezőgazdasági munka elvégzésében. Arról a 4.3 hektár búzaföldről, amelyet Nyazi Ócska brigádjának tagjai műveltek meg, 40 mázsa búzát arattak héktáronkint. Nyazi Ócska népnevelő felvilágosító tevékenységében nem szorítkozik csupán azokra a témakörökre, amelyeket a pártszervezet vezetőségétől kap. Állandóan szem előtt tartja brigádjának munkáját és abból azonnal kiragadja az időszerű kérdéseket. — Kellő politikai felkészültséggel rendelkezik és így körültekintő, eleven agitációs munkát tud végezni. A Szovjetunió Külföldi Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Társaság nem régiben látta vendégül a Magyar Szovjet Társaság 12 tagú delegációját. A delegáció tagjai értékes tapasztalatokkal tértek vissza. A küldöttség vezetője Kelen Béla elvtárs, a Magyar- Szovjet Társaság főtitkára városunkban tart beszámolót a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Az előadó“ annál is inkább Mezőgazdasági e 1 ma.rudotts?ágonk egyik legdöntőbb oka a talajerö- visszapótlás hiányosságaiban keresendő. E kérdés számos problémája közül megyénkben egyik legelha nyagoltabb terület: az istállótrágya kezelése. Pedig „a trágya aranyat ér” — tartja a közmondás is és nem ok nélkül. A növény fejlődése folyamán sok tápanyagot, ásványi anyagot és vizet vesz fel testének fejlesztésére. Minthogy a növényeket élelmezésre, takarmányozásra, ipari és egyéb célokra használjuk fel — a talaj tápanyagkészlete évről-évre fogy. Ha állandóan jó termést akarunk elérni, iáikkor a talajból a növények által felszívott anyagokat rendszeresen vissza kell pótolnunk. Műtrágyák révén csak egyes tápanyagokat juttatunk vissza. Valamennyi szükséges tápanyagot csak a teljes trágyákkal biztosíthatjuk. Az egyik legjobb és egyben leg- olcsóbb teljes trágyát az istálló- trágya. Rendkívül fontos, hogy az istállótrágya minél több nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazzon leszáirtáskor, mert ezek a tápanyagok fogynak leggyorsabban a talajból. A felsorolt tápanyagokon kívül szükséges az istállótrágya :\ luimuszképződcs szempontjából is. A humusz a „talajélet” biztosításához nélkülözhetetlen. Az is lényeges követelmény, hogy a trágya n Zemel Lekra termelőszövetke-1 zeti tag, aki Nyazi Ócska brigádjában dolgozik, egy időben rosz- szul végezte munkáját. A népne-. velő felhívta figyelmét arra, hogy nem dolgozik elég lelkiismeretesen. Zemel Lekra méregbe gurult és ráförmedt az ifjú népnevelőre. — Még túl fiatal vagy ahhoz, hogy engem tanítgass! A népnevelő ezt az esetet felhasználta arra, hogy a legközelebbi pihenő alatt a brigádtagoknak az idősebbek és a fiatalabbak helyes kapcsolatairól beszélt. A brigádtagok azon nyomban meg is bírálták Zemel Lekrát helytelen magatartásáért ,aki önbírálatot gyakorolt és megígérte, hogy megjavítja munkáját. NYAZI ÓCSKA népnevelő nemcsak a beszélgetéseket használja fel különböző problémák megvilágítására, hanem igen szorgalmas munkatársa a termelőszövetkezet faliújságjának is. A közérdekű problémákat talpraesett cikkekben ismerteti, felhívja a figyelmet a hiányosságokra, következetesen harcol a hibák és a mulasztások ellen. Az aratás idején például néhány termelőszövetkezeti tag el-elmaradozott a szérűről éppen akkor, amikor a legnagyobb munka folyt. Azzal indokolták távolmaradásukat, hogy a ház körül akadt munkájuk. A legközelebbi napokban Nyazi Ócska faliujságcikket írt, amelyben rávilágított, hogy a közérdek fölötte áll az egyéni érdekeknek és a közös gazdaság gyarapítása minden termelőszövetke- zeti tag elsőrendű kötelessége, hiszen saját jólétének emelését is szolgálja. A cikk nagy hatást váltott ki és a hiányzások megszűntek. nagy érdeklődést vált ki, mert Kelen Béla elvtárs arról fog beszélni, hogy az elkövetkezendő időkben a Szovjetunióról szóló propagandának emberi közelségbe kell hozni a Szovjetuniót és a szovjet embert. A Szovjetunió ismertetésekor nem csodákról kell beszélni, hanem elsősorban olyan '•'éldákról, amit hazánkban is meglehet valósítani. Meg kell isJ -i rntirtvnp 1 növény csírázása után azonnal kezdjen hatni és a tápláló hatás minél több évig tartson. Mindezeket a követelményeket csakis helyesen kezelt, kazalba rakott is- tállótrágyával tudjuk biztosítani. Nem sokat ér az olyan istálló- trágya, amilyent az egyébként jól gazdálkodó nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezetben láthatunk. Az istálló végénél, vékony rétegben rendetlenül szétszórva szárad a trágya. Ez pocsék olás! Rendes kezelés mellett az istállótrágya minden mázsája 50 deka nitrogént, 20 deka foszforsávat és 00 dek,a káliumot tartalmaz egyéb tápanyagok mellett. Hanyag kezelés mellett 20—30—40 százalékos veszteség állhat elő. Ha csak a közepes 30 százalékkal számolunk is. a Vörös Zászló évi 10 ezer mázsa trágyájából 3 ezer mázsa vész el évente. Ez a mennyiség 18—20 hold teljes trágyaszükségletét fedezné. A tápanyagokban beálló veszteség annyi, mint. 73 mázsa pétisó, 35 mázsa szuperfoszfát, 45 mázsa 40 százalékos káliumsó együttesen. Ennek az értéke közel 12 ezer forint. Még nagyobb az a veszteség, ami a terméskiesésben mutatkozik. Nagy fontossága van tehát a helyes trágya kezelésnek, amit a nagykállói Vörös Zászló tsz, állatápolóinak is meg kellene «zivlelniök. Tudvalévő, hogy az állatok alól j A TERMELŐSZÖVETKEZETI tagok munkája, élete nap mint 'nap újabb és újabb problémákat ivet fel. Nyazi Ócska népnevelő a problémák tömkelegéből mindig ki tudja választani a legidőszerűbbet, amelynek megoldása leginkább sürget. Naponta bejárja a termelőszövetkezet földjeit, felfigyel a hiányosságokra, de észreveszi a munkasikereket is. Fali- ujságcikkeiben megdicséri a termelőszövetkezet élenjáró tagjait, népszerűsíti eredményeiket és munkamódszerüket. Müzejen Neimi parasztasszony a múltban egyáltalán nem dolgozott a termelőszövetkezeti földeken, sőt még az ifjúsági alapszerv gyűléseire, a nyilvános taggyűlésekre sem járt el. Nyazi Ócska sokat beszélgetett azokban az időkben a fiatalas:zonnyal és megmutatta neki azt a leifelé ívelő utat, amelyet a párt nyitott meg az albán nők előtt. Müzejen Neimi hamarosan belátta, hogy ■két keze munkájával is elő kell segítenie a közös gazdaság felvirágoztatását és az aratás idején a kévekötésnél már naponta két munkaegységet teljesített. Nevét egyre gyakrabban lehet olvasni azokban a faliujságcikkekben, amelyekben Nyazi Ócska és a többi bitinszkai népnevelő a mun- kaverseny élharcosait dicsérik meg. Nyazi Ócska nem az egyetlen jó népnevelő a bitinszkai termelőszövetkezetben. A pártszervezet irányítása mellett eredményes munkát végez az egész népnevelő kollektíva. Es a jó népnevelő munka eredményeként a termelő- szövetkezet tagjai biztos léptekkel járják az egyre magasabb terméseredmények, az egyre nagyobb jólét útját. (A „Zeri i Popullit” nyomán.) a művelt, kultúra iránt érdeklőd szovjet embert, aki helytáll a munkában, élvezi a pihenést, szórakozást a családi körben. Az előadást folyó hó 13-án, pénteken este 6 órakor a Városi Színházban rendezi meg az MSZT-titkársága. Kelen Béla elvtárs előadását szovjet kultúr- csoport ének, tánc és zenei mű- «sora kikerülő alomnak még érési folyamaton kell átmennie, amíg a talajba kerülhet. Itt bomlasztó apró szervezetek humuszt és tápanyagokat készítenek belőle a maguk és a növények számára. A kellően nem érett, száraz, szalmás trágya olyan a talajnak, mint az embernek a nyers, siiletlen tészta: „megfekszi’’ a gyomrát. A talaj és a növény is megsínyli az éretlen trágyát. Ennek elbontása igen nagy munkába kerül a baktériumoknak, amelyek ilyet likőr a növények elől is elfogyasztják a táplálékot. Különösen a „lusta” talajoknál fordul elő ez a jelenség, ha éretlen szalmástrágyát, nyers szalmát, vagy dús tarlómaradványt szántunk a vetés alá. Az ilyen betegség neve: pentn. zúníiatás. Külsőleg ez fel sem tűnik. csak a gyenge termés utal rá. Az istáUótrágyút nemcsak a rend kedvéért, hanem az értékes, köny- nyen elillanó nitrogén megőrzése és az érési folyamat biztosítása céljából kazalba kell rakni. A !— zal fala meredek, magas-• 2—2.5 méter, alapja számosóbaton- kint 3—4 négyzetméter legyen. A napi trágyamennyiséget 1—1 szakaszban — lehetőleg szabályos kockaalakban — helyezzük el. Ezeket lazán rakjuk, majd 2—3 nap múlva kellő felmelegedés után letapossuk és a következő trágya- kockák ráhelyezésével tümürítjük. A tömörítésre azért van szükség. A kormányprogramm megvalósítása a dolgozó nép, az ember jólétét és egészséges életmódját teremti meg. Az orvosi tudomány egyre fejlettebb módszerekkel küzd a betegségek gyógyításáért, illetve megelőzéséért. Ugyanakkor me,g kell állapítani, hogy a megyei és városi tanácsaink és felsőbb szerveink munkájában a sok más probléma mellett nem egyszer háttérbe szorul az egészségvédelem ügye. Ezek közé az esetek közé tartozik a nyíregyházi tbc. gondozó ügye, amely már két és fél éve húzódik, melynek rendező* nem kis jelentőségű. * ^ A nyíregyházi megyei tüdőgondozó 200 ezer lakost lát el, s évente 60 ezer ember fordul itt meg. Ennek a fontos intézménynek az elhelyezése egyáltalán nem megfelelő. A vetkőzőnek és a röntgen szobának nincs ablaka, egyetlen szelőzője a VC. világító ablakra nyílik. A felvételi szobának nevezett bútorraktár egyben főorvosi szoba, ahol a megye tíz gondozójának és szanatóriumának problémáit is intézi a főorvos. A töltő laboratóriumban történik a vérvétel, a lázmérés és súlymérés, a beteg kihallgatása, köpetvizsgálat, gégetampon-, gyomortartalom kivétel, töltéses kezelés és csapolás. —- Mindez egy kétszer négyméteres kis szobában, melyben egy dívány, egy íróasztal, egy labór.- asztal, egy töltőasztal, egy műszerszekrény, továbbá két asszisztensnő és egy orvos van, akik a vizsgálatokat végzik. 1951 augusztusában hosszas huza-vona után a megyei tanácstól négytagú bizottság szállt ki és megállapította a fent leírt tényeket. Utasították a városi tanácsot, hogy két hónap alatt válassza szét a tbc. és nemibeteg- gondozót. Ezek után 1951 őszén mérnökök és pénzügyi szakemberek tervezgettek és megállapították, hogy a tisztiorvosi hivatal mellé lehet helyezni a nemigondozót. A városi tanács hozzájárult ehhez. Azonban az egészség- ügyi minsztériumból kiszálltak és leálllitották a határozat végrehajtását azzal, hogy patkányfészekben nem engedélyezik. — Újabb tárgyalások következtek, ahol nagyobb tervek születtek. 1951 december 22-én megérkezett, 50 ezer forint építkezési póthitel, de az építkezést nem vállalta senki. Az 50 ezer forint elveszett. 1952 márciusában a iühogy a levegő kiszorításával a túlzott felmelegedést megakadályozzuk. A kazal falát azért kell meredeken rakni, mert így kevesebb tesz az elillanásból származó veszteség. Ha elértük a kívánt magasságot, akkor leföldeljük. Ezután a következő szakaszokat rakjuk fel folyamatosan a kazal befejezéséig. A trágyalé összegyűjtése céljából a földelés folytán keletkezett árokba tőiteket szórunk, amit időnként berakunk a kazalba. így értékes, jó trágyát nyerünk és amellett a rendes, tetszetős alakú kazalból a szekerek megrakó-a. is könnyebb lesz. A trágya szétcsorgatása elkerülhető, ami a takarékosság szempontjából fontos. A trágyatermelés mennyiségi és minőségi fokozása égetően sürgős feladat. Földjeink egynegyed, homokon egyharmad részét évente feltétlenül istállótrágyázásban kell részesítenünk. A nagykállói Vörös Zászló tsz-nek G6Ö hold szántója van, ebből 60 hold homokos, a többi fekete föld. így évente 170 holdat kellene trágyáznia istálló- . fagyával. Az idén eddig 107 holdat trágyázott közepesen és még 47 holdat irányzott elő az őszre. Jelenlegi trágyaikészletiik azonban még 10 holdra sem elegendő. Az állatállományuk mintegy 100 számosállatot tesz ki, tehát durván számítva 10 ezer mázsa körüli a várható trágya mennyiség. A trágyázandó terűiét minden holdjára így csak 58—60 mázsa istái ló trágya esik. Ez azonban nagyon kedőgondozó vezetői a megyei tanács egészségügyi osztályához fordultak segítségért. A Sztálinién Zöldkereszt helyiségét kérték. Az egészségügyi osztály hozzájárult, de a városi tanács vb. elnöke nem engedélyezte. Májusban az egészségügyi minisztérium vezetői kiszálltak, megállapították, hogy a helyzet tarthatatlan és a nemigondozó 1952 július 1-ig költözzön a Zöldkereszt mellé. A városi tanács elnöke nem engedélyezte a határozat végrehajtását. A minisztérium sem törődött tovább az üggyel, Minden maradt a régiben. 1953 januárjában a megyei tbc.-értekezleten dr. Kemény elvtárs felhívta a figyelmet, hogy már tarthatatlan ez az állapot, de választ sem kapott erre. Februárban a megyei egészségügyi szakszervezet elnöke személyes tapasztalatai alapján segítséget ígért. Májusban az egészségügyi szakszervezet országos kiküldötte is megállapította a hiányosságokat, s megígérte, hogy a nemigondozót elválasztják a tüdőgondozótól. 1953 júliusában Sárii elvtársnő, a város képviselője jelentette ki, hogy utána jár a probléma elintézésének. Augusztus elején a Megyei Pártbizottság kiküldötte és a Néplap szerkesztőségének munkatársa vizsgálták az ottani megbotránkoztató körülményeket. Augusztus közepén küldöttség kereste fel a vb. elnököt, aki, a város területén egy házat ígért a tüdőgondozó részére. Szeptember 26-án az egészségügyi osztály vezetője kijelentette, hogy nem tud segíteni, adja elő a főorvos a problémáit a vb. ülésen. Szeptember 27-én a főorvos beszámolt a tbc. helyzetéről, a helyiség problémáiról. A jelenlévők helyeselték és Ferkó elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese tett ígéretet, hogy két héten belül elintézést nyer a probléma. A következő ígéret 1953 október 17-én született. Az egészségügyi minisztériumból Simon elvtárs nyugtatta meg az érdeklődőket, hogy egy héten belül végérvényesen megoldódik a kérdés. — Hasonló ígéretet tett a minisztérium részéről nemrégiben Zsoldos elvtárs. S ime, 1953 november második felében vagyunk s a refrén nem változott: minden maradt a régi. Ideje lenne, hogy a nyíregyházi tbc.-gondozó helyiség-kérdése sürgősen és végérvényesen el-* intézést , nyerten. O. A. vés. Ilyen esetben célszerű bőven almozni, hiszen most van bőven szalmája a termelőszövetkezetnek. Az őszi esőzés beálltával öntözni sem szükséges a trágyatelepet, az istállóban kellően át nem nedvesedéit alom miatt. Ezen kívül bélyeg volna nieste rséges szál mat rá gyű v a 1 pótolni a hiányt. A meglévő szalmához és vízhez csupán nitrogénműtrágyát kell vásárolnia a szövetkezetnek, de ez kamatosán visszatérül a többtonnásból. A készítés módja egyszerű. A szalmát megfelelően rétogezziik, belocsoljuk vízzel és beszórjuk műtrágyával. A szalma, minden mázsájára 3—4 kiló műtrágyát és 3—1 hektoliter vizet kell felhasználni. így erjedésnek indul és 3—1 hónap múlva az istállótrágyához hasonló trágya lesz. Az alászámtásnál a trágyát csak közvetlenül a leszántás előtt hordjuk ki a földre és teregessük el egyenletesen. Addig alkalmas időben a tábla szélén rakjuk szarvasba és földeljük le. Ellenkező esetben sokat veszít értékéből. A trágya nagy kincs! Minthogy az állattenyésztés melléktermékeként, nyerjük, igen olcsó. Helyes kezelés mellett nemcsak fenntartjuk a talajerőt, hanem fokozhatjuk is. Hely. leien kezelés esetén viszont talajunk állandóan szegényedik, ami végeredményben a terméshozam csökkenésében bosszulja meg magát, ZcLital Antal. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól tart előadást holnap este Kelen Béla elvtárs A listens egyik forrása — a helyes trágyakezelés