Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-23 / 250. szám
UtrtN. 1953 OKTOBER 23, PÉNTEK A mátészalkai járási kultúrotthon munkájáról és feladatairól 1952 szeptemberében megalakult Nagykállóban az Uj Barázda termelőszövetkezet. A 34 tag 523 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Már az első év is sok jót, gazdagságot Ígért a szövetkezet tagjainak. A jó munka, a kedvező időjárás dússá növesztette a kalászokat, megnövelte terméseredményeiket. Valamennyien bizakodva néztek a holnap elé, amikor az érett kalászokat vágták, s rakták keresztbe. De minden boldog reményükre mintha fekete fátyol borult volna, amikor a feléjük közeledő Suber Józsefet, a szövetkezet könyvelőjét meglátták. Nem igen szokott ő a tagok között, még kevésbbé a földeken járni. Valami nagy baj lehet, ha erre szánta el magát! Suber nem Is késlekedetett a magyarázattal: — Azonnal hagyjátok abba a munkát, s gyertek a szövetkezet irodájába. Hivat az elnök benneteket ! A tagok furcsának találták, hogy ilyen szokatlan időben kell bemenniük, s abbahagyni a munkát, amikor minden pere késés növeli a szem veszteséget. Suber ennek okát is megmagyarázta: — Mindenkinek alá kell írni azt a jegyzőkönyvet, amelyikben a szövetkezet feloszlatását kérjük. Már mindenütt feloszlatták a termelőszövetkezeteket, mi sem maradhatunk tovább együtt. A tagok egyrésze abbahagyta a munkát, s követte Subert. Akik ottmaradtak, sokáig szótlanul, értei- metlenül néztek egymásra, majd megvető pillantást vetettek a távozók után, s ismét megfogták a kasza nyelét. Másnap már alig akadt olyan szövetkezeti tag, akit ne birt volna rá Nagy Kálmán, a szövetkezet el- nőké Suberrel és társaival együtt arra, hogy írják alá a termelőszövetkezet feloszlatását kérő jegyzőkönyvet. Kőhegyi Ferenc, Majoros Magdolna, Tóth János már-már úgy látták, hogy magukban maradnak, hogy feloszlik a szövetkezet ... Nézzük meg közelebbről, ki is ez a Nagy Kálmán, s miért törekedett. a szövetkezet feloszlatása- ra? Bihari János, a szövetkezet egyik becsületes tagja még emlékszik arra, hogy 25 évig volt az uraság kiszolgálója, talpnyalója. hajszolta a cselédeket, s ha valamelyik cseléd egy hát szalmát vitt haza, feljelentette. Sokan tudják róla, hogy több, mint 60 hold földet bérelt, s igen bőkezű volt, amikor a munkát osztotta azoknak, akik földjét dolgozták. De annál szűkmarkúbb volt a fizetésnél. 1952-ben, amikor megneszelte, hogy a községi tanács kulákká akarja nyilvánítani, belépett a termelőszövetkezetbe. A községi tanács íredig opportunista módon elhallgatta Nagy kuták-voltát. Nagy már szövetkezetbe lépésének első pillanatától annak felbomlasztására törekedett. A tavaszi vetésnél egy mázsa búza helyett csak 50 kiló búza elvetését engedélyezte holdanként, s a többit saját céljaira használta fel. Amikor az ellenőrző bizottság tagjai, Kőhegyi Korom- ős Tóth János ezért felelősségre vonták, azt javasolta a csoport ülésen, hogy zárják ki ezeket a szövetkezet soraiból. Igyekezett a tagság között elégedetlenséget szítani. A fiatal termelőszövetkezet tagjai, akik az el műit évben még egyénileg gazdálkodtak, sok nehézséggel, anyagi gondokkal küzdöttek a nyár folyamán Lehetőség volt arra, hogy burgonyára 15 ezer forint terme- lést előleget vegyenek fel, s ugyanígy cukorrépára is. Államunk 30 ezer forint középlejáratú hitellel is segítségére sietett a tagságnak. Aa elnök azonban a tagság megkérdezése nélkül visszautasította ezeket. Amikor a becsületes tagok felelősségre vonták ezért, a szövetkezetben lévő volt csendőr fiával fenyegetőzött, s így igyekezett a tagságot megfélemlíteni. Olyanokkai vette körül magát, mint Suber József kulűk, aki 25 hold földön, s közel 5 hold gyümölcsösön gazr dálkodott a szövetkezetbe lépése előtt. Nagy Kálmán, volt csendőr fiával ős Subőr Józseffel közösen szőtték a tervet a szövetkezet bom- lasztására. A kormányprograram megjelenésekor elérkezettnek látták az időt a szövetkezet feloszlatására. A kormányprogramul félremagyarázásával, hazug hírek tér- jesztésével sikerült is az első napokban a szövetkezet tagságának nagyrészét félrevezetni. Minél több aláírás gyűlt, annál gúnyosabban vigyorogtak Nagyék. örültek a sző-1 munkát végeznek a terv teljesítéséért. Ennek eredménye az, hogy az őszi kapások begyűjtési tervét burgonyából 41 százalékra, kukoricából 20 százalékra, napraforgó- ból pedig 48 százalékra teljesítette. A községben ezidőszerint burgonyából, kukoricából és napraforgóból hátralékos dolgozó paraszt egy sincs. Az eddigi eredmények elérését elősegítette az, hogy az állandó bizottságok a községi tanácsnak komoly segítséget adnak. A begyűjtési állandó bizottság felosztotta tagjai között a községet és az egy-egy állanüóbizottsági tagra eső körzetben állandó felvilágosító munkát végeznek. Kisgyülése- ken ismertetik a begyűjtési rendeletet, valamint a kedvezményeket. A kisgyüléseken kívül egyénileg is elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal a begyűjtés kérdéseiről. Az állandóbizottsági tagoknak ez a mint 25 mázsa csöveskukoricát és 30—35 mázsa burgonyát visz haza. A szövetkezeti tagok most is szorgalmasan végzik a mezőgazdasági munkákat. A rozs, búza, takarmánykeverék vetését 100 százalékig teljesített:' a szövetkezet. Nem maradtak el a beadási kötelezettség teljesítésével sem. Egészévi vágómarhabeadási kötelezettségűket teljesítették. Beadtak 12(1 mávetkezet felbomlásának, s arra gondoltak, hogy ismét kényük-ked- vük szerint garázdálkodhatnak. Már a kocsikat Is festették maguknak. A szövetkezet becsületes, harcos tagjai azonban szájukra fagyasztották a gúnyos vlgyort. Kőhegyi Ferenc, Tóth János, s még néhányan kijelentették: nem engedik egyre gazdagabb szövetkezetüket, az ő virágos kertjüket feltúrni a disznóknak. Egyre több szövetkezeti tagnak mondották el, hogy kik voltak Nagyék, s mi volt a céljuk. Ma már több, mint 20 becsületes tag végzi az őszi munkálatokat, harcol boldogabb jövő- jéért. Lehullt az álarc Nagyokról, a cselédnyúzó kulákokról, s a szövetkezet tagjainak végre sikerült megszabadulniuk azoktól, akik szép jövőjük építésében igyekeztek gátolni őket. Eltűntek Nagyék, kisöpörték őket, s ma már olyan becsületes dolgozó áll a termelőszövetkezet ólén. mint Tóth János, aki egy pillanatra sem hátrált meg az ellenség előtt, aki keményen harcolt* a szövetkezet megszilárdításáért. * A® ellenség első perctől kezdve szabadon garázdálkodhatott az új Barázdában, nem volt, akt megakadályozza ebben, nem volt, aki figyelmeztesse a tagságot arra, hogy kik állnak a szövetkezet élén — nem volt pártszervezet a termelőszövetkezetben, redig nem egy olyan becsületes, harcos dolgozója volt a szövetkezetnek, akik jó munkájukkal, szilárd helytállásukkal kiérdemelték azt, hogy a párt tagjai lehessenek. A járási pártbizottság azonban elhanyagolta a velük való foglalkozási, ezek nevelését. Későn ébredt, rá arra, hogy a pártszervezet hiánya ókozta azt, hogy az ellenség szabadon dolgozhatott, s néhány tagot a kilépésre is sikerült rábírnia. Ha az olyan helytálló, becsületes dolg,o- zókat, mint Tóth János, Majoros Magdolna és Kőhegyi Ferenc, a járási pártbizottság kommunistákká nevelte volna, a termelőszövetkezetben létre lehetett volna hozni a pártszervezetet, amely meg tudta volna gátolni az ellenség minden mesterkedését! — Léváin é—Tót h — A falusi és járási kulcúrotthp- noknak igen nagy szerepük van a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításában. A kulturális nevelő munka széleskörű kifejlesztése nélkül leheietlen eredményesen megoldani a szövetkezeti mozgalom megerősítésének feladatait. A kulturális intézményeknek a szövetkezeti parasztság körében végzett nevelő munkája összeforrasztja az embereket és megteremti a gazdasági feladatok eredményes megoldásának az alapját. A kul- tú rótt honoknak a kultúra igazi fészk vé kell válniuk, hogy komoly segítséget tudjanak nyújtani a dől- gőzök szocialista öntudatának kibontakozásához. A mátészalkai járási kultúrotthon főfeladata szintén a termelő- szövetkezeti mozgalom megszilárdítása. A kultúrotthon sok tekintetben eredményes múltra tekinthet vissza. Neves tánccsoportja van, rigmusbrigádja segítséget nyújtott a mezőgazdasági munkáknál, a békekölcsönjegyzésnél. Hozzáláttak a Szabad Föld Téli Esték, a „Kér- dezz —- felelek’5 esték megrendezéséhez is, azonban itt már hibák mutatkoznak. Az előadásokon ép- penhogy lézengenek az emberek, a hallgatók. Ez utóbbi tény hívja fel a figyelmet arra, hogy a kultúr- otthonnak nincsen kellő kapcsolata a dolgozókkal — elsősorban a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezeti tagokkal. Nem az emberekben, a hallgatókban - van a hiba, hanem a kultúrotthon munkájában. Nózzük inog, hogy az egyik szov- Jet falusi klub, az Iljics Útja kolhoz klubja hogyan dolgozik. Ez irányt mutat a mátészalkai járási kultúrotthon vezetőségének is. A kolhoz közgyűlése elhatározna, hogy villamos vízierőművet fognak építeni a Buzuluk folyón. Látni kellett volna, hogy milyen hévvel segítettek a klub aktivistái a kolhozvezetőségnek a vlllanytelep felépítésében. A klub előadótermében előadások hangzottak el annak megvilágítására, hogy milyen óriási jelentősége van a villamosságnak a kolhoztermelésben. Az előadásokat a kolhoz valamennyi tagja meghallgatta. A klub az építkezés megkezdése után egész munkáját a munkahelyre helyezte át. Oda mentek ki az előadók, felolvasók és könyvterjesztők. Többek között felolvasásokat tartottak Baba- jevszkinek „Az aranyosiUas^ lo- vogja című könyvéből, rz épftke- zésen érdemtáblát állítottak fel, amelyre rendszeresen felírták az élenjáró munkások nevét. A kul- túrcsoportok többízben műsort adtak az ópítőknek. A klub a Kom- szomol-szervezettel együtt szombatonként és vasárnaponként önkéntes munka megszervezésével segítette elő a villamos vízierőmü felépítését. Ez észrevehetően meggyorsította a munkálatok ütemét. Most pedig, amikor a villanyteiep már tizemben van, a klub megmutatja a villamosítás eredményeit. Ez a példa is igazolja, hogy a kultúrotthon munkájának szorosan kapcsolódnia kell az illető terület, járás, vagy község előtt álló feladathoz, s a kulturális nevelő munkát kinn a területen, az emberek munkahelyein is végezni kell. Ez fűzi szorosabbra a tömegek és a kultúrotthon közötti kapcsolatot. A múltkoriban a mátészalkai Uultúrotthonban kiállítást rendeztek kínai fametszetekből. A kultúrotthon aktivistái, ahelyett, hogy a város dolgozóival elbeszélgettek volna a világhíres kínai művészetről, a következőképpen próbáltak kiállítás-látogatókat toborozni: a kultúrotthonra szerelt hangszóró így kiabált a járókelőkre: „Az a pirospettyesruhás kislány, igen, igen maga, nézze meg a kultúrotthon kiállítását, ne menjen el mellette ... Halló, maga baruaruliás fiatalember . .. slb.” Nyilvánvaló, hogy ilymódon nem lehet a dolgozókkal bensőséges, komoly kapcsolatokat teremteni! ! A kultúrotthon fontos feladata a termelés elősegítése. így ír erről az Iljics Útja kolhoz elnöke a boibozklub munkáját méltatva: „Az a feladat áll előttünk, hogy még több mezőgazdasági terményt termeljünk. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos, hogy az élenjáró mezőgazdasági tudomány vívmányai és az élmunkások tapasztalatai valamennyi kolhoztag közkincsévé váljanak. A klub és aktívája ezen a téren is hatékony segítséget nyújt nekünk. Előadásokat és beszédeket tart, valamint kiállításokat rendes az agro- és zootechnikai tanulócsoportok se- gítsegére — összhangban azok tanmenetével. A könyvtár viszont a mezőgazdasági szakirodalmat tor- jeszti. A klub aktivistái a munka dandárja idején mindig kinn vannak 'a mezőn, ahol a termés "sorsa dől el. Megszervezik a faliújságok, a „harci röplapok” ús a „villámok” kiadását, megbeszéléseket, újság- és könyvfelolvasásokat tar- íanak és műsort adnak,” Ezeket a szavakat a szálkái kultúrotthon igazgatójának, Katona Zoltán elvtársimk is meg kell szívlelnie. Olyan kitűnő földművesek vannak Mátészalkán, mint Kádár István, vagy a termelőszövetkezetek élenjáró brigádvezetői. Mért nem tartanak ezek előadásokat módszereikről, munkájukról? Bizonyára szívesen hallgatnák nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Emellett szükséges, hogy az agro- nómusok és más szakemberek lí rendszeresen tartsanak előadásokat és feltétlenül fontos, hogy a kultúrotthon aktivistái kijárjanak a mezőre ! Léuyeges, hogy a kultúrotthon műsorterve általános Ismereteket terjesztő előadásokat is tartalmazzon: a nemzetközi eseményekről, a békemopgalomrúl, társadalmi- ős t er mészet tudom á ny i i silleretekről. Persze, mindezt akkor lehet megvalósítani, amikor a kultúrotthon mostani vezetősége nem egyedül akar mindent elvégezni, hanem bevonja a munkába a kultúrát sze- rető mátészalkai dolgozókat. Sokan vannak ilyenek. Szóles társadalmi aktívahálózatra van szükség. Sürgősen létre kell hozni a kui- túrottihon-tanácsot is, a kollektív vezetés fontos szervét. Sok tennivaló van még a mátészalkai járási kultúrotthonban. A hibákért és nehézségekért nemcsak a kultúrotthon igazgatója, közvet- len vezetősége felelős, hanem felelős a megyei cs járási tanács népművelési osztálya is. Ebben a kultúrotthonban ebben az évben már a harmadik igazgató, negyedik művészeti előadó van. Kevés segítséget kapnak a kultúrotthon vezetői feletteseiktől. Még az a felháborító dolog is fennforog, hogy Oszlányi elvtárs, a kultúrotthon egyik munkatársa január 1-töt július 1-ig nem kapott fizetést. Júliusban 1100 forint „tiszteletdíjat’' küldtek ki részére, utána 600 forintos fizetést állapítottak meg neki, holott előző munkahelyén, ahonnan áthelyezéssel került a kultúrotthonba, 650 forintot kapott. A legelső és legfontosabb: a megyei és járási tanács népművelési osztálya teremtse meg náluk a jó munka előfeltételeit! Nyírmihálydi példája lelkesítsen jobb begyűjtési eredményekre a nyírbátori járásban (Nyírbátori járási tudósítónktól.) A nyírbátori járás burgonyabegy Ujtési tervét 10 Százalékra, kukoricabegy iijtési tervét 12 százalékra, napraforgóbegyüjtési tervét 17 százalékra teljesítette, ami azt mutatja, hogy a községi tanácsok nem tettek meg mindent a begyűjtési terv sikeres teljesítésé érdeké- l>en. A községi tanácsoknak az őszi kapások begyűjtéséhez való helytelen hozzáállása miatt a járás az utolsók között van a versenyben. Azonban ezt a megállapítást nem lehet általánosítani, mert a járás területén vannak olyan községek is, amelyek az őszi kapások begyűjtésére jól felkészültek és fáradhatatlan munkát végeznek a begyűjtési terv teljesítése érdekében. Nyírmihálydi község tanácsa is jól felkészült a kapások begyűjtésére és jelenleg is lelkes A gemzsel »azahalász tsz. féltésül Kötelességét A gemzsei Búzakalász termelőszövetkezet tagjai jő munkát végeztek ebben az évben. A jó gazdálkodásnak meg is van az eredménye, hiszen munkaegységenként !) kilő kenyérgabonát, S kiló kukoricát és több. mint 18 kiló burgonyát osztottak szét. Van olyan 'cvmelőszövetkezeti tag, mint Nagy U'kiós, aki egyedül dolgozott és 20 mázsa kenyérgabonát, több munkája a községben eddig eredményre vezetett. De nemcsak felvilágosító munkát végeznek az állandóbizottsági tagok, hanem példamutatóan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket is. Czene Ferenc begyűjtési állandóbizottsági tag először teljesítette beadási kötelezettségét burgonyából, kukoricából és napraforgóból és azután indult el felvilágosító munkát végezni. Akadtak is követői, mert körzetében nincs egy hátralékos sem. A községi tanács végrehajtó bizottsága naponként értékeli a körzetek között folyó versenyt. A verseny eredményeit naponkint feljegyzik a versenytáblára. De ezen túlmenően a verseny eredményeit az állandóbizottsági tagok is ismertetik körzetükben. Ill&s Béla. z.-a napraforgói, 7S2 mázsa burgonyát, 56 mázsa májusi morzsoltba átszámított kukoricát, vagyis a kapásnövényekből 100 százalékban teljesítették beadási kötelezettségeiket. A még betnkarttatlan burgonyát, valamint a napraforgót október 25-re teljes egészében beszállítják. Erre vállalást tettek a szövetkezet tagjai. Szarka Károly, Gemzse. Kisöpörtek az ellenséget a szövetkezetből a nagykállói IJj Barázda tsz. tagjai •Ofi---------Ili UM I
