Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-23 / 250. szám

UtrtN. 1953 OKTOBER 23, PÉNTEK A mátészalkai járási kultúrotthon munkájáról és feladatairól 1952 szeptemberében megalakult Nagykállóban az Uj Barázda termelőszövetkezet. A 34 tag 523 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Már az első év is sok jót, gazdagságot Ígért a szövetkezet tagjainak. A jó munka, a kedvező időjárás dússá növesz­tette a kalászokat, megnövelte ter­méseredményeiket. Valamennyien bizakodva néztek a holnap elé, amikor az érett kalászokat vágták, s rakták keresztbe. De minden boldog reményükre mintha fekete fátyol borult volna, amikor a feléjük közeledő Suber Józsefet, a szövetkezet könyvelő­jét meglátták. Nem igen szokott ő a tagok között, még kevésbbé a földeken járni. Valami nagy baj lehet, ha erre szánta el magát! Suber nem Is késlekedetett a magyarázattal: — Azonnal hagyjátok abba a munkát, s gyertek a szövetkezet irodájába. Hivat az elnök benne­teket ! A tagok furcsának találták, hogy ilyen szokatlan időben kell be­menniük, s abbahagyni a munkát, amikor minden pere késés növeli a szem veszteséget. Suber ennek okát is megmagyarázta: — Mindenkinek alá kell írni azt a jegyzőkönyvet, amelyikben a szövetkezet feloszlatását kérjük. Már mindenütt feloszlatták a ter­melőszövetkezeteket, mi sem marad­hatunk tovább együtt. A tagok egyrésze abbahagyta a munkát, s követte Subert. Akik ott­maradtak, sokáig szótlanul, értei- metlenül néztek egymásra, majd megvető pillantást vetettek a távo­zók után, s ismét megfogták a kasza nyelét. Másnap már alig akadt olyan szövetkezeti tag, akit ne birt volna rá Nagy Kálmán, a szövetkezet el- nőké Suberrel és társaival együtt arra, hogy írják alá a termelőszö­vetkezet feloszlatását kérő jegyző­könyvet. Kőhegyi Ferenc, Majoros Magdolna, Tóth János már-már úgy látták, hogy magukban marad­nak, hogy feloszlik a szövetke­zet ... Nézzük meg közelebbről, ki is ez a Nagy Kálmán, s miért tö­rekedett. a szövetkezet feloszlatása- ra? Bihari János, a szövetkezet egyik becsületes tagja még emlék­szik arra, hogy 25 évig volt az uraság kiszolgálója, talpnyalója. hajszolta a cselédeket, s ha vala­melyik cseléd egy hát szalmát vitt haza, feljelentette. Sokan tudják róla, hogy több, mint 60 hold föl­det bérelt, s igen bőkezű volt, amikor a munkát osztotta azoknak, akik földjét dolgozták. De annál szűkmarkúbb volt a fizetésnél. 1952-ben, amikor megneszelte, hogy a községi tanács kulákká akarja nyilvánítani, belépett a termelő­szövetkezetbe. A községi tanács íre­dig opportunista módon elhallgatta Nagy kuták-voltát. Nagy már szö­vetkezetbe lépésének első pillana­tától annak felbomlasztására töre­kedett. A tavaszi vetésnél egy má­zsa búza helyett csak 50 kiló búza elvetését engedélyezte holdanként, s a többit saját céljaira használta fel. Amikor az ellenőrző bizottság tagjai, Kőhegyi Korom- ős Tóth János ezért felelősségre vonták, azt javasolta a csoport ülésen, hogy zárják ki ezeket a szövetkezet so­raiból. Igyekezett a tagság között elégedetlenséget szítani. A fiatal termelőszövetkezet tagjai, akik az el műit évben még egyénileg gaz­dálkodtak, sok nehézséggel, anyagi gondokkal küzdöttek a nyár folya­mán Lehetőség volt arra, hogy burgonyára 15 ezer forint terme- lést előleget vegyenek fel, s ugyan­így cukorrépára is. Államunk 30 ezer forint középlejáratú hitellel is segítségére sietett a tagságnak. Aa elnök azonban a tagság megkér­dezése nélkül visszautasította eze­ket. Amikor a becsületes tagok fe­lelősségre vonták ezért, a szövet­kezetben lévő volt csendőr fiával fenyegetőzött, s így igyekezett a tagságot megfélemlíteni. Olyanok­kai vette körül magát, mint Suber József kulűk, aki 25 hold földön, s közel 5 hold gyümölcsösön gazr dálkodott a szövetkezetbe lépése előtt. Nagy Kálmán, volt csendőr fiával ős Subőr Józseffel közösen szőtték a tervet a szövetkezet bom- lasztására. A kormányprograram megjelenésekor elérkezettnek lát­ták az időt a szövetkezet feloszla­tására. A kormányprogramul félre­magyarázásával, hazug hírek tér- jesztésével sikerült is az első na­pokban a szövetkezet tagságának nagyrészét félrevezetni. Minél több aláírás gyűlt, annál gúnyosabban vigyorogtak Nagyék. örültek a sző-1 munkát végeznek a terv teljesíté­séért. Ennek eredménye az, hogy az őszi kapások begyűjtési tervét burgonyából 41 százalékra, kukori­cából 20 százalékra, napraforgó- ból pedig 48 százalékra teljesítette. A községben ezidőszerint burgo­nyából, kukoricából és naprafor­góból hátralékos dolgozó paraszt egy sincs. Az eddigi eredmények elérését elősegítette az, hogy az állandó bizottságok a községi ta­nácsnak komoly segítséget adnak. A begyűjtési állandó bizottság fel­osztotta tagjai között a községet és az egy-egy állanüóbizottsági tag­ra eső körzetben állandó felvilágo­sító munkát végeznek. Kisgyülése- ken ismertetik a begyűjtési rende­letet, valamint a kedvezményeket. A kisgyüléseken kívül egyénileg is elbeszélgetnek a dolgozó parasz­tokkal a begyűjtés kérdéseiről. Az állandóbizottsági tagoknak ez a mint 25 mázsa csöveskukoricát és 30—35 mázsa burgonyát visz haza. A szövetkezeti tagok most is szor­galmasan végzik a mezőgazdasági munkákat. A rozs, búza, takar­mánykeverék vetését 100 százalé­kig teljesített:' a szövetkezet. Nem maradtak el a beadási kötelezett­ség teljesítésével sem. Egészévi vágómarhabeadási kötelezettségű­ket teljesítették. Beadtak 12(1 má­vetkezet felbomlásának, s arra gondoltak, hogy ismét kényük-ked- vük szerint garázdálkodhatnak. Már a kocsikat Is festették ma­guknak. A szövetkezet becsületes, harcos tagjai azonban szájukra fa­gyasztották a gúnyos vlgyort. Kő­hegyi Ferenc, Tóth János, s még néhányan kijelentették: nem enge­dik egyre gazdagabb szövetkezetü­ket, az ő virágos kertjüket fel­túrni a disznóknak. Egyre több szövetkezeti tagnak mondották el, hogy kik voltak Nagyék, s mi volt a céljuk. Ma már több, mint 20 becsületes tag végzi az őszi mun­kálatokat, harcol boldogabb jövő- jéért. Lehullt az álarc Nagyokról, a cselédnyúzó kulákokról, s a szö­vetkezet tagjainak végre sikerült megszabadulniuk azoktól, akik szép jövőjük építésében igyekeztek gá­tolni őket. Eltűntek Nagyék, kisöpörték őket, s ma már olyan becsületes dolgozó áll a termelőszövetkezet ólén. mint Tóth János, aki egy pillanatra sem hátrált meg az ellenség előtt, aki keményen har­colt* a szövetkezet megszilárdítá­sáért. * A® ellenség első perctől kezdve szabadon garázdálkodhatott az új Barázdában, nem volt, akt megakadályozza ebben, nem volt, aki figyelmeztesse a tagságot arra, hogy kik állnak a szövetkezet élén — nem volt pártszervezet a termelőszövetkezetben, redig nem egy olyan becsületes, harcos dolgo­zója volt a szövetkezetnek, akik jó munkájukkal, szilárd helytállá­sukkal kiérdemelték azt, hogy a párt tagjai lehessenek. A járási pártbizottság azonban elhanyagolta a velük való foglalkozási, ezek ne­velését. Későn ébredt, rá arra, hogy a pártszervezet hiánya ókozta azt, hogy az ellenség szabadon dolgozhatott, s néhány tagot a ki­lépésre is sikerült rábírnia. Ha az olyan helytálló, becsületes dolg,o- zókat, mint Tóth János, Majoros Magdolna és Kőhegyi Ferenc, a járási pártbizottság kommunisták­ká nevelte volna, a termelőszövet­kezetben létre lehetett volna hozni a pártszervezetet, amely meg tudta volna gátolni az ellenség minden mesterkedését! — Léváin é—Tót h — A falusi és járási kulcúrotthp- noknak igen nagy szerepük van a termelőszövetkezeti mozgalom meg­szilárdításában. A kulturális ne­velő munka széleskörű kifejlesztése nélkül leheietlen eredményesen megoldani a szövetkezeti mozga­lom megerősítésének feladatait. A kulturális intézményeknek a szö­vetkezeti parasztság körében vég­zett nevelő munkája összeforraszt­ja az embereket és megteremti a gazdasági feladatok eredményes megoldásának az alapját. A kul- tú rótt honoknak a kultúra igazi fészk vé kell válniuk, hogy komoly segítséget tudjanak nyújtani a dől- gőzök szocialista öntudatának ki­bontakozásához. A mátészalkai járási kultúrott­hon főfeladata szintén a termelő- szövetkezeti mozgalom megszilár­dítása. A kultúrotthon sok tekin­tetben eredményes múltra tekinthet vissza. Neves tánccsoportja van, rigmusbrigádja segítséget nyújtott a mezőgazdasági munkáknál, a bé­kekölcsönjegyzésnél. Hozzáláttak a Szabad Föld Téli Esték, a „Kér- dezz —- felelek’5 esték megrendezé­séhez is, azonban itt már hibák mutatkoznak. Az előadásokon ép- penhogy lézengenek az emberek, a hallgatók. Ez utóbbi tény hívja fel a figyelmet arra, hogy a kultúr- otthonnak nincsen kellő kapcsolata a dolgozókkal — elsősorban a dol­gozó parasztokkal, termelőszövetke­zeti tagokkal. Nem az emberekben, a hallgatókban - van a hiba, hanem a kultúrotthon munkájában. Nózzük inog, hogy az egyik szov- Jet falusi klub, az Iljics Útja kol­hoz klubja hogyan dolgozik. Ez irányt mutat a mátészalkai járási kultúrotthon vezetőségének is. A kolhoz közgyűlése elhatározna, hogy villamos vízierőművet fognak építeni a Buzuluk folyón. Látni kellett volna, hogy milyen hévvel segítettek a klub aktivistái a kol­hozvezetőségnek a vlllanytelep fel­építésében. A klub előadótermében előadások hangzottak el annak megvilágítására, hogy milyen óriási jelentősége van a villamosságnak a kolhoztermelésben. Az előadáso­kat a kolhoz valamennyi tagja meghallgatta. A klub az építkezés megkezdése után egész munkáját a munkahelyre helyezte át. Oda mentek ki az előadók, felolvasók és könyvterjesztők. Többek között felolvasásokat tartottak Baba- jevszkinek „Az aranyosiUas^ lo- vogja című könyvéből, rz épftke- zésen érdemtáblát állítottak fel, amelyre rendszeresen felírták az élenjáró munkások nevét. A kul- túrcsoportok többízben műsort ad­tak az ópítőknek. A klub a Kom- szomol-szervezettel együtt szomba­tonként és vasárnaponként önkén­tes munka megszervezésével segí­tette elő a villamos vízierőmü fel­építését. Ez észrevehetően meg­gyorsította a munkálatok ütemét. Most pedig, amikor a villanyteiep már tizemben van, a klub megmu­tatja a villamosítás eredményeit. Ez a példa is igazolja, hogy a kultúrotthon munkájának szorosan kapcsolódnia kell az illető terü­let, járás, vagy község előtt álló feladathoz, s a kulturális nevelő munkát kinn a területen, az embe­rek munkahelyein is végezni kell. Ez fűzi szorosabbra a tömegek és a kultúrotthon közötti kapcsolatot. A múltkoriban a mátészalkai Uultúrotthonban kiállítást rendez­tek kínai fametszetekből. A kul­túrotthon aktivistái, ahelyett, hogy a város dolgozóival elbeszélgettek volna a világhíres kínai művészet­ről, a következőképpen próbáltak kiállítás-látogatókat toborozni: a kultúrotthonra szerelt hangszóró így kiabált a járókelőkre: „Az a pirospettyesruhás kislány, igen, igen maga, nézze meg a kultúrott­hon kiállítását, ne menjen el mel­lette ... Halló, maga baruaruliás fiatalember . .. slb.” Nyilvánvaló, hogy ilymódon nem lehet a dol­gozókkal bensőséges, komoly kap­csolatokat teremteni! ! A kultúrotthon fontos feladata a termelés elősegítése. így ír erről az Iljics Útja kolhoz elnöke a boibozklub munkáját méltatva: „Az a feladat áll előttünk, hogy még több mezőgazdasági terményt termeljünk. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos, hogy az élenjáró mezőgazdasági tudomány vívmá­nyai és az élmunkások tapaszta­latai valamennyi kolhoztag köz­kincsévé váljanak. A klub és aktí­vája ezen a téren is hatékony se­gítséget nyújt nekünk. Előadáso­kat és beszédeket tart, valamint kiállításokat rendes az agro- és zootechnikai tanulócsoportok se- gítsegére — összhangban azok tan­menetével. A könyvtár viszont a mezőgazdasági szakirodalmat tor- jeszti. A klub aktivistái a munka dandárja idején mindig kinn van­nak 'a mezőn, ahol a termés "sorsa dől el. Megszervezik a faliújsá­gok, a „harci röplapok” ús a „vil­lámok” kiadását, megbeszéléseket, újság- és könyvfelolvasásokat tar- íanak és műsort adnak,” Ezeket a szavakat a szálkái kul­túrotthon igazgatójának, Katona Zoltán elvtársimk is meg kell szív­lelnie. Olyan kitűnő földművesek vannak Mátészalkán, mint Kádár István, vagy a termelőszövetkeze­tek élenjáró brigádvezetői. Mért nem tartanak ezek előadásokat módszereikről, munkájukról? Bizo­nyára szívesen hallgatnák nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Emellett szükséges, hogy az agro- nómusok és más szakemberek lí rendszeresen tartsanak előadásokat és feltétlenül fontos, hogy a kultúr­otthon aktivistái kijárjanak a me­zőre ! Léuyeges, hogy a kultúrotthon műsorterve általános Ismereteket terjesztő előadásokat is tartalmaz­zon: a nemzetközi eseményekről, a békemopgalomrúl, társadalmi- ős t er mészet tudom á ny i i silleretekről. Persze, mindezt akkor lehet meg­valósítani, amikor a kultúrotthon mostani vezetősége nem egyedül akar mindent elvégezni, hanem be­vonja a munkába a kultúrát sze- rető mátészalkai dolgozókat. So­kan vannak ilyenek. Szóles társa­dalmi aktívahálózatra van szükség. Sürgősen létre kell hozni a kui- túrottihon-tanácsot is, a kollektív vezetés fontos szervét. Sok tennivaló van még a máté­szalkai járási kultúrotthonban. A hibákért és nehézségekért nemcsak a kultúrotthon igazgatója, közvet- len vezetősége felelős, hanem fele­lős a megyei cs járási tanács nép­művelési osztálya is. Ebben a kultúrotthonban ebben az évben már a harmadik igazgató, negyedik művészeti előadó van. Kevés se­gítséget kapnak a kultúrotthon ve­zetői feletteseiktől. Még az a fel­háborító dolog is fennforog, hogy Oszlányi elvtárs, a kultúrotthon egyik munkatársa január 1-töt jú­lius 1-ig nem kapott fizetést. Jú­liusban 1100 forint „tiszteletdíjat’' küldtek ki részére, utána 600 fo­rintos fizetést állapítottak meg neki, holott előző munkahelyén, ahonnan áthelyezéssel került a kultúrotthonba, 650 forintot ka­pott. A legelső és legfontosabb: a megyei és járási tanács népműve­lési osztálya teremtse meg náluk a jó munka előfeltételeit! Nyírmihálydi példája lelkesítsen jobb begyűjtési eredményekre a nyírbátori járásban (Nyírbátori járási tudósítónktól.) A nyírbátori járás burgonyabe­gy Ujtési tervét 10 Százalékra, kuko­ricabegy iijtési tervét 12 százalékra, napraforgóbegyüjtési tervét 17 szá­zalékra teljesítette, ami azt mu­tatja, hogy a községi tanácsok nem tettek meg mindent a begyűj­tési terv sikeres teljesítésé érdeké- l>en. A községi tanácsoknak az őszi kapások begyűjtéséhez való helytelen hozzáállása miatt a já­rás az utolsók között van a ver­senyben. Azonban ezt a megállapítást nem lehet általánosítani, mert a járás területén vannak olyan községek is, amelyek az őszi kapások be­gyűjtésére jól felkészültek és fá­radhatatlan munkát végeznek a begyűjtési terv teljesítése érdeké­ben. Nyírmihálydi község tanácsa is jól felkészült a kapások be­gyűjtésére és jelenleg is lelkes A gemzsel »azahalász tsz. féltésül Kötelességét A gemzsei Búzakalász termelő­szövetkezet tagjai jő munkát vé­geztek ebben az évben. A jó gaz­dálkodásnak meg is van az ered­ménye, hiszen munkaegységenként !) kilő kenyérgabonát, S kiló kuko­ricát és több. mint 18 kiló burgo­nyát osztottak szét. Van olyan 'cvmelőszövetkezeti tag, mint Nagy U'kiós, aki egyedül dolgozott és 20 mázsa kenyérgabonát, több munkája a községben eddig ered­ményre vezetett. De nemcsak felvi­lágosító munkát végeznek az ál­landóbizottsági tagok, hanem pél­damutatóan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket is. Czene Fe­renc begyűjtési állandóbizottsági tag először teljesítette beadási kö­telezettségét burgonyából, kukori­cából és napraforgóból és azután indult el felvilágosító munkát vé­gezni. Akadtak is követői, mert körzetében nincs egy hátralékos sem. A községi tanács végrehajtó bizottsága naponként értékeli a körzetek között folyó versenyt. A verseny eredményeit naponkint fel­jegyzik a versenytáblára. De ezen túlmenően a verseny eredményeit az állandóbizottsági tagok is ismer­tetik körzetükben. Ill&s Béla. z.-a napraforgói, 7S2 mázsa burgo­nyát, 56 mázsa májusi morzsoltba átszámított kukoricát, vagyis a kapásnövényekből 100 százalékban teljesítették beadási kötelezettsé­geiket. A még betnkarttatlan bur­gonyát, valamint a napraforgót október 25-re teljes egészében be­szállítják. Erre vállalást tettek a szövetkezet tagjai. Szarka Károly, Gemzse. Kisöpörtek az ellenséget a szövetkezetből a nagykállói IJj Barázda tsz. tagjai •Ofi---------Ili UM I

Next

/
Thumbnails
Contents