Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-22 / 249. szám

'Világ, proletá^ai eggcsiilietek! A kemecsei Kossuth pártszerve­zete megerősíti sorait (2. oldal) Színház (2. oldal) A mai axámban Üzemeinkből jelentik (3. oldal) Kádár István példamutatóan gaz­dálkodik (4, oldal) A Z MD P SZABOLCS- S Z AT MA R MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM ARA 50 FILLER 1953 OKTÓBER 22, CSÜTÖRTÖK TANÁCSAINK HÁROM ÉVE Három évvel ezelőtt dolgozó llépünk hatalmas lépést tett elő­re, a szocializmus építése felé, amikor összezúzta a burzsoá ál­lamigazgatás maradványait és megválasztotta helyi tanácsain­kat. Pártunk vezetésével és irá­nyításával, a tanácsok megvá­lasztásával munkásosztályunk szorosabbra fűzte kapcsolatát a dolgozó parasztsággal. A közel 220.000 tanácstag kö­pött megtalálhatók a munkásság, dolgozó parasztság és az értelmi­ség legjobbjai, akik jó munká­jukkal kiérdemelték, hogy a ta­nácsokban a dolgozó népet kép­viseljék. Tanácstagjaink az el­múlt három év alatt kisebb-na- gyobb hibával megállták helyü­ket és munkával, példamutatás­sal, dolgozóink nevelésével köze­lebb hozták az államigazgatást a dogozó néphez. Pártunk és kormányunk fel­adatául tűzte ki a tanácsoknak, hogy gazdasági vonalon gondos­kodjanak a helyi tervek végre­hajtásáról, dolgozóink állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséről. — Feladatává tette a tanácsoknak, hogy neveljék a dolgozókat szo­cialista törvényeink megismeré­sére és betartására. E feladatok eredményes végrehajtásához vá­lasztották meg tanácsaink az ál­landó bizottságokat, amelyek a dolgozók legjobbjai közül kine­velték aktíváikat. Az állandó bi­zottságok és aktívák feladata, hogy dolgozóinknak megmagya­rázzák a különböző rendelkezé­seket, törvényeket, ellenőrizzék a tanacsapparátus mürikajat, s szükség esetén, amikor a nevelés nem használ, felhívják a tanács figyelmét a büntető szankciók al­kalmazására. Tanácsaink legfőbb feladata: biztosítani a dolgozók alkotmány­ban lerögzített jogainak érvénye­sülését. Ezért szükséges, hogy a tanács, mint tömegszervezet megismertesse a dolgozókkal nemcsak a kötelességeket, hanem a jogokat is. A dolgozókat min­den esetben türelmesen, a ta­nácstagok példamutatása nyo­mán kell ránevelni a kötelezett­ségek betartására. Annál is in­kább feladat ez, mert a dolgozók cgyrészét az ellenséges elemek rémhíreken keresztül befolyá­solni igyekeznek, s arra akarják rábírni, hogy törvényeinket ne tartsák be. Ha a türelmes neve­lőmunka nem használ, természe­tesen alkalmazni kell törvényein­ket és az államhatalmi szerv minden eszközével biztosítani kell törvényeink maradéktalan végrehajtását. Ezen az évfordulón számba kell venni azokat a hiányosságo­kat, amelyek tanácsaink munká­jában az elmúlt három év alatt megmutatkoztak, s amelyek je­lenleg, ha már kisebb mértékben is, de még mindig megvannak. Elsősorban ott követtük el a legtöbb hibát, kezdve a megyei tanácstól egészen a községi taná­csokig, hogy mindig csak a dol­gozók kötelezettségeinek teljesíté­séről beszéltünk és csak igen kismértékben biztosítottuk a dol­gozók jogainak érvényesülését. Dolgozóink panaszait, javaslatait nem vettük mindig figyelembe, s azokat nem orvosoltuk. Nem biztosítottuk megfelelően a dolgo­zók anyagi és kulturális igényei­nek kielégítését. Kevés figyel­met fordítottunk az áruellátási, oktatási, népművelési, egészség- ügyi feladatok megoldására. Ál­talában minden erőnket a be­gyűjtésre, a mezőgazdasági mun­kák elvégzésére és a tsz.-szerve­zésére fordítottuk. De ezeknél a feladatoknál is csak a kötelessé­gek teljesítésének követelése volt a főcél s elfeledkeztünk arról: a becsületesen dolgozó, a beadását becsületesen teljesítő dolgozó pa­rasztságunknak jogai is vannak. Kormányunk új programmja mélyen feltárta a tanácsaink munkájában megmutatkozó hiá­nyosságokat. Különös élességgel húzta alá azt a súlyos hibát, amit dolgozó parasztságunkkal szem­ben követtünk el akkor, amikor a mindenáron való tsz-fejleszté- sen dolgoztunk. Gyakran letér­tünk arról az útról, amit pár­tunk mutatott meg, nem tartot­tuk be az önkéntesség elvét. Me­gyénkben sok vezető funkcioná­riusnál alakult ki olyan véle­mény, hogy „a begyűjtés és az adó terelőleg hat” a termelőszö­vetkezetek fejlesztésénél. Az utóbbi évek során ter­melőszövetkezeteink mindenáron való fejlesztését tartottuk szem­eiéit, nem pedig a meglévők meg­szilárdítását. Nem biztosítottuk megfelelően a tagok nevelését, az életszínvonal állandó emelését, panaszaik gyors elintézését, és jo­gaik biztosítását. El kell monda­nunk, hogy bár tanácsaink szeme előtt éltek a tsz-ek tagjai, mégsem vettük észre, hogy életszínvona­luk csökken. Tanácsaink vezetői sok esetben a helytelen munka- módszer nyomán elszakadtak még a tanácstagoktól is es elszakad­tak a dolgozóktól. Ezért alakult ki sok helyitanács-vezetőben az a vélemény, hogy az állandó bi­zottságokra nem lehet számítani, azokat nem lehet a munkába be­kapcsolni. Ezek a tanácsvezetők ahelyett, hogy belátták volna saját hi­báikat, igyekeztek a felelősséget az állandóbizottsági tagokra há­rítani. Több tanácsunk sem a múltban, sem jelenleg nem tud­ja megfelelően hasznosítani tö­megszervezeti jellegét, tanácsaink gazdasági szervező, és kulturális nevelő feladatának betöltésénél. Egyes helyeken a tanácsülések előkészítése a beszámolók, a fo­gadónapok, a vb. ülések formá­lissá váltak. Az állandó bizottsá­gok működése csak általában mu­tatkozott meg. Több helyen az áb. tagokat elszámoltatási bizott­sági tagoknak használták fel, ahelyett, hogy az áb. tagokat méltó helyükre állították volna, s azt a feladatot kapták volna, hogy neveljék dolgozóinkat a törvények betartására. Található még ma is olyan vezető, aki tü­relmetlen a dolgozókkal szem­ben. Különösen az elmúlt évek­ben volt gyakori eset, hogyha a dolgozók elmondották panaszai­kat, feltárták azt a tűrhetetlen állapotot, ami egyes községek­ben uralkodott, a dolgc zók ilyen értelmű megnyilvánulását a ve­zetők az „ellenség hangjának” nyilvánították. Egyes vezetők igyekeztek megfélemlíteni azokat a dolgozókat, akik bírálni merték a tanácsvezetőket hibáikért. En­nek következménye, hogy a ta­nácsülések látogatottsága egyes helyeken csökkent és a hozzászó­lások száma egyre kevesebb. Hiba van tanácsaink munkájá­ban a törvények betartásánál is. Sok esetben helytelenül alkalmaz­zák a törvényes intézkedéseket, így a kulákságot több járásban ahelyett, hogy törvényeinknek megfelelően gazdaságilag korlá­toztuk volna, a helytelen intézke­déseinkkel lehetetlenné tettük azt. hogy a kulákság termelni tudjon, termel vényeit be tudja adni. — Több helyen pedig megalkuvás tapasztalható a ku- láksággal szemben. Különösen az utóbbi időben a törvényes ren­delkezéseknek nem szerzünk ér­vényt. Nem biztosítják egyes tanácsaink, hogy a kulákság be­jelentse a mezőgazdasági mun­kálatok végzését, nem biztosít­ják, hogy a kulákság a termelvé- nyeiből beadja az-, államot illető részt. Ehelyett megengedik a fe- ketézést, a spekulációt. Ez a megalkuvás, ami egyes helyeken tapasztalható, visszaveti a dolgo­zó parasztságnál is a beadási kö­telezettségek teljesítését, hiszen azt tapasztalhatják, hogy a kulák vígan feketézhet, s ezért a haja- szála sem fog meggörbülni. Tapasztalhatók olyan jelensé­gek is, hogy egyes tanácsaink éppen törvényeink és rendele- teink ismeretének hiányában nem tudják azokat alkalmazni. Ehe­lyett sok területen felütötte fe­jét a fenyegetőzés. Ezeknek a fenyegetőzéseknek semmi helye nincs. Törvényeink alkalmazása nélkül minden ilyen fenyegetőzés üres fecsegéssé válik. Mindezekre a hiányosságokra mutatott rá pártunk és kormá­nyunk új gazdasági programmja. A Programm kihirdetése óta el­telt időben dolgozóink bátran ve­tik fel a hiányosságokat, s ezek szabják meg tanácsaink felada­tát is. [ Kormányprogrammunk óta számtalan intézkedés, rendelet jelent meg, amelyek dolgozóink életszínvonalának további emel­kedését segítik elő. Ezek közül, ha megemlítjük a szerződéses ter- melvényekért járó inagasabb ára­kat, a tej szabad felvásárlását, a gépállomási munkadíjak csök­kentését, a tagosítások megszün­tetését, az állami tartalék terüle­tek öt évre való bérbeadását, a silóépítési akciót, mindezek a ma­gasabb terméshozamot s ezen ke­resztül a dolgozók nagyobb jöve­delmét biztosítják. Tsz-eink vo­nalán már eddig is számtalan olyan intézkedés történt, amelyek már ebben az évben hathatósan emelik a szövetkezetek tagjai­nak jövedelmét. Mindezek az intézkedések ko­moly feladatot rónak tanácsaink­ra. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nem lesz könnyű. — Azonban tanácsaink, amelyek ed­dig is megállták helyüket, ko­moly feladatokat oldottak meg, ezt a feladatot is meg fogják tud­ni oldani. Szükséges ehhez to­vábbra is, hogy tanácstagjaink méginkább mint eddig, élenjárja­nak a termelésben, a kötelezett­ségek teljesítésében, de harcolja­nak egyben a dolgozók jogainak érvényesüléséért is. Dolgozó pa­rasztságunk továbbra is várja a tanácslagoktól, hogy törvényeink­ről, rendeleteinkről felvilágosít­sák őket. Elvárja a tanácstagok­tól, hogy ezeknek a törvényeknek és rendeleteknek a végrehajtásá­ban a magasabb terméshozamért folyó harcban a tanácstagok mu­tassanak jó példát. A feladatok megoldásához szükséges, hogy minden területen biztosítsuk a szocializmus gazdasági alaptör­vényének érvényesülését, a dol­gozók növekvő anyagi és kultu­rális szükségleteinek maximális kielégítését. Ki kell tehát javítanunk az eddig elkövetett hibákat, és sok­kal nagyobb gondot kell fordítani azokra a területekre, amelyet ed­dig tanácsaink elhanyagoltak. — Gondolunk itt elsősorban az egészségügyi, oktatási és népmű­velési feladatokra, de sokkal töb­bet kell foglalkoznunk az áruel­látás kérdésével is. Minden vo­nalon biztosítanunk kell a köte­lezettségek teljesítése mellett a dolgozók jogainak legteljesebb érvényesülését. Tanítani, nevelni kell a dolgozókat törvényeink megismerésére és betartására. Ugyanakkor minden vezetőnek is tanulni kell a dolgozóktól. Hasz­nosítanunk kell a dolgozók he­lyes javaslatait, kezdeményezéseit. ] Ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk új politikájának megfele­lően az életszínvonal tovább emelkedjen, szükséges, hogy töb­bet termeljünk, a többtermelés­ből tudjuk biztosítani beadási kö­telezettségünket és bőven jusson a szabadpiacra. Fegyelmezetten kell teljesítenünk kötelességein­ket úgy a munkahelyünkön, mint a beadás teljesítésénél. Őrködni kell azon, hogy akiknél nem hasz­nál a felvilágosító munka, ott éppen a dolgozó népünk érdeké­ben alkalmazzuk a törvényes ren­delkezéseket. Az állami tervfel­adatok teljesítése terén nem en­gedhetünk meg semilyen lazasá­got. Le kell leplezni az ellen­ség mindenféle mesterkedését és világosan kell látni minden ta­nácstagnak, tanácsdolgozónak és tanácsvezetőnek, hogy pártunk és kormányunk új gazdasági po­litikáját csak akkor válthatjuk valóra, ha az állami tervek telje­sítve lesznek, ha mezőgazdasá­gunkban növelni tudjuk a ter­méshozamot, ha állatállomá­nyunk fejlesztése és hozama ál­landóan emelkedik. Feladatunk elősegíteni tsz-eink megszilárdítását, a szövetkezeten belüli helyes munkafegyelem kiala­kulását, a szövetkezeti demokrá­cia legteljesebb tiszteletben tar­tását. Tsz-einknél minden esz­közzel segíteni kell a magasabb termésért folyó harcot, a jöve­delem állandó növelését, hogy a tsz-ek tagjai magasai! túlhalad­hassák az egyéni dolgozó parasz­tok életszínvonalát. Pártunk to­vábbra is segíti és erősíti tsz-eink munkáját, s továbbra is azt tartja szemelőtt, hogy a dolgozó parasztság életszínvonalának ál­landó emelése, a jólét, a kultúra felvirágzása csak a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül érhető el. A jövőben nagyobb gondot for­dítunk a káderek kiválasztására és oktatására. Pártunk és kor­mányunk lehetőséget nyújtott minden funkcionáriusnak, hogy tanulhasson és tudása maximu­mát nyújthassa azon a területen, ahová a dolgozó nép bizalma ál­lította. Vezetőinknek tehát fel­adata, hogy minden területen biztosítsák a dolgozók jogait, ta­nuljanak a dolgozóktól, fogadják el azok javaslatait, kezdeménye­zéseit. A dolgozók legkisebb, legjelentéktelenebbnek látszó pa­naszát is azonnal orvosolni kell. Fel kell számolnunk azt a tűrhe­tetlen állapotot, hogy még min­dig legyen olyan tanácsvezető, aki szocialista törvényeinket és ren- deleteinket nem ismeri, s éppen ezért alkalmazni sem tudja. Kü­lönösen alaposan kell ismerni azokat a rendeleteket, amelyek kormányprogrammunk kihirde­tése után jelentek meg, mert azoknak mindegyike dolgozó né­pünk életszínvonalának további emelését szolgálja. Tanácstagjaink, tanácsveze- tőink továbbiakban is példamu­tatással induljanak harcba, a többtermeiéért, világosítsák fel dolgozó népünket azokról a lehe­tőségekről, amelyeket kormány­programmunk tűzött ki célul. — Dolgozzanak most eredményesen a vetés, a betakarítás és a be­gyűjtés meggyorsításáért. Az el­következendő időkben úgy végez­zék munkájukat, hogy pártunk azon jelszava ma még fokozot­tabban érvényesüljön, mint a múltban, hogy „Termelj többet, jobban élsz.” Rodogán Janón, a megyei tanács vb. elnöke, Gcszdagok a szamosbecsl Dózsa termelő­szövetkezet tagjai A szamosbecsi Dózsa termelőszö­vetkezet egyike megyénk leggaz­dagabb szövetkezeteinek. Hozzá­járul ehhez az, hogy államunk 85.000 forint különböző enged­ményekben részesítette ezt a cso­portot. így vált lehetővé, hogy minden munkaegységre nyolc fo­rinttal jut több. A szövetkezet 220 hold földön terül el. Ebből 52 hold gyümöl­csös. 180 darab sertést, 16 tehe­net, 14 lovat és ugyanennyi csi­kót mondanak magukénak a szö­vetkezet tagjai. Csak ebben az évben 80 férőhelyes istállót, ser- tésszabadszállást 40 férőhelyest, és állatgondozói lakást építettek. Ugyancsak ez évben készült cl 1" | holdon az öntözőcsatorna, amely- I lyel a gyümölcsöst öntözik. A ta- < gok bőven részesednek a jöve- | delemből. A kenyérgabonán kí- i vül almából 6 kiló, pálinkából j egy deci, rizsből 20 deka, cukor- j ból 6 deka, szilvából egy kiló, I dióból 15 deka, szappanból 6 de­ka és kukoricából 2 kiló jutott munkaegységenként. Orosz Gu z- táv 54 mázsa almát vitt haza a kiosztáskor. Horváth Endre 48 mázsát, Rápolti Bálint 46 mázsát, ifj. Szeles István 34 mázsa almát vitt haza- Pénzből eddig 4 forint előleget kaptak, 25—30 forint jut még ezután egy munkaegységre. Berki György elmondotta, hogy 1948 óta dolgozik a szövetkezet­j ben, de ilyen jövedelme életében I sem volt. „Hatodmagammal vagyok, az [elmúlt évben három disznót vág- I iám, ezévben is két szép hízóm vvn az ólban, ezenkívül két sül- ! dőt nevelek. Jól élünk, becsüle­tes munkánk után megvan a jö­vedelem” — mondotta. Hogy jövőre még gazdagabbak legyenek, az őszi munkát már teljesen elvégezték, 180 köbmé­ter silót készítettek. A kormány- határozat nyomán a szamosbecsi Dózsa tagjai közül 10 dolgozó pa­raszt kér kislakásépítési kölcsönt. (MT. sajtócsoport.) í

Next

/
Thumbnails
Contents