Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-21 / 248. szám

1053 OKTÓBER 21, SZERDA NÉPLAP 3 fl 111. Szakszervezeti Világkongresszus október 19-i délelőtti ülése Becs, (TASZSZ.) A III. Szak- szervezeti Világkongresszus októ­ber 19-i ülésén megkezdődött a vita Vidzsadzsaszasztra beszámo­lója fölött. Elliot elnök (Ausztrá­lia) Rusztuma Bastuninak, az izraeli arab dolgozók képviselőjé­nek adta meg a szót. Bastuni beszámolt arról a harc­ról, amely Izraelben a zsidó és arab nemzetiségű dolgozók egy­ségfrontjának megteremtéséért folyik. Drane Umur, Francia-Guinea dolgozóinak képviselője a guineai szakszervezeti szövetség tagjainak a jobb életviszonyokért vívott harcáról beszélt. Umur javasolta, hogy teremt­senek szorosabb kapcsolatot a Szakszervezeti Világszövetség és az afrikai szakszervezetek között, hogy biztosítsák az afrikai dolgo­zók nagyobbarányú képviseletét a Szakszervezeti Világszövetség szerveiben. Dzsura Hodzsajev, az Uzbég SzSzK szakszervezeteinek képvi­selője kijelentette, hogy a szovjet szakszervezetek melegen együtt- éreznek a gyarmatok dolgozóinak szabadságukért és nemzeti füg­getlenségükért . vívott igazságos harcával és helyeslik a Szakszer­vezeti Világszövetségnek a gyar­mati és függő országok szakszer­vezetei megsegítésére irányuló •nunkáját. Hodzsajev beszámolt Szovjet- üzbekisztán iparának, mezőgaz­daságának és kultúrájának fejlő­déséről. A küldöttek nagy érdeklődés­sel hallgatták meg Kimo Ko- csani albán küldött beszédét, amelyben beszámolt arról, ho­gyan építi új életét az albán nép. Kocsani kijelentette, hogy Al­bánia munkásosztálya és az Al­bán Szakszervezetek Központi Tanácsa tevékenyen harcol a munkásosztály egységének erősí­téséért és minden vonalon támo­gatja a Szakszervezeti Világszö­vetséget. Felszólalt Viallo, a szudiáni dolgozók szakszervezeti szövetsé­Kcszon, (Uj Kína). A koreai- kínai fél a katonai fegyverszüneti bizottság hétfői ülésén már har­madízben tiltakozott az elleu. hogy az amerikai fél a semleges nem- zeiek képviselőiből álló hazatelepi tési bizottság működési szabályai­nak megszegésével akadályozza a felvilágosító tevékenység lebonyo­lítását. Li Sza-n Csu tábornok, a koreai- kínai küldöttség rangidős' tagja követelte, hogy az amerikai fél szüntesse meg a hadifoglyok kö­Tárgyalások folytak Budapes­ten az Ausztria és Magyarország között, függőben lévő pénzügyi kérdésekről. A tárgyalások, amelyek során a két ország képviselői kü­gének főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizott­ságának tagja. Kiemelte, hogy a francia, angol, belga, portugál, spanyol gyarmatosítók szétmar­cangolják az afrikai kontinenst. Afrikát katonai támaszponttá; nyersanyagforrássá próbálják vál­toztatni, az afrikaiakat pedig ágyutöltelékként akarják felhasz­nálni. Afrikában mindenütt faji megkülönböztetést alkalmaznak, a bérezésnél, a munkásfelvételnél, a magánéletben, a társadalmi életben ‘és a törvényhozásban egyaránt. Ezután Kaidi Lakdar (Algír) szólalt fel. Kijelentette, hogy Algír politikai, gazadsági és szo­ciális élete a súlyos gyarmati rendszer nyomása alatt sínylődik. Detuleon (Belgium) Belga-Kon­gó dolgozóinak súlyos helyzetét ismertette beszédében. Belga-Kongó — mondotta — most mindinkább a nyugateuró­pai és amerikai hadiipar olcsó nyersanyagszállítójává válik. Az imperialisták, hogy minden áron elfojtsák a dolgozóknak a vadál- latias kizsákmányolással szembeni ellenállását, óriási elnyomó ap­parátust létesítettek. Csupán 1952-ben mintegy tízezer benn­szülöttet vetettek börtönbe, hat­ezret pedig elviselhetetlen éghaj­latú vidékre száműztek. A szónok kiemelte, hogy a kon­gói munkások harcának legköze­lebbi célja a szakszervezeti jogok és a szabadságjogok biztosítása. Ezután Oscar Gonzales, a pa- raguay-i üvegipari munkások szakszervezetének főtitkára emel­kedett szólásra. Elmondta, hogy Paraguay gaz­dasági rendszerét teljes mérték­ben alárendelték az amerikai mo­nopóliumoknak. amelyek az or­szágot az Egyesült Államok nyersanyagszállító függvényévé változtatták. Paraguay munkásosztálya és népe nevében — mondta a szó­nok — kérem a kongresszust, az egész világ dolgozóinak kongresz- szusát. hogy tegyen lépéseket Obdulio Bartie, a paraguay-i zött elhelyezett, valamint a felvi­lágosító ülésekre képviselőiként és tolmácsaiként becsempészett ügy­nökök felhasználását arra. hogy a hadifoglyokat megfélemlítsék és megakadályozzák hazatérési óhajuk kifejezését. Semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság figyelmeztette az amerikai meg­figyelőket, hogy ne zavarják és szakítsák meg a felvilágosításokat a hadifoglyokkal folytatott beszél­getésekkel. zölt először kerültek megvitatásra ezek a kérdések, az álláspontok tisztázására szolgáltak. A tárgyalásokat 1954 januárjá­ban Becsben folytatják. munkások egyik vezetője és a több mint negyven hónapja bör­tönben színylődő más szakszerve­zeti vezetők szabadonbocsátásáért. Kamerun képviselőjének rövid beszéde után L. Costilio Flores emelkedett szólásra, aki a guate- malai parasztok nevében üdvö­zölte a Szakszervezeti Világkon­gresszust. Országunk, ahol a lakosságnak több mint háromnegyedrésze ru­hátlan, írástudatlan és éhezik, most a szabadságukért folyó ki­tartó harcban mutat példát — mondta a szónok. Mi tudjuk azonban. hogy egymagunkban nem fejezhetjük be sikeresen ezt a harcot, mert nemcsak a hu­szonkét vezető feudális család ellenállását, hanem a külföldi társaságok ellenállását is le kell küzdenünk. Ezért a guatemalai parasztság nevében azzal a fel­hívással fordulok az egész világ­nak ezen a dicső kongresszuson képviselt munkásosztályához, hogy vállaljon szolidaritást Guatemala népével, amely a sza­bad életéhez való alapvető jo­gáért száll sikra. Ezután Barakat, a transzjordá- niai munkáskongresszus megala­pítására létesült előkészítő bizott­ság képviselője beszélt, majd a délelőtti ülés végén Ahmed As- Safia, a szudáni szakszervezetek képviselője szólalt fel. A III. Szakszervezeti Világ­kongresszus október 19-i esti ülése A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus október 19-i esti ülésén Vidzsadzsaszasztra beszámolójá­val kapcsolatban felszólalt Li Sze-bo (Kínai Népköztársaság), Jose Melandez (Kosta-Rica), Jose Moréna (Latinamerikai dolgozók szakszervezeti szövetsége), Ab­dulla Húszéin (Szíria), Mumne (Libanon), Alfonso Droire (Fran­ciaország), Than Ngve (Burma), Ziantidesz (Cyprus) és Csikaja (Közép-Kongó). Fasiszta elemek nyomására üldözik a Rosenlierg-házaspár gyermekeit New-York. A Rosenberg-házas- pár árváit az Egyesült Államok fasiszta elemei kizárták a Toms River-ben lévő iskolából. Az Egyesült Államok haladó közvé­leménye mélységesen felháboro­dott a gyalázatos cselekedet miatt. A ncwyorki „Daily Worker“ ezzel kapcsolatban így ír: „Eíhcl és Julius Rosenberg gyilkosai gyermekeiket sem hagyják bé­kén. Az ártatlan árvákat üldözik. Vájjon miért félnek a gyerme­kektől? Azért, mert a Rosenberg- házaspár iigye nem halt meg, ámbár ők maguk már nincsenek az élők soraiban.“ A „Baltimore Sun” című reak­ciós lap kénytelen volt beismer­ni: Toms River lakossága amel­lett foglalt állást, hogy a gyerme­kek továbbra is ott járhassanak iskolába. A koreaSífíiiai íél a katonai fegyverszüneti bizottság háttól ülésén ismét erélyesen tiltakozott a {elvilágosító tevékenység amerikai részről folytatóit szahotálása elten Magyar—osztrák tárgyalások 1953 október 2-től október 17-ig Jő munkávaí formálják boldog hoSuapjukat a tiszaberceli Petőfi tsz. tagfai Szorgalmas kezek ásták a cu­korrépát, törték a kukoricát, s egymás után fordultak a megra­kott szekerek a magtárak felé az elmúlt hét utolsó napjain, s ezen a héten is végig, Tiszabercelen a Petőfi tsz-ben. A tag-ág lelkesen vette ki részét az őszi munkák­ból, mert továbbra is a szövet­kezeti gazdálkodás útján akar­nak maradni, meggyőződhettek annak előnyéről. Erről tanúsko­dik Huszti Imre elvtárs elbeszé­lése is. „Valóban érdemes a nagyüzemi gazdálkodás útját vá­lasztani, mert ha szervezett a munka, a magas az eredmény — mondotta, összehasonlítottam az elmúlt évi és az idei eredmé­nyeinket, s meglepetten állapítot­tam meg, hogy a Szovjetuniótól átvett agrotechnikai módszerek, s a társas gazdálkodás meghozta az eredményt. Éppen ezért a követ­kező években még nagyobb len­dülettel fogunk dolgozni, mert látjuk azt, hogy pártunk és kor­mányunk mindinkább segít ben­nünket, hogy életszínvonalunk még magasabbra emelkedjen. A beadási kötelezettség csök­kentésével, az adó mérséklésével, a hitelek esedékes részének el­engedésével 300.000 forinttal erő­södött a szövetkezet. Sz annyit jelent, hogy egy munkaegységre 15 forinttal jut több, mint a ha­tározat megjelenése előtt. Szá­molgatnak, tervezgetnek a tagok. Fekete Eszter, az I. brigád mun­kacsapatának vezetője úgy hatá­rozott, hogy ő is vesz fel kisla­kásépítési hitelt. Háztáji gazda­ságába lakást épít, s mire íérj- hezmegy, saját otthonában log lakni. Őrülnek a tagok annak is; hogy október 1-től nem kell te­jet beadni a háztáji tehén után. így egy-egy tag évente 900—1000 forintot kap az eladott tejért. So­kan igénybeveszik az állam állal folyósított 2000 forintos üszővá­sárlási hitelt is. Ezeknek a céloknak a megva­lósításáért dolgoznak a tagok egy emberként, ezért fejezték be az előirányzott vetést október 10-re. Lelkesen dolgoznak, mert úgy gondolkodik a tagság minden tagja, ha idejében vetünk, több jut a szabadpiacra. Csizmarik György. A rakamazi tanácsülés tapasztalatai A tanácsülés fontos esemény ta­nácsaink éleiében. A falu dolgozó parasztjai tanácsüléseken beszélik meg az új kormányhatározatokat, az abból adódó feladatokat. Ezeken az üléseken értékelik a községben folyó verseny eredményeit, itt ha­tároznak az emberek ügyes-bajos dolgairól. A kormányprogramul megjelenése óta sokat emelkedett a tanácsülések jelentősége. Megnö­vekedett a tanács felelőssége a dol­gozó parasztok ügyeinek intézésé­ben. A kormányintézkedések végre­hajtsa, a dolgozók mindenfajta problémáinak megoldása nem kis feladat. A rakamazi , dolgozó parasztok életében mindig jelentős állomás a havonta megtartott tanácsülés. A szeptemberi tanácsülésen az őszi munkák elvégzésétől hoztak hatá­rozatot, ugyanakkor verseny szüle­tett a tanácstagok között az őszi munkák határidő előtti elvégzé­séért. A verseny nagy lendítő ere­jét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Kakamaz 81 tanácstagja saját példájával, jó munkával olyan mozgásba hozta a közel 6 ezer lakosú községet, hogy a szán­tás-vetés és betakarítás munkáját elsőnek fejezte be a megyében. A vasárnap megtartott tanácsülésen büszkén ismertette beszámolójában Pócsik elvtárs, a községi tanács elnöke, hogy községük dolgozó pa­rasztjai szinte egyforma lelkese­déssel vették ki részüket a mun­kából. Ez a tanácsülés is a raka­mazi tanácstagok felelősségérzetét bizonyította. 81 tanácstagból 76-an vettek részt a gyűlésen. De nem­csak a megjelentek száma, hanem az elhangzott hozzászólások, javas­latok, hiányosságok feltárása is a tanácstagok aktív tevékenységét bizonyították. 1’ócsik elvtárs beszámolójában az egyhónap alatt végzett munká­ról beszélt. Elmondotta, hogy az oktatási állandó bizottság az elmúlt hónapban is jól dolgozott, mert megszüntette az év elején sűrűn előfordult hiányzásokat. Szeptem­ber első napjaiban 6-7 százalékos volt az iskolában a hiányzást át­lag. Az oktatási állandó bizottság elnöke az állandó bizottság tagjai­val és a pedagógusokkal fáradha­tatlanul látogatták a szülőket és felvilágosító munkájukkal elérték, hogy minimálisra csökkent a hiányzók száma. A beszámoló súllyal a mezőgazdasági munkála­tokkal és azon beiül a mezőgazda­sági állandó bizottság munkájával foglalkozott. Az eredmények eléré­sében nagy szerepük volt az ÁB. tagoknak és aktíváknak, l’ócsik elvtárs azonban rámutatott, hogy jobb munkát kell végezniük a ál­landóbizottsági tagoknak a szerző­déskötésnél, hiszen a község föld­területe az iparnövények termeié; sére nagyon alkalmas. — A begyűjtési állandó bizottság nem a legjobb munkát végzi — mondotta Pócsik elvlárs. Nem ér­zik felelősségüket munkájukért. Olyan hangok voltak a községünk­ben, hogy most már nem kell agi­tálni, a dolgozó parasztok úgyis teljesítik beadási kötelezettségei­ket. Jelenleg nem állunk rosszul a begyűjtési térvek teljesítésével. Mégis fel kell hívnom a figyelmet az ilyen hangok ellen. A beszámoló megdicsérte az egészségügyi állan­dó bizottság munkáját is. A beszámolóból sok jó oldala mellett hiányzott, hogy névszerint nem dicsérte meg az élenjáró ál­landó bizottsági tagokat, tanács­tagokat. Értékelte ugyan a község elmúlthavi munkáját, beszélt a jövő feladatairól, a mélyszántás elvég­zéséről, a begyűjtési tervek teljesí­téséről, az oktatásról, de nem fog­lalkozott községpolitikai feladatok­kal. Azzal, hogy mit akarnak épí­teni. vagy mivel lehetne még szebbé tenni a községet. A beszá­moló legnagyobb hibája azonban az volt, hogy megfeledkezett a község termelőszövetkezetéről, nem számolt be arról, hogyan segítette a szövetkezetét a tanács az utóbbi hetekben. Több felszólaló tolmácsolta a község dolgozóinak problémáit, pa­naszait. Schuller József tanácstag arról beszélt, hogy a község dol­gozó parasztjai elmondották neki, hogyha otthon kimérnek 3 liter te­jet, azt, a tejcsarnokban csak két és félliterben veszik át. — Arra. törekedjünk, hogy jól hajtsuk vömé kormányunk rendelkezéseit, igye­kezzünk megvalósítani kormányunk Programmjdt. Felhívom a végre­hajtó bizottság figyelmét, javítsa ki a dolgozók által panaszolt sé­relmet. Keller Márton a szerződé­ses termelvényekkel járó kedvez­ményekről beszélt. Majd szóvá- tetle, hogy a terményfelvásárlö- helyen tegyék gyorsabbá a ter­mény átvételét, hogy ne akadályoz­zák a dolgozó parasztokat munká­jukban. „Ne forduljon elő az, hogy visszaküldjék a dolgozó paraszto­kat a terménnyel, mert a felvá­sárlónak leiárt a munkaideje.’’ Több hozzászólás hangzott még el a községi tanács munkájáról. Tóth István tanácstag például arra tett javaslatot, hogy a Kálvária-utcát hozzák rendbe, mert nagyon rossz rajta a közlekedés. A mezőgazda­sági állandó bizottság elnöke a dol­gozó parasztok nevében ígérte meg: „ügy fogunk dolgozni, hogy két héten belül elvégezzük földjeinken a mélyszántást.’'A javaslatok nagy­részének értékes volta azt bizo­nyítja. hogy a tanácstagok való­ban törődnek a község dolgozóinak életével, munkájával. A tanácsülés végén határozati javaslat született, amely megszabta az elkövetkezendő hőnapokra a végrehajtó bizottság és a tanácsta­gok munkáját. Határozatba foglalták a tanács­ülésen, hogy minden tanácstag el­beszélget a körzetéhez tartozó dol­gozó parasztokkal, akik még nem teljesítették beadási kötelezettségü­ket. A pénzügyi állandó bizottság tagjai népnevelő munkával járul­nak hozzá, hogy a község teljesítse pénzügyi tervét. Ugyancsak a leg­messzebbmenő felvilágosító munkát kell végezniük az oktatási állandó bizottság tagjainak, hogy egyetlen hiányzó se legyen a község iskolái­ban. Az egészségügyi helyzet meg­javítása érdekében a község min­den tanácstagja és állnndóbizott- sági tagja kijelölt utcájában vég­zett felvilágosító munkával bizto­sítja, hogy minden .jószágistállót fertőtlenítsenek és a trágyát az udvarokról kihordják a földekre. A fagy beállta előtt elvégzik a mélyszántást, ezenkívül november 15-ig minden iparnövényre leszer­ződtetnek a tanácstagok. Elsősor­ban ők mutatnak példát ezekben a munkálatokban. Az elfogadott határozatok jó alapot biztosítottak a következő hetek munkájához, ahhoz, hogy a rakamazi tanács tömegkapcsoiatát tovább szilárdítva, eredményesen harcoljon a kormányprogramra megvalósulásáért. Soltész Istvánná, a megyei tanács sajtócsoport vezetője. Moszkvából Tbiliszibe utazott a Bp. Dózsa labdarúgó csapata Moszkva, (TASZSZ). Október 20-án Moszkvából Tbiliszibe uta­zott a Szovjetunióban vendégsze­replő Bp. Dózsa labdarúgócsapata. A magyar együttes október 22- a tbiliszi Dinamó ellen játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents