Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-08 / 237. szám

€ NÉPLAP 1953 OKTÓBER 8, CSÜTÖRTÖK Nagyhalászban zöldelő vetések dicsérik a mezőgazdasági állandó bizottság munkáját Sok elvetett, zöklelő vetésben gyönyörködhet a szem a nagyhalá­szt határban. A jövőévi dús aratás, bőséges kenyér Ígéretei ezek a poinpásszínben viruló vetések. Hi­szen régi tapasztalat az, hogy a jól előkészített talajban a korai vetés gazdag termést hoz. A nagy­halász! termelőszövetkezetek, egyé­nileg dolgozó parasztok nagy szor­galommal dolgoznak azon, hogy őszivetésüket idejében fejezzék be. Ennek érdekében igyekszik jó munkát végezni a községi mezőgaz­dasági állandó bizottság. Az állan­dó bizottság és a dolgozó parasz­tok között szoros kapcsolat ered­ménye lett az, hogy az egyénileg gazdálkodók határidőre vetettek el 182 hold ősziárpát. Ennek nagy­része szépen kikelve, buja kövér­séggel zöldéi. A község termelőszövetkezetei közül a telektanyai Vörös Csillag 30 hold ősztárpa vetési előirány­zata helyett 40 holdat, a Rákóczi 10 hold helyett 12-őt, az I. Me­gyei Tanácskozás 15 hold helyett lS-at, a Petőfi pedig 15 hold he­lyett 20 holdat — mind kereszt- sorosán — vetettek. Az egyénileg dolgozó parasztok a részükre előirányzott 908 hold rozsból október 5-ig már S80 hol­dat vetettek el! Már akkor is min­den lehetőségük megvolt ahhoz. — földek kiszántva, vetőmag elké­szítve —, hogy 10-ére, a miniszter­tanács által meghatározott határ­időre a még hátralévő 28 holdat is elvessék. Mind a hét termelőszövetkezet jól halad a rozsvetéssel. A Dózsánál a vetés kezdeténél egy hétig géperő­hiány volt, de hétfő estig már 37 holdat szántottak fel. Az előirány­zott 25 hold rozsot egy-két napi gyors munkával könnyen elvethe­tik. Hétfőn este a Petőfi tsz.-nek már csak 5, a Rákóczinak és Vö­rös Csillagnak pedig 10—10 hold hiányzott a rozsvetési terv teljesí­téséhez. Ezeknek a termelőszövet­kezeteknek a földjein éjjel-nappal zúgnak a traktorok, zörögnek a vetőgépek csövei, hogy határidőre, e hó 10-ig befejezzék a rozs veté­sét. 2240 hold az ősziárpa vetési elő­irányzata a község egyénileg dol­gozó parasztjainak. Moha az őszi­búza vetésének határideje e hó 31-e, már 5-ére 910 hold vetését fejezték be. A mezőgazdasági állandó bizott­ság, a dolgozó parasztok nagy- súlyt helyeznek arra, hogy hova, mi után kerül földbe a jövőévi kenyér magja. Számukra nem csak rz a fontos, hogy a felsőbb szer­vek felé küldött jelentésük „muta­tósak" legyenek, hanem az is, hogy búzát mindenekelőtt kapások után vessenek. Különösen jó tapasztala- tűk van arról, hogy répa, tengeri, dohány után jó vetni a búzát. Búza után nem vetnek — vagy csak nagyon kivételes esetben — ugyanazt. Ezért igyekszenek min­den erejükkel, hogy a kapások ter­mését mielőbb betakarítsák: a ka­pások után jó magágyat adjanak a búzavetésnek. Hogy ilyen szépen halad az őszi szántás-vetés Nagyhalászban, az nem utolsósorban a mezőgazdasági állandó bizottság jó munkájának eredménye. A bizottság rendszere­sen megtartja ütéseit, melyeken megtárgyalja, megvitatja a felada­tokat. A pártszervezet kötelességé­nek tartja a bizottság munkájával, egyes tagjainak problémáival fog­lalkozni. A bizottság minden al­kalmat megragad, hogy a dolgozók között magyarázza az időben való vetés fontosságát, a vetési tervek határidőre való teljesítését. így tette ezt például most, a IV. Bé­kekölcsön jegyzésének idején is. amikor a népnevelők nemcsak a jegyzés fontosságáról, hanem az őszi betakarítás, valamint a szán­tás-vetés meggyorsításának jelentő­ségéről is elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal. Az állandó bizottság tagjai köve­tésre méltó példát mutatnak a dol­gozó paraszttársaiknak. Hetekkel ezelőtt körzetekre osztották fel a községet egymás között. Bodnár Imre, a bizottság elnöke is nyu­godt lelkiismerettel látogathatja meg körzetét, a Sztálin-utcai dói- gozó i^apasatokat, mert jó munká­járól, becsületességéről az egész község is csak dicsérőleg tud be­szelni. Idejére, jól megmunkál: földbe tette el 000 öl ősziárpáját, az egy hold rozsot,. egy hold bú­zát, s a számításba vett másik hold búza vetéséi is pár nap alatt befejezi. Ugyancsak jó munkával, jó pél­dával járnak elől a bizottság többi tagja is, mint Szűcs Antal, Gyar­mati János, Fráter György. Igazi, tiszteletben álló vezetői ők közsé­gük mezőgazdasági munkálnak. A bizottság tehát nemcsak papí­ron szerepel, hanem munkájával, példamutatásával segíti az őszi be­takarítás, szántás-vetés nagy csa­táját. A. B. Agrotechnikai tanácsadó: Hogyan végexxiik ux ősxi mélysxánt&sí ? A tavaszi vetésű növények ter­méshozamának fokozása érdekében a betakarítás után minél rövidebb idő alatt el kell végezni az őszi mélyszántást. Erre hívja fel min­den termelő figyelmét a miniszter­tanács. Akik az elmúlt években is a minisztertanácsi határozatra hall­gattak, jól jártak. A kedvező idő­járás, a szorgalmas munka az idén mindenütt bő terméssel fizetett. De igazán nagy termések csak ott lesznek, ahol őszi mélyszántásba telették a tavasziakat. A gégényi Ady termelőszövetkezet 35—40 má­zsát hozó kukoricája, a nyírtass! Szabad Nép tszcs, 140 mázsát ígé­rő burgonyája, a kérsemjéni Út­törő messze híres kukoricája mini őszi mélyszántásba van vetve. Az őszi mélyszántás meghonosodott már mindenütt. Hiszen a magsabb termésnek, a több kukoricának, burgonyának és cukorrépának nem dlensége senki. Azonban ezek az eredmények még jobbak is lehetné­nek. Jobbak, ha minden termelő két dolgot figyelembe venne. Még­pedig: mikor és hogyan végezzük íz őszi mélyszántást. Régen azt tartották, az őszt mélyszántás ideje november. A szovjet tudósok ezt az állítást megdöntötték. A szeptember elején végzett mélyszántásba vetett cukor­répa 20 mázsával termett többet, mint a novemberi szántásban. Egy mázsa cukorrépából 16—17 kiló cukrot gyártanak. 20 mázsa több- lettermés több mint 3 mázsa cu­kortöbbletet jelent. A válasz arra a kérdésre, hogy mikor végezzük a mélyszántást, az: minél korábban. Szeptember­ben, októberben a szántás köny- nyebben és gyorsabban halad, nem ragad a traktoreke és a kormány- lemezre sem tapad a sár. A talaj szerkezetét sem rongáljuk úgy, mint amikor elázott már a talaj. A későn, sáros talajban végzett őszi mélyszántás után nem lesz morzsalékos a talaj, pedig a mór- zsalékos talajban sokkal több víz tárolható. A levegő is jobban járja. Az ilyen talajban még ősszel meg- kezdik munkájukat a talajbakté­riumok, ami azt jelenti, hogy kora tavasszal, amikor megkezdjük a vetést, már kész, feltárt tápanya­got találnak a növények. A korán végzett mélyszántással a gyomot is irtjuk, mert igen sok gyom még az októberi, novemberi napok hatá­sára ki kel és a tél fagya meg­semmisíti őket. Ne halogassa hát senki az őszi mélyszántás mielőbbi befejezését. Hogyan végezzük a mélyszán­tást? Az egyik követelmény, hogy mi­nél mélyebben. Számos kísérlet igazolja, hogy a szántott föld, ahány centiméter mély, annyiszor 2 milliméter csapadékot tud ma­gába fogad ni. A 20 centiméter mély­re szántott föld 40 milliméter, a 25 cm. mélyre szántott pedig 50 milliméter csapadékot tud tárolni. Ha 5 cm-rel mélyebbre szántunk, négyzetméterenként 10 liter vízzel fogad többet magába a talaj. Egy holdra átszámítva pontosan 37.550 liter vizet jelent. Ez a mennyiség egy jó kiadós -/.áporesőnek felel meg. Sokszor hallottuk már azt a mondást a parasztembertől, ha egy esővel többet kaptunk volna, akkor semmi baj nem volna. Ke­zünkben van az eső, csak meg kell tartani, ősszel és télen mindig hull annyi csapadék, amiből tele­szívja magát a föld. De csak ak­kor tárol a talajunk, ha van hová szívni a vizet. A szántatlan tala­jon összefut a víz a mélyebb he­lyekre. A dombosabb helyen szára­zon marad a talaj, a lapályban pedig megáll a víz. A mélyebb szántás -több csapadékot, több tér­inést jelent. Egyre azonban ügyelni kell, hogy csak módjával mélyít­sük a szántást. Vagyis a tavalyi szántás mélységénél csak 2-3 cm-rel engedjük mélyebbre az ekét. mert küiönbeD sok vad föld került fe- lülre és elmarad a várt eredmény. 2-3 centiméterrel azonban minden- képpen mélyíteni keli a szántást. Egy mélységben a múlt évivel soha nem szabad szántani, mert ahol az eke talpa több évben egy mélységbe*» csúszik, ott egy kemé­nyebb réteg képződik, ami nem en- gedi át á vizet, de a növények gyökereinek fejlődését is akadá­lyozza. Ezt hívják szaknyelven „eketalp-betegségnek”. A szántás­mélység, ahol a talaj megengedi, legalább 22—25 centiméter legyen. A jóminőségü mélyszántás el­végzéséhez legjobb eszköz a trak- torvontatású előhántús eke. Az elő- hántós ekével a talaj felső 8—10 centiméternyi szeletét, mely el van porosodva, szerkezetnél kuli. a ba­rázda fenekére juttatjuk. Az elő- hántó fej után haladó nagy eke­fej az elsőbb réteggel befedi a po­ros földet, s így az alsóbb réteg morzsalékossága is sokkal jobban biztosított. A szamostatárfalvi Ady tsz.-ben amióta a náluk járt szov­jet elvtársak személyesen is meg­mutatták, hogyan kell az előhán­tol használni, azóta a mélyszán­tást elöliáutóval végzik. Az el­múlt aszályos esztendőben is felül volt a kukoricatermésük a 20 má­zsán. Ne legyen hát egy trakto­rista sem a megyében, aki a mély­szántáshoz az előhántol ne szerelné fel gépére. Lehetőleg minden terü­letet traktorral szántsunk, agon- ban ahová nem jut- traktor, ott végezze e] az iga az őszi mélyszán- lást. Szántatlan csak a futóhomok és a láp maradjon. Az idei aljdohány beváltása so-1 rán többször tapasztaltuk. Hogy úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyéni dohánytermelők nem fordítanak nagy gondot a dohány válogatására, osztályozására, cso­mózására és bálázására. Nem vá­logatják meg a dohányokat, ha­nem csak lehúzzák a dohányzsi­negről és osztályzaílanul szállítják be a beváltó üzembe. Ebből a gon­datlan dohánykezelésből a bevál­tás alkalmával sok vita kerekedik. Pedig mindez elkerülhető, ha a termelők lelkiismeretesen válogat­ják és osztályozzák a dohányt szín, nagyság és minőség szerint. Saját magát csapja be rz a dol­gozó paraszt, aki felületes, rossz munkát végez. A dohánytermelők is nagy mér- tökben hozzájárulnak a kormány­programul valóra váltásához. Min­den dohánytermelő büszke lehet | arra, hogy ,ió munkájával az or­szág dolgozóinak jó dohányt, jó ! cigarettát termel. S legyenek büsz­kék arra is, bog.v nemcsak ide­haza, ds külföldön is becsületet szerez a jó dohány a magyar nép­nek. A szabolcsi és a debreceni do­hányokat úgy keit csomózni, mint a múlt esztendőben. A vllágosszfnű dohányokat simítatlanul, míg a barnaszínü dohányok I. és II. osz­tályát simítva kell becsomózni, A barna III. osztályú és az iparé dohány csomózása szintén simítat­lanul történik. A simítatlan I—It. és III. osztályban kiválogatott le­velekből csomónként 16—IS leve­let, a simítort I. II. osztályúakbój 25—30 levelet lehet egy csomóba kötni, Sztrukovics Kálmán dohánybeváltó, Vásárosnamény, Sok (eriiiclő külöü bai-oiuk'iliízlíilási szerződést cn<‘j>vénkbcn Kormányzatunk a dolgozó pa­rasztság hasznára és az ipari dol­gozók jobb áruval való ellátása céljából liba- és kaesahizlalási szer­ződéses akciót indított. A hizlalás! akció megyénkben már megkezdő­dött és nap-nap után jelentkeznek a földmű vessző vet keze; éknél a ter­melők szerződéskötés céljából, vagy pusztán érdeklődnek, számolgat­nak. A számolgatás rendszerint azzal végződik, hogy szerződést Uöin-etk, mert a hízottbaromfi kilóját IS forintért veszi át a szövetkezet, ezenkívül prémiumot s ha szükség van rá, még előleget is ad a föld­mű vessző vet kezet. így gondolkozott Nyírtasson Má­nyik Mihálj', aki 5 libára, Landesz- mau Béni, aki 10 libára kötött szerződést. Dombráüon özv. Czapp Lászlóné 10 libára, Ajakon Kántor János 5 libára és ő kacsára, Ra- kamazon Kellner Lászlóné 5, Má­jéi- Karoly 6. Erdei Mihályné 5 li­bára kötött szerződést. A legjobb községi eredményt eddig -Nagy- kálló érte el. A nagykállói terme­lők 195 libára kötöttek eddig szer­ződést. Van azonban megyénkben több olyan szövetkezeti ügyvezető,- aki nem tulajdonítana nagy jelentő­séget a htzlalási szerződésnek és fiókjában tartja a rendelkezé­seket, nem hozza tudomásukra a termelőknek. Ilyen esetek fordul­tak elő Csengerben, Tyúkodon, Császlón, Csengersimán, . Tisza- eszláron, Tiszadobon, Kevelckcn. BaUatnffó Jlona. Rádióműsor OKTÓBER 8, CSÜTÖRTÖK KOSSUTH.rádió; 4 30-, Hírek. Idő- járásjelentés 4.40:8 30-ig; Reggeli ze­nég műsor a munkába induló doleo- zóknak. Közben: 5.C0: A öiabad Nép mai vezércikk:« 6.00: Gazdakalendá­rium 6 5C: Torna. 7.00: Hírek Idő. iáráe.ielentés?. 8.20: Műsorismertetés. 11.30: Xcrincők, polkák. 12.00: Hí­rek. Belföldi lapszemle. Időjárás.iclen- tés. 12.15: Orosz népdalok. 15.00: Népi demokratikus országok szóra­koztató muzsikája. 13.30: Kórusok- — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés.— 14.15: A Rádió Gyermekujság műsora. 15.00: Képek zenéje. 15.30: Borsodi dalok. 16-00: Szabad nemet földön. Lírai utinapló. 16.30: Vidám zene. — 17.00: Hírek. 17.05: Külpolitikai kér­désekre válaszolunk. 17.20: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 17.40: Pártoktatási előadás. 18.00: .Tó munkáért szép muzsikát! 19.00: Hangos TJjsáe 20.00: Hírek. Időjá­rás,jelentés. 20.10: Mit hallunk hol­nap? 20.15: Esztrád-müsor. 21.05t Részletek a Dózsa György c. operá­ból. 22.00: Hűek. Külföldi lapszemle. Sport. Időjárás jelentés. 22.20: Tánc- zene. 23.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 23.30: Szén e«tl muzsika. 24.00: Hírek. Idö.iárás.ielen- tés. A nyíregyházi rádió műsorn A csütörtök esti adási Jelent« Nyírbátorból. — Népdalmüsor — Hírek. — Lapszemle. — Tüske. — Az önköltsésresökkentéeért. Riport. A péntek reggeli adás: A nyírbátori ..t.ei gyárban“. Riport. — Hírek. — Szórakoztató zene. — Téli munkára készülnek a hajózsilip építői. Riport, — Tü&ke. — Egy idős ember. Elbe­szélés. Férfi munkaerőt segédmunkást) villamos vágányépítési munkára felveszünk Nagybudapest te­rületén. Dolgozóinknak munkaruhát. 'Kedvezményee üzemi étkezést, ingyenes villamos utazási igazolványt és a vi­dékieknek munkásszállást biztosítunk Jelentkezés n Fővárosi Vasútépítő Váj. alat Munkaerőgazdálkodási c30port.iá. nál VIÍ Akácfa-u. 15. IV. cm. 418. FELVESZÜNK kőműves, áco, állványozó segédmunkás férfi női dolgozókat budapesti munkahelyre. Vidéki dolgo­zók részére megfelelő szállást, étkez­tetést biztosítunk Jelentkezés 25/2 Építőipari Vállalat Budapeet. XIII Rozsnyai-u 6 ÉRTESÍTÉS Értesítem n MÁV. nyugellátottakat. hogy az arcképes igazolványaik 1954. évre kicserélésre kerülnek. Az ú.i iga­zolványokhoz szükséges fényképeket 1955 december 1-től 1955 december 15-ig kell a segédhivatalba^ leadni, a fényképek nagysága 4x5 és fél cm. leeven. a fényképek bcadátával egy­idejűleg a családfőnek és feleségnek 4—4 forintot kell fizetni. Az igény- jogosult családtagoknak a. kiállítási díjat megtéríteni nem kell. A szokásos KSZH igazolásokat a fényképekkel egvidőben kell beadni Ezúton is értesítem a nyugdíjaso­kat, hogy a fentemlített fényképek 6 hónapnál nem régebbi készítésük és ha­sonló célra még fel nem használtak le­hetnek. Az ú.i fényképek készítését a Segédhivatalon keresztül kollektiven ig csináltathatják. Személyenként 7 fo­rintos árban 5 darabot készít a fény­képész les?:. Állnniáeíőnök. é. M. 24, sí. Áll. Építőipari Tröszt felvesz budapesti munkahelyere énitöinari SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Díjmentes szállást, csekély térítésért étkezést, hetenként kedvezményes, ti- iamint 4 hetenként díjmentes haza­utazást biztosítunk l'elutazáré költsé­gét megtérítjük a munkába álló dől. gozóknak. Jelentkezés VII. Baross-tér 19/A. (Keletinél). Apróhirdetések Egy térti segédmunkást felvesz * Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa György-út 5. Komplett hálószoba eladó. Selyem-u. 12. szám alatt. Takarmányszállító elevátorhoz mer. vételre keresünk kifogástalan á'l- ■-,t- ban lévő használt járgányt. Ajánlató, kát ÁUatértékesítő Vállalat Budapest, Lenin-krt. 44. Üzemeltetési Osztály címre kérünk. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Foi.elős szerkesztő: Sikló:: Norbsrt Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa Gy.-u. 5. Tel.: 11.70. 11-71. 11>7S Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov.utca 1. — Telefon: 50-00 Szabó les. Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa György-utca 5. szám. Felelőé vezető: 5?jlá«vi -József Nagyobb gondol a beadott dohámi válogatására, csomózására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents