Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-01 / 231. szám
1 Livi OBER 1, CSÜTÖRTÖK NtPLAP a A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva (TASzSz): A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 2-án azonos szövegű jegyzéket kapott Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányától. A jegyzékek válaszul szolgáltak a szovjet kormánynak a külügyminiszterek tanácskozása összehívásával foglalkozó augusztus 4-i és a német kérdéssel foglalkozó augusztus 15-i jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 28-án megküldte a szovjet kormány válaszjegyzékét Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagy- követségének. A szovjet kormány 1953 szeptember 28-i jegyzéke rámutat arra, hogy a szeptember 2-i francia jegyzék tanulmányozása azt mutatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kormány által feltett kérdéseket, amelyeknek megvizsgálása előmozdíthatná a megérlelődött nemzetközi problémák megoldását és ezzel együtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyverszünet megkötése kedvező helyzetet teremtett a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. Az utóbbi időben azonban új nehézségek keletkeztek a koreai kérdés megoldásában. Maga a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet összehívása komoly nehézségekbe ütközik, minthogy a politikai értekezlet összetételének meghatározásánál a közgyűlés 7. ülésszakán az Amerikai Egyesült Államok mindenfajta lépéseinek következtében megengedhetetlen egyoldalúság nyilvánult meg és durván lebecsülték annak fontosságát, hogy megegyezés alapján együttműködjenek olyan közvetlenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköztársaság és, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Az ázsiai országok vonatkozásában nem lehet figyelmen kívül hagyni más megérlelődött politikai problémákat sem. Mindenekelőtt rá kell mutatni ezzel kapcsolatban a Kínai Népköztársaság törvényes jogai visszaállításának szükségességére. <\mi Európát illeti, a legutóbbi . nyugatnémetországi politikai események fokozták az aggodalmat a békeszerető országokban. Nyu- gat-Németországban fokozódik a revánsvágyó elemek befolyása, amelyek az agresszív politika nyelvén ismét meghirdették a „drang nach Osten“-t, amely nemcsak más népeknek, hanem magának a német népnek is hihetetlen szenvedéseket okozott. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében az északatlanti tömb agresszív politikájának veszélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hogy csökkenteni kell a fegyverzetet és nem szabad megengedni, hogy katonai támaszpontok létesüljenek idegen államok területén. E kérdés megtárgyalásának elkerülése azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, aminek igen nagy jelentősége van a nemzetközi feszültség enyhülése szempontjából. Nem lehet elmenni amellett a tény melett, hogy nem szűnik meg egy új háború propagandája, nem szűnnek meg az újabb támadó aktu- sokra szólító felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan áttértek kártevő aktusokra, terrorcselekményekre és szabotálásra a demokratikus tábor országaiban. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta, tárgyalják meg a külügyminiszterek tanácskozásán a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus 15-i jegyzékében javasolta, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán minden oldalról tárgyalják meg a német problémát. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban indítványozta, tárgyalják meg a következő kérdéseket: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal kötendő béke- szerződés kérdésének megtárgyalására. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. 3. Németországnak a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések közül csupán az össznémet választások kérdését érinti. A szovjet kormány kétízben megküldte Franciaország kormányának éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, a német békeszerződés alapjainak tervezetét, azzal a javaslattal, hogy vitassák meg ezt a tervezetet, vagy terjesszék elő megvitatás céliából saiát béke- szerződés tervezetüket. Másfél év ____________•----------------------------—— telt el azóta, de Franciaország kormánya nem nyilvánította véleményét a békeszerződés szovjet tervezetéről és nem terjesztette elő saját tervezetét. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta, hogy hat hónapon belül hívják össze a békeértekezletet valamennyi érdekelt állam részvételével, Németország kellőképviseletének biztosításával a béke- szerződés előkészítésének minden szakaszában és a békeértekezleten. A francia kormány válaszjegyzéke mellőzi a békeértekezlet összehívásának kérdését, jóllehet elvitathatatlan egy ilyen értekezlet jelentősége. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hozzanak határozatot Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek megkönnyítésére. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó mindezeket a kérdéseket kikerüli. A szovjet kormány javasolja a külgyminiszterek értekezletének összehívását — kiindulva a következőkből: 1. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. 2. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az értekezlet előkészítése során terjesztettek élő. A szovjet kormány még nem kapott választ Franciaország kormányától augusztus 28-i jegyzékére, az osztrák államszerződés kérdésében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szokásos diplomáciai úton. A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzéket juttatott el Anglia és az Egyesült Államok kormányának. A kínai nép 1953-ban megkezdte első népgazdasági tervének teljesítését „Alámerült kövek többé soha sem kerülnek j a víz felszínére“ — mondja egy régi kínai köz-| mondás. A földesurak, Csang Kai Sek és bandája, a kínai dolgozók kizsákmányolói alámerültek, ellepte őket a nép áradata, hogy többé soha se kerüljenek a felszínre. A Kínai Kommunista Párt, élén Mao Ce-tung elvtárssal, megmutatta a kínai népnek a ragyogó szocialista jövőbe vezető utat és a kínai dolgozók lerázva több évezredes rabláncaikat, lelkesedéssel, áldozatkészséggel láttak hozzá az új Kína építéséhez. A ragyogó szocialista jövő építésében példamutatóan élenjár a kínai munkásosztály. „Gyáraink a mi csatatereink és gépeink a mi fegyvereink!“ Ez a kínai nép jelszava a békeharcban. A tiencini Liu Csan-csu acélolvasztár brigádja két hónap alatt majdnem kétmilliárd jüan értékű acélt termelt tervelőirányzatán felül, Ma Lü-haj bányász brigádja új munkamódszer kidolgozásával és alkalmazásával 200 százalékra emelte termelését. Hao Cien-shu 17 éves textil- munkásnő a gépek gondos karbantartásával már több milliárd jüant takarított meg a népgazdaságnak. Csu ,Tao-li kiváló dolgozó paraszt az élenjáró szovjet agrotechnika korszerű vívmányainak alkalmazásával 00 mázsás hektáronkinti gyapottermést ért el. Még sokáig folytathatnánk • azoknak a kínai dolgozóknak a névsorát, akik ragyogó munkahőstettekkel gyorsítják a kínai népgazdaság fejlődését. A munka termelékenysége a hatalmas tömegeket felölelő szocialista munkaverseny eredményekén 1949 óta 88 százalékkal emelkedett. Az utolsó kel év alatt 250 ezer észszerűsítési javaslatot vezettek be a termelésbe. 500 millió kínai dolgozó, munkás, paraszt és haladó értelmiség harcol az új Kína felépítéséért. Ebben a harcban már eddig is ragyogó munkagyőzelmek születtek. Három évvel ezelőtt még a kohászati üzemek 90 százaléka, az erőművek több, mint 50 százaléka és más iparvállalatok jelentős része romokban hevert. Három év alatt Kína dolgozó népe nemcsak újjáépítette ezeket az üzemeket, hanem korszerűsítette és jelentősen meg is növelte kapacitásukat. — 1953-ban a már elért eredmények alapján a kínai nép megkezdheti első nagyszabású népgazdasági tervének teljesítését. 1932 július 1-én megnyitották az 505 kilométer hosszú Csengtu—Csunking vasútvonalat. A, kínai nép ezt a vasútvonalat a „Jólét és Boldogság Útjának“ nevezi. A jólét és boldogság útján halad az egész hatalmas 500 milliós kínai nép amelynek felemelkedését példázza a következő kis történet: Idén februárban történt, hogy Pesincun faluban a színjátszócsoportnak rongyos kabátra volt szüksége egy színdarab előadásához, amely a kínai parasztok szörnyű nyomorát mutatja be a Kuomintang-rendszer idején. Az egyik színész vállalta, hogy szerez ilyen kabátot. Egy óra múlva üres kézzel tért vissza. Ebben a szungkiangi faluban, ahol néhány évvel ezelőtt még rongyokban jártak a dolgozó parasztok, nem sikerült rongyos kabátot találnia. Szépülő életünk képei Néhány hónapijai ezelőtt még üres téren kopott házfalak állottak a Beloíannisz-íéren - csak tégla-, kőhalmazokat láthattak a járókelők. Ma már befejezés előtt áll az új irodaház, amely nemcsak a lakáshiányt enyhíti Nyíregyházán, hanem egyik büszkesége is lesz a városnak. ez a kastély valamikor dúsgazdag malomtulajdonos lakása volt. — Most kicsiny gyermekek meleg, szépen berendezett otthona. A 61/2. építőipari vállalat rendezte be nanköziotthonnak az üzemi dolgozok gyermekei számára. Virágos, szökökutas. játékos park övezi az épületet! az épitö- munkások kicsinyeinek tündérvárát. Kulturális fejlődésünk egyik szén bizonysága a nyíregyházi állami zeneiskola. A muzsika, a zene ma már a dolgozóké Ez a kép a zeneiskola legfiatalabb növendékeit mutatja, akik már hangszeren is játszanak. Most elméleti órájuk van. Elől Bánhegyi Marika, a Mezőker. egyik dolgozóié. nr.k kislánya ül Horváth Évivel, egy pedagógus kislányával. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, tisztviselők gyermekei tanulnak a zeneiskolában legnagyobbrészt díjtalanul. Ez a kép is * zeneiskolában készült, üaraj István, a Ke-e. ...., - országi Faipari Vállalat eg.vik munkása énekelni tanul munkája után, A zongoránál Áginé, a zeneiskola tanárnője. (Hammal József felvételei.)
