Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-29 / 255. szám

itíPLAP 19&3- OKTÓBER 29, CSÜTÖRTÖK 2 A Szovjeinuió Mini§zteriauác§ának és a Szovjetunió kommunista Pártja központi kizottsá^ának Siatározata „A közszükségleti iparcikkek ícrniclcsének kibővítésiéről és minőségének javításárói46 gépek 5,9-szereséro, kerékpárok 5,8-szeresére. Meg kell állapítani, hogy a köz­szükségleti iparcikkek miniszté­riumához tartozó vállalatok, vala­mint a helyi Ipari és az ipari szövetkezeti vállalatok által gyár­tott pamut-, gyapjú-, selyem- és lenszövőtek minősége és választéka nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság megnövekedett igényeit. A pamutszövetek választékúnak javítása érdekében kötelezni kell a közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát, biztosítsa azon szövetek gyártásának maximális kiszélesítő- sét, amelyek a lakosság fokozott keresletére tartanak számot. Kötelezni kell a közszükségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa 1954—55-ben többi között a kővetkező fontosabb pa- mut sző vetek legyártását (millió méterben) : Kartonok 1954-ben 810,0, 1955­ben 905,0, szaténok 1954-ben 540,0, 1955-ben 610,0, női téli ruhaszöve­tek 1954-ben 180,0, 1055-ben ‘.’70,0, téli felsőruházati szövetek 1054-ben 70,0, 1955-ben 100,0. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti Iparcikkek minisztériu mát, gyártson a többi között tiszta fésűsgyapjú ruhaszöveteket 1954 ben 7,3 millió métert és 1955-ben 10,5 millió métert. Biztosítsa a gyapjúszövetek ki­készítési és festési folyamatának megjavítását, fokozza 1954-ben az iskolai egyenruhához készülő ;iobb minőségű szövetek gyártását 8 mil­lió méterre; Kötelezni kell a Szovjetunió köz- szükségleti iparcikkek miniszté­riumát, hogy 1954—55-ben biztosít­sa a legfontosabb lenszövetek gyár- tását a többi között az alábbi mennyiségben (millió méterben) : széles jaquard szövetek 1954-ben 6,0. 1955-ben 12,keskeny jaquard szövetek: 1954-ben 10,5, 1955-ben 13,5, öltöny- és kosztümanyagok 1954-ben 5,0. 1955-ben 12,0, széles fehérvászonból 1954-ben 6,0, 1955- ben 15,0 Konfekció és szőrmecikkek 'választékának bővítése és minőségének megjavítása Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát: biztosítsa 1954—1955- ben a többi között a következő legfontosabb konfekciócikkek gyártását (millió darabban): Gyapjú felsőkabát 1954-ben 15.0, 1955-ben 20.0, gyapjú öltöny 1954-ben 12.4, 1955-ben 16.0; pa­mutöltöny 1954-ben 11.6, 1955-ben 15.0, pamut- és lenpantalló 1954- ben 14.0, 1955-ben 18.0; biztosítsa többek között a következő szőr­meáruk gyártását 1954-ben: Köpeny 300.000 darab, rövid kabát 75.000, gyermekkabát egy­millió 100 ezer, biztosítsa a kabá­tok, öltönyök, női kosztümök, férfiingek varrása minőségének jelentős megjavítását. Szervezze meg az értékes szőr- medíszítésű női télikabátok gyár­tását; létesítsen 1954-ben Lvov­ban, Kisinyevben, Alma-Atában, Vilniuszban és Kujbisevben divat- tervező intézetet művészi ruhamo- dellek tervezésére, fokozza jelentő­sen a nemeskikészítésű bárány­bőrből készített vidra és szilután­zatok, valamint házinyúlszőrmé- ből készült szil, coboly, nyest és más szőrmeutánzatokból előállí­tott készímények gyártását. Utasítani kell a. Szovjetunió mezőgazadsági és begyűjtési mi­nisztériumát, külkereskedelmi minisztériumát, hogy a Szovjet­unió közszükségleti iparcikkek minisztériumával karöltve dolgoz- zon ki és terjesszen egy hónapon belül javaslatokat a Szovjetunió minisztertanácsa elé a prémes állat vadászat és a szőrmekiké- szitás helyzetének megjavítására. A kötöttáruk -választékának bővítése és minőségének javítása Moszkva, (TASZSZ.) A Szovjet, unió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a szovjet sajtóban október 2S-áu nyilvános­ságra hozott határozata a többi között a következőket mondja: A Szovjetunió Minisztertanácsa ős a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megállapítja, hogy a kommunista pártnak az ország iparosítását cél­zó politikája sikeres megvalósítása eredményeképpen a Szovjetunió czidöszerint hatalmas, műszaki szempontból tökéletes nehéziparral rendelkezik, amely biztosította ha­zánk népgazdaságának önálló és a kapitalista osrzágoktól független gyorsütemű fejlődését. A termelési eszközök részesedése a Szovjetunió egé^z iparának 1953. évi termelésében hozzávetőleg 70 százalékot tesz ki. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek alap- ján most minden feltétel megvan ahhoz, hogy megszervezzük a köz­' szükséglet i ci kkek term elésének ugrásszerű fellendítését. Lehetősé­günk van arra, hogy jelentősen növeljük a fogyasztási cikkeket termelő iparágak fejlesztésre szol­gáló beruházásokat. Emellett lehetővé vált az, hogy szélesebb körben bevonjuk a fo. gyasztási cikkek termelésébe a gép- ipari, kohóipari, a vegyipari válla­latokat; és a nehézipar más ágaza­tainak vállalatait. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pa1'!- jának Központi Bizottsága szüksé­gesnek tartja a legközelebbi két, három évben minden eszközzel siet­tetni a könnyűipar fejlődését, hogy Hz országban elegendő mennyiségű közszükségleti iparcikk álljon ren­delkezésre és lényegesen fokozód­jék a lakosság ellátottsága ezekkel a cikkekkel. Az ismertetett feladat megoldása céljából ki kell szélesíteni a köz­szükségleti cikkek termelését. A fo­gyasztási cikkek termelése 1903-ban 72 százalékkal szárnyalja túl a háború előtti 1940-es színvonalat. A határozat a továbbiakban rá­mutat, hogy egyes közszükségleti cikkeket gyártó fontos iparágak nem fejlődnek kielégítően. így a felső kötöttáru termelés 1953-ban csupán 13 százalékkal múlja felül a háború előtti termelést. A határozat a továbbiakban hangsúlyozza: az a halaszthatatlan feladat,, hogy két, három év alatt lényegesen fokozzuk a lakosság el- látottságát iparcikkekkel. A terme­lésnek a közszükségleti iparcikkek minisztériuma vállalataiban végre­hajtandó fokozása mellett komoly mértékben kell kibővíteni a köz­szükségleti cikkek termelését a helyi és szövetkezeti iparban, vala­mint a nehéziparban. A közszük­ségleti cikkek termelésének mennyi­ségi növelése melllett nem ke- vésbbé fontos minőségük javítása. Abból a célból, hogy a legköze­lebbi években fokozódjék a köz­szükségleti cikkek termelése, javul­jon minőségük és bővüljön válasz­tékuk, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa és a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizott­sága elhatározta : Állapítsák meg a legfontosabb áruk termelési előirányzatát a többi között a kővetkező mennyi­ségekben : A pamutcikkek termelése legyen 1954-ben 5 milliárd 549 millió mé­ter, 1955-ben pedig 6 milliárd 267 millió méter, a harisnya- és zokni­áruké ugyanígy 673 millió pár és 777 millió pár. A különféle óráké 16 millió 800.000 darab, rádió- és televizióskészülékeké 3 millió 1S6.000 darab és 4 millió 527.000 darab. Irányozzák elő a legfontosabb közszükségleti iparcikk-fajták ter­melésének növelését 1956-ban, 1950-hez viszonyítva, hozzávetőleg a következő arányokban: Gyapjúszövetek kétszeresére, se­lyemszövetek 5,2-szeresére, varró Megállapítjuk, hogy a kötszövő vállalatok még nem kielégítő mennyiségben gyártanak olyan készítményeket, amelyek nagy keresletnek örvendenek a lakos­ság körében: fejleszteni kell a kötöttáruk tömeges előállítását a lakosság szükségleteinek megfe­lelően és a különböző idényekhez alkalmazkodva. Kötelezzük a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek miniszté­riumát: Biztosítsa 1954-ben a többi kö­zött a következő mennyiségű kö­töttáruk termelését: 40,000.000 da­rab műselyemből készült kötött­fehérnemű, 14,000.000 darab férfi- kötötting, teniszing és necc-ing, 2.000.000 darab gyapjú felsőruhá­zati kötöttáru, 16,000.000 darab félgyapjú felsőruházati kötöttáru; biztosítsa 1954-ben a lánchur­koló gépen készült kelméből elő­állított összes női fehérneműk­nek és másfajta selyemkelméből készült női fehérneműk legalább 50 százalékának rátazéssel, csip­kével és hímzéssel való gyártá- át. A lábbelik választékának bővítése és minőségének javítása A bőr- és cipőipar dolgozói előtt az az alapvető feladat áll, hogy napról-napra javítsák az általuk gyártott bőr- és lábbeli­készítmények minőségét és bő­vítsék azok választékát. A legkö­zelebbi két évben kétszeresére kell emelni a rámán-varrott ci­pők, több mint háromszorosára a lakkcipők, a nubukból és fehér sevróból készített cipők gyártá­sát, jelentősen bővíteni kell a tartós, bőrtalpú fiú- és leány­iskolacipők termelését. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát: Biztosítsa, hogy 1954-ben többi között 29,000.000 pár bagaria­csizmát, 110,000.000 pár krcmbőr- cipőt gyártanak. Kötelezni kell a vegyipari mi­nisztériumot: többi között növelje a fokozott keresletnek örvendő gumilábbelik termelését és szállí­tását a kereskedelmi szervek ré­szére, készítsen és szállítson a piacra szánt árukészletek számára 1954- ben ötmillió pár lakkcsizmát, 2,000.000 pár zippzáras és gombos női-hócipőt, 11,500.000 pár gumi- 1 csizmát A rövidáruk és díszműáruk termelésének növelése és minőségének javítása A textilrövidáruiparban jelen­tősen gazdagítani kell a függöny- és tüllcikkek választékát. Jelentősen növelni kell a fe­hérneműszalagok gyártását, a bőrdíszmüáruk terén bővíteni kell a választékot, új modellek, fazonok és kellékek rendszeres bevezetése útján. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát: Növelje a függöny és tüllké- szítmények gyártását 1954-ben 60.5 millió méterre és 1955-ben 90 millió méterre, vagyis az 1950 évinek hétszeresére; és bocsásson a piac rendelkezésére 110 millió méter műselyem-atlaszszalagot. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisz­tériumát: Biztosítsa többek között 1954- ben 1900 millió orsó és 1955-ben 1950 millió orsó pamutcérna gyártását, biztosítsa 1954-ben 126.000 tonna, 1955-ben pedig 130.000 tonna vatta termelését, biztosítsa 1954-ben 3.5 millió mé­ter, 1955-ben pedig 4.5 millió mé­ter vatelin termelését. A minőségi edény gyártásának és minőségének fokozásáról Az üvegiparban 2—3 éven be­lül növelni kell a minőségi edé­nyek választékát. Az üvegipari dolgozók főfeladatának kell te­kinteni: a készítmények jelentős kibővítését és felfrissítését. A minőségi edénygyártással kap­csolatos 1954 évre szóló felada­tot 366 millió rubel értékben kell megállapítani, 1955 évre pe­dig 418 millió rubel értékben. A minőségi edénygyártás foko­zásának 1954-ben és 3 955-ben a választék kibővítésével, a fúvott és sajtolt-fúvott minőségi edé­nyek minőségének megjavításá­val kell történnie. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a Szovjet­unió közszükségleti iparcikkek minisztériumához tartozó üveg­ipari válllalatok 1954-ben 90 mil­lió darab fúvott és sajtolt-fúvott minőségi edényt gyártsanak. Gyártsanak 1954-ben 1.5 millió kristálykészítményt. Kezdjék meg újból az arannyal díszített, kü­lönböző színű erezésekkel ellá­tott készítmények gyártását. A* óragyártásról Kötelezni kell a gépipari minisz­tóriumot arra, hogy: szállítson 1954-ben a kereskedelmi szerveze­teknek kétszázezer darab „Zarja’’ női karórát — beleértve százezer darab aranytokú órát — 1955-ben pedig 750.000 darabot, köztük 250.000 aranytokú órát. Az említett órák szállítása telje­sen felszerelve történjék, bőrszíj­jal vagy selyemripsz-szaliaggal el­látva, minden egyes óra külön tokba becsomagolva. Biztosítsák azt, hogy 1954-től kezd­ve a „Podjeda” karórák: egy részét por- és vízmentes tokban, központi másodpercmutatóval, világító szám­lappal és mutatókkal ellátva gyárt­sák a Szovjetunió kereskedelmi m i n i sz téri u m á va 1 egye tér t ésb e 11 megállapított mennyiségben és min­ták alapján. Gyártson 1954-ben kísérleti té- telt bőrtokét úti ébresztőórákból. 1954-ben kezdje meg újból az ülő faliórák gyártását. Biztosítsa új típusú karórák gyár­tását, a többi között a következő mennyiségben : Por- és* vízmentes tokii, központi másodpercmutatós karórákból: aa 1954, évben 200.000 darabot, az 1955. évben oOO.OOO darabot. A kerékpárok, motorkerékpárok, gramofonok és fényképezőgépek gyártásáról Kötelezni kell a gépipari minisz- térumot arra, hogy 1954-ben jelen­tős mértékben fokozza a női, a gyermek és a könnyű túrakerék- párok gyártását. Gyártson javított kézifék-rend- szerű férfi és női könnyű túra- kerékpárokat, jelentősen csökkentse az összes típusú kerékpárok súlyát köny- nyitott alkatrészek, valamint ke­rékabroncsok alkalmazásával. Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot arra, hogy 1955 január 1-ig újabb kerékpártípusokat dol­gozzon ki, köztük „Tandem” típusú kerékpárokat, oldalkocsis kerék­párokat, gyermekkerékpárokat, fo­kozott teherbírású kerékpárokat és más típusú kerékpárokat. Kötelezni kell a repülöiparl mi­nisztériumot arra, hogy vezesse be kerékpármotorok gyártását éa a motorokból 1954-ben 30.000 dara. bot, 1955-ben pedig .40.000 darabot gyártson. Fokozza a gramofongyártást 1954- ben 921.000 darabra, 1955-ben pedig egymillió 120.000 darabra.. Fokozza a fényképezőgépek gyártását 1954-ben 765,000 darabra, 1955- ben egymillió darabra. Kötelezni kell a honvédelmi ipari minisztérramot arra, hogy szer. vezze meg 1954-tól kezdve a „Szmena’’ mintájú fényképezőgép újabb, tömeges gyártását és gyárt­son 1954-ben 150.000 darab, 1955- ben pedig 200.000 darab ilyen, fényképezőgépet. (Folyt, köv.) Vasas Mihálynak csak a családi segély 2496 forintot jelent A biril Táncsics tsz. tagsága 3S7 hold földön gazdálkodik. Egész éven át nagy lelkesedéssel dolgo­zott a 29 család a szövetkezetben. Az új kormányprogramra megje­lenése után voltak olyan tagok, akiket az ellenség hírei megtévesz­tettek, s ki akartak lépni a szövet­kezetből. Azonban ekkor is a 29 családból 15 család szilárdan ki­állt a szövetkezet mellett. A ki­lépni szándékozók között volt töb­bek között Vasas Mihály csoport tag is. Vasas Mihály úgy határo­zott, hogy újból egyénileg fog gaz­dálkodni 7 hold földjén. Később, amint egymásután jelentek meg a kedvezmények, amelyek lényegesen emelik a szövetkezeti tagok jöve­delmét, Vasas Mihály gondolkozni kezdetit. Négy gyermeke után ha­vonta kap 20S forint családi se­gélyt. Ez egy évben 2496 forintot jelent. A háztáji tehén után nem kell tejet beadni október 1-től. Tej­beadása 460 liter volt egy évben, amit most szabadpiacon adhat el s ez egy évben 1300 forintot jelent. Ez a két kedvezmény 38SO forint jövedelmet jelent. Majd újabb ren­delet jelent meg, mely a háztáji gazdaságot egy holdra emeli fel, ez ig komoly jövedelemgyarapodást j jelent Vasas Mihálynak, S Vasas Mihály úgy határozott, még sem hagyja ott a szövetkezetét. Neuj hagyja ott a szépen gyarapodó kö­zös vagyont. 40 darab sertésük van, melyhez az államtól most kaptak 20 darab törzskönyvezett anyakocát, 15 te­henük van, melyből 10 üsző, 10 darab ló s a baromfiállományuk i3 elég szép. Most vettek egy MIA motort, melyet sok mindenre fel tudnak használni a szövetkezetben. Most építik az istállót, melyhez az állam szintén komoly segítséget adott. De ezévi jövedelme is azt bizonyítja, hogy jobb a szövetke­zeti úton haladni. Feleségével együtt dolgozott s 487 munkaegysé­gük után 20 mázsa terményt kap­tak, most pedig hét mázsa, almát fognak hazaszállítani. Vasas Mi­hály most már a jövőre tervez. A háztáji gazdaságból úgy növeli jövedelmét, hogy négy süldőt' vesz, így szabadpiacra is jut majd. A kedvezmények nem csak Vasas Mi­hályt késztették gondolkodásra. Márton János és még több társa arra az elhatározásra jutott, hogy a szövetkezeti nagyüzemi gazdálko­dás útját választják. Bállá Sándor levelező.

Next

/
Thumbnails
Contents