Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-28 / 254. szám
NÉPLAP 1953 OKTÓBER 28, SZERDA Hozzászólás a megyei képzőművészeti kiállításhoz Pártszervezeteink fontes feladata: a párt- sajtó olvasótáborának állandó növelése Megyénk ismert képzőművészei a nyíregyházi szakszervezeti székházban rendezték meg őszi tárlatukat. Az előző kiállításokkal ösz- szevetve: az idei kiállítás hasonlíthatatlanul gazdagabb, mint más előző. Gazdagabb az alkotások számút tekintve, de sokrétűbb és gazdagabb témaválasztásban, fel. dolgozásban. Különösen örülünk annak, hogy Tóth István elvtárs újra sok szép, várakozáson felüli nagy anyaggal jelentkezett. Jőleső érzés megyénk képzőművészeti alkotásai között járni, nézelődni s öröm elmondani: újra előre léptünk,, gazdagodott megyénk kulturális élete. Tóth István, akit hosszú ideig súlyos betegség gátolt munkájában, számos pasztellképet hozott el a kiállításra, hogy tanújelét adja: nem vesztett semmit alkotókedvéből. Képeire a színek festőisége, a gondos kidolgozottság mellett a mélyebb mondanivaló a jellemző. Különösen szép az „Arat a kombájn" és az ..üzemben a komlói erőmű” című pasztellja. A koinbáj- nos képnek oly szépek és dúsak a színei, amilyen dús volt idei aratásunk. A komlói képen nem látunk serényen dolgoz® embereket, zúgó gépeket, azonban' mégis érezzük a kompozícióból: lélegzik, termel az erőmű. Tóth elvtársiéi több hangulatos balatoni tájképet is láthatunk. Reméljük, a legközelebbi kiállításon már nagyobb kompozl- ciós képekkel is a dolgozók elé áll a művész. Terve, hogy képet fest Rákóczi és Esze Tamás találkozójáról. (Ehhez készített arcképtanulmányt, amely a kiállításon is szerepel.) A készülő kép elé a megye és város dolgozói nagy várakozással tekintenek. Diószegi Balázs megyénk képzőművészéinek egyik legtehetségesebb tagja. Igen sok jó képet láthattunk már tőle. A mostani kiállításon egy olaj, egy pasztellképpel és számos akvaretlel szerepel. Képeit vizsgálva, őszintén meg kell mondani valamit. Mégpedig azt, hogy nem a legjobb képeit hozta el a kiállításra, nem azokat, amelyek a legközelebb állanak az ő szívéhez is. Csodálkozunk, hiszen a bemutatott képei nem az erősebbik és jobbik oldalúról mutatják be Diószegi Balázs művészetét. Ez a megállapítás elsősorban az irodaházi témáról szóló akvarelljeire vo- natkozik. ügy gondolom, nem árt ezekkel a képekkel kapcsolatban néhány szét szólani a kidolgozott, súg kérdéseiről. Ezeken a képeken bizonyos impresszionista hatás érződik. Az impresszionisták kiértékelik az élményt, azonban csupán a pillanatnyi, felületes élményt — mondjuk abban merül ki a művész szerepe, hogy a színezés árnyalatainak visszaadására törekszik. Ez azonban nem elég. Arra kell törekedni, hogy a jelenségek lényegét mélyebben, lelkesebben, elgondol kozta tóbban adjuk vissza. Nem helyes az, ha a művész elhanyagolja a megrajzolt formákat, a kifejező rajzokat, a részletek minden olyan gazdagságát, melyeknek összessége sokoldalúan adja meg a befejezett ábrázolást. A tájképfes- iőnek is szüksége van például arra, hogy mindazt, amit előtte a természet feltárt, gazdagon. Kidolgozott, befejezett formában adja vissza, ábrázolja. Ez nem naturalizmus. A részleteiben is kidolgozott kép közelebb áll a nézőhöz, érthetőbb és kedvesebb a számára. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy kidolgozottság nélkül nem lehet mély művészi ábrázolás. Gondoljunk csak a nagy klasszikus festőkre. Diószegi Balázst éppen nem mindennapi tehetsége teszi képessé arra, hogy megszabaduljon a még meglévő, impresszionizmusra hajló modorosságtól és komolyabb, elmélyültebb k étiekkel segítse népünk áldozatos munkáját, harcát. Persze, a festészetet nem szabad összetéveszteni az anatómiai ábrázolással — nem mindenfajta befejezettség, kidolgozottság alkalmas arra, hogy művészi hatást váltson kt. Nem szabad túllépni a megengedett határt. Erre kell vigyáznia bizonyos mértékben Járossy Gyulának. Mi jellemzi Járossy Gyula munkásságát? A nagy és lelkes alkotókedv, a szorgalom s ami még példamutató: igyekszik az életet sokoldalúan megmutatni. Nemcsak gyárakat, munkapadokat, dolgozó embereket fest, hanem meg- festi azt is: hogyan halászik egy munkásember a Bujtoson munkaidő után. Egyszóval ne úgy álljon előttünk az ember, mint aki csak dolgozik, hanem úgy-, ahogy a valójában él — egyre szebben és jobban él a kormányprogramra megvalósulása nyomán. Számos szép képpel jelentkezett Járossy Gyula ezen a kiállításon. Különösen művészi hatásúak a „Gyors- kocsi-utca” budai akvarellje és egy tavaszi akvarellje. Azonban vannak képek, amelyek kidolgozottsága túllépi a megengedett határt és éppen ezért nem fejeznek ki érthetően mély mondanivalót. Ilyen kép például a békeház építkezésről készült olajfestménye. Ezt a fogyatékosságot elmélyültebb munkával könnyen ki lehet javítani. A megye dolgozói örülnének annak, ha ruég hosszú évekig gyönyörködhetnének Járossy Gyula új és új képeiben — egyre jobb és színvonalasabb képeiben. Szalay Pál számos képpel jelentkezett a kiállításon. Változatos témákat dolgozott fel. Történelmi haladó hagyományaink mellett új életünk jelenségei is foglalkoztatták a művészt. Széprajzos képet lát- hatunk tőle a nyíregyházi dohányfermentálóról. Egyes rajzokon, festményeken azonban az látszik, hogy Szalay Pál ezúttal nem készült kellő gonddal a kiállításra. Az „1848" című vízfestményén megengedhetetlen rajzi hibák vannak — a „Vidám vásár’’ című olajképen perspektivikus hiba rontja a művészi hatást. Szalay Pálnak arra van szüksége, hogy sokkal elmélyültebben, alkotóbb módon dolgozzon fel egy-egy témát. Azt várják tőle a megye dolgozói, hogy mesterségbeli íapasztaltságát, tehetségét valóban kiemelkedő müvekben gyümölcsöztesse. Arra kérik a megye dolgozói: támasszon saját magával szemben nagyob igényeket. Megyénk egyetlen kiállításon szereplő szobrászművésze, Berky Nándor, több művével jelentkezett az őszi tárlaton. Ezek a müvek tehetséges alkotóművészt árulnak el. Az utóbbi időkben Berky Nándort különösen haladó hagyományaink foglalkoztatták. Kimagasló értékű Ady-portrét készített s a jólsike- rült Esze-szobrai is feltűnést keltettek. Jelen életünkről szóló szobrai megyénk jellegzetességét fejezik ki: egy dohány-fűző asszony és egy almaszedő asszony alakját mintázta meg jó művészi érzékkel. Ez utóbbi terén helyes példát mutál Berky Nándor. A kiállítók müveit megnézve, azonnal szembetűnik, hogy egyetlen téma: az irodaház építése túlságosan is szerepel. Nem akarjuk azt mondani, hogy ez az építkezés van a legközelebb és például Tiszalök (csupán Tóth István szénrajza képviseli) messzebb van a kilométereket számolva, azonban feltűnő, hogy például paraszti, falusi tárgyú képeket alig-alig látha. tunk. .Tó lenne, ha Képzőinttvészelnk nagyobb érdeklődéssel tekintenének a falu élete, számtalan problémája felé. * A kiállítást összegezve, újra megállapíthatjuk: örülünk annak, hogy ilyen tehetséges képzőművészeink vannak, akik lelkes akarattal, szorgalommal igyekeznek segítséget adni szocialista hazánk felépítéséhez. Azonban a-z eddiginél sokkal több elvi, gyakorlati segítségre vau szükségük. Ezen a téren bizony sok durva hiba van még. Magát a kiállítást is nehéz körülmények között, úgyszólván magukrnbagyatva rendezték meg. A kiállítási kép- állványokat a megnyitó előtt egy nappa-l vitette el önkényesen a megyei tanács népművelési osztálya s a teremért is az utolsó percben kellett „harcolni” a város és megye kulturális szerveivel, mert az eredeti kiállítási teremben „halaszthatatlan” össztáncot rendeltek. Azt már nem is mondjuk, hogy ezek a vezetőszervek még annyi fáradságot sem vettek maguk- nak, hogy megjelenjenek a kiállítás megnyitóján. Mindez semmiképpen nem lelkesíti, ösztönzi megyénk képzőművészeit. Ideje, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjék. Meg kell teremteni azokat a gazdasági előfeltételeket, amelyek le. hetővé teszik képzőművészeink nyugodt, színvonalas munkáját. Biztosítani keli azt, hogy nagy léptekkel menjenek előre a művészi fejlődés utján. Elvi vitákra, a bírálat és önbírálat elmélyített szellemére van szükség. Ezek megvalósításához is adjanak segítséget a megyei és városi vezetők. A kiállítás azt bizonyítja: képzőművészeink megérdemlik és joggal követelik a nagyobb támogatást! Soltész István. Bartók Zoltán elvtárs, a nyírmeggyes! Petőfi termelőszövetkezet tagja így vélekedik a sajtóolvasás- ról: „Nekem mindennapi kenyerem a sajtó. Nem tudnék nélküle dolgozni, a szövetkezetünket fejleszteni, A sajtó rendszeres olvasása tanított meg az új módszerek alkalmazására. amivel nagyobb terméseredményeket érünk el, megtanított az ellenség felismerésére, s harcolni ellene. Megtanított arra, hogyan kell megerősíteni termelőszövetkezetünket/ A pártszervezetek vezetőit a sajtó cikkei tanítják meg a vezetés helyes módszerére, a pártszervezetek megerősítésére, a dolgozók politikai öntudatának fokozására. A tanácsok a sajtó útján ismerkednek meg a rendeletekkel, azok helyes alkalmazásával és betartatásuk fontosságával. A népnevelőket a dolgozókkal való helyes foglalkozásra, nevelésre, jó agitáciús érvek használatára tanítja a pártsajtó. Dolgozóink a lap hasábjaiból ismerik meg a nemzetközi eseményeket, a fontosabb párt- és kormányhatározatokat. A párt lapja tehát nem egyszerűen csak újság, hanem harcos, irányító és nevelő eszköz, amelynek rendszeres olvasása, tanulmányozása nélkül párttagjaink nem tudnak példát mutatni a termelő- munkában. Megyénkben járási és községi pártbizottságaink nagyrészének gondja van arra, hogy mennél több párttaghoz, pártmunkáshoz és pártonkívüli dolgozóhoz eljusson pártunk szava. Lesku János elvtárs, a dombrádi községi pártbizottság titkára maga is figyelemmel kíséri az olvasókörök munka- ját, látogatja azokat, s módszerben! segítséget ad az olvasókörök levezetéséhez. JS7enj így Mátyás Gergely elvtárs. a véncsellői párt- bizottság titkára, aki nem törekszik arra, hogy a község dolgozó parasztságának nagyrésze olvassa a párt lapját. Az a véleménye, hogy a népnevelők most nem érnek rá arra, hogy a pártsajtó jelentőségéről beszéljenek, bogy a sajtót minél több dolgozóhoz eljutA kormányprogramm megvalósításából nagy feladat hárul a Terményforgaimi Vállalatra és a földművesszövetkezetek felvásárlóira egyaránt. A kenyér- és takarmánygabona, valamint szálastakarmány, kukorica és olajosmagvak begyűjtésével és a fogyasztókhoz, ipari telepekre való eljuttatásával vállalatunk foglalkozik. A kenyérgabona begyűjtése terén általában vállalatunk egész apparátusa, a föld- művesszöveíkezeti felvásárlók jó munkát végeztek. Megyénk ebben a versenyben a második helyre került. Az őszi begyűjtési idény is hasonló jó munkát kíván vállalatunk minden egyes dolgozójától. Ezen a téren azonban sok hiba van. Az újfehértói telepünk számos dolgozója, adós kukoricából Ó3 burgonyából, maga Páll János elvtárs telepvezető sem mutat ezen a téren jó példát, aki egyben községi párttitkár is. Raka- mazon súlyos visszaélések történtek amellett, hogy Cseh Géza telepvezető nem teljesítette beadási kötelezettségét. Cseh Géza elnézi, hogy a telep dolgozói jogtalanul követelnek a dolgozó parasztoktól lerakási díj fejében 1.50 forintot mázsánként. id. P. Suller István dolgozó paraszttól 3 mázsa 30 kiló termény lerakásáért négy mázsa lerakási díját követelték, holott egy forint sem járna. Az itt alkalmazott munkások egész nap Azt figyelik, hogy mikor tassák. Mátyás elvtárs elfeledkezett arról, hogy a tömegek és a párt között egyik legfontosabb üsz- szekötőkapocs a sajtó. Ha a sajtó- agitációról lemondunk, akkor az azt jelenti, hogy lemondtunk a pártonkívüli dolgozók felvilágosításának, nevelésének egyik legfontosabb eszközéről. Hasonló a helyzet a nyfrtassi állami gazdaságban, ahol maga a pártszervezet titkára, s a szakszervezet elnöke sem előfizetője a pártsajtónak. Megyénk dolgozói egyrésze, akik rendszeres előfizetői és olvasói pártunk lapjának, ma már elképzelhetetlennek tartják életüket, munkájukat a pártsajtó olvasása nélkül. A vajai Kuruc termelőszövetkezet tagjai minden délben figyelemmel hallgatják Csuka József sajtóbeszámolóját, aki az olvasókör vezetője. Valamennyi rendeletet, kedvezményt Ismernek már, a feladatukkal is tisztában vannak. Da nem elégednek meg ezzel, hanem beszélnek is a hallottakról a község dolgozóinak. Ez hozta azt az eredményt, hogy a Kuruc termelő- szövetkezet 14 új taggal gyarapodott a kormányprogramm megjelenése óta. Az eredmények korántsem jelentik azt. hogy minden rendben van a sajtóagiláció, a sajtó olvasása terén. A megyei pártbizottság naponta szól a inegye dolgozóihoz a Néplapon kérésziül. Azonban megyénk több községébe nem jut el a tuegyebizottság szava, néhány községben nem árusítanak, s nem olvasnak Néplapot, vagy csak igen kevés dolgozó hallja meg a párt szavát. Ilyenek : Tapos, Geberjén, Nyírtelek községek, ahol a párt- szervezetek vezetői elejtik kezükből ezt az erős fegyvert. Pártszervezeteink, pártfunkció- náriusaink a pártsajtó terjesztésót és olvasótáborának növelését ne bízzák a véletlenre, hanem tekintsék azt pártkötelességiiknek, a mindennapi pártmunka szerves részének. Legyen a pártagitátor mindig egyben a pártsajtó agitátora, mert nem lehet jó pártmunkás, népnevelő az, aki egyben nem agitátora a párt lapjának is. jön- egy szekér, hogy „dézsmát" vághassanak zsebre. A raktárban olyan fontos munkát hanyagolnak cl emiatt, mint a napraforgó forgatása, Bedő László pátrohai földművesszövetkezeti felvásárló r.ap, mint nap ittas állapotban végzi a felvásárlást, a dolgozó parasztokkal durván beszél. A császár- szállási felvásárló, Bereczki Mihály a terményszállításra igényelt tehergépkocsit más eélra használta. Egyes helyeken a felvásárlók nem kezelik lelkiismeretesen a begyűjtött árukat. A tímárt tcrményfelvásárló kezén a napraforgó romlásnak indult. Hálózati ellenőreink sem végzik elég lelkiismeretesen munkájukat. Utasításokat adnak, de nem ellenőrzik annak végrehajtását. Ezen a téren jobb munkát kell végezni Iványi Zoltánnak, Tircsi Antalnak. A Terményforgaimi Vállalat vezetőinek és a Mészöv vezetőinek meg kell javítani a munkát, főként az utasítások ellenőrzése terén. Kemény kézzel kell intézkedni azokkal szemben, akik nem szocialista felvásárlókhoz méltóan kezelik ezt a fontos ügyet. Nagyobb gondot kell fordítanunk a jó tapasztalatok szélesítésére. Nyir- csák János tiszadadai, Soltész Miklós nagyhalászi felvásárlók, vagy Gvidó Károly hálózati ellenőr jó tapasztalatainak általánosítására gondolunk elsősorban. VAJDA GYÖRGY igazgató. JCfUtöíífLek a daruk a ui/hefjtjltázi ßelóidnuisz-télid i A nyíregyházi Belgian- nisz-téri építkezéseknél, a befejezéshez közel lévő háromemeletes irodaház, hál és as épülő békeház. nól költöznek a daruk. Természetesen nem a költöző darumadárról, ha. nem az építőipar nagy- szerű gépeiről: a torony- daruról és a hozzá hasonló „törpedaruról'' van szó. a toroni/dartí még néhány napig marad vá, fosunkban addig. amíg a békeház húrom szekciójának húrom emeleti falazását be nem fejezik. Aztán a torony- daru elköltözik délre. Debrecenbe, ahol egész utcasor emeletes ház építését fogja maid segíteni, A napokban érkezett a békeliáz-építkezáshez a Galgóczi főmérnök-féle magyar gyártmányú tör. pedaru. Ez a gép nem sokkal kisebb a torony, darunál, azonban más alkaAú és más tulajdon- súgókkal rendelkezik. Előnye, hogy nem kell hozzá külön fordítókorong, mert azt magával hordozza és a gépet így teljes körforgásra lehet alkalmazni. A gép, a kezelőfülkében yémállitó ellenőrző graft, honnal van ellátva, mely megmutatja, hogy milyen gémállásban hány tonnái lehet a daruval mozgatni. Ez u, daru mintegy öO ember munkáját helyettesíti és ennél sokkai több ember munkáját könnyíti meg. Eggszere Irat tonnát le. hel vele szállítani. Műszakonként 5 jOO tonna épületidomot és külön, féle építőanyagot szállít a tetthelyre. Már „lábon” (sínpályán) áll a törpedaru. A budapesti daru. szerelő vállalat dolgozója, Tóth József és daru- szerelő brigádja, 520 munkaóra helyett 270 óra alatt szerelte fel a darut. Átlag 132 százalékot tel- jesitell. Ifj. Jánosi Já. nos darus Szigethalomról jött a daruval, ahol át. lag 200 százalékot tudott teljesíteni és havi keresete elérte a 3—3500 forintot. Október ZG.án, amikor a darukezelő mun. kábaállt, megfogadta, hogy november 7 tiszteletére minden nap 210 százalékon felül fog teljesíteni. Jurás György segéd. munkás brigádja olyan re. nlényeket fűz a törpedaru munkájához, hogy a gép segítségével a november 7 tiszteletére tett. ljO szó. zalélcOg vállalásukat 150 százalékra fogják teljesíteni. A begyűjtés meggyorsításához meg kell javítani o felvásárlás munkáját is 2
