Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-25 / 252. szám

m5 0KTABJ5R 28, VASAKBA? WfPCfil* A tiszalöki erőmű építőinek harca a november 7.-1 vállalások teljesítéséért szállítás előtt. Bacsó János újfe- héitói lakos 800 forintos Csepel kerékpárt nézett ki magának, mindjárt ki is fizette. Az asszo­nyok, mint a beszerzés mesterei, meg-megállították egymást ilyen kérdésekkel: „Mennyi volt a paplan, a vedér, a mosdó?” Má­sutt dolgozó parasztok vizsgálják az ismerősök kezében látott pok­rócot. Hitetlenkedve kérdik: Csak 155 forint volt? —Annyi hát! Az árleszállítás előtt még 400 forint volt az ára. Virág Lajos ibrányi munkás is eljött a vásárra. Összegyűjtött pénzéért a feleségének 390 forin­tos gyapjúkendőt vett és a gyer­mekeknek is bevásároltak. Az Erdőhivatal dolgozói 3.200 forin­tos tangóharmonikát vettek. Egy munkás 114 forintos ébresztőórát vett. — Nem fogok már többször elkésni a* munkából — mondta munkatársai hangos élcelődésétől kísérve. És még mit látni a vásáron? — Sok más fiatal között egy natal pár jegygyűrűt vásárolt. Miután kifizették az árát, nyomban ujjúkra húzták és a tömeg nagy tetszésétől kísérve ölelkeztek össze. - A Pátrohára való Borku Árpád és Nagy Ilonka is gyűrűt vásároltak. Havonta kétszázan keresik fel fogadóórákon a nyíregyházi tanácstagokat ki tudná felsorolni ezeket olyan gyorsan, mint ahogy kérik. Hasonló a helyzet a textilesek „frontján” is. A zalaegerszegi, ceglédi, budapesti és természete­sen a helyi üzemek rengetek kész ruhát, kabátot és gyermek holmit gyártottak. Bőven kapni belőlük a vásárban. Varró Sándorék Nyírmadáról télikabátot vesznek a fiuknak 423 forintért. Az árle­szállítás előtt 590 forint volt az ára — mondja az elárusító. Másutt meleg téli inget, lábra­Az apagyi Rákosi tsz. 85 de- I kás Tife-fajtájú körtéi és a 20 [ mázsa egyéb gyümölcs már az első órákban jócskán megfogyat­kozott. Fecske András a tsz. el­nöke büszkén mondogatta a ve­vőknek, hogy van még több is odahaza, vigyék csak nyugodtan. A búji földművesszövetkczetben is röfszámra volt a kolbász, sza­lámi, de szalonnát és sonkát is bőven lehet kapni. Van is vevő­je a sok jó hentesárunak. A KIS­KER pavillonjában alig győzték kiszolgálni a vásárlókat. „Ebből a porcellántényérból kérek hatot.” — „Abból a kockás ruhaszövet­ből egy ruháravalót.” ... — „Ké­rem becsomagolni ezt az ágygar­nitúrát.” ... „Kérem blokkolja le ezt a 352 forintos bemelegítőt.”... Az elárusítók gyorsan és pontosan igyekezték mindenkit kielégítem. A vásárlók meg úgy fel vannak szerelve csomagokkal, hogy sokan mozogni alig tudnak. Papp Mi­hály, a tiszadobi Béke tsz. tagja két lányával jött a vásárrá. — Egyikük a tiszadobi állami gaz­daságban dolgozik. Addig nógat­ta apját, míg meg nem vettek a 864 forintos tűzhelyet, ami na­gyon megtetszett neki. Az eláru­sító megjegyzi közben, hogy ez a tűzhely 1.040 forint volt az arle­Különösen a vas- és edénybolt sátrainál tolong hatalmas tömeg. Egy félóra alatt 23 tűzhelyet vá­sároltak. Nagy lavórt, kukorica­darálót, vödröt kérnek. Az ibrá­nyi Hegedűs Istvánék szép ég­színkék tűzhely mellett várják a kocsit. „Egyelőre betesszük a konyhába — mondja Hegedűs néni, — de két leányom van, előrelátónak kell lenni”. Az el­adó közben pillanatok alatt ad nagy mosőfazekat, lejősajtárt, dézsát, merőkanalat, fűrészt és (Tudósítónktól.) A nyíregyházi városi tanács hároméves működése alatt bebi­zonyította, hogy a dolgozók jól választottak, amikor a tanácsiba adták le szavazatukat, isiaguké­nak érzik a tanácsot, bizalom­mal fordulnak hozzá. Kéréseik, javaslataik alapján állandóan szé­pül a város. A szociális és kultu­rális létesítmények egész sora épül az idén is. A dolgozók régi kívánsága teljesült az Arok-utca csatornázásával, a Kótaji-út, llolló-utca kövezésével, a Kos­suth Lajos-utca és Dózsa György- utca közötti bekötőutak elkészíté­sével. Nyíregyháza és Borbánya között nemrégen helyi autóbusz­járatot indítottak be. Felsősimán, Vajdabokorban és Sóstóhegyen tanácskirendeltscget állítottak fel az idén, hogy a dolgozóknak ne kelljen sokat gyalogblniok ügyes­bajos dolgaik intézésében. — Ugyanezeken a helyeken heten- kint egyszer orvosi rendelést is tartanak a tanyasi dolgozók ré­szére. Igen. sok dolgozó anya ké­résének tesz eleget a tanács az idén megépítendő bölcsődével. Es még sokáig lehetne sorolni, ho­gyan valósulnak meg a dolgozók javaslatai. Ezért van az, hogy a dolgozók szívesen keresik fel a tanácsot. Ezt bizonyítja a foga­dóórák látogatottsága is. Havon­ként általában 200-an keresik fel a fogadóórát tartó tanácstagokat. Egyre többen ismerik fel, hogy saját ügyük szoros kapcsolatban áll a közüggyel. Dankó János felsőpázsiti dolgozó paraszt nem sokáig nézte tétlenül a hernyóir­tás elhanyagolását. Amikor látta, hogy a környéken egyre jobban ! elszaporodnak a kártevők és sen-! valót kérnek a család más tagjai­nak. Rónaszéki András Kálmán- házáról, egy szép kabátot vesz, ami 970 forint volt és most 650 formt. Madarasi Lászlóné, tunyog- matolcsi egyéni gazda felesége, 1985 forintért szőrmebéléses szép bőrkabátot vett a férjének. Most még a gyermeknek kell kabát és egyéb ruhanemű. Magáról szeré­nyen hallgat. Egy másik vásárló: Borcsik József nagyhalászi dol­gozó paraszt két pár csizmát is vett. 780 forintért vette párját. Az egyiket a sógorának vette. — A lakástextil körül is nagy a to­longás. A 780 forintos ágy garni- túrát most 580 forintért viszik a vásárlók. Nagy Sándorné, aki Kó- tajból jött, 178 forintért szép pap­lant vett. Fiának még sapkát, meleginget, meg a kicsinek mac­kóruhát szeretne venni. A Vendéglátó Ipar pavillonja felől igen finom illatok szállnak a vásár látogatói felé. Meleg hú­sok, halászlé és egyéb finomsá­gok várják a megéhezett látoga­tókat. Ugyanígy a csemegések- nél sonka, vaj, sajt, likőr és cso­koládé kínálja magát. A gyerme­kekre külön is nagy gondot for­dítottak. A hatalmas sátor előtt a felnőttek komoly hangjai mel­lett egy-egy vékony kis szoprán is felcsendül. — ,,Azt a rózsa­színruhás nagybabát kérem" — mondja egy apróság. — .,Nekem hegedű kell, meg a labda!” — je­lenti ki egy kisfiú. Furulyát, trombitát és dobot kérnek még. A szülők boldogan válogatnak a sok holmi között, hogy teljesítsék a gyerekek kívánságát. A terménypiacon A dolgozó parasztok kukoricá­ból, burgonyából és más ter­ményféleségekből is bőven hoz­tak a vásárba. Az elárusítók és vevők között gyorsan folyt az egyezkedés. Már az első három órában sok szekérről eladták a terményt. Különféle mezőgazda­sági gépek, szerszámok és áruval (ele csomagok kerültek a ko­csikra. A lerménybegyüjtő hely előtt is sorban álltak a szekerek. Volt, aki éppen a beadási kötelezett­ségének tett eleget, mások pedig C-jegyre adták be terményfeles­legeiket. A napraforgómag má­zsájáért 80 forint helyett 270 fo­rintot kaptak a C-jegyre be­adott mennyiség után. Onda Mi­hály nyíribronyi- paraszt például 394 kiló napraforgómagért 1063 forintot kapott. Hozzá hasonlóan mások is így indullak el azután vásárolni. „Ez is kell, az is kell, ezt is megveszem, azt is meg szeret­ném venni” — mondogatják so­kan a vásárban. A lakosság igé­nyei egyre nőnek. S örömmel látják a dolgozók: áldozatos mun­kájuk nyomán egyre nagyobbak a lehetőségek is az igények ki­elégítésére. ki nem tesz ellene semmit, fel­hívta rá a tanács figyelmét, A tanács rögtön megtette a szüksé­ges intézkedéseket. A 6. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói nem­régen Szemők Mihálynét bízták meg azzal, hogy észrevételeiket és javaslataikat tolmácsolja a tanács felé. A dolgozók javasol­ták, hogy jövőre a Muraközi-teret a tanács rendeztesse be játszótér­nek, ahol a környező lakosok gyermekei az egész nyarat el- tölthetik. Ugyanakkor felhívták a tanács figyelmét a kenyér minő­ségének fokozottabb ellenőrzésé­re, mert gyakran előfordul, hogy a minőség nem megfelelő. A ta- nács megvizsgálja a dolgozók ja­vaslatait s amennyiben teljesít­hetők, megvalósítja azokat. H. L. A tiszalöki erőmű és a Keleti Főcsatorna építői együtt harcol- nak azért, hogy tervünk e két ha­talmas műve határidő előtt elké­szüljön, minél hamarabb szolgál­ja felemelkedésünket, jólétünk növekedését. A Keleti Főcsatorna építőinek felhívására az erőmű építői is új vcrsenyvállalásokat, fogadalmakat tettek november 7., a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére. Nem le­het eldönteni, hol folyik lelke­sebb harc e vállalások teljesíté- séért. A Keleti Főcsatorna építé­sénél-e, vagy az Erőműnél. Mind­két helyütt nagyszerű eredménye­ket érnek el a munkások. A tiszalöki erőműépítkezésnél a mederelzárásnál dolgozók vállal­ták például, hogy az I. és II. szá­mú gátakba 30.000 tonna követ építenek be november hetedikéig. Ebben az évben tervük szerint 48 ezer tonna követ kell beépíteniük. Látszik tehát: jelentős többlet- termelésre szólt november hete- diki fogadalmuk. Jópár nap van még az ünnepig. De a mederelzá­rásnál dolgozók már október 23-ig 23.000 tonna követ építettek be, naponta ötszáz tonnát. Normáikat állandóan jelentősen túlszárnyal­ják. A mederelzárók közt a kőkipa­koló munkások tevékenységének «agy jelentősége van. A kőkirakó brigádok több. mint másfélszeres normát teljesítenek. Tóth Sándor brigádja például szeptemberben 130 százalékos átlaggal dolgozott a kőkirakásnál. November 7. tisz­teletére 133 százalékos teljesít­ményt vállaltak. Október második dekádjában már 179 százalékra növelték teljesítményüket. Ugyan- így Sztrelkó József kőkirakó bri­gádja. Szeptemberben 118 százalé­kot tartottak. Vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évforduló-. tiszteletére 125 százalékra növelik teljesítményü­ket. Október második dekádjában 157 százalékot értek cl! A mederelzárók munkája sok­ban függ Rozsnyai László Tokaj­ban dolgozó 12 tagú brigádjának teljesítményétől. Rozsnyai László brigádja küldi a követ a tokaji kőbányából az erőműépítkezéshez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tisz­teletére a nyíregyházi fűtőház dol­gozói is jó munkájukkal kés7.íte- uek méltó ajándékot. Miként valamennyi fűtőházban, nálunk is az egyik legfontosabb dolog: takarékoskodni a szénnel. A nUŐIulzak november 7. tisztele­tére 150.000 tonna szén megtakarí­tását vállalták. A mi fűtőházunk fogadalma szerint ezen belül 5400 tonna szenet takarít meg novem­ber 7-ig. Fogadalmunkat teljesíteni fogjuk! Eddig 4712 tonna szenet sikerült megtakarítanunk. A fűtő- ház dolgozói az élenjáró szovjet vasutasok példáját követik, mód­szereiket, alkalmazzák. A sztahano­vista mozgalom, a Kuznyecov-moz- galbm, az élenjáró szovjet vasuta­sok módszereinek alkalmazása nagy sikereket hoz nálunk, ez elsősorban eredményeink forrása. Csáki János mozdonyvezető pél­dául, aki most fogja megkapni a sztahanovista oklevelet, szepteiii- i erben 325—024-es kistel jesítmé- nyű mozdonyán 17 tonna szenet ta­karított meí. Nagy Ferenc moz­donyvezető 411—198 számú mozdo- nyán Dobos István fűtőjével 27 tonna szenet takarított meg szep- twnberben. Makar János. Szász Ferenc és még többen értek cl ha­son jő, 20—25 tonnás színtűig.oka- ritú£t. a mederelzáráshoz. A Rozsnyai- brigád 186 százalékos átlagtelje­sítménnyel dolgozik. A brigádok hősies munkája hoz­za együttesen a mcdcrclzárás munkáinak nagyszerű sikereit. Jellemző a munkaverseny lendü­letére, hogy a kőkirakásnál pél­dául egy-egy munkás egy műszak alatt átlagosan 12 köbméter (köb­méterenkint 15 mázsa) követ moz­gat meg a normába vett hét köb­méter helyett! A szívókotrók munkásai is be­csülettel harcolnak azért, hogy vállalásukat teljesítsék. Azt fo­gadták, hogy tíz százalékkal túl-! teljesítik tervüket, normán felüt 4.500 köbméter földet termelnek ki. Azonban a szívókotrók körül» nincs minden rendben. Gyakran' hosszú ideig állnak a gépek, —- alkatrészhiány miatt. Az építke­zés egyes vezetői az alkatrészek hiányára igen gyakran hivatkoz­nak, — legtöbbször joggal. Leg­többször, tehát nem mindig. Azért kell ezt kihangsúlyozni, mert az építkezésnél előforduló hibák is hátráltatják a szívókotrók mun­káját. A műhely, elsősorban a műhely vezetőjének hibájából is gyakran elakadnak. Előfordult például, hogy a „November T‘ ne­vű kotróhajóról október 20-án egy tengelyt vittek a műhelybe javí­tásra. A tengely javítási ideje nem több egy napnál. A műhely­ben mégis négy napig javították! És az ilyen esetek nem ritkák. — Hasonló javításokat gyakran vé­gez a műhely és a tengelyek javi- tására kész rajzuk is volt. Azon- ban a rajz mindig „elvész**, min­dig újat kell készíteni minden tengely javításnál, — ami késlel­teti a munkát. Emellett a műhely nem törődik azzal sem, hogy tar- talcktengclyeket készítsen. Pedig ezzel ki lehetne küszöbölni a kot­róba jók leállását! Az crőműépítkezésnél minde­nütt lelkiismeretesen biztosítani kell a vállalások teljesítéséhez szükséges előfeltételeket, akkor még nagyobb sikerek születnek a november 7 tiszteletére folyó ver­senyben. És eredményesebben har­colhatnak a jelenleg fennálló és a szakmunkások hiányából fakadó nehézségek leküzdéséért is. A takarékosságban élenjáró va­sutas dolgozók megkapják megér­demelt jutalmukat. A megtakarí­tott szén után járó jutalék ha­vonta egy-egy esetben gyakran még az ezer forintot is meghaladja. Ez is serkenti vasutas dolgozón­kat arra, hogy még jobb eredmé­nyeket érjenek el a szénmegtaka­rításnál, a gépek jobb kihasználá­sánál. A szénmegtakarítás mellett más területen is kiváló teljesítményekre tettek fogadalmat november 7. tisz­teletére vasutas dolgozóink. .Túrás István sztahanovista mozdonyve­zető vállalta például, hogy a nyolc százalékos szénmegtakarítás mel­lett további tíz százalékkal növeli a továbbított túlsúlyt és további ötezer kilóméterrel növeli a két mozdony-mosás közti út-tcl jcsít- ményt. Marjai József mozdonyve­zető hasonlóképpen, az ötszázalé­kos szénmegtakarítás mellett a javítási költségek 20 százalékos csökkentésére, a havi mozdony- kilóméter-terv ötszázalékos túltelje­sítésére tett fogadalmat. S még jó- néhány hasonló fogadalmat tettek fűtöliázunk dolgozói, akik lelke­sen harcolnak most e fogadalmak valóraváltásáért. F.rtscy Ló-gsló üzemi tudósító, nyíregyházi íűtőhiz. Élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával nagymennyiségű szene! takarítanak meg a nyíregyházi fölőház dolgozói a november 7.-i versenyben m » Óriási forgalom, nagy vásárlókedv ♦ f a nyíregyházi Őszi Vásár első napján Ezer és ezer ember tolong a nyíregyházi őszi vásáron. A tömeg­ár szinte sodorja a vásár látogatóit az egyik, áruval tele pavillontól a másikig, a. bejáratnál lévő apagyi Rákosi tsz. gyümölcsöt árusító pavillonjdtól a sátorváros végén lévő újfehértúi földmiívesszövetke. zeti pavillonig öröm, jókedv jellemzi a pompásan megrendezett vá­sárt. A falu és város népe egyaránt meggyőződhet népgazdasági ter­vünk nagyszerűségéről, a tervek teljesítése nyomán keletkezett áfu- bőségről és jóminőségéről. Ez a vásár bizonyítéka, annak is, hogy az árleszállítás eredményeképpen megnövekedett a lakosság vásárló­ereje. Lilahasú százas bankjegyek kerülnek elő az erszényekből. El­adnak és vesznek. Duzzadt csomagok vannak a vásárlók kezében és hónuk alatt. Itt vásárolt csizmákat látni a dolgozó parasztok vállán. Vj kabátok és új ruhák vannak felnőtteken, gyermekekén. Jól dolgoztunk, sokat termeltünk, bőven van mindenből. A pavil- lonokban verejtékeznek a kiszolgálók, de azért mosolyogva szolgálják ki a vásárlóközönséget. Jlintha már találkoztunk volna valahol” — mondják egymásnak az emberek, mint fényes lakodalmak dúsan terí- tett asztala mellett szokták kezdeni az ismerkedést, örül ma min­denki ezen a vásáron, örül a falu a városnak és a város a falunak, ürülnek caumás termelési ered.:: igeiknek. Végnélküli sorokban egy­más melleit nézelődnek és vásárolnak a munkások, parasztok és értelmiségiek. Viszik haza a sok holmit, a látott, és tapasztalt örömöt és sok kedves látványt. Megyénk népe elmondhatja ezután a vásár után, hogy érdemes volt jól termelni és jól dolgozni, mert megvan a látszatja, megvan a jómunka eredménye. A pártunk alkotta új kor­múnyProgramm már érezteti jótékony hatását. Az árleszállítás öröme Kelnek az edények, ruhák, csizmák

Next

/
Thumbnails
Contents