Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-19 / 219. szám

(Világ, ftvoletánai eggcjülietek! NÉPLAP a;. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM A mai szántban Javaslat a mezőgazdasági ter- Gyorslista a Második Békeköl­melöszövetkezetek alapszabá­lyára (2—3. oldal) csőn harmadik sorsolásáról (4. oldal) ARA 50 FILLER 1953 SZEPTEMBER 19, SZOMBAT Ä Mcsgysr Népköztársaság Mlnisztertcxnáesának határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szi­lárd megalapozása, valamint a termelőszövetkezetek tagjai jöve­delmének, különösen pedig pénz- jövedelmének lényeges emelése érdekében a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa a követ­kezőket határozta: 1. Mindazoknak a termelőszö­vetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gaz­dálkodnak, cl kell engedni a ré­szükre eddig folyósított és az 1953. évben esedékes összes rö- lidlcjáratú hiteltartozásaikat —a szerződéses növénytermelési és állathizlalás! hitelek kivételével, mintegy kétszáz millió forint összegben. A termelőszövetkeze- lekből esetleg kilépő tagok az elengedett hitel rájuk cső ará­nyos részét tartoznak még ebben *z évben az államnak visszafi­zetni. 3. Az önhibájukon kívül (pl. elemi kár, túlzott beruházás, stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetke­zetek tagjai munkaegység kész­pénz-részesedésének növelésére középlejáratú hitelt igényelhet­nek. Erre a célra a miniszterta­nács a földművelésügyi miniszter­nek mintegy százmillió forintot bocsájt rendelkezésére. 3. Annak érdekében, hogy a kö­vetkező években megyalósitásra kerülő beruházások a termelő­szövetkezeti tagok pénzjövcdel- mét ne csökkentsék, a beruházá­sok anyagi szükségleteinek fede­zésére, — ideértve, azok munka­egységráfordítását is — az ösz- szes közép- és hosszúlejáratú hi­telek 1954 és 1955 években esedé­kes visszafizetését további két évre, 1956 január hó 1-ig fel kell függeszteni. A meghosszabbítod hiteleket 1956 január hó 1-től, hosszúlejáratú hiteleknél tizenhét év alatt, középlejáratú hiteleknél öt év alatt kell visszafizetni. 4. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénz­bevételükből kifizetni nem tud­ják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szük­séglethez képest — mintegy 40— 50 millió forintot bocsásson ren­delkezésre. 5. A begyűjtési miniszter vizs­gálja meg, hogy az állat- és állati lermékbeadási kötelezettség meg­állapításakor mely termelőszövet­kezeteknél és termelőszövetkezeti csoportoknál történt igazságtalan, vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen elő­fordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek he­ly esbbítését 1953 október 1-ig be kell fejezni. 6. Az I., II. és Hl. típusú ter­melőszövetkezeti csoportok, vela­mint az önálló termelőszövetke­zetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterüle­tek) után 1954 január 1-től kezd­ve mentesek a búzaföldadó fize­tése alól. 7. A termelőszövetkezeteket fo­kozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fej­lesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében: a) íintözőtclep és halastó épí­tésénél — ha azt a termelőszö­vetkezet tagsága maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépíté­sének, valamint a műszaki irá­nyítás költségeit az állami viseli, továbbá a termelőszövetkezet az elvégzett földmunka minden köb­métere után a munkaegység-ré­szesedés növelésére és egyéb ki­adásokra 3.75 forint állami támo­gatást kap, visszafizetési kötele­zettség nélkül. Azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek nem rendelkez­nek elegendő munkaerővel és ezért öntözőtelcpüket, vagy ha­lastavukat állami vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés költsé­geire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az öntözőtelcp, illetve halastó építéséhez az állam által bizto­sított gépi munka költségeit az állam viseli. b) A kiöregedett szőlők felújí­tásának és az új szőlők telepíté­sének nagyobb arányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknél a telepítéshez szükséges oltványo­kat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a szükséges sima vesszőt, illetve hazai gyökeres vesszőt az állam (ingyen bocsátja a termelőszövet- j kezetek rendelkezésére. Az új j telepítésű szőlők és a nagy karó- jhiányú szőlők karószükségletének megvásárlására az állam hosszú- lejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a terme­lőszövetkezet tagsága kézierövel végzi, az állam kötött talajokon kát. holdanként 3.500 ft, homokos, laza talajokon pedig kát. holdan­ként 2.500 ft támogatási ad vissza - térítési kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam áltat bizto­sított gépi. munka költség üt az állam viseli. c) Üzemi gyümölcsösök telepí­téséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelke­zésére a szükséges gyümölcsfa- oltványokat és gyökeres dugvá­nyokat. d) Mezövédő erdősávok "élesí­tésénél és legelőfásításoknál kézi­forgatás esetén kát. holdanként hatszáz forint, — gépi munka esetén a gépi munka költségeire hosszúlejáratú hitelt kell biztosí­tani. A telepítést követő öt évben — ha a gondos ápolás eredmé­nyeként az állomány crcdése és fejlődése megfelelő — az erdő- telepítő állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és su- háng árára folyósított kölcsönt törölni kell. e) Magasépítésnél a nagy mun­kaigényű férőhelyek — sertés- fiaztaíók, tchcnistállók százötven férőhelynél nagyobb juhhadá- lyok és dohánypajták — építésé­nél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell megál­lapítani, hogy az az anyagköltsé­gek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmaz­zon megfelelő összeget. Ezt a hi­telt a termelőszövetkezetek tény­leges szükségleteiknek megfele­lően anyagvásárlására és házi előállítására, valamint a munka­egység-részesedés növelésére for­díthatják. Az egyéb állati félő- helyek és épületek építésénél az anyagbeszerzés költségeire — be­leértve az idegen fuvart is — kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani. f) Azoknál a beruházásoknál, amelyeket a műszaki követelmé­nyek miatt a termelőszövetke­zetek kizárólag vállalati kivitele­zéssel tudnak megvalósítani (pl. vilamosítás, fúrottkút létesítése, stb.), a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. g) A termelőszövetkezetek a jö­vőben folyósításra kerülő beru­házási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. év­ben, öntözőtelep és halastó építé­sénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell, hogy megkezdjék. Szőlő- vagy gyümölcsöstelepitésre és fásításra adott kölcsön törlesz­tését továbbra is a beruházást követő 6. évben, gép-műszer és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöknél pedig az 1. évben kell megkezdeni. 8. Növelni kell a termelőszö­vetkezetek közös állattartásából származó bevételeket. Ezért a mi­nisztertanács javasolja a terme­lőszövetkezeteknek, hogy közös ál­latállományukból a megyei állat- sűrűség átlagán felüli állatállo-! monyukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megye átlag­sűrűségénél alacsonyabb, az állat- szaporulatnak mintegy kétharma­dát, a szabadpiacon értékesítsék. Természetesen beadási kötelezett­ségüknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a ter­melőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket kiselejtezzék és helyet­tük mintegy tízezer darab te- nyészüsző vásárlására középlejá­ratú hitelt kell biztosítani. 9. A termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1-től a háztáji gaz­daságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1 után a háztáji gazdaságban beállításra kerülő saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjúból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól. A háztáji tehénállomány fej­lesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetke­zeti tagok számára 1953 október 1-től üszővásárlás céljára egy al­katommal kétezer forint, öt év alatt visszafizetendő hitelt kell foyósítani. A termelőszövetkezetekbe be­vitt állatállomány és felszerelés után 1953 október 1-től a terme­lőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelem- adó alól. 10. Növelni kell a termelőszö­vetkezeti tagok, különösen a nők, szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében: a) Az önálló termelőszövetke­zetek és a III. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok tagjiinak 1953 október 1-tól szülés cselén az első gyermek után 500 forint, a második és minden további gyermek után négyszáz torint anyasági segélyt kell folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a terme­lőszövetkezeti tagok jogosultak, akik az előző évben százhúsz — kisgyermekes anyák pedig nyolc­van munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszö­vetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a családi pótlékot azonnal folyósí­tani kell. Ha a tag a kötelező számit munkaegységet saját hi­bájából nem teljesíti, a jogosult­ság megszűnik. b) 1953 október 1-től a termelő­szövetkezeti tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter biztosítsa. c) Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagok­nak nyújtott egészségügyi szolgál­tatások további megjavításához szükséges intézkedéseket. 11. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munka-* egység-minimumot teljesítették, 1954 január 1-től kezdve kisla- kásépítésre kölcsönt — a -zükség esetén házhelyet kaphatnak. 1954 évre erre a célra a penzügymi. niszter harmincmillió forint hi­téit, az Országos Tervhivatal elnö­ke a megfelelő építési anyagokat biztosítsa. A kölcsön folyósításá­nak feltételeit és elosztásának módját a pénzügyminiszter » földművelésügyi miniszterrel egyetértésben október 31-ig sza­bályozza. 12. A földművelésügyi minisz­ter egy hónapon belül dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket an­nak érdekében, hogy a termelő- szövetkezetek termelésük és pénzjövedelmük fokozása útján tagjaiknak elvégzett munkaegy­ségeik arányában évközben, ha­vonta, vagy hathetenkent, folya­matosan a termelőszövetkezelek anyagi helyzetétől függően, a be­vételükből megfelelő pénzelöleget — ahol lehetséges, természetbeni előleget is — juttathassanak, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló határozatával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének a mezőgaz- dasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mérté­kének csökkentéséről szóló, a mezőgazdasági termelés fejleszté­sét, a parasztság életszínvonalá­nak, s az ország lakossága ellá­tásának további emelését előse­gítő nagyjelentőségű határozatát és az abban foglalt irányelveket teljes egészében magáévá teste. A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa utasítja a begyűj­tési minisztert, hogy a 3IDP Köz­ponti Vezetőségének határozatá­ban foglaltak alapján haladékta­lanul dolgozza ki az elkövetke­ző három évre — 1951 január l-töl 1956 deecmbcr 3I-ig szóló részletes új begyűjtési rendszert és az erre vonatkozó törvényere­jű rendelettervezetet 1953 októ­ber 2-ig terjessze a miniszterta­nács elé, hogy ilymódon a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa a begyűjtésről szóló új törvényere­jű rendeletet megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953 október 15-ig közzétételre kerüljön. At MDP S ZABQLC S-SÍ AT M,Á R MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents