Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-08-19 / 194. szám

1933 , AUGUSZTUS iH SZElilM n e p l a p 3 Ä Német Demokratikus Köztársaság Moszkvába utazó kormányküldöttsége „A dolgozó nép okos gyülekezete" Három évesek a tanácsok Bcrliu, augusztus 17. (ADN) A Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökségi sajtó- hivatala közli: A minisztertanács augusztus 17-én, hétfőn rendkívüli ülést tartott. Az ülésen megválasztot­ták azt a kormányküldöttséget, amely a szovjet kormány meghí­vására Moszkvába utazik. A kormányküldöttség 1agjai a következők: Otto Grotewohl mi­niszterelnök, Walter Ulbricht mi­niszterelnökhelyettes, dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és Berlin, augusztus 17 (MTI) Wilhelm Pieck, a Német De- rpokraükus Köztársaság elnöke hétfőn rádióbeszédet intézett a Német Demokratikus Köztársa­ság és Nyugat-Némelország la­kosságához. — Ezekben az órákban, amikoi remény és bizakodás tölti el szí­vünket, az egész német néphez fordulok — mondta az elnök. —■ Népünk immár nyolc esztendeje vár az igazságos békeszerződésre és küzd hazájának nemzeti újra­egyesítéséért és függetlenségéért. A szovjet kormány most Francia- ország, Nagy-Britarmia és az Ame­rikai Egyesült Államok kormá­nyához eljuttatott jegyzékében olyan javaslatokat tett, amelyék alapján lehetővé válik, nogy iö- videsen békeszerződést kössenek a demokratikus Németországgal. Ezért minden valóban békeszere­tő és hazafias német ember a megkönnyebbülés érzésével, szíve egész melegével üdvözli a szovjet kormány jegyzékét. A Szovjet­unió jegyzéke lehetővé teszi a német kérdé» békás megoldását — és ezzel csökkenti a helyzet feszültségét Európában — ame­lyet a Nyugat-Németországban felélesztett militarizmus fenyeget. — A bonni és párizsi szerző­■ rdris, (MTI). Heriiot elnök ked­den délelőtt bejelentette, hogy pénteken tizenhat órára összehívta a nemzetgyűlés elnökségét. Az el­nökség összehívása annak az egyre fokozódó nyomásnak az ered­New-York, (TASzSz). Az ENSz- közgyűléá augusztus 16-án újra összeült a koreai kérdés megvita­tására. Lester Pearson, a 7. ülésszak elnöke a közgyűlés plenáris ülé­sének megnyitásakor rámutatott, hogy most, a fegyverszüneti egyezmény aláírása után „áttér­hetünk a béke és a helyreállítás következő fokozatára“. Pearson kifejezte azt a íeményét, hogy a küldöttek az egész világ népeivel együtt megkönnyebbüléssel fo­újjáépítési miniszter, dr. Hans Loch miniszterelnökhelyettes és pénzügyminiszter, Hans Rékáiéit földművelés- és erdőügy: minisz­ter, Bruno Leschner, az Állami Tervbizottság elnöke, Kurt Gre­gor, bel- és külkereskedelmi mi­niszter, Fritz Selbmann kohó- és ércbányaipari miniszter, Rudolf Appelt, a Német .Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli dip­lomáciai !.épviseletének vezetője, Peter Florin, a külügyminiszté­dések, amelyeket Adenauer alá­írt, nem egyeztethetők össze né­pünk nemzeti érdekeivel. Ezek a szerződések lehetetlenné teszik hazánk nemzeti újjáépítését és i)ü évre megfosztják Nyugat-Német­ország lakosságát nemzeti önálló­ságától, Nyugat-Németországot az agresszív északatlanti egyezmény­hez láncolják arra irányulnak, hogy a német ifjúság Hitler tá­bornokainak parancsnoksága alatt németországi csatamezőkön pusz­tuljon el. A Német Demokratikus Köz­társaság elnöke így folytatta be­szédét: — A német népnek békeszer­ződésre, a fegyvergyárosoktól, militaristáktól és fasisztáktól mentes Németország demokrati­kus újraegyesítésére van szüksé­ge. Ez biztosítja békegazdasá­gunk szabad fejlődését, az egyenjogúság alapján valamennyi országgal folytatott kereskedel­met, népünk boldog életét. — A javaslatok, amelyeket a szovjet jegyzék tartalmaz, össz­hangban vannak a német nép lét­érdekeivel. Ezeket a javaslatokat kedves honfitársaim, nem elég teljes szívből üdvözölni. Meg kell tennünk mindent, hogy meg­könnyítsük és elősegítsük a bé­menye, amely a közvélemény ré­széről nyilvánul meg a francia nemzetgyűlés összehívása érdeké­ben. Valószínű — jelenti az „AFP” a nemzetgyűlés összehívásával kap­gadták a hadműveletek befejező­dését. Pearson hangsúlyozta, hogy a fegyverszüneti egyezményt bé­kévé kell változtatni. Pearson a továbbiakban annak a reményének adott kifejezést, hogy a közgyűlés „minimális el­lentétek és maximális egyetértés és jóakarat mellett“ ki tudja dol­gozni a feltételeket a politikai konferencia számára. Pearson ki­fejtette, hogy a közgyűlésnek nem kell megvitatni a koreai kérdés békés rendezésének lényegét, csu­rium munkatársa, dr. Correns egyetemi tanár, Németország De­mokratikus Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsának elnöke, Her­bert Warnke a Üzabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Ilse Thiele, a Német Demokrati­kus Nőszövetség képviselője, Erich Honecker, 0 Szabad Német Ijfúság Központi Tanácsának el­nöke. A küldöttség titkára Ludwig Eisermann. A küldöttséget elkí­séri Ferdinand Thun protokoll­főnök. kekonferencia összehívását, a bé­keszerződés megkötését és Né­metország demokratikus újra­egyesítésének megvalósulását. A németek cgymásközötti megegye­zése ma nemzeti szükségszerű­ség. Németország két részének parlamentjeire az a feladat há­rul, hogy minden véleménykü­lönbséget és világnézeti ellenté­tet az egész német nép közös ér­dekeinek alárendelve teljesítsék nemzeti kötelességüket. — Kedves honfitársaim! A szovjet kormánynak Franciaor­szág, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok kormányához inté­zett jegyzékével szabaddá vált az út a békekonferenciához, a béke- szerződéshez és Németország de­mokratikus egységéhez. Ez az út egész Európában a feszültség fel­oldásához és a béke biztosításá­hoz vezet. Ezen az úton juthat el a német nép egyenrangú és nagy nemzetként a békeszerető népek körébe. Lépjünk ini, németek ha­zánk igazi és jólfelfogott' érde­keitől vezéreltetve erre az útra. Legyen első lépésünk a legköze­lebb fekvő és legegyszerűbb fel­adat megoldása az össznémet megegyezés létrehozása — fe­jezte be rádiószózatát Wilhelm Pieck. csolatban —, hogy a nemzetgyűlés összehívását kérő levelek száma péntekig már meghaladja a két. százkilencet és ennekfolytán a nemzetgyűlést a jövő héten össze kell majd hívni. pán egy olyan apparátust kell biztosítani, amely megvalósítja a rendezést. Az ENSz közgyűlés el­nöke befejezésül kijelentette: amennyiben nincs ellenvetés, úgy felkéri a politikai oizettság elnö­két, hívja össze a bizottság ülését, hogy augusztus 18-án reggel meg­kezdjék e kérdés megvitatását. Pearson ezután kijelentette, hogy ellenvetés hiányában a ja­vaslat elfogadottnak tekintendő, majd bezártnak nyilvánította az ENSz-közgyűlés plenáris ülését. Holnap ünnepeljük alkotmá­nyunk megszületésének negye­dik évfordulóját. Alkotmányun­két, amely örök időkre szőlő ér­vénnyel mondotta ki: „A Magyar Népköztársaságban minden hata. lom a dolgozó népé,’’ Az alkotmány szelleme és betű­je öltött testet három éve, amikor a párt és a kormány hozzákezdett tanácsrendszerünk kiépítéséhez. 1950 június 15-én létrejöttek a bu­dapesti és megyei tanácsok, majd két hónap múlva munkához láttak a járási, városi és a budapesti ke­rületi tanácsok. Ugyanez év októ­berében dolgozó népünk egységesen és lelkesen választotta meg ország­szerte a tanácsokat. Úgy történt, ahogyan a költő álmodta: a fal­vakban, a városokban összeült „a dolgozó nép okos gyülekezete”, hogy immár visszavonhatatlanul maga egyengesse útját jövője felé. A tanácsok, munkásokat, parasz­tokat, értelmiségieket, fiatalokat, asszonyokat, párttagokat és párton, kívülieket, tehát a dolgozó nép legszélesebb rétegeit tömörítettek egyetlen hatalmas táborba. Hűen kifejezték népünk egységét és első­sorban azt a megbonthatatlan szö­vetséget, amelyet a munkásosztály kötött a dolgozó parasztsággal. Nyilvánvaló — és efelől az el­múlt három év tapasztalatai sem hagynak kétséget —, hogy a taná­csok létrejötte és működése tovább szilárdította népünk erejét és újabb győzelmek alapját vetette meg. A tanácsok létrejötte azt is je­lentette, hogy új, mozgékony, élet­erős tömegszervezet keletkezett, új hajtószíj, mely állandóan szoro­sabbra fűzi a párt és a tömegek közötti erős szálakat. A tanácsok eddigi működésük során eredmé­nyesen járultak hozzá a párt ve­zető szerepének tekintélyének és irányító erejének növeléséhez, hi­szen napról-napra a legszélesebb tömegek felé közvetítik a párt sza­vát, politikáját. A tanácsok: a szocializmus épí­tésének szervei rajtuk keresztül történik minden kormányintézkedés, amely dolgozó népünk hatalmának további gyarapítását szolgálja. Az elmúlt három év eredményeit mér­legelve, megállapíthatjuk, hogy ta­nácsaink működése sok jó ered­ményt hozott. A tanácsok ország­szerte általában jól hajtják végre nemcsak a központi feladatokat, hanem kielégítően oldják meg a helyi jelentőségű problémákat is. Ahhoz azonban, hogy a fejlődés meg ne akadjon, a tanácsoknak el kell hárítaniok számos, a fej­lődés útjában álló akadályt. Ezek között elsőrendű azoknak a hiá­nyosságoknak a felszámolása, ame­lyek a tanácsok és a dolgozók kap­csolatában számos helyen még mindig jelentkeznek. Alkotmányunk 32. paragrafusa kimondja, hogy „a helyi tanácsok munkájukban köz­vetlenül a lakosságra támaszkod­nak, biztosítják a dolgozók tevé­keny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában.’’ Ennek megfe­lelően a párt és a kormány mindig Az Elnöki Tanács Vincenzo Seiottónak özvegy Sciottoné asszony, az 1951-ben kémkedés elősegítése miatt négy évi börtönbüntetésre ítélt Vincenzo Sciotto olasz állam­polgár anyja, kérvényt intézett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, amelyben hivatkozva öreg korára, súlyos betegségére, valamint fia Olaszországban élő feleségének és négy gyermekének helyzetére, kérte, nogy fia hát­ralévő büntetését az Elnöki Ta­nács kegyelmi úton engedje el. Ugyancsak kérvényt intézett az Elnöki Tanácshoz Edgar Sanders felesége, aki hivatkozva súlyos egészségi állapotára és gyerme­keire. kérte hogy az Elnöki Ta­napirenden tartotta a tanács tömeg­kapcsolatainak kérdését és több­ször hangsúlyozta, hogy ha a leg­szélesebb rétegek nem vesznek részt a tanács munkájában — akkor a feladatok jó megoldása elképzelhe­tetlen. A kormányprogramm, Rákosi elv- társ beszéde jótékonyan érezteti hatását e tömegkapcsolatok meg­javítása terén is. A tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat elmé­lyült, szervezettebbé vált. Mozgé­konyabbak az állandó bizottságok, az albizottságok, tartalmasabbak a tanácsülések, rendszeresebbek a tanácstagok fogadóórái, beszámo­lói. A minisztertanács helyi taná­csok titkársága megalakulása ugyancsak sikeresebb munkát ígér. A titkárság felállítása azt jelenti, hogy fontos, elintézésre váró ügyek nem játszhatnak bujósdit az egyes minisztériumok között, azt jelenti, hogy a tanácsok közvetlenebbül hajtják végre nemcsak igazgatási, hanem gazdasági és tömegszervezeti feladataikat is. A tömegkapcsolat további szilár­dítása mellett nem kevésbbé fontos feladata tanácsainknak az álami fegyelem betartása. A tanácsok tel­jes mértékben kövessék a párt po­litikáját és hajtsák végre a kor­mány intézkedéseit! Az a tanács, amely késedelmesen vagy részben, vagy egyáltalán nem hajtja végre a kormányprogramm ráeső részét, mely a helyi feladatokat nem a kormányprogramm szellemében old. ja meg, — nem a dolgozó népet szolgálja, sőt akarva-akaratlanui. az ellenség malmára hajtja a vi­zet. A tömegekkel való mind szoro­sabb kapcsolat és az állami fegye­lem betartása és betartatása — ez a két feltétel, mely biztosítja a tanácsok további fejlődését, a szocializmus eredményes építését, a kormányprogramra jó végrehajtá­sát. A kormányprogramm orszá­gunk ereje állandó gyarapításának és a dolgozókról való fokozott gondoskodásnak programmja. Vég­rehajtása sokrétű feladatot ró ta­nácsainkra mind az ipar és mező- gazdaság, mind pedig a szociál­politika és a kulturális emelkedés terén. E szerteágazó feladatok közül jelenleg a jövő évi kenyér bizto­sítása áll első helyen, örvendetes tény, hogy az idén kétszer annyi gabonát takarítunk be, mint ta­valy. A tanács-munka dandárja itt a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokra hárul. Dolgozó népünk, amely a taná­csokat megalakulásuk harmadik évfordulóján különös szeretettel veszi körül — új eredményekkel ünnepli most augusztus 20-án az alkotmányt. Tanácsaink a kormány- progfamm midennapos feladatainak megvalósításával, a jövő évi kenyér jó biztosításával járulhatnak hozzá ehhez az ünnephez. Ez a jó munka lesz a legszebb ajándék, mellyel tanácsaink a hároméves évfordulón megajándékozhatják hatalmuk for­rását, eredményeik biztosítékát, a dolgozó népet. megkegyelmezett és Edgar Sandersnek nács az 1950 februárjában kém­kedésért 13 évi börtönbüntetésre ítélt férjének, Edgar Sanders an­gol állampolgárnak kegyelmezzen meg. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa élve az alkotmány 20. paragrafusa (1) bekezdésének (j) pontjában foglalt jogával, öz­vegy Sciottoné asszony es Edgar Sandersné kérésére Vincenzo Schiottónak és Edgar Sandersnek hátralévő büntetését kegyelemből elengedte. Vincenzo Sciottót és Edgar Sanderst az illetékes magyar ha­tóságok kiutasították Magyaror­szág területéről. A Szovjetunió jegyzéke lehetővé teszi a német kérdés békés megoldását Willielui Pieck elvtárs rádiószózata a német néphez Péntekre összehívták a francia nemzetgyűlés elnökségét A Francia Általános HIunkásszövetséK- (CCíT) ’vezetőség-ének sajtóértekezlete Párizs, (TASZSZ). Augusztus 17-én a CGT vezetősége sajtóérte­kezletet tartott, amelyen ismertet­ték a francia és a külföldi sajtó képviselőivel a francia dolgozók sztrájk-harcát. Henri líaynaud, a CGT titkára hangsúlyozta: egyáltalán nőm fe­lelnek meg a valóságnak a burzsoá ■ sajtó és rádió olyan közlései, hogy csendesedik a sztrájkmozgalom és hogy változás észlelhető a vasúti közlekedésnél, a postánál, a távír­dáknál és távbeszelő központokban. A sztrájkmozgalom nemcsak, hogy nem csökken, hanem mindinkább szélesedik. Kaytjaud rámutatott árrá, hogy e napokban a francia munkásosztály harcának történe­tében egyedülálló arányú sztrájk­mozgalom bontakozott ki. E harc jellemzője a legkülönbözőbb szak- szervezetekhez tartozó dolgozó tö­meg összefogása és eltökélt szán­déka, hogy mindaddig folytatják a sztrájkot, amíg ki nem harcolják követeléseik teljesítéséi. A CGT titkára a továbbiakban közölte, hogy teljesen eredménytelenek a kormány erőszakos intézkedései és megtorlással való fenyegetőzései. Kiosztották a sajtó képviselői között unnak a levélnek szövegét, amelyet a CGT vezetősége Laniel miniszterelnökhöz intézett. A levél hangsúlyozza, hogy a miniszter- elnök mindezldeig nem válaszolt a CGT hozzá intézett felhívására, amely augusztus 5-én a tárgyalá­sok megkezdését követelte. „Augusztus 15-én, 10-án és 17-én — mondja a tevéi — ön fogadta a CFTC és a Force Ouvriére képvi­selőit. Az ilyen különtárgyalások egyáltalán nem keltenek bizalmat a sztrájkharoru egyesült dolgo­zókban, mivel e tárgyalások kor­látozott jellege manőverezési szán­dékokra mutat és nem tanúskodik arról a törekvésről, hogy kielégítő módon megoldják a felvetődött problémákat.” A CGT vezetősége követeli levél­ben a kormányfőtől, fogadja kép­viselőit azoknak a követeléseknek megvitatására, amelyeket az Összes szakszervezetekhez tartozó, vala­mennyi szakmát képviselő dolgozók egyhangúlag terjesztetlek elő. Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 7. ülésszakának harmadik része

Next

/
Thumbnails
Contents