Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-08-16 / 192. szám

4 mai ssámban ÜGY VÉGZEM MUNKÁMAT, HOGY SZÖVETKEZETÜNK JÓ- SZÁGÁLLOMÁNYA JÖVŐRE MÉG TÖBBET GYARAPODJON (2. ol<1.> _ FARKAS ISTVÁN A NYÍR­EGYHÁZI RUHAÜZEM ÉLEN­JÁRÓ DOLGOZÓJA (4. oldal) AZ MDP SZABÓ LCS-SIATMAR M EGYE I P APT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J ­ÉVFOLYAM, 192, SZÁM. A K A 50 FILLÉR 1953 AUGUSZTUS 16, VASÁRNAP Váltsuk valóra a begyűjtési békeversenyben tett fogadalmunkat Már csak néhány nap választ el bennünket augusztus 20-tól, alkot­mányunk ünnepétől. Szép jelenünk és boldog jövőnk írott törvényének születésnapjától. Ezen a napon kapja meg a begyűjtési békever­senyben győztes megye a legna­gyobb kitüntetést, a miniszterta­nács vánűorzászlaját a pénzjuta­lommal. Megyénk dolgozó paraszt- .iái már nem egyszer emelték ma­gasra ezt a zászlót, példát mutatva az egész országnak. Bizonyítva, hogy legjobban szeretik hazájukat. Megyénk dolgozói most is foga­dalmat tettek a pártnak, hogy a gabonabegyüjtési tervet augusztus 20-ra teljesítik, újból visszaszmik a nemzetiszínű zászlót. Megyénk termelőszövetkezetei és egyéni, leg dolgozó parasztjai tudják: adott szavuk kötelez. Amit bizo­nyít az is, hogy másfélszáz ter­melőszövetkezet és közel 50 köz­ség viheti már a megyében szabad­piacra gabonáját. Az adott szó tel­jesítését jól segítik az olyan trak- loristák. mint Háda Dezső. Németh János, Kajor Ilona és még sokan mások, a cséplési verseny hősei. Ezt a nemes versenyt kell taná­csainknak még szélesebbé, még élőbbé tenni, hogy most ezen a hátralévő néhány napob győzelemre tudjuk vinni a begyűjtés csatáját. Tanácsainkra, mint tömegszerve­zetekre vár a feladat, hogy felszít­sák a versenyhangulatot úgy, hogy Ismertetik a kormányprogramm végrehajtásaként megjelent rende­leteket, kedvezményeket s biztosít­ják a verseny nyilvánosságát. Ne legyen egyetlen olyan tanácstag, állandóbizottsági tag, aki ezekben a napokban ne végezne felvilágosító munkát. Legyenek a községek han­gosak szavaiktól, magyarázzák meg. hogy „az első gabonát a hazának’' jelszó megvalósítása hazafias köte­lesség; a beadási hátralék elenge­dése mit jelent a dolgozó parasz­tok, termelőszövetkezetek számára. Hogy ez a legkevesebb, amivel vi­szonozni kell az Ingyenes állator­vosi szolgáltatást, a tűz- és jég­kárbiztosítással kapcsolatos ked­vezményeket, az adóhátralékok el­engedését, a termelőszövetkezetek­ben a beadás 10 százalékának el­engedését, a háztáji földterületek emelését s mind azt a sok-sok se­gítséget, amit a párt, a munkás- osztály nyújt a dolgozó parasztság­nak. A tanácsok ezeket a kedvezmé­nyeket nem mindenütt ismertetik a dolgozó parasztsággal, sőt egyes helyeken, mint ümbölyön, vagy Nyírvasváriban még a kártérítések elengedéséről sem értesítették ki a dolgozó parasztokat. Ez a hanyag­ság hátráltatja a begyűjtést, aka­dályozza a kormányprogramm meg­valósítását, dolgozó népünk egyre bőségesebb ellátását. A beadás teljesítése törvényes állampolgári kötelesség. Dolgozó parasztságunk tiszteli a tör­vényt és annak eleget is tesz. Ezt mutatják Rakamaz, Nagydobos és még számos köz­ség dolgozó parasztságának példái, ahol egyetlen hátralékos sincs, a cséplés befejeztével. Ezt mutatja az is, hogy a 20.100 dolgozó pa­raszt közül, akik vállalást tettek a begyűjtési . békeversenyben, eddig több mint 16.000 teljesítette adott szavát. Azokon a helyekéi), ahol a taná­csok nem álltak hivatásuk magas­latán, ahol sem állami, sem a tö­megszervezeti funkciójukat nem' gyakorolták, azokon a helyeken az ellenség előmerészkedett és a tör­vényes kötelezettség megtagadására bírta a dolgozó parasztokat. Kisaron Tóth Vilma kuláklány arra bíztatta a dolgozó parasz­tokat, hogy ne teljesítsék beadási kötelezettségüket. A kártevő kulák azóta megérdemelt helyére jutott, de Tardi Imre és Kovács János is ráfizettek, hogy a kulákra hallgat­tak. mert 10 százalékkal többet kellett nekik beadni. Bodó József tiszaeszlári dolgozó parasztnak még sokkal többe került a „kulákta- nács”. Ha Bodó József a cséplőgép alól tesz eleget beadási kötelezett­ségének, akkor elengedték volna a múlt évről maradt mintegy 3.300 forintot kitevő kukorica, napra­forgó, burgonya stb. hátralékát. Bodó Józsefnak a cséplőrész levo­nása után 29 mázsa 44 kiló bér zaja maradt és a beadása csak 13 mázsa 52 kiló volt, tehát lett volna miből beadni. Most 10 százalékkal emelték Bodó Józsefnek kötelezett­ségét a törvényes rendelkezések szerint, és köteles rendezni a múlt- évi hátralékát is. Világosan lát­hatja ebből mindég dolgozó pa­raszt, hogy mit jelent a kulákok .,tanácsa’’. Ugyanakkor az egész falu ellen vétenek, mert akadá­lyozzák, hogy más becsületes dől gozó paraszt szabadpiacra vi_ hesse terményét. Akadályozzák a város és a falu, valamint az ipar szükségleteinek kielégítését, azt, hogy a falunak több iparcikk jus­son. Helyi tanácsaink kemény kéz­zel tanítsák meg mindenütt a tör­vény tiszteletére a beadást szabo­táló és akadályozó kulákokat és maguk a dolgozó parasztok is lep­lezzék le az ellenség minden kár­tevő szándékát. A tiszaeszlári, apagyi és ófehértől tanács vezetői nem alkalmazták idejében a törvé­nyes eljárást azokkal szemben, akik nem a cséplőgép alól tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Mulasztásuk miatt most számos dolgozó parasztnak a felemelt be­adást kell teljesíteni és emellett nem részesülnek a kormány ál­tal biztosított nagy kedvezmény­ben. fennmarad a multévi tartozá­suk is. Felelősek ezekért a bűnös mu­lasztásokért a járási tanácsok is, mert idejében nem nyújtottak meg­felelő segítséget. A baktai járási tanács — amikor az ellenségtől félrevezetett néhány dolgozó pa­raszt Apagyon és ófehártón meg­tagadta a beadási kötelezettség tel­jesítését — arra várt, hogy- he­lyette a megyei tanács intézkedjen. Lelkesítő cél áll a következő na­pokban a pártszervezetek népne­velői, a tanácsok vezetői, aktivis­tái, a tanácstagok előtt, a falu minden becsületes, dolgozója előtt. Lelkesítő a cél, lelkesítő' a juta­lom: az ország hazafiságban, bé­kéért folytatott küzdelemben első megyéjének kijáró versenyzászló, a minisztertanács nemzetiszínű zászlaja a pénzjutalommal. Har­coljunk úgy a következő négy nap­ban, hogy emelt fővel, a pártnak tett fogadalom teljesítésével fogad­juk alkotmányunk ünnepét. Kállai Sándor, a megyei tanács begyűjtési osztály vezetője. \ minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek esedékes hiteltartozásai elengedéséről, egyes hitelek visszaiízetésl határidejének meghosszabbításáról — a termelőszövetkezeti tagság jövedelmeitek tokozása érdekeken A kormányprogramm végrehaj­tásaként a minisztertanács újabb nagyjelentőségű határozatot ho­zott a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása és tagjai jövedelmé­nek fokozása érdekében. A mi­nisztertanács határozata kimond­ja, hogy mindazoknak a terme­lőszövetkezeteknek és termelő­szövetkezeti csoportoknak, ame­lyek 1953 október 31-e után is szövetkezeti gazdálkodást folytat­nak, hiteltartozásaik egy részét el kell engedni, esedékes tartozá­saik egy részénél pedig a vissza­fizetési határidőt több évre meg kell hosszabbítani. 1. El kell engedni a multévi zárszámadásoKnái adott különle­ges középlejáratú hitelek ez évi esedékes részét, mintegy hatvan­hat millió forint összegben. 2. El kell engedni továbbá az idei gazdasági évben a termelő- szövetkezetek részére adott sza­badpiaci vetőmag és szabadpiaci takarmány vásárálásra felvett hi­tel összegének azt a részét, amely a hivatalos ár és a tényleges ár közötti különbözeiként jelentke­zik. Ez további negyven millió forint hitelelengedést jelent. 3. A termelőszövetkezeteknek az 1952 év december 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú beruhá­zási hiteleikből a folyó évben visszafizetni semmit nem kell. A tartozásokat 1953-tól kezdve a hosszúlejáratú hiteleknél húsz év alatt, a középlejáratú hiteleknél pedig hat év alatt kell megfizet­ni. Ezzel az intézkedéssel a ter­melőszövetkezetek ebben az év­ben további kétszázötvenhat mil­lió forint hitel visszafizetéstől mentesülnek. 4. Az 1953. január 1-től felvett és a későbbiekben nyújtandó kö­zéphosszú lejáratú beruházási hi­telek eddigi lejárati határidőit az 1953 július 1. után nyújtott siló­építési hitel kivételével — a mi­nisztertanács határozata jelentő­sen meghosszabbítja: így az ál­latvásárlási hiteleket négy évről hat évre, a sertésvásárlási hite­leket két évről három évre, az építési, villamosítási, fásítási hi­teleket az eddigi tizenkét év he­lyett húsz év alatt, az öntözö- telep és halastó létesítésére szol­gáló hiteleket az eddigi hét év helyett tíz év alatt kell visszafi- zetni. Ez a kedvezmény jelentő­sen csökkenti a szövetkezetek kö­vetkező években jelentkező ter­heit. Jelentős kedvezmény további, hogy a visszafizetést a legtöbb beruházási hitelfajtánál nem az első évben, hanem csak a későb­bi évek során kell megkezdeni. A minisztertanács által adott kedvezmények nem érintik a ter­melőszövetkezetek egyéb folyó évi hitelvisszafizetési kötelezett­ségét. A minisztertanács határozata, biztosítja a termelőszövetkezetek! állammal szemben fennmaradó- kötelezettségeinek maradéktal an teljesítését, ugyanakkor elősegíti,1 hogy tagságuk ebben az évben sokkal nagyobb készpénzbeli ré^, szesedéshez jusson, mint az elj múlt esztendőben. Bács megye vezet a megyék gabonabegyüjtési versenyében A nagy ünnep közeledtével meg­gyorsult a begyűjtés üteme. Az országban eddig 220 község kapta vissza a gabona szabadpiaci érté­kesítésének jogát, 850 tszcs, dolgo­zói vihetik szabadon piacra gabo­nafeleslegüket. Hét város ugyan­csak megkapta a szabadpiacot, leg­újabban Mezőtúr szövetkezeti vá­ros is. Eddig tíz járás nyerte vissza a gabona szabadpiaci értékesítésének A csengeri Lenin termelőszö­vetkezetben ma reggel osztják a végzett munkaegységek után a ke­nyérgabonát. Most 6 és fél kilót osztanak minden munkaegységre. A zárszámadásra is meghagynak 2 kilót, mivel a tagság így Hatá­rozott. összesen 8 és fél kiló ke­nyérgabonát osztanak munkaegy­ségenként. Rózsa Sándor akinek a családja eddig 1250 munkaegy­séget dolgozott, árpából 45 má­A vasmegyeri Micsurin terme­lőszövetkezet tagjai levelet küldtek a földművelésügyi mi­nisztériumba, melyben kérik a szövetkezet becsületes tagjai, hogy tekintsék semmisnek az előzőleg a szövetkezetükből lei- küldött kérvényt, melyben a szö­vetkezet feloszlatását kérték egye­sek. Levelükben többek között ezt írják: „Most már tisztán látjuk, bogy az ellenség tévesztett meg ben­nünket. Elhittük, hogy csakugyan néni osztanak semmit a munka­egységeinkre. S most meggyő­ződtünk róla, hogy félrevezettek bennünket, mert csak kenyér- gabonából 4 kilót osztunk ki min­den munkaegységre. Megfogad­juk, hogy ezentúl még jobban fogunk dolgozni.'“ jogát. Az elmúlt napokban a kis­kunhalasi, a szobi, a nyírbátori, a letenyei és a szentendrei járás tel­jesítette száz százalékra gabona- begyűjtési tervét. Az augusztus 20-i begyűjtési békeversenyben a megyék rang­sora a következő: 1. Bács, 2. So­mogy, 3. Pest, 4. Fejér, 5. Szabolcs, (i. Hajdú, 7. Baranya, 8. Szolnok, 9. Békés, 10. Tolna. 11. Heves, 12. Vas, 13. Komárom, 14. Cson­zsát vitt haza. De ez csak a kez­det volt. Ma reggel viszi haza az 1200 munkaegységre járó 81 má­zsa 25 kiló kenyérgabonát. Össze! pedig megkapja minden munka­egységre a 2 kiló kenyérgabonát. Soha nem volt ilyen boldog Ró­zsa Ferenc családja, mint most. Kiss Antal családja is tóbb mint 50 mázsa kenyérgabonát visz ha­za munkaegységeire. A levelet, amit most küldtek a földművelésügyi minisztériumba, a szövetkezet becsületesen dolgo­zó tagjai írták alá, köztük Kom- lósi György, Bállá István, ifj. Tolnai Antal, Makara István, Po- povics András, Balogh András, Matolcsi József, Kozma József, Szabó Bertalan, if.i. Vajkó And­rás, ifj. Mátyás Mihály, id. Tol­nai Antal, B. Szabó József és B. Szabó Józsefné. Matolcsi József, akinek eddig 700 munkaegysége van, most azt mondja: „Úgy változik a szövet­kezet tagjainak a véleménye, ahogy telnek gabonás zsákjai. — Mostmár hiába beszél az ellen­ség bármit, nem hisszük úgysem. Én magam is 32 mázsa kenyér- gabonát kapok a munkaegysé­geimre, grád, 15. Zala, 16. Győr, 17. NógJ rád. 18. Veszprém, 19. Borsod. Az állatbegyüjtésben a megyék rangsora a következő: 1. Komá-* rom, 2. Somogy, 3. Szolnok, 4. Baj ranya, 5. Zala, 6. Tolna, 7, Vas* 8. Szabolcs, 9. Békés, 10. Fejérj 11. Borsod, 12. Győr, 13. Veszprém,! 14. Heves, 13. Test. 16. Nógrádj 17. Hajdú, IS. Bncs, 19. Csongrád. Megyénk legjobb cséplőgép vezető je a kisvárdai Háda Dezső Még pár nap van hátra és be-< fejeződik megyénkben a cséplés/ Most az utolsó napokban minden, percet ki kell használni, hogy határidő előtt teljesíthessük vál- lalásunkat. Jól harcolnak a csép­lés határidő előtti befejezéséért a kisvárdai cséplőgép vezetők. A megye három legjobb cséplőgép- vezetője dolgozik ezen a gépál­lomáson. Itt van az országos ver­senyben harmadik helyet tarló Háda Dezső, aki 1070-es gépével eddig 6378 mázsát csépelt. Me­gyénkben második Bodnár Sán­dor, aki 900-as gépével 4954 má­zsát csépelt. Harmadik Németh János ugyancsak kisvárdai fele-' lős cséplőgépvezető, aki 1200-as’ gépével 6000 mázsát csépelt pén-: tek estig. Negyedik helyen a vencsellői gépállomáson dolgozó Bodnár László: 1200-as gépével 5203 mázsát csépelt. A női cséplőgépvezetők közötti versenyben továbbra is tartja az első helyet Kajor Ilona a nagv- varsányi gépállomás dolgozója, 1070-es gépével 4482 mázsát csé­pelt. Második helyen Kriváes Ilona van már hosszabb idő óta. 1070-es gépével 4007 názsás ered­ményt ért el. Rózsa Sándor több, mint 100 mázsa gabonát visz haza „ügy változik a szövetkezet tagjainak véleménye, ahogy telnek gabonás zsákjai" ___ i prolftäßiai tqijrtfiljrftk !

Next

/
Thumbnails
Contents