Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-02 / 205. szám

Gyorsítsuk meg a szántás-vetést! ggy (Világ, ppűlilnfiui igijnfílf* tk/i AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK X. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM A taggyűlés alapszervezeteink felsőbb . szerve ARA 50 FILLER A nifircgíjliázi fermelőcsoporfoh meghczdféft az őszi szánfás-velést Nyíregyháza termelöcsoportjai- ban megkezdődött az őszi szán­tás-vetés. A sóstóhegyi Petőfi ter­melőcsoportban már hat holdon végezték el a rozsvetést. A ter­melőcsoportok példáját követve, az egyénileg dolgozó parasztok is serényen végzik az őszi munkákat. A felsősimái tanácskörzetben ed- dig 18 holdon végeztek őszi ve­tést, a vajdai tanácskörzetben pedig 7 holdon került földbe a mag. Nyírlövőben jól halod a burgonyobeadés — megkezdték a szántás-vetést is Nyírlövő dolgozó parasztjai burgonyabeadásukat eddig 87 szá­zalékra teljesítették. Élenjárnak a burgonyabeadásban ifjú Vass István és Andrejcsik József dolgozó parasztok, akik elsőnek tettek eleget kötelezettségüknek. Most, hogy kormányzatunk 10 százalék­kal csökkentette a kapások beadási tervét, újabb lendületet ka­pott a begyűjtés. A tízszázalékos csökkentést figyelembevéve, né­hány napon belül Nyírlövő község dolgozó parasztjai teljesítik egészévi burgonyabeadásukat. A burgonyabeadás mellett nagy ütemben indult meg az őszi szántás-vetés is. Dobos Józsefné nyolc­holdas dolgozó paraszt már két holdon, Molnár György hét holdas dolgozó paraszt egy holdon végezte el a vetőszántást. (MT sajtócsoport) A kisvárdai gépállomás jól készült tel az őszi munkákra A kisvárdai gépállomás a csép- iési munkaversenyben az első he­lyet szerezte meg. Cséplési tervét 130.8 százalékra teljesítette. Ami­kor a cséplésből bevonultak az erőgépek, azonnal végrehajtották a műszaki felülvizsgálást és máris hozzáláttak az őszi szán­táshoz. Eddig több mint 400 hol­don végeztek szántást. A nem­rég megjelent minisztertanácsi határozat szellemében készítette el a gépállomás vezetősége az őszi munkák tervét. A körzetet brigádokra és ezen belül egyé­nekre is felosztották a területet. A gépállomás gépei a szántá­son kívül már vetést is végez­tek a szabolcsbákai Rózsa Fe­renc és Kossuth, a nyírtassi Sza­bad Nép és az ajaki Petőfi ter­melőszövetkezeti csoportokban. Minden termelőszövetkezetben a gépállomás agronómusai állítják be a vetőgépet és ellenőrzik a szántás mélységét, minőségét. A kormányprogramm a megvalósulás útján Üzemeink ben njabb összegeket fordítanak a dolgozók munkavédelmi és szociális ellátására Kormányunk nagyszerű pro- grammjanak kő '»pontjában a dolgozókról való gondoskodás áll, az a legfőbb célkitűzés, hogy ál­landóan növekedjék a dolgozok — elsősorban az ipari munkásság jó­léte. Napról-napra kézzelfogható tények igazolják, hogy nagyszerű programmunk a megvalósulás út­ján halad. Az egyik ilyen kézzel­fogható tény a többi között az, hogy kormányunk a munkavédel­mi és szociális célokra fordítandó beruházások 853 millió forintos összegét további 60 millió forint­tal emelte fel. S ebből a 60 millió forintból jelentős összeg került megyénk üzemeibe, vállalataihoz, hogy tovább javítsa a dolgozók munkavédelmi és szociális ellá­tottságát. A nyíregyházi dohányfermentá­lógyárban például közvetlenül a kormányprogramm megjelenése után 55.000 forintos beruházásra kaptak engedélyt. Ebből az összeg­ből mintegy 25.000 forintos ér­tékben gumiszönyegekkel látják el a trafóházakat, s mindazokat az üzemi helyiségeket, amelyek­ben elektromos árammal dolgoz­nak. Ezzel a balesetek legkisebb lehetőségét is megszüntetik. Eb­ben a nagyszerű gyárban félmil­lió forintos munkát kezdenek el a következő esztendőben: hatal­mas, ötegyseges szellőztető gépi berendezés épül, óriás-ventilláto­rokkal, porelszívókkal. Az 55.000 forintból fennmaradó 30.000 fo­rintot a szellőztető berendezés építkezéseinek tervezési költsé­geire fordítják. A munkavédelmi beruházások mellett 10 százalék­kal megnőtt a kulturális célokat szolgáló beruházások összege is a dohányfermentálóban. Mintegy 30.000 forintot fordítanak például a közeljövőben arra, hogy kultúr­termüket megfelelően berendez­zék, korszerű színpaddal lássák cl. Az Útfenntartó Vállalat tarcali kőbányájában 40.000 forintos költséggel nagyszerű, jól felsze­relt üzemi étkezdét hozhatnak létre a kormányprogramm meg­valósulásával a munkavédelmi és szociális beruházások felemelt összegéből. A kőbánya 130 dolgo­zója — akiknek nagyszerű telje­sítményeiről számtalanszor halla­ni a megyében — joggal örül az étkezde létesítésének. — Ugyan­csak kibővítik, átalakítják az Út­fenntartó Vállalat nyíregyházi üzemi étkezdéjét, konyháját, s le­hetővé teszik, hogy a konyhán a központ és a városi munkahelyek mellett a távolabbi munkahelyek dolgozói számára is jóminőségű ételeket készítsenek. — A válla­Tanácskozásra ülnek össze ezek­ben a napokban az alapszervezetek felsőbb szervei, a taggyűlések, hogy a megyei, járási, községi párcválasztmányok és a községi egységes pártbizottságok ülése után a párttagság legszélesebb ré* lege tárgyalja meg a Központi Vezetőség június 27—28-i határo­zatát, a pártszervezetek eddigi munkájának eredményeit, fogyaté­kosságait. Nagyjelentőségű állomá­sai lesznek a mostani taggyűlések a kormányprogramm végrehajtásá­nak. A taggyűlés magábavéve is nagy­fontosságú tanácskozás — az alap­szervezet felsőbb szerve, amely meghatározza a pártszervezet ve­zetőinek és tagjainak egyaránt a tennivalókat. A taggyűlés szerves része a kollektív vezetésnek, lit olyan döntések, határozatok szü­letnek, amelyeknek megtárgyalásán részivesz minden kommunista, az alapszervezet minden tagja — így valóban a pártszervezet problémáit, a legfontosabb feladatokat beszélik meg. annak az elvnek alapján, hogy „több szem. töb'bet lát, több fül, többet hall”. Éppen ezért minden taggyűlés — de különösen a mostani, amely mérföldkő pártunk életében — sikere érdekében igen fontos az elő­készítő munka: a vezetőségi ülés és a taggyűlésre kerülő kérdések előzetes megbeszélése a pártbizal­miakkal ég a pártcsoportértekezle. teken. Pártunk irányításában újfajta módszer honosul meg, amely el­engedhetetlenül szükséges a párt­szervezetek sikeres munkájának ér­dekében, a kollektív vezetés. A kollektív vezetés elvének már most teljes egészében érvényesülni kell. A taggyűlés előtt megtartandó ve­zetőségi ülésen minden vezetőségi tag aktív részvétele szükséges. A beszámoló, melyet az alapszervezet titkára mond et a taggyűlésen, ne a titkár, hanem a vezetőség be­számolója legyen. A vezetőségi ülé­sen minden vezetőségi tag bevo­násával végezzek el a beszámoló összeállítását, úgy, hogy elsősor­ban mindenki mondja el azokat a tapasztalatokat, melyeket saját te­rületén szerzett. Természetesen el­mondhatja — és el is kell mon­dani — más észrevételeket is, pél­dául az alapszervezet titkárának munkájában fellelhető hiányossá­gokat. Ha így készítik el a be­számolót pártszervezeteinkben, ak­kor az valóban az alapszervezet problémáit tükrözi, megmutatja a pártszervezet munkájának eredmé­nyeit, de feltárja mélyen gyökeré­ben a hibákat is: a kollektív veze­tés hiányát, a bírálat, önbírálat elsekélyesedését. a nem megfelelő gondoskodást a dolgozókról, az ideológiai munka elhanyagolását, az alacsony színvonalú politikai felvilágosító munkát, a pártdemo- krácia megsértését — és' megmu­tatja a beszámoló, hogyan hatottak ki ezek a hibák a tömegekkel való kapcsolatra, a termelésre. Ha ilyen lesz a beszámoló, akkor nagyobb lesz a párttagok aktivitása és hozzászólásaikkal segítik a párt- szervezetet a helyes határozatok meghozatalában. A taggyűlés csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a párttagság körében is megfelelően előkészítik azt. Ebben a munkában egfontosabb szerepük a pártcso- ro'.-toknák van. A vezetőségi ülés után minden pártszervezetben össze kell hívni a pártbizaímiakat, bogy ismertessék velük a taggyűlés napirendjét, azt, hogy milyen kér­dések megvitatása kerül az nlap- szervezet felsőbb fóruma elé. A pártbizalmiak így a pártcsoporiér- tekezleteken részletesen tájékoztat­ni tudják a párttagságot, felkeltik érdeklődésüket a taggyűlés iránt. A pártbizalmiak ne elégedjenek meg ezzel, hanem beszéljenek egyen­ként is a párttagokkal. Bírálat, önbírálat — ez jelle­mezze a taggyűléseket. Végérvénye­sen meg kell szüntetni azt a hely- télén nézetet, amely sok pártszer­vezetben — mint például a domb- rádiban — uralkodik, hogy „én sem bírállak téged, te sem bírálj engem”. linkben a pártszerveze­tekben a hibák egyre halmozódnak, nagyobbak lesznek és komoly aka­dályokká válnak. Ha nem bírálják a vezetőség tagjait, a titkárt, a járási pártbizottságot, ak. kor azok öntelté válhatnak, csal- hatatlanoknak képzelhetik magukat, így történt ez a györöcskei párt- szervezetben is. Sülő Árpád elv­társ, a pártszervezet titkára fölötte érezte magát a többi párttagnak. A pártszervezet komoly hibákat követett el, meglazult a tömegek­kel való kapcsolata. Megyénk pártszervezeteiben nem egyszer megesett, hogy a taggyűlésen ugyan bírálták a vezetőség munkáját, azonban ez csak pusztába kiáltott szó volt. A vezetőség esetleg önbí­rálatot gyakorolt — többször visz- szaverte a bírálatot azzal a hely­telen nézettel, hogy először min. .denki söpörjön a maga háza előtt, — de a későbbiek során senki sem vette figyelembe a bíráló elvtárs javaslatát, minden maradt a régi­ben. A pártszervezetek vezetőinek meg kell szívlelniük a bírálatot és aszerint kell javítani munkájukon. A taggyűlések alaposan tárgyal­ják meg a kollektív vezetés kérdé­sét. Mutassanak rá. hogy milyen hibákat okozott a párttagság akti­vitásában, a tömegekkel való kap­csolatban a kollektiv vezetés hiá­nya, az, amikor fontos kérdések­ben egy vagy legfeljebb két em­ber dönt. Azokban a pártszerveze­tekben, ahol már kezd megvaló­sulni a kollektív vezetés, máris komoly eredményeket értek el a páftépítés és ezt követően a gazda­sági munkák terén is. A telekta- nyai Vörös Csillag termelőszövet­kezet pártszervezete már régebben a kollektív vezetés elve szerint dol­gozik. Ebben a pártszervezetben általában kielégítő a pártépítés munkája, megfelelően előkészítették az új oktatási évet, jó a politikai munka — ezért szilárd a termelő- szövetkezet. A gazdasági munkák is jól haladnak, határidő előtt el­végezték a cséplést, négyszer kar pálíak, A taggyűlés napirendjének fon­tos pontja a pártszervezet politikai felvilágosító munkájának a meg­beszélése. A kormányprogramm is­mertetése, az ellenség híresztelései­nek visszaverése üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kö­rében egyaránt komoly népnevelő- munkát kíván. Pártszervezeteink ezen a téren nem tettek mag min­dent. A csoportos agitációnál pél­dául nem támaszkodnak eléggé a helyi erőkre, a kisgyüléselőadók nagyrészt járási vezető. Természe­tesen helyes, hogy a járási veze­tők agitációs munkát végeznek, de a pártszervezeteknek agitációjuk eredményessége érdekében elsősor­ban a helyi erőkre, helyi kisgyű- léselőadókra, népnevelőkre kell tá­maszkodniuk. a pártszervezetek a kisgyülések tartása mellett elha­nyagolják az egyéni agitáció;, a munkahelyi, a házi agitációt. Első­sorban azért, mert nem -rendelkez­nek megfelelő számú népnevelőgár­dával. A pártszervezetek nagy­része a választás után „szélnek- eresztette-’ a jól bevált népnevelő­ket, nem gondoskodott tovább ró­luk. nem kaptak munkát. A tag­gyűlésen határozzák el a párttagok, bogy a régi, jól bevált népnevelő­ket ismét munkába állítják, s a mépnevelőgárdát a munkában ki­tűnt, megfelelőképzettségü dolgo­zókkal állandóan erősítik. Ugyan­akkor követeljék meg a pártszer­vezetek vezetőitől, hogy adjanak nagyobb segítséget a népnevelők­nek, állandóan tájékoztassák őket, s dolgozzanak ki megfelelő érveket. A pártépítés kérdéseit a taggyű­lések ne szakítsák el a napi gaz­dasági feladatoktól — mintahogy ez a pártépítés előtérbe állításával sokhelyen bekövetkezett megyénk­ben. A kát dolgot nem lehet külön, külön tárgyalni, mert szervesen összefüggenek. A pártszervezet erő. sitése, a pártépítés kérdéseinek megoldása végső soron a termelés eredményeiben, a tömegkapcsolat megjavulásában nyilvánul meg. Mert, ahol erős. harcképes a párt­LAPJA 1053 SZEPTEMBER 2, SZERDA lat dolgozóinak kulturális életei« tovább fejlődik. A tervek sze­rint kultúrkocsikat létesítenek a legnagyobb munkahelyek számá­ra. Ezek a guruló kultúrkocsik gazdag könyvtárukkal, sportfel­szerelésükkel (röplabdafclszere- lés, asztali-tenisz felszerelés, sakk,' különféle játékok) a munkahe­lyek dolgozóinak pihenését, szó­rakozását szolgálják majd. A vál­lalat első kultúrkocsija rövide­sen útnak indul. A 6-os számú Mélyépítő Válla­lat a többi között Nyíregyházán, a Damjanich-utcában kislakásokat épít. Minden házban két kétszo- ba-konyhás lakás lesz, tehát két család talál bennük kényelmes otthonra. A régebbi terv szerint két kétlakásos házat hoztak vol­na tető alá. A kormányprogramm megjelenése után kapott újabb beruházásból egy harmadik házat is felépítenek a vállalat dolgozol számára. Nagyszerű, lelkesítő tények ezek, amelyek ékesszólóan bizo­nyítják, hogy kormányunk pro- gammja a dolgozók tevékeny részvételével, s a dolgozók örö­mére — megvalósul. szervezet, ott a gazdasági eredmé­nyek is jók, s ahol elmaradás ta­pasztalható a terv teljesítésében, ott biztos, hogy a hibák forrása a pártszervezetben keresendő. Éppen ezért a taggyűléseken a párt szer­vezeti életének megbeszélésekor rá kell mutatni a gazdasági feladatok jelentőségére: a betakarításra, az őszi szántás-vetés elvégzésére, az üzemekben pedig a harmadik ne­gyedévi terv teljesítésére, A taggyűlés ezekben a kérdések­ben hozzon határozatokat és a ha­tározatokban jelöljék meg, melyik feladat végrehajtásáért ki felelős. A mostani taggyűlések legyenek egy új fejezet megnyitói a pár: - szervezetek életében.

Next

/
Thumbnails
Contents