Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-09 / 211. szám

i< & r t M r* 1053 SZEFlEMBliK 0, &Zr&J£DA I* Á K T s : I» I T É § A DISZ-megyei választmány va­sárnap délelőtt ülésezett, amelyen megvitatták az MDP Központi Ve­zetőség június 27—28-i határoza­tát, a megye DISZ-szervczetelnek tennivalóit a határozattal kapcso­latban. A beszámolót Pusztai Jó­zsef elvtárs, a DISZ-megyei bizott. ság titkára mondotta el. Rámuta­tott, hogy nyitva áll minden ta­nulni vágyó fiatal előtt a szabad érvényesülés kapuja. Megyénk fia­taljai között számos élenjáró szak­munkás, több mint 80 fiatal szta­hanovista van. Megyénknek ma már nincs egyetlen olyan községe sem, ahonnan a dolgozók gyerme­kei közül ne járnának középisko­lákba, vagy egyetemekre, ne len­nének katonatisztek. A most növő nemzedék nem ismeri, vagy csuk részben ismeri a letűnt úri Ma­gyarország népei nyomó, átkos rend­szerét. Az ifjúság megváltozott boldog életét elsősorban pártunk­nak köszönheti. Ifjúságunk a párt­nak köszönheti azt, hogy soraiból Kaptur Margitot,' Sarkadi Gizellát képviselővé emelte. A párt volt az, amely megyénkben is előbbrevitte a nép kultúráját, felszámolta az analfabétizmust és elörelendítette a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának emelkedését. A kollektív vezetésről Helyesen mutatott rá a beszá­moló arra, hogy hatalmas feladat áll a DISZ-szervezetek elótt: me­gyénk egész ifjúságának mozgósí­tása a párthatározatának, a kor­mány programmjának végrehajtá­sára. Ehhez ki kell javítani a DISZ vezetésében és egész politi­kai tevékenységében elkövetett hi­bákat. A DISZ vezetésében mutat­kozó hibák fő forrása az, hogy irányító munkánkban nem érvénye­sítettük a kommunista vezetés leg­főbb alapelvét, a kollektivitást — hangzott a beszámolóban. A kol­lektivitás elve azt jelenti, hogy minden fontos kérdésben nem egy vezető, hanem a választott szervek kollektíván döntenek. Csak a sza­bad, nyílt véleménykifejtésen ala­puló kollektív vezetés biztosítja a vezetőszervekben a pártszerü lég­kört, a bírálat, önbírálat érvénye­sülését. A kollektív vezetés óvja meg a vezetőket a beképzeltségtől, az önteltségtől, a tömegektől való elszakadástól. A hibát elsősorban ott követtük el, hogy lebecsültük a választott szerv, a megyei vá lasztmány szerepét. A választ, leánynak, mint a vezető szervnek lebecsülése odavezetett, hogy a megyei bizottságon belül elseké- lyesedett a pártszerü, kommunista bírálat, önbírálat és ennek követ­keztében komoly hibákat követ­tünk el. Miután a megyei bizott­ság felületes munkát végzett, já­rási bizottságaink is hozzánk ha­sonlóan ugyanilyen hibába estek. Az önteltség, az elbizakodottság, a hibák elkenéso odavezetett, hogy vezetésünk bürokratikussá lett, elszakadtunk az ifjúság széles tö­megeitől. A megyei pártbizottság többször napirendre tűzte a me­gyei DISZ-hizottság munkáját és feltárta a munkánkban elkövetett hibákat, fogyatékosságainkat, kü­lönösen a bírálat, önbírálat ellapo- sodását, a tömegektől való elsza­kadást. Elfogadtuk a párt bírála­tát, Ígéretet is tettünk munkánk megjavítására, de nem sokat jutot­tunk ezen a téren előre. Minden dolgozó fiatalért felelősek vagyunk Nem értettük meg munkánk végzése közben azt, hogy a DISZ nemcsak a DISZ-tagok, hanem a még DISZ-en kívüli fiatalok neve­léséért Is felelős. Nem harcoltunk következetesen az ifjúság sport- és kultúrigényeinek kielégítéséért. Nem adtunk megfelelő segítséget a falusi sportkörök munkájához. Sok szervezetből érkezett hozzánk pa­nasz, hogy elveszik helyiségeinket és emiatt nem tudnak szervezeti életet élni, üléseket tartani, kultu­rális életet élni. A jogos sérelmeket sem orvosol­tuk. Nagyszerű és győzelmes har­cokra szólít bennünket a párt. Ne­künk erre a megtisztelő, lelkesítő felhívásra tettekkel kell válaszolni. A párt arra szólít bennünket, fia­talokat, hogy védjük meg az új életet, a felemelkedést, a boldog­ság igazi útját. Legyen ez a választmányi ütés fordulópont megyénk DlSZ-szer- vezetei életében. Olyan forduló­pont, amely tettre, munkára szó­lít minden fiatalt, a párt határoza­táért, kormányprogrammunk meg­valósításáért folytatott harcban. — mondotta végül Pusztai elvtárs. A beszámoló egyik súlyos hiá­ny-ossága, hogy nem szabta meg a legfontosabb feladatokat és végre­hajtásának módját. A hoZzászólá­v álasz tm ány a sok sok helyes, fontos kérdést érintettek. Felszólalások Oláh Gusztáv elvtárs, a máté­szalkai járási Dísz-bizottság tit­kára hozzászólásában elmondot­ta: „Én magam is visszauta­sítottam a bírálatot. Eltitkol­tam a hibákat, fontosabb kérdé­sekben is egyedül döntöttem, el­hanyagoltam önképzésemet. Elha­nyagoltuk járásunk ifjúságának politikai és szakmai képzését is.” Majd rámutatott arra. hogy járá­suk területén Igen kevés azoknak a DISZ-szervezeteknek a száma, melyeik ismernék a párt- és kor­mányhatározatokat. — Horváth Gabriella elvtársnő, a vásárosna- ményi DISZ_blzottság oktatási cso­port vezetője felszólalásában bírálta a beszámolót, mert nem foglalkozott az úttörőmozgalommal. A DISZ- szervezetek elhanyagolták az ifjú­ság hazafias nevelését, néphadse­regünk iránti szere tétének elmélyí­tését — mondotta, majd javasolta, hogy a DISZ-megyei bizottság a fontosabb határozatokat juttassa el a választmány tagjainak Is, hogy necsak a függetlenített választmá­nyi tagok ismerjék a feladatokat, határozatokat. Továbbá javasolta, — amit a választmányi ülés el is fogadott —, hogy" a járási DISZ- bizottságok a fontosabb megbeszélé­sekre hívják meg a választmányi tagokat is, hogy azok konkrét segítséget tudjanak adni a fel­adatok megoldásában. — Bállá László elvtárs, a csengeri já­rási DISZ-bizottság titkára fel­szólalásában jogosan bírálta a DISZ-megyei bizottságot, mert „ellenőrző’' munkája döntően a te­lefon és a körlevelek működtetésé­ben merült ki, így nem ad kellő segítséget a DISZ-szervezeteknek. Sok helyes bírálat és javaslat hangzott még el a felszólalások­ban. A hozzászólók hibája az volt, hogy nem mondották el: milyen segítséget kapnak a pártszerveze­tektől. A választmányi ülés hiányossá­ga, hogy nagyszámban hiányoztak a választmányi tagok és a megje­lentek közül Is kevesen szólaltak fel. A választmányi ülés harcos volt, helyesen alkalmazták a bírálat és önbírálat fegyverét. Most a DISZ- megyei bizottság legfontosabb fel­adatának tartsa a választmányi ülés határozatának végrehajtását Harminc helyen kezdődik Nyíregyházán orosz nyeivtaniolvam A nyíregyházi városi MSZT- szervezete, levonva a múlt év orosz nyelvi oktatásának tanulságait, fel. készült a jövő oktatási év nagy feladataira. Az elmúlt évben 15 nyelvtanfo­lyamot fejeztünk be sikerrel. Kü­lönösen a MÁV Pályafenntartás, az AMG, az Erdőgazdaság dolgo­zói tűntek ki szorgalmas munká­jukkal. Orosz nyelvet oktató nyelv, tanáraink jól megállták a helyü­ket. Voltak az elmúlt évben hibáink is. Hiba volt, hogy üzemi vezető funkcionáriusaink nem vettek részt ezeken az orosz nyelvi tanfolyamo­kon. Ezért történt pl. a G. sz. Mély­építő Vállalatnál, az Allatforgalmi Vállalatnál. Hiba volt az is, hogy nem mutattunk rá: a reakció ide­jén a dolgozók nem is gondolhat, tak arra, hogy nyelvoktatásban részesülhessenek, ma pedig igazán rendkívül csekély havi díj mellett tanulhatják a szabadság nyelvét. „Ethel és Julius" Megjelent az Országos Béketa­nács kiadásában Fehér Klára és Nemes László kisregénye: „Ethel és Július“, mely írás a hős Ro­senberg. házaspár elleni igazság­talan politikai hajszával foglalko­zik. Ez a kisregény is bizonyítéka annak, hogy az amerikai háborús uszítok semilyen eszközöktől sem felszabadítónk nyelvét, az orosz nyelvet. Ebben az évben 30 helyen szer­vezünk orosz nyelvi tanfolyamokat. Lukács Mihály kétszeres sztahano­vista, a MÁV Pályafenntartás dol­gozója kijelentette, hogy örömmel és szeretettel fog gz orosz nyelv tanulásához. Hiszen a szovjet ta­pasztalatok megismerése segítette abban, hogy termelését fokozni tudta. — Meggyesi György kórházi orvos önképzéssel kezdte meg az orosz nyelv tanulását, orosz nyelv- tanításra és nyelvtanulásra alkal­mas hanglemezeket szerzett be, hogy — mint ő mondotta — minél hamarabb megismerje a szovjet orvostudomány nyelvét és felhasz­nálhassa az élenjáró szovjet orvos- tudomány nagyjelentőségű tapasz­talatait. — Viáoven András, a Dózsa tsz. MSZT titkára rámuta­tott az orosz nyelvtanulás fontos­ságára a mezőgazdaság terén: így még többet tanulhatunk a rend tú­riadnak vissza, amikor azt akar­ják a világgal elhitetni, hogy a Szovjetunió felforgató tevékeny­séget kíván folytatni Ameriká­ban. Mindent elkövetnek, hogy a hős Rosenberg házaspárból hamis vallomást zsaroljanak ki, de ez a szándékuk megtörik a házaspár hősi magatartásán. Az igazukért a halálbüntetést is vállalják, mert tudják, hogy a világ becsületes bckeharcosai az ő haláluk után is vül fejlett szovjet agrotechnikától. Megemlítette, hogy az MSZT városi szervezete által rendezett legutóbbi képkiállítás mennyit segítette őt munkájában s milyen értékes ta­pasztalatokat szerzett ezzel kap­csolatban. Elhatározta, hogy érint­kezésbe lép azzal a szibériai kol­hozzal, amelynek életéről a kép­kiállításon szó volt és egy év mulva már orosz nyelven fogja megköszönni nekik az értékes ta­pasztalatokat. A tanfolyamokat szeptember 15-én ünnepélyes keretek között nyitjuk meg. Minden dolgozó, aki az orosz nyelvet tanulni óhajtja, jelentkez­zék az MSZT városi szervezetének székházában. Szabadság-tér 1. sz. alatt. Az üzemek, hivatalok, válla­latok az alapszervezetek MSZT titkárainál jelentkezzenek. Kecskovszki József, a nyíregyházi MSZT városi szervezete titkára. folytatni fogják a béke megvédé­séért harcukat. A békeharcban gondoljunk mindnyájan Julius Rosenberg szavaira: A történelem országútján nagyon kis kavics a mi életünk. De minden porszem­nek, minden kis kavicsnak a he­lyén kell lennie, hogy megakadá­lyozza a fasizmus, a háború ro­hanó szekerének útját. Mi fele­lünk azért is, hogy gyermekeink­re milyen világ vár.“ A képen a demeosen gépállomás neves trakloristája. Ropnál János látható, amint a demeoseri Úttörő tsz-ben végzi vetés alá a szántást. — Bodnár János eddig 134 holdat szántott fel. Az őszi terve SIS hold. Amikor a árleszállításról tudomást szerzett azt vállalta, hogv 90 százalékos ilzemanyagíogvasztással november elsejére teljesíti őszi tervét- Az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napjáig pedig azt vál­lalta, hogy eléri a 600 holdat. A képen a nyírbogdányi állami gazdaság dolgozói végzik az őszi ta­karmánykeverék vetését. Szilágyi István a Zetort irányítja, hátul pedig Gál László ellenőrzi: van-e még elég mag a ládában. Mint állami gazda­sághoz illik, példát mutatnak a korai vetésben. Az őszi szántás-vetés élenjárói Szeptember 17-én kezdődik a II. Békekölcsön kötvényeinek harmadik sorsolása A II. Békekölcsön kötvényeinek harmadik sorsolására szeptember 17-től 20-ig kerül sor a Csepeli Sportcsarnokban. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 17-én, csü­törtökön délután négy órakor lesz, A sorsolás négy napig tart. A tiszaberceli téglagyár dolgozóinak válasza az árleszállításra: behozzák a lemaradást a téglagyártásban A tiszaberceli téglagyár dolgozói is örömmel fogadták az árleszállí­tások hírét. Mindannyian számot vetettek már, hogy kinek-kinek mennyit jelent az élelmiszer- és iparcikkek árleszállítása. A számí­tások eredménye megmutatta, hogy több élelmiszert, több ruhaféleséget tudnak vásárolni keresetükből. Megfogadták, hogy ezután még jobban fognak dolgozni, többet fog­nak tenni a dolgozók jólétéért. El­határozták, azzal válaszolnak az árleszállításra, hogy behozzák az első félévben történt elmaradásu­kat. A téglagyár dolgozói azért adó­sok többszázezer téglával, mert a régi, düledező tégiaégető-keiuence helyett újat kellett építeni. Az új 500 légköbméteres égetőkemeincét a téglagyár dolgozói négy hónap he­lyett két hónap alatt építették fel. Ez alatt az idő alatt nem tudtak zavartalanul téglát termelni, el­maradtak a tervteljesítéssel. A téglagyár dolgozói még az új kormányprogramul megjelenésekor a szovjet Duvaűov-féle élenjáró téglaégetési módszerrel kezdtek dolgozni. Ez nagymértékben előbb­re vitte a termelést. Augusztusban például 218.700 darab nyerstéglát gyártottak terven felül. Az égetési tervet is mintegy 100 ezer darab­bal túlteljesítették. A nyerstégla­gyártási tervet 347 százalékra, az égetési tervet pedig 320 százalékra teljesítették. Most. az árleszállítások hírére a téglagyár dolgozói kiszámolták, van lehetőség rá, hogy teljesen be­hozzák az elmaradást. Még 36 ezer darab nyerstéglával és 600 ezer darab égetett téglával vannak el­maradva. A téglagyár dolgozói tud­ják, hogy a tégla ára Is 30 száza­lékkal csökkent. Tudják, hogy ez iá olcsóbbá teszi az építkezéseket éá tatarozásokat. Ezért is határozták; el, hogy a terv maradéktalan tel­jesítésével és az önköltség csök­kentésével biztosítják, hogy legyen olcsó építőanyag a dolgozók lakó­házainak felépítéséhez. Szeptember ötödikén 33 ezer da­rab nyerstéglát gyártottak és 26 ezer téglát égettek. Hetedikén már a nyerstéglagyártásbam 7 ezerrel, az égetésben pedig 4 ezerrel töb­bet termeltek mint ötödikén. A nyerstéglagyártási tervet 182 szá­zalékra, az égetési tervet pedig 127 százalékra teljesítették. Akai Sán­dor, Ábel József, Elek Sándor, He„ tei Mihály és Oláh Zoltán behor­dok 30 százalékos tervtúlteljesítést vállaltak, ezzel szemben 170 szá­zalékot teljesítettek. Stefán János, rakodómunkás 168 százalékot, Gé- gényi Antal kihordó és Zsíros Mihály pedig 146 százalékot telje« sített szeptember hetedikén, az árleszállítás második napján. Töb­bek között Gégény Antal és Ko­csis István párosversenybe léptek egymással, a sztahanovista szint eléréséért. Jobban szervezett munkával és a munkaidő j'obb kihasználásával hal-colnak a tiszaberceli téglagyár dolgozói a tervteljítésért. Ülést tartott a DISZ megyei

Next

/
Thumbnails
Contents