Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-08 / 210. szám

U & r L. * r* *9 mr Megyénk dolgozó parasztjai még jobb munkára tettek ígéretet, amikor átvették a begyűjtési minisztérium vándorzásziáját Vasárnap Nyíregyházán, a József Attila kultürház nagytermében ün­nepélyes végreliajtóblzottsági ülé. sen vették át a begyűjtési minisz­térium vándorzászlaját, amely a gabonabegyüjtési versenyben máso­dik helyezést elért megyét illette meg. A begyűjtési minisztérium váD- dorzászlaját és a 40 ezer forint pénzjutalmat Matolcsi János elv- társ, az országos begyűjtési opera, tív bizottság tagja adta át. Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára felszólalásában kö­szönetét fejezte ki a gépállomások dolgozóinak, termelőszövetkezeti tagoknak, az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak és a tanácsok dolgo­zóinak, akik az ellenség minden mesterkedése ellenére, fáradtságot nem ismerve dolgoztak az idei ga­bonabegyüjtési versenyben. A ván- dorzászió átvételekor Bodogán Já­nos elvtárs, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke Ígé­retet tett a megye dolgozó pa­rasztjainak nevében: „a gabona- begyűjtés eredményéhez hasontóan — a dolgozó tömegekre támasz­kodva — a kapásnövények begyűj­tési tervét, valamint az őszi mező- gazdasági munkálatok tervét is győzelemre visszük”. Az ünnepi ülésen számos ter­melőszövetkezeti küldött és egyéni­leg dolgosé paraszt szólalt fel. Székely György, az országos be­gyűjtési versenyben 11. helyezést elért kállőseonjéni TJj Élet tszcs, elnöke arról beszélt, hogy az elért eredmény a termelőcsoport tagjai jő munkájának gyümölcse. Az el­múlt őeszel az ősziek vetését ők a minisztertanács határozatában meg­állapított határidő előtt 10 nappal befejezték. Július 21-re már telje­sítették gabonabeadásukat, meg­kapták a szabadpiacot. Munkaegy­ségenként 5.2 kilogramm kenyér- gabonát osztottak.A csoport tagjai­nak az eddigi kedvezmények mun. kaegységenként több mint 4 forin­tot jelentenek. A mostani árleszál­lítás pedig minden eddigi megje­lent határozatnál nagyobb lendü­letet adott a termelőcsoportban a l munkához. Nem is foglalkozik egyetlen tag sem, még csak a gon. dolatával sem annak, hogy kilép­jen a csoportból. A jó eredmények láttán több egyénileg dolgozó pa­raszt érdeklődik a szövetkezeti gaz­dálkodás iránt. Székely György elvtárs beszá­molt arról, hogy az ősziárpájuk 50 százalékát már elvetették és a cső. port tagjai vállalják, hogy az idén 10 nappal a határidő előtt befeje­zik az ősziek vetését! Katona Mi­hály vencsellői egyénileg dolgozó paraszt elmondta, hogy vasárnap kétszeres öröm érte: az egyik az árleszállítás, a másik pedig a ju­talmazás, amiben mint élenjáró dolgozó paraszt részesült. Elmond­ta, hogy most az őszön még koráb­ban vet, hogy mrég több terményt tudjon szabadpiacra vinni! Hasonló ünnepségek voltak Nyír­bátorban, az országos versenyben kilencedik járás székhelyén, vala­mint Székely élenjáró termelőszö­vetkezeti községben, amely 14.000 forint jutalmat kapott. Gyorsan íöldbeteszi az őszi kalászosokat I. Tóth István bnktnlórántházi középparaszt I. Tóth István 11 hol­das középparaszt Bakta- lórántházán .'akik. Jó gazdának ismerik a fa­luban, mert földjét min­dig gondosan és oda­adással műveli. Előre­látó, számi tgató ember, tervei megvalósulását azonban sok nehézség gátolta. A kormánypro- gramm után már re­ményteljesebben néz a jövőbe. Látja, hogy amit ez a Programm meg­ígért, az mind megvaló­sult. Kap már műtrá­gyát ezentúl ő is. Még magasabbra emelheti földjén a terméshoza­mot, építhet silót és egyéb kedvezményeket is igénybevehet. Mind nagyobbak azok a támo­gatások, amelyeket az államtól kap. A kapások beadásának 10 százalé­kos csökkentésével több? mint kétmázsa burgonya és kukorica marad a házánál. Szóval érdemes többet és jobbat ter­melni, a földön. Csak így élhet jobban I. Tóth Ist­ván családja is. Vezetékes rádió van a házánál és munka után rendszeresen hallgatja. Szombaton este nagy öröm érte rádióhallgatás közben. Akkor, amikor a bemondó az árleszállí­tásról szóló határozatot olvasta fel. Utána így beszélt: — „Számolgattam, hogy építkezni fogok és kibő­vítem kis családi fész­kem. Erre nem jutott eddigi jövedelmemből, meg kellett volna várni, amíg mindent betakarí­tok a földről. A legjob­ban annak örültem meg, hogy a tégla, a cserép is jóval olcsóbb lett. Nem kell várni az őszi beta­karításig, mert csökken­tett áron ezer darab tég­lánál közel 150 forintot takarítok meg. A cse­répnél szintén ennyit. Több jut most már ruhá­ra is a családnak. Edény­árut is szerettek volna vásárolni nemrégiben, de nem kaptak a helyi boltokban. Most mar ezt is meg tudják ven­ni. Van ott tejeskupa, zsírosbödön, minden, ami csak a háztartáshoz szükséges. Jószabású készöltönyök mellett bő választékban lehet ven­ni bakancsot, cipőt, mert annak is 70—80 forinttal ment le az ára. — „Nekünk is támo­gatni kell az államot, — vonja le mindebből a tanulságot, — mert csak úgy tud bennünket segí­teni. Ezért kezdem meg azonnal az őszi kalászo­sok vetését. Több lesz az államnak, több marad nekünk is! Több, mint 2000 forinttal lett gazdagabb a% árleszállítás nyomán Juhász Jáuos nagyhal lói szövetkezeti paraszt Juhász János a díványon heverészett, kezében egy Szabad Néppel. Az árleszállításról szóló hatá­rozatot böngészte. Juhdszné a tűzhely körül for­golódott, az ebédet készítette. Laci, a legidősebb fiú es a 20 éves Péter kis hó gu le iskoláik önyvcibcn lapozgattak. A lányok sétálni■, meg a moziba ké­szülődtek. Juhász János nézte, nézte a sok számot az újságban, aztán váratlanul megszólalt: — Jókor jött ez az árleszállítás... Juhászáé szemét dörzsölgette. A tűzhelyről kiáramló füst könnyeket csalt a szemébe. — Meglátjátok, egyszer szétverem. Elég volt ebből a sok füstből, küszködésből. Juhászné egy szép rózsás tűzhelyre gondolt. Olyanra, aminek az árát 1166 forintról 8őö forint, ra csökkentették. — Nem jut arra, fontosabb dógokra kell a pénzt. ifi az a 5-6 ezer forint. Rádiót is akarnak venni, villanyt bevezetni, meg ruhát a családnak — szólt közbe a Laci fia. — Nem tudod te mit beszélsz, Laci fiam. — kezdte pirongatni fiát Juhász bácsi. — Először is nem öt, vagy hat, hanem vagy 12 ezer forintot Icapunk még. Mert 11 forint Ifi fillér jut majd körülbelül egy munkaegységre. Számold csak ki, eddig több mint VfiO munkaegységünk van. — .ffej, fiam! Elfelejtetted te már, milyen ke. serves napokat éltünk valamikort — korholta Juhász néni a fiát. — Még kenyérből sem ettél eleget — szólt közbe Juhász bácsi,. —- Nem bizony fiam — folytatta az asszony. — A te bátyád összegyúrta a korpát egy kis víi- zel, megpirította itt a konyhán és azzal ment ka- pút ni. Emlékezz csak vissza, a front előtt 2 szem. lyévcl ment az egész család Frizsmánnak kapálni. — Hát amikor egy füzér pereccel két nap ka­páltunk? Erre sem emlékszel — kérdezte az apja. közbe Péter. — Meg egy kis üres levest ettünk Laci nem válaszolt. — Pedig már arra én is emlékszem■! — szólt délben. Újra az. apa vette át a szót. — Most kerékpáron mehetsz még kapálni is, ősszel pedig veszünk ruhát, nagykabátot. Akkor megvertek a csendőrök, mert lelőttem egy nyulat. Most meg itt nemsokára megkapja Miklós a jegy. vervásártdsi engedélyt. 50 mázsa kenyérgabona a kamrában! — Persze, lehetne még több is, ha korán ve­tettük volna a búzát! — toldja meg gondolkodva Juhász bácsi. ö sokszor mondta: mindig jobb korán vetni, mint későn. Tavaly megkésett a nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezet egy tábla búzavetéssel. Decemberben a sárba kellett elvetni a búzát. Csak három mázsát adott holdankint, holott a korán, október elején vetett búza 10 mázsát fizetett. Ma­guk kárán tanultak a Vörös Zászló termelőszövet­kezet tagjai. Most korán vetnek! A földben van már 10 hold Osziárpa, 8 hald búza és vetik a rozsot, a többi búzát Mégpedig kereszisorosan, mert tavaly is jobban fizetett a keresztsoros vetés. Az idén eddig 4 kiló kenyérgabonát osztottak munkaegységenként. Az is igaz, hogy még egyszer osztanak kenyérgabonát, de jövőre még ennél is többet akarnak osztani egy.egy munkaegységre. — De térjünk vissza a tűzhelyvételre. Azt mondtad fiam, hogy arra nem int. Számolgatni kezdtek, mit is akarnak venni és mennyivel kerül kevesebbe cgy-egy darab ruha. Végül is megunták a sok számolgatást. — Nem kell itt számolgatni, fiam semmit — emelte fel a fejét Juhász bácsi.. — Kapunk körül­belül 12 ezer forint készpénzt. Ezt. úgyis elvásárol­juk, (a felesleges kenyérgabona nem került szóba, mivel vagy 20 mázsát tavasszal akarnak értékesí­teni). — Ha 20 százalékos árcsökkenést számolunk, akkor több, mint 2 ezer forinttal lettünk gazda­gabbak. Jut abból, feleségem, szép rózsás tűzhelyre, Miklósnak vadászpuskára, még rádióra is kiteli:: belőle. De ha megvesszük a rádiót, az lesz az első, hogy anyátokat jól megtáncoltatom az első csárdás- nótára! Kolozsi Dezső. Foutos» intézkedések az árleszállítá&i határozat végrehajtásával kapcsolatban A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Miniszterta­nács határozata nyomán az Orszá­gos Tervhivatal elnöke utasítást adott, hogy mindazokért a fo­gyasztási cikkekért és szolgálta­tásokért, amelyeket a bel- és kül­kereskedelmi miniszter által egy­idejűleg kiadott „Leszállított árak jegyzéke’’ felsorol, a jegyzékben foglalt új árakat fel kell számolni. .Szeptem­ber 6-tól a „Leszállított árak jegy- zéke”_lben foglalt cikkekért és szolgáltatásokért csak a leszállí­tott árakat szabad felszámítani. A „Leszállított árak jegyzéke” a következő négy füzetben jeLenlk meg: élelmezési cikkek, ruházati cikkek, vegyes iparcikkek, javítá­sok és szolgáltatások. A „Leszállított árak jegyzéke '-lL- Budapesten a nyomtatványellátó vállalatnál, vidéken a nyomtatvány árusítására kijelölt kiskereske­delmi szaküzletekben lehet meg­venni, A termelők és a nagykereskedel­mi vállalatok ugyancsak leszállított áron kötelesek szállítani azokat a cikkeket, amelyeknek árát a „Le­szállított árak jegyzéike'’.i tartal­mazzák. A könnyűipari miniszter rendeiele a cipőjavítási díjakrei Ugyancsak az árleszállítással kap­csolatban kiadott párt- és kor­mányhatározat nyomán a könnyű­ipari miniszter rendeletét adott ki a cipőjavítási díjakról. A rendelet hatálya a cipőjavítással foglalkozó állami vállalatokra, kisipari szö­vetkezetekre és kisiparosokra ter­jed ki. A miniszter rendeleté szerint va­lamennyi vállalat és kisiparos — jól látható helyen köteles kifüg. geszten! az új díjjegyzéket. Az új díjak szeptember 6-án léptek élet­be, az ezt megelőzően vállalt mun­kákra is az új díjakat kell alkal­mazni. A miniszter az ebből eredő veszteségtérítésről külön utasítás­ban rendelkezik. Hasonlóan rendeletet adott ki a könnyűipari miniszter a mosási, kelmefestési és vegy- tisztítási díjak újabb megállapí­tásáról is: ez a rendelet is kiter­jed az állami vállalatokra, kisipari szövetkezetekre és kisiparosokra. A darabszám szerint átvett fehér­neműk mosási, a férfi-, női és gyermekruházati cikkek, valamint méteráruk festési és vegytlsztítási díját „mosási, vegytlsztítási és kel­mefestési díjjegyzék” tünteti fel. A díjjegyzék szeptember 6-án üzem­kezdetkor lépett életbe és ugyan­csak érvényes az ezt megelőzően vállalt munkákra is. Az Országos Tervhivatal elnöke a bel- és külkereskedelmi minisz­terrel egyetértésben utasítást adott egyes vendéglátóipari árak leszál­lítására, a vendéglátóipari üzletek négy osztályba sorolásába. Ugyan­csak utasítást adott a Budapest területén lakásvilágítás céljára és háztartási nagy készülékek számá­ra szolgáltatott villamosenergia ár­szabásának módosítására. A módo­sított árszabást az érintett kerüle­tekben az 1953. évi szeptember 6, napja után leolvasott, de legko­rábban az 1953. évi augusztus hó 1. napja után szolgáltatott villa- mosenergia elszámolására kell al­kalmazni. Taggyűlés Ben ken Csütörtökön tartottak Benk község pártszervezetének kom­munistái nagyjelentőségű taggyű­lést, amelyen a Központi Vezető­ség június 27—28-i határozatának szellemében feltárták a pártszer­vezet életében meglévő hiányos­ságokat. A vezetőség beszámoló­jának elkészítésében komoly hi­bát követett el. A titkár elvtársnő nem minden vezetőségi tagot hí­vott meg a döntőfontosságú ve­zetőségi ülésre. A pártcsoportok vezetőivel sem tudatták a tag­gyűlés jelentőségét, napirendi pontjait. Azok nem tartottak pártcsoportértekezletet és csak az utolsó pillanatokban mondták meg a tagságnak a taggyűlés ide­jét, napirendi pontjait. A beszámoló a Központi Veze­tőség határozatának ismertetése után a pártszervezet vezetésében meglévő hibákkal foglalkozott. Elsősorban a kollektív vezetés­ben mutatkozó hiányosságokat tárta fel. „Pártszervezetünkben nem érvényesül a kollektív ve­zetés — állapította meg vezető­ségi beszámolójában Molnár elv­társnő. Ezután azt a döntő hiá­nyosságot tárta fel, ami a bírálat és önbírálat terén mutatkozik a pártszervezetben. A vezetőség nem hallgatta meg a tagság bí­rálatát, sőt sok esetben durván válaszoltak a bírálóknak. A felszólalók még alaposabban feltárták a vezetésben meglévő hiányosságokat. Orosz Sándorné elvtársnő felszólalásában elmon­dotta: félt megbírálni a vezető­séget az elkövetett hibákért, mert ha szólt valamit, letorkolták, nem ismerték el igazát. A pártdemo- krácia megsértéséért bírálta a vezetőséget Balogh Tamás elv­társ, aki elmondotta, hogy a ve­zetőség sokszor figyelembe sem vette a párttagság véleményét. 1 Jogosan bírálta Árva Bertalan elvtárs a pártszervezet titkárát, mert őt, mint vezetőségi tagot nem hívta meg a vezetőségi ülé­sekre. Még olyan fontos kérdé­sekben is egyedül döntött, mint a tagjelöltek felvétele. Karakó István elvtárs azért a nemtörő­dömségért bírálta a vezetőséget, amit a tagjelöltekkel szemben tanúsítottak. Felszólalásában el­mondotta, hogy őt 1952-ben vet­ték fel tagjelöltnek, a tagjelölt­igazolványra 8 hónapig kellett1 várni. Ezért a hanyagságért a' járási pártbizottságot jogosan bírálta. Tamás elvtársnő ar­ról beszélt, hogy a pártszer­zet vezetőinek, de magának a: pártszervezet tagjainak sem ki­elégítő a kapcsolata a pártonkí- vüliekkel. 4 hónapja egyetlen' tagjelöltet sem vettek fel. Pedig nem egy olyan becsületes dolgozó van, mint Szécsi Géza, aki min~ dig becsületesen teljesíti az ál­lammal szembeni kötelezettségét. Most is élenjár a szántásban. — Ezideig 2 hold földön végezte el a vetés alá a szántást. Szécsi több esetben kérte már a vezető­séget, hogy szeretne tagjelölt len­ni és foglalkozzanak felvételi ké­relmével. Érdemleges választ azonban még nem kapott. Hiba, hogy a beszámoló nem foglalko­zott egyetlen szóban »sem a tömeg- --.zervezetek munkájával, a politi­kai felvilágosító munka jelentő­ségével, valamint az ideológiai képzés fontosságával sem. A beszámoló másik súlyos fo­gyatékossága volt, hogy nem moz­gósította a pártszervezet tagjait az őszi munkákra, a szántás-ve­tési munkák meggyorsítására. —< Beszélt ugyan Molnár elvtársnő arról, hogy a község csak úgy tud élenjárni a beszolgáltatásban és a szántás-vetés munkáiban, ha a kommunisták mutatnak példát a pártonkívülieknek. Arra azon­ban nem hozott határozatot a taggyűlés, hogy mit tesznek an­nak érdekében, hogy meggyorsít­sák a szántás-vetést. JijJ kJÁjj-jL A íj-L-.lt O, '

Next

/
Thumbnails
Contents