Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-06 / 209. szám

A mai számban „Meggyorsítjuk az őszi szántást!“ — Ezzel válaszolnak a nyírbog- dányi Dózsa tszcs, tagjai az árleszállításra (2. old) Válaszok időszerű nemzetközi kérdésekre (3. old.) A tiszalöki járás híradója (5. o.) Sürgősen távolítsák el az ellen­séget a demecserí Remény tsz.-ből! (6. old.) A nagykállói járás vezet az őszi munkák versenyében (7. old.) _________J AT MOP S1ABOLCS-SIATMÁRMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA K. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1953 SZEPTEMBER 6, VASÁRNAP A iflagyai* iépközíái*§aüág’ ?lini§xtei*Éanáeiiának és a Ha^iar llolgoxók Pártja Központi Vezetőségének határozata az árleszállításról A párt politikájának, a dolgozó tömegek alkotó munkájának diadala Az árleszálll- Kiskereskadelmi tás mértéke árak százalékban császárzsemlyc, fonott kis- mákos 20 briós 13 perec 25 zsemlyemorzsa 20 2 tojásos tészta 10-—15 vitaminos, egytojásos tészta 24—30 tészta, fehéráru 5—10 CUKOR- ÉS ÉDESIPARI TERMÉKEK kristálycukor, régi ár kg. 11.20, új ár kg. 10.60 Ft. 5 kocka- és porcukor, régi ár kg. 12.60, új ár kg. 11.40 Ft. 10 mokka kockacukor, régi ár kg. 13.20, új ár kg. 12.60 Ft. 5 savanyú, töltött és töltet­len cukorka 14—16 tejdrops 14 505-ös savanyúcukor- tekercs 15 kis „Tibi“ csokoládé 14 különleges csokoládé 10 praliné drazsé 10 „Troli“ nougát-szelet 20 „Bástya“ nougát-szelet 20 szaloncukor 15 vegyes drazsé 20 nougát áruféleségek 10—20 „Pityu“ nougát-szelet 25 háztartási keksz 20 minőségi keksz 20 piskóta 26 töltött ostya 20 töltetlen ostya 19 konzum-nápolyi 20 karamella cukorka 11—20 Nyilvánosságra került a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak és a Magyar Dolgozók Jártja Központi Vezetőségének határozata az árleszállításról. Ez az árleszállí­tás több, mint tízezer élelmi- és iparcikkre terjed ki, és a lakos­ságnak, egy érre számítva, mint­egy 1500 millió forint összegű tiszta megtakarítást jelent. Mint a határozat hangsúlyozza : „A mos­tani árleszállítás a legjelentősebb, amelyet eddig Magyarországon megvalósítottak.'’ Erre az intézke­désre csak a népi demokratikus hazában kerülhetett sor, ott, ahol a párt és a kormány közös célki­tűzése, hogy az emberek jobban éljenek, eredményesebb munkát végezzenek, minél teljesebben ki­vegyék részüket az élet örömeiből. Ott, ahol a dolgozó tömegek al­kotó munkája a legszélesebb mére­tekben kibontakozhat és ahol ez az alkotó múnka a dolgozó nép javát szolgálja. Büszke örömmel fogadja egész dolgozó népünk ezt a határozatot, mert kívánságai, megvalósulását látja benne. A szabad munka öröme párosul az egyre növekvő jólét örömeivel. Nézzük a párt és kormány nagy­szerű határozatának beszédes szá­mait! Olcsóbb lett a kenyér, a cukor, számos élelmiszer és Ital­áru. A lódén szövetkabát 15—22 százalékkal, a gyapjú ternókendő 36 százalékkal a takarók 70 szá­zalékkal lettek olcsóbbak és nagy­mértékben csökkentették a konfek­cionált áruk cipő-, bőr- és szőrme, áruk árait. Nagy megtakarítást jelent a vegyicikkek, szappanok árainak csökkenése, a vas- és mű­szaki cikkek, üvegáruk olcsóbbodá. sa. A konyhabútorok 10 százalék­kal lettek olcsóbbak és jelentősen csökkentek az építőanyagok árai. Egyetlen példa is megvilágítja az árleszállítás nagy jelentőségét: egy négytagú család egyhónapi kenyérfogyasztásánál megtakarí­tott összeg fedezi a család több, mint félhavi cukorszükségletének árát. Erre a nagyarányú árcsökken­tésre a pusztító, hazánkat romok- £>.. döntő második világháború ú.áiii nyolcadik évben került sor. önkéntelenül is eszünkbe jut, hogy a Horthy-Magyarorsaágon ehhez hasonlóról még az első világ­háború után tíz-húsz évvel sem le­heléit beszélni. A Nyírvidék Sza­bolcsi Hírlap 1938 március 251 száma az ínségadóról cikkezik, $ többek között megállapítja: „Az éhezők és nélkülözők ínséges tö­mege teszi borússá a magyar eget... Mit jelent ma az ínség- akció? Azt, hogy a családokban, ahol nem keresnek a férfiak vagy a nők kenyeret, mert nincs munka, havonként legalább néhány napot dolgozzanak és a betevő falatot megkereshessék. Ha nem folyik be az ínségadó, elmarad ez a kis munkaalkalom Is.” Ezek a hírek nagyon hasonlato­sak azokhoz a jelentésekhez, ame­lyek ma a kapitalista világból ér­keznek hozzánk. Egy egyszerű amerikai nő felháborodással írta a „Worker” clmü újságban: „A munkában töltött életemben soha nem tudtam eltartani magamat és gyermeket. Nyomorúságos munka­bérem még a fele sincs a létmini­mumnak. Még erre is adókat vet­nek ki?” — Jugoszláviában még a hivatalos statisztikai adatok sze­rint is 22 százalékkal csökkent a Lakosság iparcikkfogyasztása 1952- ben 1949-hez képest, noha 1949-ben is messze alatta maradt a tényle­ges szükségletnek. Jugoszlávia, amely agrárország, most termény­behozatalra szorul. Japánban ta­valy ősz óta 50 százalékkal emel­kedett a lakbér, 30 százalékkal a postai szállítási díj, 10 százalékkal a rizs fogyasztási ára. így sorolhatnánk végig a tőkés országokban uralkodó szomorú állapotokat jellemző számadatokat. Imperialista országban, ahol min­dent a legmagasabb profit utáni hajsza irányít, ahol az eszeveszett fegyverkezési verseny terhe sújtja a tömegeket — ott nem is képzel­hető el másként. Kizárólag olyan országban ke­rülhet sor árleszállításra, ahol a hatalom a munkásosztály, a dol­gozó nép kezében van, ahol az egyszerű emberek millióinak építő, alkotó munkáját a kommunista párt vezérli, melynek legfőbb cél­kitűzése a dolgozó tömegek állan­dóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségleteinek maximális ki­elégítése. A Szovjetunióbau már két évvel a háború befejezése után megszűnt a jegy rendszer és az azóta eltelt időben hatszor szállították le az élelmiszerek és közszükségleti cik­kek kiskereskedelmi árait. A Szov­jetunióban jelenleg kétszerié ala­csonyabb az élelmiszer és iparcik­kek ára, mint 1947 végén, egyre nagyobb jólétben harcolhatnak a szovjet emberek a bőség megte. Következetesen megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja Közpon­ti Vezetőségének ezév június havi határozatát a lakosság életszínvo­nalának emeléséről és a Magyar Népköztársaság kormányának e határozaton alapuló programm- ját, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Magyar Dol­gozók Pártjának Központi Veze­tősége széleskörű árleszállítás végrehajtását határozta el a fo­gyasztási cikkek és a szolgáltatá­sok területén. Az árleszállítás több, mint tízezer élelmi- és ipar­cikkre terjed ki, s a lakosságnak, egy évre számítva, mintegy ezer­ötszázmillió forint összegű megta­karítást jelent. A mostani árleszállítás a legje­lentősebb, amelyet eddig Magyar- országon megvalósítottak. Az ár- leszállítás 1953 szeptember 6-án lép életbe. A legfontosabb árucikkek és szolgáltatások, melyeknek ára le­szállításra kerül, a következők: Élelmiszerek KENYÉR, PÉKSÜTEMÉNY ÉS SZÁRAZTÉSZTA: „ Az árleuáltf- Kiskereskedelmi tás mértéke árak százalékban fehérkenyér, régi ár kg. 3.40, új ár kg. 3 Ft. 12 félfehér kenyér, régi ár kg. 2.80, új ár kg. 2.40 Ft. 14 zsemlye, kifli, régi ár db. 50 fill., új ár db. 40 fill. 20 fehér cipó 11 rozscipó 11 zsemlyecipó 20 büfékenyér 21 remtéséér.t, a kommunizmus fel­építéséért. Harcuk során messzemenő támo­gatást nyújtanak a baráti népi demokratikus országoknak, ha­zánknak is. Ez a segítség, támoga­tás egyik legfőbb biztosítéka an­nak, hogy mi is rátérhetünk a fo­kozatos árleszállítások útjára. Az elmúlt esztendőben nehéz aszály sújtotta hazánkat, amely kapitalista viszonyok között mér­hetetlen katasztrófához, valóságos nemzeti szerencsétlenséghez veze­tett volna, az Idén pedig már rá­térhettünk a fokozatos árcsökken­tés útjára. Ez nemcsak népi demo­kratikus rendszerünk erejének, szilárdságának, népünk hatalmas alkotóerejének bizonyítéka, ha­nem annak is, hogy pártunk és kormányunk a nép érdekeit tartja szem előtt. Mostani intézkedésével is a dolgozók jogos kívánságait, követeléseit elégítette ki. Pártunk idejében felismerte azokat a hibá­kat, amelyeket a szocializmus épí­tése közben elkövettünk, s énnek megfelelően kormányunk új pro- grammot dolgozott ki. A programul előterében a dolgozó ember áll a maga szükségleteivel. Két hónap­pal ezelőtt került nyilvánosságra ez az új programúi. Azóta számos határozat rendelet tanúskodott arról, hogy a programm szavai sorra valóraválnak. Valóraválnak, mert pártunk és Kormányunk cél­kitűzései hatalmas visszhangot vál­tottak ki dolgozó népünkből. Me­gyénk üzemeinek munkásai és mű­szaki értelmisége új lendülettel harcolnak a terv teljesítéséért. A falvak dolgozó parasztjai, termelő- szövetkezeteink öntudatos tagjai, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói számos bizonyítékát mu­tatták pártunk és kormányunk iránti szere.tetüknek, bizalmuknak. Az aratási-cséplgsi csata erőfeszí­tései után az állam iránti kötele­zettség teljesítésében is bebizonyí­totta megyénk dolgozó parasztsága népi demokráciánk iránti hűségét. Második lett megyénk az országos begyűjtési versenyben. Vártunk és kormányunk elismerését, köszöne­tét fejezik ki a mai megyei ünnep­ségek, a begyűjtési minisztérium vándorzászlajának átadása. Dolgozó népünk a munka ter­melékenységének állandó emelé­sével válaszolt a párt és a kor­mány gondoskodására. Az alkotó kezdeményezések, a legújabb agro- és zootechnikai eljárások bevezetése révén szüntelenül csökken a termékek önköltsége. Megértették dolgozóink, hogy ez teszi lehetővé a fogyasztói árak rendszeres leszállítását. Megértették, hogy ha minél job­ban, termelékenyebben, szorgal­masabban és takarékosabban dol­gozunk, annál gyorsabban és biz­tosabban emelkedik egész né­pünk jóléte, életszínvonala. A nyírbogdányi Dózsa termelő­szövetkezeti csoport tagjai, mi­után hírül vették a párt és a kormány nagyszerű, új intézke­dését az árak leszállításról, kije­lentették: „Meggyorsítjuk az őszi szántást, vetést!“ Ifjú Lisóczki József, a Petőfi növénytermesztő brigád nevében fogadalmat tett, hogy az előirányzott nyolc hold helyett hétfőn már 10 holdat vet el! Kövesse ezt a példát megyénk minden egyes dolgozója. Változ­tassuk örömünket új, még na­gyobb örömök forrásává. Lángol­jon még magasabbra az alkotó, jólétet növelő munkaverseny lángja és harcoljon minden üzem, minden munkás a harmadik negyedévi terv maradéktalan tel­jesítéséért. A falu népének örö­me, lelkesedése gyorsítsa meg a földeken a munkát. A szántás, vetés gyors elvégzésével, a leg­újabb módszerek széleskörű al­kalmazásával küzdjön minden egyes dolgozó paraszt a maga­sabb terméshozamért. Válaszoljon a falu népe a, beadási kötelezett­ségek pontos teljesítésével. Foko­zott munkával haladjunk tovább előre a jólét és felemelkedés út­ján! *Világ, ppoletátfai epyejülietek! Ai árlftsrálli Kískerftsk&tfolmi tás mérték» árak százalékban KONZERVEK: külföldi halkonzervek 30--33 belföldi halkonzervek 20 gyümölcskonzervek 14—13 vegyesíz 9 darabos gyümölcsíz (dzsem) 15 főzelékkonzerv 20 paradicsomsűrítmény lu—20 ecetes uborka és vegyes darabos savanyúság át­lagosan 25 mélyhűtött gyümölcsök átlagosan 15 mélyhűtött főze1 ékek át­lagosan 20 ITAL ARUK: kinizsi sör 18 extra maláta sör 15 délibáb sör 1 o vegyes gyümölcsszörp 15 likőrök 14 különleges likőrök 15 belföldi gyógyvizek 18—20 külföldi gyógy vizek 18—20 RUHÁZATI CIKKEK: MÉTERÁRUK: lódén kabátszövet 10—25 mintás Tweed kabátszövet 10—25 kártolt női ruhaszövetek. 20 —35 takarók 40—7 0 gyapjúszőnyegek átlagosan 20 gyapjú ternó kendő 36 kőper barched 15 freskó 8—26 hullám erei 5—14 flokkon 9—14 ágynemű damaszt 10—13 (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents