Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-05 / 208. szám
NÉPLAP 1953 SZEPTEMBER 5, SZOMBAT rg^Mii^ijiiwiiAiPiPiwmiMiBii I I I tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmM i —p— PARTÉ PITE S __________ A nagyhalászi kendergyár pártszervezetének taggyűlése Nagy esemény és egyben ünnep a kommunisták számara a taggyűlés. A jó taggyűlés új fejezeteket nyit az alapszervezetek életében. Különösen áll ez a mostani taggyűlésekre, amelyek a Központi Vezetőség június 27-i ülésének határozatai alapján mérik fel a pártszervezet eddigi munkáját és harcra szólítják a párttagokat, majd segítségükkel a pártonkívülieket a jólét emelését biztositó kormányprogramm végrehajtására. Éppen ezért különös gonddal Kell előkészíteni a mostani taggyűléseket. A nagyhalászi kenyérgyár pártszervezetének vezetősége a taggyűlés előtt négy nappal összeült, hogy meghatározza a taggyűlés napirendi pontjait és elkészítse a beszámolót. A hibák őszinte feltárása után számos javaslatot tettek a vezetőség tagjai a pártélet megjavítására. A pártvezetőségi ülést pártbizalmi értekezlet követte, melyen ismertették a taggyűlés napirendi pontjait. Nagy helyesléssel fogadták ezt az üzem kommunistái és többen elmondották, hogy az előző taggyűlések sikertelenségének egyik íőoka az előkészítés elhanyagolása, a pártcsoportok munkájának elhalása volt, — ezért nem volt négy hónap óta kellő létszámú, határozatképes taggyűlés. Az üzem kommunistái érezték, hogy a mostani taggyűlés gyökeres javulást hoz az alapszervezet életében. A beszámolót Majercsák Gyula elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára mondotta el. A beszámoló alapos, őszinte önbírálattal tárta fel azokat a hibákat, amelyeket a pártszervezet vezetősége elkövetett eddigi munkája során. „Nem érvényesült alapszervezetünknél a kollektív vezetés — mondotta Majercsák evtárs—, mindent egyedül akartam elvégezni, nem bíztam meg feladatokkal a vezetőség többi tagját, nem hallgattam meg véleményüket, minden kérdésben magam döntöttem.“ E helytelen vezetési módszer súlyos következményeit a beszámoló, majd későbbiekben a hozzászólások is megvilágították. Elfojtották a pártszervezet ben a bírálatot. Kirívó példája ennek Szabó István és Kövér László elvtársak esete, akik fegyelmi büntetést kaptak azért, mert el merték mondani véleményüket, jogos sérelmeiket. Az ilyen és hasonló esetek eltávolították az üzem dolgozóit a vezetőségtől, tág teret adtak az ellenség befolyásának és az üzembe íurakodott ellenség ki is használta ezt. Igen hiányos volt a pártszervezet részéről a termelés ellenőrzése, de nem segítették kielégítően a tömegszervezetek munkáját sem. Különösen elhanyagolták a DISz-szervezet támogatását, illetve megteremtését. Ugyanis az üzemben a DISz- szervezet még a múlt év decemberében feloszlott. Súlyos és kirívó hiba ez azért is, mert az üzem dolgozóinak túlnyomó többsége ifjúmunkás és a múltbeli eredményeik elismeréseképpen a megyei DISz-bizottság múlt év elején ifjúsági üzemmé nyilvánította üzemüket s védnökséget vállalt felette. Megmutatta a beszámoló, hogy a pártszervezetben elhanyagolták a párt erősítését, a pártépítés fontos feladatait. Ezév- ben mindössze két tagjelöltet vettek fel. A beszámoló komoly hibája volt, hogy csupán feltárta a pártépítésben elkövetett hibákat, és nem elég mélyen mutatta meg, hogy a pártépítés elhanyagolása hogyan hatott ki a termelésre, a kommunisták aktivitására. A nagyhalászi kendergyárban a termelés igen hullámzó és hóvégi, negyedévvégi hajrákkal hozzák be a lemaradást. A kormányprogramm megjelenése, a pénzbírság eltörlése után meglazult a munkafegyelem is. A kommunisták sok esetben nem mutatnak példát a termelésben, nem végeznek pártmunkát. A párt- szervezetben eltompult az éberség, nem vették észre az ellenség tevékenységét az üzemben, s hosszú ideig nem vették azt sem észre, hogy a párt soraiban is ellenség bújt meg. így hatott ki a gazdasági életre, a pártszervezet tevékenységére a pártépités elhanyagolása. A beszámoló másik nagy fogyatékossága, hogy nem foglalkozott a politikai felvilágosító munkával, a tömegekkel való kapcsolat megerősítésével. A kendergyár pártszervezete — s ez a pártépítés kérdéseinek elhanyagolásából következik — nem folytatott megfelelő politikai felvilágosító munkát, nem törődött a dolgozók problémáival, megsértette a pártdemokráciát, ezért meglazult a kapcsolat a dolgozókkal. A beszámolónak meg kellett volna határozni, hogy ezen a téren mi a tennivaló. Mindenek előtt meg kell javítani a politikai fel- világosító munkát, ismét életre kell kelteni a választás után szétszéledt népneyelőgárdát. Meg kell bízni népnevelőmunkával becsületes pártonkívüli dolgozókat is. A pártszervezetnek megfelelő érveket kell adni a népnevelőknek. Meg kell magyarázni, hogy mit jelent egy-egy új kormány- határozat az üzem dolgozói számára és azt, hogy a kormányprogramm megvalósítása áldozatkész munkát követel, minden dolgozótól. Mutassanak rá, hogy az ellenség, amikor a pénzbüntetés eltörlése után a munkafegyelem ellen beszélt, lényegében azt akarta, hogy ne valósuljon meg a kormányprogramm, hogy a kendergyár dolgozóinak ne legyen jobb léte. A pártszervezetnek a tömegkapcsolat megjavítása érdekében meg kell szüntetni azt a felelőtlen magatartást, melyet a dolgozók problémáival, jogos sérelmeivel szemben elkövetett. A dolgozók például jogosan kifogásolják az üzemben terjengő hatalmas port, mely az egészségüket veszélyezteti. A pártszervezetnek szorgalmaznia kell a porszívóberendezés felszerelését. A Hozzászólásokat az alapos bírálat és önbírálat jellemezte. Nagyidai Béla elvtárs elmondotta: az ifjúság nevelésének elhanyagolásáért elsősorban az üzem kommunistái felelősek. De nem terheli kisebb felelősség a járási DISz-bizottságot sem. Különösen nem Hajnal Gusztáv elvtársat, a járási DISz-bizottság titkárát, aki mint a járási párt- bizottság tagja, a nagyhalászi kendergyár pártszervezetének patronálásával van megbízva. Ennek ellenére Hajnal elvtárs csak akkor megy az üzem területére, ha valamelyik beszámolójához anyagot gyűjt. Sárközi István elvtárs bírálta a pártszervezetet, mert kevés segítséget ad a műszaki vezetőknek, s nem ellenőrzi' munkájukat. A pénzbírság eltörlése óta lazulás tapasztalható a munkafegyelem terén. Adjon segítséget a pártszervezet a műszakiaknak a munkafegyelem megszilárdításában. E téren is mutassanak példát a kommunisták. A termelés pártellenőrzésének hiányosságára mutatott rá hozzászólásában Simon Mihály elvtárs, elmondotta, hogy a pártszervezetnek sokkal többet kell foglalkoznia a dolgozók problémáival. Ne tűrje a pártszervezet, hogy a munkásszállásokat, — melynek lakóitól tatarozás! díjat szednek — továbbra se javítsák. „Ha egy egér végigszalad a padláson, annyi por hullik a szobába, hogy minőén poros lesz tőle“ — mondotta Simon elvtárs, Sok jó bírálat és javaslat hangzott el a taggyűlésen, mellyel kiegészítették az előterjesztett határozati javaslatot. A taggyűlésen hozott határozat kimondja, hogy a pártszervezet fordítson gondot a dolgozók napi problémáinak elintézésére. Intézkedik a kollektív vezetés biztosításáról, az üzemi agitációról és a DISz-szervezet életrehívásáról. Kimondja: a pártszervezet minden egyes tagjának kötelessége fokozni az éberséget, hogy az üzemben megbúvó ellenséget le tudja leplezni és aljas hírveréseit vissza tudja verni. A taggyűlés második napi. rendi pontja, a párt megtisztítása a nem odavaló elemektől. Májer- esák Gyula elvtárs felolvas!a a pártvezetőség javaslatát Geszván Gyula pártból való kizárására. Gesz. ván Gyula, a Horthy-fasiszta gyárosok hü kiszolgálója volt, mint gyárvezető. Saját autója, hat, nyolc tehene, 18—20 hízója, parádésko. csija, hintója volt. A komád! kendergyárban volt gyárvezető. A dolgozók fizetésemelés! kérésére nád- vesszővel válaszolt. Takács Istvánt például elcsapta a munkából, mert jogos munkabérét követelte. Geszván 1953 márciusában került a nagyihalászi kendergyárba, mint fő. mérnök és kezdettől a dolgozók megfélemlítésén mesterkedik, kiöli a dolgozók munkakedvét és súlyos károkat okoz a népgazdaságnak. Csak egy példát: mintegy SO—100 mázsa rostlent kóróból, melyből rázott rostlenkócot lehetett volna készíteni, párnakócot készíttetett. Ezzel a tettével mintegy 10 e»er forinttal károsította meg népgazdaságunkat. Geszván különösen a párttagokat üldözte. Egyszerre hat párttagtól akart megszabadulni azzal az indokkal, hogy a munkavezetők már régen egybelyen dolgoznak és le kell őket cserélni. Az el- távolftandó hat párttag között három pártvezetőségi tag volt. Hogy ez a tette nem sikerűit, azt csak a párt vezetőségi tagok határozott fellépése akadályozta meg. „Geszván múltja, magaviseleté s tettei uew egyeztethetők össze a párttag megtisztelő címével” — mondotta többek között Májercsák elvtárs. A hozzászólók felháborodva sorolták Geszván cselekedeteit. Semmibe sem vette a fizikai dolgozókat. Iguéezi András például elmondotta, hogy egyik alkalommal Geszvántól egy embert kért segítségül, hogy munkáját jobban meg tudja szervezni, többet tudjon termelni. Geszván mintha nem is hallotta volna ne. vetve játszadozott egy ötforintos sál, majd minden szó nélkül, fütyülve továbbhaladt. A hozzászólások után a taggyűlés egyember- ként szavazta meg Geszván Gyula kizárását. A pártvezetőség előterjesztésére ugyancsak egyhangúlag kizárta a taggyűlés l’ető Lászlói pártellenes tevékenysége miatt, el lenséges ideológia terjesztéséért. A nagyhalász! kendergyár part szervezete erősödött azzal, bőgj megtisztította sorait a nem odavaló elemektől. A pártszervezet vezetőségének és tagjainak legfőbb feladatuk most, hogy teljes erejükkel harcoljanak a taggyűlés határozatainak maradéktalan végrehajtásáért, a harmadik negyedévi terv sikeres befejezéséért. A tiszalöki | TÍzierSmű élenjáró épíifíi Zorkóczi József elvtárs a ti- szalöki vízierőműépítkezésen dolgozik. Villanyszerelő-csoportjával együtt az erőmű élenjáró építői. Az építők-műszakjáhan teljesítették 1954 évi első féléves tervüket. II kislélai Rákóczi tsz=ben 200 hold őszi kalászost vetnek keresztsorosan A kislétai Rákóczi termelőszövetkezetben az elmúlt évben a keresztsorosan vetett ősziárpa 3 mázsával hozott magasabb termést, mint a sorosan vetett. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy az idén 100 hold búzát és 100 hold rozsot is keresztsorosan vet, A szövetkezet tagjai az ősziárpa és a búza vetőmagot már mind kitisztították, a rozsvetőmagnak 50 százalékát tisztították ki. Már 24 hold ősziárpát vetettek el a szövetkezetben. Elvetettek még 20 hold takarmánykeveréket és 8 hold rozsot. Vetőszán-j fást eddig 110 holdon végeztek.! Az istállótrágyát mind kihordtákj szarvasokba. Amikor lelakarita- nak egy területet, azonnal leszórják a trágyát és le is szántják. • . .' A kislétai Rákóczi termelőszövetkezet tagjai a keresztsorosj vetéssel és más új agrotechnikai' eljárás segítségével akarják erő-« síteni szövetkezetüket. A népi alkotások területi háza Irta: J. BELJAKOVA, az ukrajnai Népi Alkotások Központi Házának igazgatója Ukrajnában hatalmas lendülettel fejlődik a népművészet. A klubokban, a kultúrházakban és a kultúrpalotákban, a vállalatok, a kolhozok és a főiskolák vörös sarkaiban a művészetkedvelő dolgozók saját kezdeményezésükre sok 10.000 ének- és zenekart, kultúr- és tánccsoportot hoztak létre, amelyek több mint í millió dolgozót ölelnek fel. A művészeti együttesek versenyei a városokban és a kozák falvakban hagyományos népünnepéllyé váltak. A művészeti együttesek irányító szervei a népi alkotások területi házai. Ezek gondoskodnak arról, hogy megfelelő irodalommal lássák e a különböző művészeti csoportokat és elősegítik azok vezetőinek szakmai továbbképzését. Tanfolyamokat, szemináriumokat és konzultációkat rendeznek a művészeti együttesek vezetői részére, ahol megvitatják a művészet legfontosabb kérdéseit. A népi alkotások házainak különböző szakosztályai összegyűjtik és terjesztik a legkiválóbb művészeti együttesek tapasztalatait. A tapasztalatcsere előmozdítása érdekében számos kiállítást, dal- és táncünnepélyt, hangversenyt rendeznek. Ukrajna számos városában felépítették már a népi alkotások házát. Nézzük meg közelebbről egy ilyen kulturális intézmény tevékenységét. Lvov központjában építették fel a népi alkotások Ivovi területi házát, ahonnan az egész terület művészeti együtteseinek, mintegy 45.000 kultúraktívának munkáját irányítják. Jól felszerelt dolgozószobák, gazdag könyvtár, olvasóterem, kotta- és jelmeztár, előadóterem, stb. várja itt a művészetek különböző ágainak kedvelőit. Módszertani szakértők, könyvtárosok, adminisztrátorok, jelmezkészítők, hangversenyrendezők, stb. dolgoznak itt, akik elősegítik a művészeti együttesek jó munkáját. A módszertani szakértők különleges szakképzettséggel rendelkeznek és a terület legkiválóbb művészeinek irányításával végzik értékes tevékenységüket. A népi alkotások Ívovi területi házának színházügyi szakosztályát például Natalja Georgijevna Ivanova ta- tapasztalt vezető irányítja, aki hivatásos színésznő volt. Ezek a szakértők rendszeresen összeül-: iítják és szétküldik a kerületekbe! az ajánlott műsortervet, a hozzá-] tartozó irodalommal együtt. A: szakértők gyakran kiutaznak a] kerületekbe, hogy a helyszínen isj segítsék és irányítsák a színját-j szócsoportok munkáját. Tavaly a] terület valamennyi kerületében: szemináriumokat szerveztek aj színjátszócsoportok vezetői szá->‘ mára. Ezeken a szemináriumokon! megbeszélték a marxizmus-lenini izmus különböző kérdéseit, a min sorterv helyes összeállításának1 problémáit, továbbá a rendező-1 munka sajátosságait. Ugyanakkor: a Népi Alkotások Területi Háza] számos előadást dolgozott ki*' amelyeknek anyagát megküldte] minden kerületnek. így például előadást tartottak az énekkarok? munkájáról, a tánccsoportokban végzett tanulmányi és népnevelő-:: munkáról, a kezdő művészek: tudnivalóiról, stb. A Népi Alkotások Területi Házában zeneszakosztály is működik, ahol meghallgatják a kezdő: művészek szerzeményeit, szakszerű bírálattal segítik tehetségük1 kibontakozását és a legjobb műveket népszerűsítik. A Népi Alkotások Területi Házának színházában minden szombaton előadásokat és hangversenyeket rendeznek. A terület legkiválóbb kultúrcsoportjai versenyeznek egymással, hogy felléphesselek ezeken az előadásokon^ amelyekre meghívják a gyárak és a kolhozok dolgozóit. Az előadások után ankétot rendeznek,? Lvovban, miként a Szovjetunió többi területi központjában is, a Népi Alkotások Háza a művészeti együttesek igazi központjává vált. A kultúrmunka jó megszervezése, a népi alkotások házainak gyümölcsöző tevékenysége emeli a dolgozó tömegek kulturális és politikai színvonalát, egyre újabb és újabb tehetségek kibontakozását segíti elő. Ezer és ezer fiatal munkás és paraszt került már a művészeti csoportokon keresztül zeneakadémiára, színház- és filmművészeti főiskolára, konzervatóriumokba. Ezer és ezer ifjú tehetség ajkáról száll a dal, a vers és művészetük az új élet szépségeit hirdeti, a szovjet nép kommunista szellemben való nevelésének nagyszerű célját szolgálja.
