Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-04 / 207. szám
1953 SZEPTEMBER 4, PÉNTEK ej! PARTÉPÍTÉS Emlékezés Móricz Zsigmondra Magasszínvonaiú pártvezetőségi üléseket! A megyénk pártszervezeteiben most folyó pártvezetőségi ülések alapos előkészítése és jó lefolyása nagymértékben elősegíti a taggyűlések sikerét, a párttagság aktivizálását, mozgósítását. A járási pártválasztmányok tapasztalatainak felhasználásával őszintén kell feltárni a pártszervezeteknek mindazokat a hibákat, melyeket a párt politikájának végrehajtása során elkövettek. A mostani vezetőségi ülések nagymértékben különböznek az előző időkben hetenként megtartott vezetőségi ülésektől, mert ezeket már a kollektív vezetés szellemének kell áthatnia. A pártvezetőségi üléseken kollektiven készítik el a vezetőség beszámolóját, amelynek tükröznie kell mindazokat a problémákat, melyek a Központi Vezetőség határozata és a kormányprogramul végrehajtása során felvetődtek. A vezetőségi ülések színvonala, vitakészsége dönti el, hogy a taggyűlésen legőszintébben feltárják-e az eddigi munkák fogyatékosságait és milyen segítséget adnak a hibák kijavításához, a feladatok megoldásához. A vezetőségi üléseken kendőzetlenül, minden szépítés nélkül, őszintén mondja el a párttitkár elvtárs az eddigi munkájában lévő fogyatékosságokat, mondja el, magatartásában, cselekedeteiben milyen hibákat követett el, ugyanakkor tárja fel a pártvezetőség többi tagjainak hiányosságait is.S a pártvezetőség többi tagjainak hozzászólása is a hibák nyílt, Őszinte feltárásával, a kijavítás útjának megmutatásával vigye elő- re a pártszervezet munkáját. Hatoljanak mélyre, a pártépítés terén elkövetett hibák gyökeréig, s nur tassák meg: a taggyűlések elhanyagolásával milyen hibákat követtek éh Tárják fel nyíltan és őszintén az elmúlt évi pártoktatásban elkövetett hibákat, mutassanak rá a népnevelőmunka fogyatékosságaira, 'az agltációs munka gyengeségeire. Vesse fel a vezetőségi ülés a szervezőtitkár személyi felelősségét, a tag- és tagjelöltfelvételi munka terén mutatkozó hiányosságokat, s azokat, amelyeket a pártépítés, a tömegszervezetek, elsősorban a DISZ munkájának elhanyagolása terén elkövetett. A vezetőségi ülésen kollektiven készített beszámoló akkor lesz jó, ha őszintén, nyiltan feltárja, milyen hibákat követtek el a párt és a tömegek közötti kapcsolat terén és ugyanakkor utat mutat a beszámoló a hibák kijavítására, mozgósítja a párttagságot az előttünk álló nagy feladatokra: az üzemekben a tervteljesítésre, a a mezőgazdaság területén az őszi munkák gyors és minőségi elvégzésére. A beszámoló akkor lesz jó, ha módszerben is segítséget ad a párttagoknak a további feladatok elvégzéséhez, ha konkrétan megmutatja a Központ i Vezetőség határozata és a kormányprogramm végrehajtásának összefüggését a párt- szérvéZet és minden egyes párttag munkájával. A beszámoló mutassa meg, hogy a kormányprogramm megvalósítása érdekében mit tett az plapszerve- zet tagsága, a párt vezetősége. A beszámoló akkor lesz jó, ha az egyben visszatükrözi a párttagság véleményét. Ezt pedig a pártveze- tőség úgy érheti el, ha meghallgatja a legjobb aktivisták, pártbizalmiak, propagandisták, népnevelők, a pártonkívüli dolgozók véleményét is. A mándoki egységes pártvezetőség ülésére például meghívták a községben lévő pártszervezet titkárán kívül a legjobb pártbizalmiakat és a legjobb aktivistákat is. Ezek ott elmondották véleményüket, hogyan látják a pártvezetőség eddigi munkáját. Ezzel az egységes pártvezetőség még mélyebben tárta fel a hiányosságokat és még nagyobb segítséget tudott adni a községben lévő párt- szervezetek munkájához. A nyírbogát Petőfi tsz. pártvezetősége pártonkívüli dolgozókkal beszélgetett el, akik olyan hiányosságokat tártak fel egyes kommunisták magatartásában, amikről idáig a pártvezetőségnek nem volt tudomása. A nyírgelsel alapszervezetben a vezetőségi ülésen nehezen indult a hibák feltárása, a beszámoló megvitatása. Csak akkor kezdődött ez el, amikor a titkár elvtárs saját hibáit nyíltan, minden kertelés nélkül feltárta. A szervező titkár elvtársnő elmondotta, hogy komoly felelősséget érez, mert ebben az esztendőben a pártszervezet mindössze két tagjelöltet vett fel, ugyanakkor a faluban számos becsületes, népi demokráciánkhoz és pártunkhoz hü dolgozó bizonyítja be: érdemes arra, hogy pártunk soraiba felvegyük. Ezután a pártszervezet elnöke is őszinte nyíltsággal mondotta el, hogy a dolgozókkal való foglalkozás terén nem egy esetben türelmetlenséget tanúsítottak. A beszámoló elkészítése után a vezetőségi ülésen három határozati javaslatot hoztak az agitációs munka megjavítására, a tömegkapcsolat erősítésére és a pártépítés egyéb kérdéseire vonatkozólag. A vezetőség beszámolójának elkészítésénél ügyelni kell arra, nehogy a járási pártválasztmányok beszámolóit mechanikusan lemásolják, vagy nehogy a pártszervek segítségére kimenő aktívák elvegyék a pártszervezetek önállóságát és a pártvezetóség kollektívája helyett ők készítsék el a beszámolót. Az eddigi taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy ott, ahol a vezetőség a kollektív vezetés elvének megfelelően közösen, alapos vita után és javaslatok alapján készítette el a beszámolót a pártszervezet munkájáról — ezeken a taggyűléseken a párttagság aktivitása nagymértékben megnőtt, az őszinte bírálat, önbírálat szelleme bontakozott ki. Ezeken a helyeken a beszámoló a vezetőség munkája mellett bírálta az egyes párttagok munkáját, magatartását és mindazokat a hiányosságokat felvetette, ami a pártszervezet életében megmutatkozott. S a taggyűlések sikerét biztosították úgy is, hogy a taggyűlés előtt pártcso- portértekezleten ismertették a napirendi pontokat, megvitatták a Központi Vezetőség határozatát, a pártszervezet, a pártesoport eddigi munkáját és azt, hogy egyes párttagok hogyan vették ki részüket a pártmunkából. Azonban van olyan tapasztalat is, hogy az elhangzott bírálatokat egyes vezetők igyekeztek visszaverni, vagy magyarázatot keresnek az elkövetett hibákra. így történt ez a MÉH vállalat igazgatójánál is. A vezetőségi ülések felaiata a beszámoló elkészítése mellett az, hogy a taggyűléseket alaposan készítsék elő. így éjrik el, hogy a taggyűléseken a párttagok alaposan megvitathatják a Központi Vezetőség határozatát és annak végrehajtását, feltárják a pártszervezet munkájában elkövetett hibákat és meghatározzák a hibák kijavításának útját. A Központi Vezetőség határozatának megtárgyalása hatalmas mértékben elősegíti a pártépítés munkájának megjavulását, a tömegekkel való kapcsolat megszilárdítását, a termelési tervek teljesítését, az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzését. a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Hegedűs Sándor. Jugoszlávia a parlamenti választások előtt Moszkva. A „Za Szocialiszticsku Jugoszláviju”, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapja írja a közelgő jugoszláv parlamenti választásokkal kapcsolatban: Milyen munkát végzett a jelenlegi Jugoszláv nemzetgyűlés? A jelenlegi nemzetgyűlés szankcionálta a mostani rendszer törvénytelenségeit és keresztülvitte a belgrádi kormány számos reakciós intézkedését. Kézségesen jóváhagyta az utóbbi évek költségvetéseit, amelynek négyötödrészét háborús előkészületekre fordították. Jóváhagyta a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének csökkentését, a munkások bérének leszállítását és az adók felemelését. A nemzet- gyűlés habozás nélkül ratifikálta azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekkel a belgrádi kormány Jugoszláviát az agresszív amerikai tömbhöz láncolta. A nemzetgyűlés népellenes munkájának tetőpontja volt az alkotmányerejü törvény kikiáltása, amellyel végérvényesen felszámolták a jugoszláv népnek a népi felszabadító harc idején kivívott demokratikus vívmányait. A szövetségi nemzetgyűlés továbbá új választójogi törvényt dolgozott ki azzal a céllal, hogy még nép- ellenesebb. reakciősabb összetételű nemzetgyűlést válasszon. A jelenlegi nemzetgyűlés a jugoszláv nép akarata ellen cselekedett. A jugoszláv kormány háborús előkészületeket folytatva, öt év alatt ezerhatszázhatvanhat milliárd dollárt fordított katonai célokra, aminek következtében lényegesen csökkent az árufogyasztás és hanyatlott a lakosság életszínvonala. így például 1949-től 1952-ig felére csökkent a kenyér, a hús, a zsír és más élelmiszerek fogyasztása. Mindezért a jugoszláv kormányon kívül a jelenlegi nemzetgyűlési képviselők is felelősek, akik nemcsak támogatták, hanem tevékenyen meg Is valósították a belgrádi kormány politikáját. Jugoszlávia dolgozói jól tudják, hogy a jelenlegi uralkodó körök hasonló összetételű nemzetgyűlés megválasztására készülnek és ezt a reakciós, antidemokratikus ríj választójogi törvény segítségével akarják elérni. A belgrádi kormány olyan új választójogi törvényjavaslatot dolgozott ki, amely lehetetlenné tenné a nép szabad akaratának érvényrejutását, de lehetővé teszi az uralkodó körök számára a választási eredmények meghamisítását. ► -----------------------------------------———------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------líjabb jugoszláv jegyzék Olaszországhoz (MTI). A londoni rádió jelenti: Jugoszlávia 24 órán belül másodszor is tiltakozott az olasz' kormánynál állítólagos határsértés miatt. A tiltakozó jegyzéket a jugoszláv ügyvivő szerdán adta át olasz külügyminisztériumban Az olasz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a jugoszláv vádakat szóban megcáfolták. Szerdán Belgrádban Bebler külügyi államtitkár az angol és az amerikai nagykövettel tárgyalt. A belgrádi rádió szerda esti jelentése szerint tovább folynak az olasz csapatmozdulatok és a jugoszláv határ közelében az összes stratégiai pontokat olasz katonaság szállta meg. „,Én azt hiszem, minél nagyobb egy íré. annál nagyobb köteles, sége a legfontosabb dolgokban szint vallani és megmondani, mi az igazság!“ Tizenegy esztendeje halt meg Móricz Zsigmond. a, nagy magyar író. De soha olyan élő nem volt még, mint most. Az úri Magyar- ország nem fogadta el, börtönbe vetette, a népi tízezrekhez nem juthatott el — ez csak a felszabadulás után történhetett meg. Ma dolgozó népünk Icegyeiettel, igaz szeretettel emlékezik a nagy iráni. Móricz Zsigmond, népszerűségének magyarázatát Révai elvtárs jellemzésében■ találjuk meg a. legvilágosabban: „! mi harcunkat a szocialista humanizmusért, a valóban emberi, mert valóban kizsákmányolástól mentes társadalomért, erősíti, szélesíti az a felismerés, hogy a régi, embertelen világot nemcsak mi gyűlöljük, hanem azok a nagy kritikai realisták is, mint Eötvös József, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, megrázó erővel leplezték le a régi világ züllöttségét és rothadtságát. A halálos Ítéletet e régi világ fölött mi hajtjuk végre, de Móricz az „Uri-muri"-ban, a „Rokonok’’-ban, a „Kivilágos-ki- virradatig”-ban már kimondta, hogy e világ megérett a pusztulásra". Móricznak az irodalomban való fellépése a „Hétkrajcdr”-ral — 1908-ban óriási jelentőségű. Az akkori magyar irodalom nem veit tudomást a nép keserves helyzetéről, tennivalójáról. Rém volt író, aki képes lett volna a forradalom előkészítésére, sürgetésére. Mikszáth Kálmán ír ugyan az uralkodó osztályról, — de nem gyűlölten meg azt. A néppel azonosulni ezek az írók nem tudtak. ,Egyedül Ady Endre az, aki érzi, hogy jönni kell változásnak, s ez érzésének kifejezést is ad. — Móricz Zsigmondra nagy hatással van Ady barátsága. A két műfaj között azonban kii- lönbség% hogy Ady lírájával nem tudta úgy leleplezni a helyzetet, mint Móricz prózája, a nép igényét fejezi ki az irodalombnál szemben Ady, amikor így ir Móricz Zsigmondihoz: „Életet kívánunk, valószínű nyerset. ,8 amit meg nem adhat rímek ezer hadja. Mi új Ludas Matyink többször visszaadja”. Móricz Zsigmond igyekezett és vissza is adta: műveiben bőven áradt az élet. Móricz Zsigmond megyénk szülötte, Tiszacsécsón 1879-ben született. A magyar irodalom nagy alakja szinte társtalan egész életén keresztül. Átélt egy világháborút, egy csúnya ellenforradalmat, gazdasági válságot, látta a fasizmus előretörését és látta a második világháború kitörését. Móricz Zsigmond nem volt kommunista, nem látott politikailag tisztán, de tudott úgy írni, hogy minden sorával meg tudta gyűlölteim az úri Magyarországot, — meg tudta mutatni a nép szenvedését. S ilyen próza, mint az övé, a magyar irodalomban még nem volt soha. Sokat utazott szerte az országban. Szenvedélyesen érdeklődött a valóság után. meg akarta ismerni az embereket. — Az első világháború idején kiment a frontra. Mikor felismerte, hogy kinek az érdeke a háború, bátran írta meg. Legjelentősebb háborús novellájában, a „Szegény emberek"-ben bemutatja, hogyan illatosítja el a háború az embert, s megmutatja, milyen . úton jut el az egyszerű katona a háború lényegének felismeréséhez. Rém egymás ellen kell harcolniuk a különböző nemzetiségű parasztoknak a fronton, hanem saját uraik ellen. így beszél a főhős, s ez egyben Móricz Zsig- mondnak a véleménye. „Nem a muszka van a máHk parton, hanem a másik parton vannak a gazdagok __ mink vagyunk itt, tudod, ezen az oldalon, a szegény emberek ... akik ezen a partján vannak. azok mind egy testvérek, egymást segítik, kedvelik, cgykézre kell dógozzanak ... aki a. másik parton van: azt mind le kell• lűni /” Móricz arra is rámutatott, hogy mi az oka a parasztság szegénységének, elmaradottságának. A „Rokonok” című regénye egy kisváros polgárainak züllöttségét mutatja, be. Valósággal gogolyi képet fest a két világháború közötti Magyar- országról. Nem „szól ki” a regényből, „csak” megmutat, „csak” le- ir% de az olvasó valósággal forr a. dühtől. Az „Árvácska” egy parasz- tokhoz, kisiparoshoz került lelenc kislánynak a története. Embertelenül bánnak a kis árvával, nem járatják iskolába, kora reggeltől' késő estig dolgoztatják. Tárgyilagos leírása ez a. Horthy Magyar- ország?iak, amely az „Árvácskát” kínzó felnőtteket formálta. Miért tudta így gyűlölni az urakat — és' ezért hű képet adni a fennálló rendszerről? Mert forrón szerette hazáját, népét, szerette családját, amelytől nem szakadt el soha. Együtt érzett a földet követelő parasztokkal, — Túri Danikkal. ,4 földkérdést a 19.es forradalom oldotta meg. Bár nem ismerte fel a! munkásosztály vezető szerepét, tör-í ténelmi, nemzeti hivatását, — s'-í" vén viselte a parasztság sorsát, a! proletárforradalom hívévé szegő-] dőlt. „Valóságos csoda — írja — amit most láttam. Somogybán volJ tam, s az ottani termelőszövetke.-' zetek berendezését néztem meg.. J Rejtett erőknek milliónyi forrású buggyant ki. Mennyivel szebb, bol- dogabb és nyugodtabb lesz az ala-\ kuló új világ a réginél. — A' kommunizmus meg fogja hozni az, individium valódi kivirágzásd?ialc\ nagyszerű kor szarkát. Magyarorszá gon most kezdődik az igazi, boldog emberi élet A forradalom bukása, után üldöz zötté vált. de meg nem tört soha. Csendőrök zaklatták leányfalusi lakásán. Csüggedtség% tétova szó- morűság lett egyidőben úrrá rajta. Ez érteti meg regényének, a „Légy jó mindhaldlig,1mmk és a „Tündér- kert’’-nek lemondó líráját. A „Gyalogolni jó” cimű kis írásában a paraszti élet fontosságának meQi&~ mérését hangsúlyozza, s egyben, egyengeti a falukutató mozgalom kibontakozását. 1931-ben egyik cikke nyomán hónapokig tartó hajsza indult ellene. Gsongrád vármegye gyűlésén egy földbirtokos azt mondotta: „Kutyakorbáccsal kell kiűzni Móricz Zsigmondot a. Parnasszusról is.” Gyűlölte Móricz Zsigmondot az úri Magyarország. Észrevette benne azt az írót, aki látta az úri világ ijesztő rothadtságát. Rém tört meg egy percre sem. Tovább írta regényeit, amelyekben a dolgozó parasztság kisemmizettségét, a szegények életének embertelenségét ábrázolta. A „Boldog embert” ekkor írta, melyben leírja Joó Györgynek é-s esa. Idájának nehéz életét. Ma tisztán, világosan áll elütünk nagy alakja. Szereidtől emlékezünk rá. 191/2 szeptember 1.-én halt meg. Temetésén csupán 50 ember vett részt, nem képviseltette magát ezen a hivatalos irodalmi társaság. Azok voltak a temetésén, akiknek irt. A felszabadulás után tudjuk csak igazán értékelni Móricz Zsigmond írói nagyságát. 0 is harcosa volt a mi mostani szép életünknek, ő is küzdött azért, hogy a magyar parasztnak végre sajátja legyen a. föld cs gazdagon araihasson. Sz. M.
