Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-28 / 228. szám

1953 SZEPTEMBER 28, HÉTFŐ

3

Bodogán János elv társ, megyei tanácselnök beszéde

és élenjáró dolgozóinak

a termelőszövetkezetek, gépállomások vezetőinek

megyei értekezletén

(Folytatás a S. oldalrólJ valamint az őszi kenyérgabona elvetését a termelőszövetkezet teljesen be nem fejezte.

— Meg kell magyarázni, hogy a közgyűlésen a kilépni szándékozó tagok jogosultak tanácskozási joggal résztvenni, szavazati joggal azonban csak azok a termelőszövetkezeti tagok rendelkeznek, akik bennmaradnak a szövetkezetben.

— A kilépéssel kapcsolatos minden elszámolás kérdésében — ide értve a földárat és a felszere- lés kiadását is — a közgyűlés határozata szerint kell eljárni. A közgyűlés tartsa szem előtt elsősorban a termelőszövetkezetek további megszilárdítását, a tagok jóléte növekedésének érdekeit, — másrészt vegye figyelembe, hogy a kilépő tagok az elmúlt esztendőben milyen magatartást tanúsítottak a termelőszövetkezetben.

— A kilépő tagoknak a közös gazdálkodásba adott földjével lehetőleg azonos értékű és azonos művelési ágú földet kell kiadni. Elsősorban szétszórt parcellákból. S ha ilyen nincs, a tsz. tago- sított területének szélén kell a földet kimérni. Azonban a közgyűlés dönt arról, hogy a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéből mely földeket jelöli ki a kilépett tagok részére.

— A kilépő tagoknak a termelőszövetkezet erre kijelölt területéből, esetleg az állami tartalékingatlanokból, a községi tanács adja át a földet. Azonban meg kell magyarázni azt is, hogy a föld kimérésének és telekkönyvezésének költségei a kilépő tagot terhelik.

— A kilépők vetésterületeit a közgyűlés határozata alapján az igazgatóság jelöli ki. A rendelkezés meghatározza, hogy a közgyűlés minden egyes kilépő tag ügyében külön döntsön arról, hogy a termelőszövetkezet birtokában egyedileg megtalálható állatot és felszerelést kiadja-e, vagy nem. Amennyiben a közgyűlés az állat és a felszerelés kiadása mellett dönt, úgy az alábbiak szerint kell eljárni

— Ha a termelőszövetkezet az állatnak és a felszerelésnek a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolt tizenöt százalékon (1953. évi belépés esetén 35 százalékon) felüli ellenértékét a tagnak teljes egészében kifizette, a kilépő tag a kiadásra kerülő állat és felszerelés kilépéskori piaci árát köteles a termelőszövetkezetnek azonnal megfizetni.

— Ha a termelőszövetkezet a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolt 15, illetve 35 százalékon felüli ellenértékét még nem törlesztette le teljesen, akkor a kilépő tag által a tsz-tagnak kifizetendő árból le kell vonni azt az összeget, amelyet a tsz. még nem térített meg és a kilépő tag köteles a különbözetet a tsz. részére megfizetni. Ha a kilépő tag által a tsz. közös tulajdonába adott állat és felszerelés a tsz. birtokában egyedileg már nem található meg, vagy ha a közgyűlés úgy határoz, hogy a kilépővel pénzben számol el, a kilépő tagot az állatnak és a felszerelésnek a fel nem osztható szövetkezeti

alaphoz tartozó 35 százalékon felüli ellenértéke illeti meg. Nem lehet állatot és felszerelést természetben visszaadni olyan kilépő tagnak, aki saját hibájából az előírt kötelező évi munkaegységet, és ezen belül az őszi munkák elvégzésére az alapszabályban, illetve a közgyűlés határozatában megállapított munkaegységet nem

teljesítette, vagy a termelőszövetkezet közös vagyonában jelentősebb kárt okozott. A kár értékét a kilépő tagnak az elszámolás alapján járó térítésből le kell vonni. Ha a kilépő tagnak a termelőszövetkezettel szemben elszámolás szerint tartozása áll fenn, azt egész évi természetbeni és pénzbeli munkaegység-részesedéséből, annak ötven százaléka erejéig, az évi elszámoláskor le kell vonni, az ezen felül még fennálló részt pedig egy éven belül tartozik kiegyenlíteni.

— A kilépő tag köteles a ráeső részt a termelőszövetkezet eredeti hiteltartozásából viselni, amelynek ellenértéke a tsz. közös vagyonában nincs meg. A kilépő tagokat terhelő kötelességek megállapítása végett az ilyen hiteltartozások ötven százalékát a termelőszövetkezeti tagok száma szerint, másik ötven százalékát pedig a tagok által bevitt földterület arányában kell elosztani. Ennek megfelelően a kilépő tagot meg kell terhelni a hiteltartozás ötven százalékának egy tagra eső részével, valamint a beadott földterületre eső részével. A kilépő tag ezen felül köteles megtéríteni a termelőszövetkezettel szemben fennálló, személy szerint őt illető készpénztartozás teljes összegét.

— Meg kell értetni a ma még ingadozó, becsületes termelőszövetkezeti tagokkal, hogy a kilépő tag a termelőszövetkezeti tagsággal járó összes kedvezményeket (adófizetés, beadás, hitel és egyéb kedvezményeket, szociális juttatások stb.) elveszti és ha a földreform során juttatott földet vitt be a termelőszövetkezetbe, a megváltási ár hátralékos részét a föld kiadása után az érvényben lévő rendeletek szerint köteles kifizetni.

' - A kilépő tag köteles megtéríteni a tíz százalékos beadási kedvezménynek az általa bevitt terület szerint reá eső részét és ezt a beadási kötelezettségét a begyűjtési rendeletiben meghatározott határidőig tartozik teljesíteni.

— A január elsejétől kizárt termelőszövetkezeti tagokra ugyancsak vonatkoznak a felsoroltak azzal a különbséggel, hogy a kizárt termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet közös munkájában nem vehet részt, jutalomban nem részesülhet, számára az őszi kenyér- gabonavetésből, ha az őszi közös munkában nem vett részt, területet kiadni nem lehet.

— Megyénkben nincs olyan termelőszövetkezet, ahol ne lennének termelőszövetkezeti tagok, akik a termelőszövetkezet mellett döntöttek már eddig is. Abban az esetben, ha a feloszlást kérő termelőszövetkezetben legalább tíz tag továbbra is közös gazdálkodást folytat, akkor a termelőszövetkezet eredeti nevében, a szövetkezet közös vagyonának birtokában tovább folytatja működését. Ilyen esetben a feloszlást kérő tagokra a kilépőkre megállapított szabályokat kell alkalmazni. A termelő- szövetkezetek feloszlatását a földművelésügyi minisztérium engedélyezi. De csak abban az esetiben, ha a termelőszövetkezetben az őszi betakarítást és az őszi gabonavetést teljesen elvégezték.

— A feloszlás engedélyezése esetén a termelőszövetkezetnek az állammal és az állami vállalatokkal szemben fennálló összes köíe- lezettségei azonnal esedékessé válnak ős azokat elsősorban a termelő- szövetkezet közös vagyonából: a közösen megvásárolt állatokból és felszerelésekből, a közös állatállomány szaporulatából, és amennyiben ez nem elegendő, a tagok állal beadott állatoknak a tartozá- sok kifizetéséhez szükséges részéből kell fedezni. A termelőszövetkezet feloszlása esetén a földművelésügyi minisztérium rendeleté- re az állatokat és a gazdasági felszerelést a járási tanács javaslata alapján a környező termelő- szövetkezetek megerősítésére kell fordítani.

— ügy gondolom — mondotta ezután Bodogán elvtárs —

hogyha a termelőszövetkezeti tagoknak a párt és a kormány sokirányú támogatása és kedvezménye mellett ezen rendelkezést megmagyarázzuk, az ellenség által megtévesztett becsületes termelőszövetkezeti tagok — nem kétséges — a szövetkezeti gazdálkodás mellett fognak dönteni.

Mindenekelőtt: az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell táuio- gatniok a termelőszövetkezeteket megyénk gépállomásainak, amelyeknek gépparkja nagymértékben megnövekedett. Igen nagy szerepük van a termelőszövetkezetek megszilárdításában, termelésük fokozásában gépállomásainknak.

— Megyénk gépállomásai már eddig is nagy erővé fejlődtek mezőgazdaságunkban és termelőszövetkezeteink termelő munkájához nagy segítséget adtak. De munkájukban még nagyon sok hiányosság van.

— Gépállomásaink traktorosai, brigádvezetői, agronómusai, igazgatói és politikai helyettesei pártunk és kormányunk irányításával

minden erejüket vessék latba azért, hogy termelőszövetkezeteinkben a termésátlagok növekedjenek és hogy a termelőszövetkezeti tagság magasabb jövedelemhez jusson.

A legfőbb feladat most, hogy traktorosaink meggyorsítsák az őszi szántás-vetést.

Bodogán elvtárs ezután azzal foglalkozott, hogy az országos tanácskozás megvitatta azokat a fogyatékosságokat is, amelyek

az állami termeltető és felvásárló vállalatok és a termelőszövetkezetek viszonyában

vannak.

— Megyénkben ezen a területen igen súlyos hibákat lehet tapasztalni, — mondotta. — Egyes vállalatoknál itt is megtalálhatók a kulákok, csendőrök, volt horthysta elemek, akik munkakörüket kihasználva, sok bosszúságot okoznak termelőszövetkezeteinknek és sok kárt is tesznek, kihasználva a termelőszövetkezeti vezetők jóindulatát.

— A székelyi Békéért Harcoló termelőszövetkezetben például a Mezöker. Vállalat hat hold leszerződött dinnyéből egy darabot sem vett át. A termelőszövetkezet helyesen 173 mázsa dinnye kötbérét követeli. A kemecsei Kossuth termelőszövetkezet sárgarépa termelésére szerződött a

— Azonban

ki kell zárni a termelőszövetkezetből a kulák és más spekuláns elemeket, akárhogy is akarnak ezek a termelő- szövetkezetben maradni.

Ezzel a termelőszövetkezet nagymértékben erősödni fog. Példa erre a nagykállói Dózsa termelő- szövetkezet, ahol igen nagy volt az ingadozás, de amikor kizárták Ecsedi, Kálmándi kulákokat és Tor- mafalvi Torma István volt 300 holdas földbirtokost, akinek kér csendőr fia is volt, a termelőszövetkezetben megkezdődött a munka és a szövetkezet a megszilárdulás útjára lépett.

— Az elvtársak és a termelő- szövetkezetek minden tagja érezze azt, hogy

népi demokráciánk, pártunk, államunk minden erővel támogatja a termelőszövetkezeti tagok küzdelmét a szövetkezetek megerősítéséért. Nemcsak különböző gazdasági jellegű intézkedésekkel segít, melyekről már eddig is sok szó esett, hanem minden erejét felsorakoztatja azért, hogy a mezőgazdasági termelést és ezen belül elsősorban a szövetkezeti termelést egész dolgozó népünk javára fellendítsük.

— Minden szövetkezeti tag, aki ezért küzd, maga mellett érezheti pártunk, kormányunk teljes segítségét, támogatását.

Mezöker. Vállalattal. 108 mázsa helyett 110 mázsát szállítottak el és még nekik állt feljebb:

27.000 forinttal kötbérezték meg a termelőszövetkezetet! Számos szövetkezetnek, köztük a ber- keszi Bajcsy-Zsilinszky termelőszövetkezetnek is, súlyos kára származott abból, hogy több vágón almát nem szállítottak el tőlük. A megyei tanács végrehajtó bizottságát is súlyos felelősség terheli azért, hogy eltűrtük .egyes állami vállalatok ilyen minősíthetetlen magatartását a szövetkezetekkel szemben.

Az országos tanácskozáson is, de megyénk termelőszövetkezetei részéről is többször hangzott már el panasz a bankokkal szemben. Gyakori a mi megyénkben is, hogy a bankfiókok önkényesen, a termelőszövetkezeti vezetők megkérdezése nélkül vesznek el a termelőszövetkezetek egyszámlájáról nagyobb pénzösz- szegeket. Ezzel megakadályozzák, hogy a termelőszövetkezet ténylegesen önállóan tudjon gazdálkodni. Jogosan vetik fel megyénkben termelőszövetkezeti tagjaink: úgy néz ki sokszor, mintha a kormány nem bízna bennük, amikor sok esetben a gazdálkodáshoz szükséges felszereléseket nem akkor tudják megvenni a saját pénzükből, amikor akarják, hanem csak akkor, ha az MNB. a pénzt tetszése szerint kiutalja részükre!

— Pártunk és kormányunk az

elkövetkező időkben nagyobb lehetőséget nyújt termelőszövetkezeteinknek, hogy a pénzügyi gazdálkodás terén is önállókká nőj- jenek és a termelőszövetkezetek egyszámlájáról csak a termelőszövetkezeti vezetők, illetve a termelőszövetkezeti elnökök jóváhagyásával lehessen pénzösszegeket kifizetni. Ugyanakkor szükséges, hogy a termelőszövetkezeti vezetők a fizetési kötelezettségeknek időben tegyenek eleget és úgy gazdálkodjanak a jövőben, hogy kötelezettségeiket mindenkor teljesíteni tudják.

— Az országos tanácskozás külön foglalkozott a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkájával, — mondotta ezután Bodogán elvtárs. —

Meg kell mondani, hogy a megyei és járási tanácsnál is igen sokan dolgoznak, akiknek feladatuk a termelőszövetkezetek termelő munkájának támogatása. A megyei mezőgazdasági osztályunk fő hibája, hogy munkájuk általános utasításokban, parancsolgatásban, futó ellenőrzésekben merül ki, ami felveti a megyei tanács végrehajtó bizottságának súlyos hibáját is. Feltétlenül változtatni kell ezen a ..módszeren“. Már van javulás a Központi Vezetőség határozata és a kormány- programm megjelenése óta, de nem kielégítő ez és ebből folyik, hogy olyan kérdéseket vetnek fel több termelőszövetkezetben — jogosan -T-, mint az urai Sztálin tsz-ben, hogy „vájjon tényleg igaz lesz-e, hogy a szövetkezet önállóan fog gazdálkodni"?

— Azért mondották ezt. mert a iárási mezőgazdasági osztály az őszi vetéstervet csak a vezetőkkel tárgyalta meg, nem a tagság döntött abban, hosv hol végezzék az őszi vetést. Ezért bizalmatlanok a termelőszövetkezet tagjai, ezért nem bíznak sokszor tanácsainkban.

— Pártunk és kormányunk eddigi intézkedései hatalmas segítséget jelentettek megyénk termelő- szövetkezetei számára. Pártunk és kormányunk minden számottevő eveiét mozgósítja ezért, hogy a szövetkezeti gazdaságok megszilárduljanak a termésátlag növekedjen és emelkedjék a szövetkezeti parasztok életszínvonala.

— Munkánk eredménye a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödése, a mezőgazdasági termelés növekedése lesz és olyan élet valóraválása a faluban, amilyenről a kapitalista falu dolgozói álmodni sem merészeltek valaha. Olyan falu megteremtése áll elötünk, ahol ismeretlenek lesanek az anya* gi gondok és a jólétben élő dolgozó parasztok közös kincse lesz a kultúra. Olyan falu alafcuL ki majd, ahol a* emberek boldogságukat nem egymás kárára próbálják biztosítani, mint ahogy a kapitalista faluban történt, hanem egymást támogatva, segítve szolgálják a cél: saját maguk és családjuk jobb jövőjének megvalósítását.

— Nagy segítséget ad éhhez az,

hogy rendelkezésünkre áll a Szovjetunió fejlett, gépesített mezőgazdaságának sok-sok tapasztalata.

— Megyénk harcos traktoristái, szorgalmas termelőszövetkezeti parasztjai tartsák most legfőbb feladatuknak, hogy minden erejükkel harcoljanak az őszi gabonavetés mielőbbi befejezéséért. Ebben a munkában tanácsaink é® mezőgazdasági szerveink a párt irányításával minden segítséget adjanak meg.

— Az értekezlet résztvevőinek hazatérve, azzal az elhatározott szándékkal kell hozzálát- niok a munkához, hogy a tavalyinál jobb minőségben, megfelelő időben végezzék el az őszi szántásvetési munkálatokat, hogy ezzel megalapozzák termelőszövetkezieteik jövőévi gazdag aratását.

— Ez az értekezlet — mondotta befejezésül Bodogán elvtárs — adjon líjafob erőt és bátorítást megyénk dolgozó parasztságának új, boldogabb életének megteremtéséhez, hogy megyénk szövetkezeti parasztsága leszűrve az elmúlt öt esztendő tapasztalatait, pártunk és egész népi demokráciánk segítségére támaszkodva, az eddiginél határozottabb és gyorsabb léptekkel haladjon a virágzó szövetkezeti gazdaságok ést a jómódú paraszti elet megteremtéséért l

Gépállomásain!! minden erejükkel támogassák a termelőszövetkezeteket!