Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-24 / 224. szám
195a SZEPTEMBER 24, CSÜTÖRTÖK NfiPLAP Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemxethöxi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről Visinszkij eivtárs beszéde az ENSZ-közjjvűIés VIII. ülésszakán A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSZ-közgyűlés VIII. ülésszakának szeptember 21-i teljes ülésén „Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről” mondott btszédet. A beszédet nagy érdeklődés előzte meg. Az üléstermet megtöltötték a küldöttek, a sajtó képviselői és a vendégek. A. J. Visinszkij elvtárs beszédének elején rámutatott arra, hogy az ENSZ mostani ülésszakának figyelmét elsősorban a nemzetközi helyzet, és az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének kérdésére kell összpontosítani, hiszen az ENSZ kötelessége, hogy elősegítse a nemzetközi problémák rendezését, elősegítse a nemzetközi együttműködésnek, a békének és a népek biztonságának megszilárdítását. Ehhez a munkához a szovjet kormány erőteljes támogatást nyújt. A. J. Visinszkij elvtárs megállapította, hogy az ENSZ most súlyos válságban van, minthogy az észak- atlanti tömb egyik elősegítőjévé alacsonyították. Az ENSZ-nek ez a szerepe különösen akkor vált észlelhetővé, midőn az ENSZ nevét a koreai fegyveres intervenció paláiStolására használták fel. A szovjet küldöttség vezetője megállapította, hogy a koreai fegyverszünet aláírása elősegítette a nemzetközi feszültség némi enyhülését, Bármennyire próbálják is a reakciós erők a nemzetközi feszültséget tovább fokozni. A. J. Visinszkij elvtárs a továbbiakban az Egyesült Államoknak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló „földalatti háború”-jával foglalkozott, majd bebizonyította, hogy a John Foster Dulles által kifejtett „merészség politikája’’ csütörtököt mond és sorra hiúsulnak meg a béke ellenségeinek bűnös tervei. A. J. Visinszkij elvtárs a továbbiakban a koreai fegyverszünet aláírása után kialakult távolkeléti helyzettel foglalkozott és rámutatott arra, hogy az amerikai javaslattól eltérően a tévolkeleti kérdés rendezésében mindazoknak az országoknak részt kell venniük, amelyek érdekeltek a kérdésben és amelyek elősegíthetik az értekezlet sikerét, tehát nemcsak a Koreában harcoló feleknek. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunió javaslata, amelyet már benyújtott a főbizottságnak. Visinszkij elvtárs bebizonyította, hogy az Egyesült Államok Korea egyesítésének kérdésében teljes egészében Li Szin Man álláspontját képviseli, vagyis Észak-Koreát szerelnék alárendelni Li Szin Man népellenes uralmának. Visinszkij elvtárs ezután foglalkozott Dullesnek, az Egyesült Államok küldöttsége vezetőjének néhány nappal ezelőtt elhangzott felszólalásával és az amerikai külügyminiszter előző beszédeivel cáfolta mc-r Dullesnek a közgyűlésen elhangzott kijelentéseit, amely szerint „az Egyesült Államok : sohasem fárad el, soha nem csügged el a béke útjainak keresésében”. Visinszkij emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy Dulles nemrégiben többek között Bostonban az amerikai ügyvédszövetségben, majd az amerikai légió kongresszusán uszító beszédeket tartott. „Hogy az amerikai kormányfők nem tartják érdeküknek a nemzetközi Helyzet enyhülését — mondotta Visinszkij elvtárs —- azt Dulles úr beszédének az a része is bizonyítja, amely az ENSZ alapokmányának felülvizsgálatának kérdésével foglalkozott.” Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy az ENSZ alapokmányának felülvizsgálatával az amerikai kormánykörök az Egyesült Nemzetek Szervezetét az agresszív politika eszközévé akarják tenni. Ez azt jelenti, hogy egyes hatalmak kísérleteket tesznek a béke egész ügyének alá- aknázására. Ezután A. J. Visinszkij elvtárs elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, amelynek egyik jellemzője, hogy az atlanti tömb országainak táborában továbbmélyültek az ellentétek és egész sor ország közvéleménye mindjobban követeli, hogy tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi - kérdéseket és az államok kössenek egymással megfelelő egyezményeket, amelyek elősegíthetik a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezek a követelések egyre nagyobb és nagyobb nemzetközi súlyt kapnak és halomra döotik azokat az akadályokat, amelyeket a béke ellenségei gördítenek a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésének útjába. Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy a szovjet állam megalakulásának első napjai óla a béke politikáját folytatja és a Szovjetunió egész politikája azt bizonyítja, hogy nincsenek területi igényei semmiféle állammal, így egyetlen szomszéd állammal szemben sem. A szovjet külpolitika elve bármely ország — nagy vagy kicsiny — nemzeti szabadságának és szuverénitásának tiszteletben tartása. „A Szovjetunió a demokratikus tábor országaival szoros közösségben valósítja meg békeszerető politikáját — mondotta. Ez a tábor nem ismer belső ellentéteket és belső harcot, a teljes kölcsönös bizalom és tisztelet, az őszinte barátság és önzetlen kölcsönös segélynyújtás tartós kötelékei fűzik eggyé. Hatalmas forrása ez a béke és a demokrácia országait magába foglaló tábor erejének és haladásának. Az ilyen vitathatatlan, világtörténelmi jelentőségű tényekkel szemben milyen nyomorúságosak azok a kísérletek, amelyeknek célja, hogy elferdítsék és árnyékba borítsák a Szovjetunió és a demokratikus tábor országainak kölcsönös bizalmon, tiszteleten és testvéri együttműködésen alapuló viszonyát !” Nem ez a helyzet az északatlanti tömb táborának országaiban. Vi- sinszkij elvtárs bebizonyította, hogy e tömb célja nem a védelem, hanem az új világháború előkészítése a világuralom zagyva eszméjének megvalósítása céljából. „Az északatlanti tömb a leghamisítatlanabb katonai szövetség —■ mondotta —, amelynek egyes egyedül agresszív céljai vannak. Az északatlanti tömb a béke ügyét fenyegető főveszély. A tömb létezéséhez csak azoknak fűződnek érdekei, akik a háborúra tették fel tétjüket.” Visinszkij elvtárs a továbbiakban ismertette az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország reakciós elemeinek erőfeszítéseit, amelyeket a háborús pszihózis szításáért tesznek. A béke ellenségei — mondotta Visinszkij elvtárs — most azzal a ténnyel próbálják megfélemlíteni a népeket, hogy a Szovjetunió a hidrogénbomba előállítási titkának birtokában ban. Ilyen riadalomra semmiféle alap nincs, mert a Szovjetunió változatlanul, következetesen a béke megszilárdításának politikáját folytatja, amelynek célja az együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése minden állammal, amely ugyanerre törekszik. A Szovjetunió politikájának az a célja, hogy valóban elősegítse a vitás nemzetközi kérdések rendezését. Visinszkij elvtárs ezután lerántotta a leplet Dulles amerikai külügyminiszter ari;a Irányuló erőfeszítéseiről, hogy békés színben tüntesse fel az Egyesült Államok külpolitikáját. Nem lehet elleplezni az igazságot azoknak a katonai intézkedéseknek jellegéről és céljáról — mondott«, Visinszkij elvtárs —, amelyeket az északatlanti tömbhöz tartozó országok fokozott ütemben tesznek a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló politika megvalósulásával kapcsolatban. Visinszkij elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy mit jelent a „kollektív védelem rendszere’’, amelynek lobogója alatt az Egyesült Államok az agresszív célokat szolgáló katonai intézkedéseket valósítják meg. A kollektív biztonságra történő hivatkozások — mondotta — csupán a katonai terv palástolására szolgálnak. A. J. Visinszkij elvtárs ezután a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlettel foglalkozott. Visinszkij elvtárs ismét bebizonyította — ellentétben az Egyestilt Államok próbálkozásaival —, hogy a koreai háborút Dél-Korea kezdte. A beszéd további részében a német kérdéssel foglalkozott Visinszkij elvtárs. A nyugati országok reakciós erői kijelentették, hogy Nyugat-Németország fegyveres ereje rendkívül fontos egy „életképes Európa szempontjából”. Ez az ú: nem a béke érdekeinek, nem a német nép érdekeinek, nem a francia vagy angol nép érdekeinek útja. „Azoknak, akik valóban törekszenek a német kérdés békés rendezésére, feltétlenül el kell ítélniük és el kell vetniük a háborúra vezető militarizmus újjáteremtésé- re irányuló terveket”. — mondotta. Visinszkij elvtárs a nyugateurópai gazdasági helyzettel foglalkozva rámutatott arra, hogy Nyugat-Európa országai most még jobban függnek az Egyesült Államoktól, mint valaha. Megállapította, hogy a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokád alá helyezése csak azt segítette elő, hogy ezek az országok gazdaságilag tömörültek és megszervezték a gazdasági együttműködést és a kölcsönös segély- nyújtást. Visinszkij elvtárs adatokat idézett a nyugati országok költségvetéseiből, amelyeknek jelentős részét katonai kiadások teszik ki. E költségvetések egész szerkezete azt bizonyítja, hogy főirányzatuk az agresszív tervek végrehajtását szolgáló intézkedések finanszírozása. Az Egyesült Államok e katonai kiadások nagyrészét az idegen területeken lévő katonai támaszpontok kibővítésére és újak építésére, új fegyverek gyártására fordítják. A fegyverkezési hajsza nemcsak hogy nem csökkent — mondotta Visinszkij elvtárs, — hanem még nagyobb mértékben folyik és a tömeggyilkoló fegyverek, az atomenergia e célra történő alkalmazásának legutóbbi eredményeivel kapcsolatban mind pusztítóbbá, sokmillió ember számára vészélyessé válnak. A hatalmas katonai kiadásokat a mindinkább fokozódó fegyverkezési verseny okozza, amely a békeszerető népek ellen irányul, viszont új aranyözön reményével szárnyakat ad az amerikai monopolistáknak. A. J. Visinszkj elvtárs statisztikai adatokat közölt a nagy amerikai monopóliumok profitjának növeléséről, majd megállapította, hogy a fegyverkezési verseny egyre súyosabb teherként nehezedik a lakosságra. Ezen az ülészakon — mondotta — éppúgy, mint a megelőző ülésszakokon is, az a rendkívüli fontosságú feladat áll a közgyűlés előtt, hogy intézkedéseket fogadjon el az új világháború veszélyének megszüntetésére és a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó feszültség csökkentésére. A. J. Visinszkij emlékeztette a közgyűlést, hogy a szovjet küldöttség az előző ülésszakokon milyen erőfeszítéseket tett ennek érdekében és felhozta azokat a kifogásokat, amelyeket akkor az Egyesült Államok külügyminisztere ezeknek az erőfeszítéseknek a meggátlására felhozott. A koreai hadműveletek megszüntetése fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A koreai fegyverszünet aláírásával az emberek millió és milliói világszerte erősebben remélik, hogy nemcsupán a koreai kérdés békés rendezése lehetséges, hanem meg lehet találni a többi vitás és megoldatlan kérdés rendezésének útját.“ A szovjet küldöttség vezetője ezután részletesen ismertette a szovjet határozati tervezet egyes pontjait és rámutatott azok megvalósításának nagy fontosságára. A. J. Visinszkij beszéde végén a közgyűlés elé terjesztette a határozati javaslatot majd beszédét a következő szavakkal fejezte be: „A Szovjetuniót az a mély meggyőződés hatja át, hogy ez az igazi út ahhoz, hogy necsak a nemzetközi légkör feszültségét, enyhítsük, hanem biztosítsuk a népek számára a békét és biztonságot, a lehetőséget, hogy félelem nélkül éljenek tovább és építsék életüket úgy, ahogy szükségesnek tartják.“ A. J. Visinszkij elvtárs felhívta a közgyűlés küldötteit, hogy támogassák a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló szovjet javaslatokat. A Román Népköztársaság dolgozó népe ma ünnepli új alkotmányának első évfordulóját. Az új alkotmány fontos határkő azon az úton, amelyen az ország dolgozó népe 1944 augusztus 23-án indult cl, amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg kiűzte Romániából a hitlerista csapatokat és szétzúzta Antoncscu fasiszta diktatúráját. Az ország dolgozó ncpe a Román Munkáspárt vezetésevei, a Szovjetunió önzetlen, baráti támogatásával indult cl a szabad élet, a békés építő munka útján, s ezen az úton egyik sikert a másik után aratta. Szüntelenül fejlődő mezőgazdaság és ipar, emelkedő kulturális- és életszínvonal — ezekben lehet összegezni az eddig megtett utat. Számos nehézséggel kellett megküzdeni az országépítö munkában, de a román nép minden akadályt leküzdött és alkotó erőibe vetett szilárd bizalommal haladt a demokrácia, a szocializmus útján. — Az új alkotmány szentesíti a román dolgozó nép eddig kivívott politikai és gazdasági győzelmeit, rikkelyci eleven, lüktető valósággá váltak. A Román Népköztársaság egyik Egyéves a Komán Népköztársaság alkotmánya legragyogóbb eredménye a munkanélküliség maradéktalan felszámolása. Az ország munkásosztálya számbelileg tetemesen megnövekedett és jelentősen emelte szakmai képzettségének színvonalát. A tervgazdálkodás útján haladó Romániában ma már egyre érezhető a munkaerő hiánya. A népi kormány társadalmi és kulturális téren 1949—1953 között több, mint három milliárd lej beruházást eszközölt. Ugyanez alatt az idő alatt egymillió 730 ezer négyzetméter területű lakást építettek a dolgozóknak. Számos kulturális cs egészségügyi intézményt hoztak létre. 1952-ben már háromszáznegyvenezer dolgozó üdült az ország legszebb vidékein. Idén ez a szám már 443.090- re emelkedett. íme néhány nagyszerű számadat az alkotmány cikkelyeinek eleven valóságából. Mindez azonban csak a kezdet, mert a párt és a kormány új programmja még ragyogóbb távlatokat nyitott meg a román dolgozók előtt. Az új Programm értelmében 1953—55 között a költségvetés 72.2 százalékát fordítják a dolgozók anyagi cs kulturális szükségleteinek kielégítésére. Az eredeti terven felül öt milliárd lejt ruháznak be a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlesztésére, lakóházépítésekre, sib. Ez 1953-hoz viszonyítva száz- ] százalékos emelkedést jelent. I Az élelmiszeripar 1954-ben már negyven-hatvan százalékkal több i húst, étolajat, cukrot és halat biztosít a dolgozóknak, mint 1953-ban. : A termelés jelentős emelése mellett egyre nagyobb mértékben l bővítik a választékot is. j A textil- és a cipőipar tcrmclc- j se az eredeti tervelőirányzathoz í képest I955-rc megkétszereződik. ! Ez a két fontos iparág már 1953. utolsó negyedében jelentősen fo- I kozza termelését, amely 1954-ben 210 millió négyzetméter pamuttextilre, 30 millió négyzetméter gyapjútextilre és több, mint tíz millió pár cipőre emelkedik. A fogyasztási cikkek és az élelmiszerek termelésének jelentős növekedése fokozza az áruforgalmat. Ezért lényegesen kiszélesítik az állami áruházak és a szövetkezeti boltok hálózatát. A kereskedelem állami és szövetkezeti szektorában az áruforgalom már idén 54 százalékkal emelkedik és 1954-ben meghaladja a 22 milliárd lejt. Az ötéves terv végéig további 50.000 munkáslakást építenek állami alapokból. Ugyanakkor az állam hatékonyan támogatja a lakóházépítőszövetkezetek munkáját és egyéni, családi házak építését. Mindez csupán néhány szemléltető adat a párt és a kormány új programmjából, amely biztosítja a román ncp életszínvonalának gyors emelkedését. Az ország dolgozó népe nagy örömmel fogadta GH. Gheorghiu- Dcj elvtárs augusztus 23-án elhangzott beszédét, amelyben az új kormányprogrammot ismertette. A dolgozók a következő napokban már szerte az országban megvitatták az előttük átló feladatokat, amelyek teljesítésével ezeket a nagyszerű célkitűzéseket előmozdíthatják. A termelési értekezleteken egymás után szólaltak fel a dolgozók, egymás után ..„„gzuiiak cl az értékesebbnél értékesebb javaslatok, amelyeknek közös célja: a termelékenység emelése, a belső tartalékok feltárása, az önköltség csökkentése, a minőség és a választék javítása, illetve bővítése. A bukaresti „GH. Ghcorghiu-Dcj“ konfekciógyár dolgozóinak kezdeményezése, amely a rejtett tartalékok tervszerű hasznosítására irányul, hovatovább országos mozgalommá szélesedik. Románia üzemeiben egyre emelkednek a teljesítmények, az üzletekben mind több és több árucikk várja a dolgozókat. Az új alkotmány első évfordulóját a román dolgozók már az új kormány Programm megvalósításáért vívott harc első sikereivel köszöntik. Ezen az ünnepen a román dolgozó nép mérleget készít és bizakodóan tekint jövője elé, mert jól tudja, hogy — amint GH. Gheorghiu-Dej elvtárs mondotta augusztus 23-1 beszédében: .. minden dolgozó számára drága pártunk biztos kézzel vezeti a dolgozókat a szocializmus győzelme felé.“
