Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-01 / 204. szám
*£ NÉPLAP 1953 SZEPTEMBER 1, KEDD Áz MDP kisvárdai járási választmányának ülése A kisvárdal járási pártválasztmány kibővített ülése vasárnap vitatta meg a párt Központi Vezetőségének június 27— 28-i határozatát és a járás párt- szervezeteinek határozattal kapcsolatos tennivalóit. A beszámoló, amelyet a járási pártbizottság nevében Uzsoki elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott el, megmutatta az egész járás fejlődését, vázolta a pártbizottságok és a pártszervezetek munkájában meglévő eredményeket és hiányosságokat. Uzsoki elvtárs szólt arról a hatalmas fejlődésről, melyet a járás ért el. A munkások és a dolgozó parasztok soraiból több- százan lettek katonatisztek, különböző funkcionáriusok. Ezek között említette Radóczi János elvtársat, aki egyszerű dolgozó paraszt gyermekéből a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője lett. Majd arról az eredményről beszélt, melyet a termelőszövetkezetek fejlesztésében ért el a járás. De hatalmasat fejlődött a kisvárdai Vulkán üzem is, ahol nemrég épült fel 6 millió forint beruházással új, kényelmes vasöntő csarnok. A sikerek és eredmények mellett az utóbbi években a pártbizottság vezetésében igen komoly hibák következtek be. A meggyőzés politikája helyett a járási bizottság sokszor az utasít- ,gatás és a parancsolgatás mód- 'szerét alkalmazta. Ennek az lett a következménye, hogy meglazult a tömegekkel való kapcsolat. iA legtöbb hiba a kollektív veze- ités hiányából adódott. Kialakult a járási bizottságon az egyszemélyi vezetés. Nem biztosították a bizottság minden tagjának egyformán a megválasztásával járó jogokat. Igen fontos kérdésekben a járási bizottságnak egy-két vezetője döntött. De a pártbizottság ,belső és külső aktívái között is különbséget tettek. Uzsoki elvtárs megállapította a beszámolóiban, hogy a kollektív vezetés elvének megsértéséért a pártbizottság és az apparátus közötti helytelen viszonyért, elsősorban őt terheli a felelősség. Ugyanakkor bírálta a pártbizottság tagjait is, akik nem törekedtek arra, hogy 9 vezetésben, mint a pártbizottság egyenjogú tagjai résztvegye- nek. Megtűrték a hiányosságokat. A beszámoló vitájában résztvevő 16 elvtérs bátran tette szóvá a hibákat és személyekre való tekintet nélkül bírálta a járási bizottság tagjait. De a felszólaló élvtársaknak nagyrésze a saját munkájában meglévő hiányosságokat is feltárta. Lesku elvtárs, a dombrádi községi pártszervezet titkára felszólalásában elmondotta, hogy a kollektív vezetés hiánya nemcsak a járási pártbizottságnál áll fent, hanem az ő alapszervezetüknél is. Sok esetben ő maga döntött igen fontos kérdésekben anélkül, hogy meghallgatta volna a pártszervezet többi vezetőinek a véleményét. A járási pártbizottság helytelen munkamódszerét követték a többi pártszervezetek is. Ezt tette szóvá Silló Árpád elvtárs, a győ- 'röcskei pártszervezet titkára is. Több esetben, ha valami feladatot kellett megoldani — mondotta — én magam döntöttem — arra gondolva, hogy politikailag úgy is én vagyok a legfejlettebb. Kiss elvtárs a járási pártbizottság dolgozója megbírálta Lipők elvtársat pártszerűtlen viselkedéséért és azért, hogy vele szemben sok esetben goromba volt és bírálat helyett ledorongolta. A hozzászólók azonban mégsem tárták fel eléggé mélyen és szélesen a helyzetet. A felszólalásokban megállapították ugyan, hogy hiba volt a kollektív vezetésben, de azt már nem mutatták meg, hogyan akarják biztosítani a kollektív vezetést, hogyan tanítják erre az egyedüli helyes vezetésre a pártszervezetek többi vezetőit. A beszámoló ezután arról a helytelen kritikátlan állapotról adott számot, amely a járási pártbizottságon megmutatkozott. Ugyanis hosszú idő óta nem hangzott el komoly bírálat a járási pártbizottság tagjai és munkatársai között. Inkább „én se bántlak téged, te se bánts engem“, „kéz kezet mos” elve uralkodott el a járási pártbizottságon. Ez természetesen akadályozta a hibák kijavítását, a káderek fejlődését, a feladatok helyes és időben való megoldását. Ugyanakkor a bizottság egyes munkatársait ledorongolták ahelyett, hogy segítséget adtak volna. A járási pártbizottság nem úgy kezelte a járási pártválasztmányt, mint felsőbb szervet. — Nagy Zsigmond elvtárs, a járási pártválasztmánynak tagja, felszólalásában elmondottá, hogy amióta választmányi tagnak megválasztották, csak két ülésen vett részt. Számonkérte Nagy elvtárs, hogy miért nem hívták össze a járási pártválasztmányt rendszeresen és miért nem számolt be a járási pártbizottság a választmánynak a végzett munkájáról. A járási pártbizottság vezetői méginkább figyelmen kívül hagyták az alapszervezetek részéről elhangzott bírálatokat. Mándoki Józsefné elvtársnő, a kisvárdai malom párttitkára megbírálta a járási pártbizottságot, mert nem foglalkozott a malom pártszervezetével. Mióta Uzsoki elvtárs a járás párttitkára, egy alkalommal sem látogatta meg az üzemet. Amikor pedig segítséget kértek az üzemben lévő problémák megoldására, elutasították. A választmányi ülés a bírálat és az önbírálat elmélyítése terén komoly lépést tett előre. Bátorságot vettek az elvtársak, mivel látták a pártbizottság beszámolójából, hogy lehet bírálni és szükséges a bírálati A pártbizottság beszámolója foglalkozott a tanács és az egyes tömegszervezeteft munkájával. Azonban nem tárta fel alaposan hogyan Irányítja, segíti ezek munkáját a pártbizottság. A felszólalásokból kiderült — mint- ahogy azt Takács elvtárs is, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is elmondotta —, hogy sokszor beleavatkoztak a gazdasági ügyek közvetlen intézésébe, ö maga gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a tanács mezőgazdasági osztálya helyett végezte a munkát. Ebből következett, hogy elhanyagolta a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek pártépítési kérdéseit. Bár a járás területén több állami gazdaság és gépállomás van, a járási bizottság vezetői mégis igen keveset látogatják ezeket a szervezeteket. Takács elvtárs elmondotta, — még egyetlen esetben sem látogatta meg például a dombrádi állami gazdaságot, de még a kisvárdai gépállomást sem. Ezektől a szervektől csak telefonon keresztül tájékozódott a járási bizottság. Kántor elvtárs, a járási DISZ-bi- zottság titkára jogosan bírálta Uzsoki elvtársat azért, mert még egy alkalommal sem beszélték meg a járási DISZ-bizottság munkáját. A járási pártbizottság beszámolója nem mutatott rá elég alaposan, hogy kormányunk programrn- ját, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését csak úgy tudjuk megvalósítani, ha több ipari és mezőgazdasági termék áll az ország rendelkezésére. Ezért az állami és gazdasági szervek, a helyi tanácsok munkájára is nagy figyelmet kell fordítani. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a járási pártbizottság nagyobb segítséget nyújtson az üzemek, termelő- szövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok pártszervezeteinek. | A pártváíaszímáuy megállapította, hogy az elkövetett hibák egyik oka az ideológiai hibák elhanyagolása. A pártoktatáson kívül nem folyt komoly elméleti vita a járási pártbizottságon. Kiss elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy erre a járási bizottság vezetői, személy szerint Lipők elvtárs szervezőtitkár nem is adták meg a lehetőséget. Ha volt is saját véleményük a bizottság egyes tagjainak, nem hallgatták meg. Ebből aztán az adódott, hogy a pártszervezetek munkájában is komoly hibákat követtek el. Megtörtént az is, hogy bizottság vezetői sem hallgatták meg a felvetett problémákat. Maguk a járási pártbizottságok vezetői elhanyagolták az elméleti képzést. Váradi István elvtárs, a pátrohai alapszervezet titkára jogosan bírálta Princz elvtársat, hogy a propagandistákat a párt- szervezet megkérdezése nélkül osztotta. he a pártoktatásba. Az elméleti képzés elhanyagolása rányomta bélyegét a pártszervezetek vezetőinek munkájára is. Ez nagymértékben megmutatkozik a népnevelő munka fogyatékosságaiban. Most az a feladat áll népnevelőink előtt, hogy széleskörben Ismertessék a kormány programmjät, a megjelent kormányrendeleteket. Sok pártszervezetben, mivel nem ismerték fel a politikai munka nagy jelentőségét, még a népnevelő értekezleteket sem tartják meg. A népnevelők sokszor a begyűjtő szervek munkáját végzik. Kovács Béla elvtárs el. mondotta felszólalásában: nem egyszer előfordult, hogy a népnevelő seperte le a kukoricát a padlásról. A TálaszJmóttyi ülés útmutatást adott arra, hogy az alapszervezetek taggyűlésein a párt- szervezet vezetői hogyan tárgyalják meg a Központi Vezetőség határozatát. A határozat hangsúlyozta, hogy minden pártszervezetnek a legnagyobb fontossággal kell foglalkozni a dolgozók problémáival és ki kell elégíteni jogos igényeiket. Azt a feladatot állította a választmány a pártszervezetek vezetői és minden egyes kommunista elé, hogy fáradhatatlanul magyarázzák meg a dolgozóknak a kormányrendeleteket, hogy harcba mozgósítsák a kormány programm- jának megvalósítására. A választmányi ülés megállapította, hogy a feladatok megoldásának feltétele a kollektív vezetés elvének következetes megvalósítása, a pártdemokrácia minden módon, való fejlesztése és a bátor bírálat és önbírálat szellemének kialakítása. Figyelembevéve a hozzászólók módosító javaslatait, megállapította, hogy a meglévő hibá. kát csak úgy tudjuk kijavítani, ha a pártbizottságon s a pártszervezetekben, a Központi Vezetőség június 27—28-1 határozata alapján a pártéietben mutatkozó hibákat felszámolják és állandóan erősítik a tömegekkel való szoros kapcsolatukat. A pártválasztmány elhatározta, hogy még a napokban össze kell hívni a pártszervezetekben a népnevelőket, ismertetni velük a kormány programmját, a megjelent kormányrendeleteket, hogy széles körben ismertessék a dolgozók élőt azt a kormányprogrammot, amely az életszínvonal emelkedését van hívatva szolgálni. Újabb segítség az életszínvonal további emeléséhez A kormányprogramra elhangzása óta megjelent számos rendelkezés közül egyik legjelentősebb a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap megjelent rendeiete. E törvényerejű rendelkezés előírja, hogy azok a dolgozó parasztok, akik a gabonabeadási kötelezettségüknek eleget tettek az őszi kapástermények beadásából 10 százalék engedményt kapnak. Az engedmény mellett hatalmas horderejű a rendelkezésnek az a része, mely augusztus 30-tól megszüntette a búza, rozs, árpa, zab, kukorica, napraforgó és burgonya forgalmára vonatkozó korlátozásokat. Pártunk, államunk űjabb gondoskodása, de egyben bizalma is ez a rendelkezés a dolgozó nép iránt. Megyénk dolgozó parasztjai a gabona begyűjtésében megmutatták állam iránti hűségüket. Példamutató munkájuk eredménye, hogy megyénk az élenjárók között van a begyűjtési békeversenyben. Termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok egymással versenyezve tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Dolgozó parasztságunk áldozatkészségét mutatta a múlt- évi beadási tervek teljesítése is, amikor számos parasztcsaláű kisebb nélkülözéstől sem riadt vissza, hogy teljesítse a súlyos aszály ellenére is beadási (érvét. Dolgozó parasztságunknak ezt az áldozatos munkáját államunk a kormányprogramm megjelenése óta számos segítő rendelkezéssel Ismerte el. Kormányunk mluden megkötés nélkül eltörölte a múlt- évi hátralékok után kiveíett kártérítést. Aki a cséplőgép alól eleget tett gabonabeadási kötelezettségének, annak a multévi hátralékát elengedték. Jelentős segítség a gépállomási tartozások elengedése és a munkáltatási díjak csökkentése. A falu felemelkedését szolgálja az állatorvosi szolgáltatás ingyenessé tétele, a tűz- és jégkárbiztosítási kedvezmények, a jövedelemadó 15 százalékos csökkentése. Mind-mind azt a Célt szolgálják, hogy a falusi dolgozók az eddiginél nagyobb léptekkel haladjanak a felemelkedés útján. Minden egyes rendelkezés, ami a kormányprogramra óta megjelent, újabb serkentő erőt ad a dolgozó parasztoknak, hogy még jobb munkát végezzenek. Árokszállási István nagyhalász! 5 és félholdas dolgozó paraszt, amikor elolvasta az elnöki tanács rendeletét, azt mondta: „Én eddig sem tudtam nyugodtan lenni, ha valamivel tartoztam az államnak, de ezután mén jobban igyekszem a beadással, A jövő héten kezdjük a burganyaszedést, de egy napig jent tartom a házamnál az államnak járó mennyiséget. Ha mibennünk megbízott a, kormány, mi is tudjuk a kötelességünket. Már megkezdtem a vetőszántást is, de eztán még jobban iparkodom, hogy minél előbb földbe tegyem a, magot.” Árokszállási István minden dolgozó parasztnak a véleményét mondta el ezekben a szavakban. Nagy lépés ez a falu felemelése terén, amit most tett ViT-nogygyüiés a A DISZ Központi Vezetőség hétfőn délelőtt nagygyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban. Megjelent a gyűlésen Jacques Denis, a DÍVSZ főtikára, valamint a Román Népköztársaság budapesti követségének képviselői is. Jelen volt számos VIT-díjas művész és sportoló. kormányzatunk. De egyben azt is jelenti, hogy több élelem kerül a városi piacokra is, jobb lesz a városellátás, még szilárdabb lesz a munkás-paraszt szövetség. A pártszervezetek népnevelőire, tanácsaink állandó bizottságaira1 nagy feladat vár, hogy ezt az intézkedést is megmagyarázzák, minden egyes dolgozó paraszttal megértessék, hogy az ő érdeke egy az állam érdekével, a közösség érdekével. Több iparcikk, olcsóbb ruha, cipő csak úgy kerülhet a falura, ha mindenki maradéktalanul eleget tesz beadási kötelezettségének. Meg kell magyarázni azoknak, akik ezt az összefüggést nem látják tisztán, hogy az ország hús- és zsírellátását úgy tudjuk gyorsan megjavítani, ha meggyorsul a betakarítási munka és vele együtt1 halad a begyűjtés is. A kormányprogramul megvalósításához, a jövőévi nagyobb darab kenyerünk biztosításához tartozik az őszi vetés idejében való elvégzése. Közismert dolog, hogy a korai vetés egyet jelein a bő terméssel. Népnevelőinknek kell visszaverni az ellenség vetéslialogató propaganda-1 ját is, akik a dolgozó parasztokat' a korai vetésről próbálják lebeszélni, mert tudják, hogy a bő-' termés erősíti a dolgozók államát. Magyarázzák meg a népnevelők a minőségi vetőmag, a műtrágya használat és a fejlett módszerek, alkalmazásának jelentőségét is.' Népszerűsítsék az olyan élenjáró; dolgozó parasztok példáját, minti Balázsi Sándor ibráuyi 6 holdas! dolgozó paraszté. Balázsi Sándor! tegnap felment a tanácsházhoz és elmondta, hogy eddig is eleget tett a beadásának, de most a kukoricájából és burgonyájából még sok* kai szívesebben teljesíti kötelezettségét, az őszi vetéshez pedig minőségi vetőmagot igényel, mert látja, hogy ezután még sokkal inkább’ érdemes lesz többet termelni, mint eddig. Nagy feladat vár a gépállomásokra is, hogy a betakarítás és korai vetés élharcosai legyenek. Adjanak elsősorban segítségét. a termelőszövetkezeteknek. Segítsenek a gazdag termés betakarításában burgonya-, cukorrépaszedő gépeikkel és kifogástalan minőségben végezzék el az őszi s2ánlás-vetés munkáját. Az eddiginél nagyobbmérvű segítséget kell nj-ujtani az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Pártunknak, kormányunknak a falusi dolgozókba vetett bizalmára válaszoljon minden termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt azzal, hogy a gazdag termésből minden eddiginél pontosabban és gyorsabban teljesítse beadási kötelezettségét. A forgalmi korlátozások megszüntetése, a tízszázalékos beadási tervcsökkentés újabb segítség dolgozó népünk felemelkedéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Az intézkedés azonban csak akkor válik az életszínvonal emelőjévé, ba meggyorsul a kapások beadása és jóminőségben minél előbb teljesítjük az őszi szántás-vetési tervet. Sportcsarnokban A gyűlésen Dénes István, a DISZ főtitkára tartott beszámolót a bukaresti IV. Világifjüsági Találkozó eredményeiről. Felszólalt FülÖp Viktor, az Állami Operaház VIT-dijas magántáncosa és Gurics György birkózó. Ezután kultúrműsor következett. Ju^obzlái-ola^z feszültség a trieszti kérdésben (ilTI). A trieszti kérdés miatt kiéleződött az olasz.jugoszláv viszony. Mind a római, mind a belgrádi kormánysajtó kölcsönösen azzal vádolja a jugoszláv, illetve az olasz kormányt, hogy be akarja kebelezni Trieszt B), illetve A) övezetét. A trieszti kérdés kiéleződésével kapcsolatban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kapcsolatba lépett egymással. Az olasz kormány rendkívüli minisztertanácsot tartott.
