Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-28 / 201. szám
NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 28, PÉNTEK PÁRTÉPÍTÉS ___________★ A 61/2. Építőipari Vállalat pártszervezetének súlyos hibái Megyénk vállalatai között hosz- szú időn keresztül, mint a legjobb vállalat volt ismeretes a 61/2 Építőipari Vállalat. A vállalat pártszervezete jól oldotta meg feladatát: ellenőrizte a termelést, megfelelően irányította a szakszervezetet, őrködött afelett, hogy a szakszervezet gondoskodjon a dolgozókról, kellő segítséget adott a DISz-izervezetnek, hogy az a vállalat ifjúságát a termelés rohamcsapatává nevelje. Rendszeresen segítséget adott a műszaki vezetőknek a terv teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges műszaki feltételek biztosításához. Ment is a munka, a dolgozók jókedvűen dolgoztak a jó munkakörülmények között. — Mindezekre azonban már csak mint szép álomra gondolnak visz- sza a vállalat dolgozói. A termelés hanyatlása 1953 januárjában kezdődött és azóta egyre rosz- szabb a helyzet. A januári, februári tervet, mivel a téli munkák előkészítését elhanyagolták, inem teljesítették. A márciusi munkákat a rossz időjárás miatt a téli munkákhoz kellett sorolni. A vállalat március havi tervét sem teljesítette. Azonban április, május, június hónapokban gyönyörű, az építéshez nagyszerű idő volt. Ekkor már nem lehetett a hidegre hivatkozni. A 61/2 Építőipari Vállalat azonban ebben az időben sem teljesítette tervét, az első félévi tervet csak 74.4 százalékra teljesítette. Az ember önkénytelenül is felteszi a kérdést, mi lehet e nagy lemaradás oka? A vállalat műszaki vezetőinek véleménye szerint a terv nem teljesítésének döntő oka: a munkaerőhiány. Az igaz, hogy kevesebb munkaerővel dolgoztak, mint amennyit a terv teljesítése megkíván, de nézzük a számokat. A vállalat 74.4 százalékos félévi tervteljesítését 89 százalékos létszámtervvel érte el. Vagyis az egy főre eső termelési terv teljesítése csak 85 százalékos, ami igen alacsony, nembeszélve az 1315 igazolatlan munkanapról, amelyek ugyancsak növelték a vállalat tervlemaradását. Az első félévben a vállalat dolgozóinak 47 százaléka száz százalékon alul teljesítette a normát. Ez olyan magas szám, melyhez hasonlót megyénk építőiparának története nem ismer. Tehát a terv nemteljesítésének okát nem a munkaerőhiányban kell keresni. A hibák gyökere a vállalat párt- szervezetének rossz munkájában rejlik. A kollektív vezetés hiánya önteltséghez vezet A 61/2 Építőipari Vállalat párt- szervezete az elmúlt félévben korántsem töltötte be feladatát: nem ellenőrizte a termelést, nem mozgósította a szakszervezetet és a dolgozókat a munkaversenyre, nem végez politikai tömegmunkát. A pártszervezetnek helytelen munkája abból adódott, hogy teljesen elhanyagolta a pártépítést. Nem valósították meg a vállalat pártszervezeteiben a kollektív vezetést. Ez odavezetett, hogy egyes pártfunkcionáriusok azt kezdték hinni: pótolhatatlan személyek. Basáskodtak, elfojtották a bírálatot. Priznicz László, a vállalat központja alapszervezetének nemrég leváltott titkára parancsolgatott, kiskii álynak képzelte magát, a bírálatot, a párt- demokráciát. elfojtotta. Termé- s-etesen az ilyen vezetés mellett nem dolgözhatik jól egy pártszervezet. A vállalatnál, ahol több- i~áz dolgozó van, az első félévben csupán hat tagjelöltet vettek ftl, holott nyilvánvalóan ennél s' kkal több azoknak a kiváló d 'gozóknak a száma, akik szeretnének párttagok lenni és meg is érdemlik a kommunisták megtisztelő nevét. A pártszervezet elhanyagolja még az olyan kiváló pártonkívüll dolgozók nevelését is, mint a Drotár és Szoták sztahanovista kukibosbrigádjának tagjai. A párttagok sem a taggyűlésen, sem máshol már hosszú hónapok óta nem bírálták a vezetőket, A termelés hibái A pártépítés, a párt erősítésének elhanyagolása miatt a párt- szervezet nem tudta betölteni a termelésben ráháruló feladatokat. A versenyeket papíron szervezték, a termelést nem ellenőrizték. Ha a pártszervezet rendszeresen ellenőrizte volna a termelést, akkor rámutatott volna: a terv nemteljesítésének oka nem a munkaerőhiányban keresendők, hanem a helytelen munkaszervezésben, a nem megfelelő munka- feltételekben. Igen rossz például a műszaki előfeltételek biztosítása. A műszakiak kiadják ugyan a havi előirányzatot, azonban nem igen található olyan brigád, amely a hónap derekán a munkautalványon előirányzott munkát végezné. A munkavezetők egyszerűen felborítják ezt a tervet. Nem arra a munkára osztják be a dolgozókat, amelyet a hónap elején a munkautalványon megjelöltek számukra. Ennek következménye, hogy a dolgozók bizonytalanok keresetükben, úgy érzik, hogy keresetük a munkavezetőktől függ, hogy fizetésüket a munkavezető jó vagy rossz indulatától függően, nem pedig elvégzett munkájuk után kapják. Ezek után nem lehet csodálkozni még az olyan nagy munkaerővándorláson sem, mint amilyen az első félévben a vállalatnál tapasztalható volt. Bármenynyire hihetetlen is, de a vállalat az első félévben 309 dolgozót vett fel és ugyanez idő alatt 587 dolgozót bocsájtott el különböző formában. Vájjon lehet-e azt mondani, hogy a rossz műszaki szervezés, a műszaki feltételek biztosításának elhanyagolása annak tudható be, hogy kevés a műszaki? A tények azt bizonyítják, hogy nem lehet ilyet állítani. 1952- ben közel 400-zal volt nagyobb a vállalat állományi létszáma, 1953 első félévhez viszonyítva. Ugyanakkor a 400 fős állományi létszám csökkenése mellett a műszaki dolgozók száma mindössze csak hárommal csökkent. A hiba tehát abból adódik, hogy elhanyagolták a műszakiak összefogását, nevelését, továbbképzését. Hogy ez az állítás mennyire igaz, világosan bizonyítja például az a tény: a vállalat 1952 október 15-én beindított egy nyolchónapos esti művezetői tanfolyamöt 24 művezető részvételével. 1953 július 15-én tartották meg e tanfolyam vizsgáját. E vizsgán a 24 művezető közül 13 nem kapott bizonyítványt. Köztük olyanok, mint Bodolócki Sándor, Novák Ferenc, Gincsai András főmunkavezetők. A műszakiakkal kapcsolatos hibákért elsősorban Kalocsai István, a vállalat főmérnöke a felelős. Nem fogja össze a műszakiakat, nem ad kellő szakmai segítséget, irányítást számukra. Az pedig igen komoly hiba. hogy a többi munkahely rovására patronálja az irodaház Nemrégen kerestem fel Bajkai,ló. zsef sztahanovista mozdonyvezetőt, aid a „szakma legjobb dolgozója” érem második fokozatúnak tulajdonosa. Hosszas keresés után az egyik hosszú szerelvény alatt találtam meg, amint a lúgféket javította. Szokatlan volt számomra, hogy nem a mellékvágányon javítja, s megkérdeztem, miért nem megy a szerelvénnyel mellékvágányra. a csavar bcszorílása után válaszolt csak. Azt mondta, hogy ö Svscbljikin elvtárs módszerP- oí. építkezését. Megnyilvánul e'z például abban is, hogy míg az irodaházi építkezés júniushavi tervét 116 százalékos létszámfelhasználással teljesítette, a Szabadság-bokori építkezés csak 52 százalékos munkaerővel dolgozott. Ez a nagy aránytalanság is bizonyítja, hogy Kalocsai elvtárs patronált munkahelyén felesleges munkaerőt is eltűr, annak ellenére, hogy a többi munkahelyen égetően szükség van az emberekre. A pártszervezet nem vette észre például azt a súlyos hibát, hogy a vállalatnál a sztahanovistákkal nem sokat törődnek. Igen sok olyan sztahanovista van, mint Jlájer Mihály, aki az első félévben még a 110 százalékot sem tudta elérni, mert nem biztosították a megfelelő anyagot és munkakörülményeiket. A pártszervezetnek nem lehet figyelmen kívül hagynia azt az el- ernyedt, fegyelmezetlen, közömbös nemtörődöm hangulatot sem, amely a vállalatnál észlelhető. A párt. szervezet vezetői — a termelés parancsnokai. Azonban, hogy az alapszervek e feladatokat be tudják tölteni, elengedhetetlenül szükséges, hogy fel tudják ismerni a hibák okait s helyesen tudják meg. szabni a hibák kijavításának módját. A tömegek között végzett agi- tációnak, nevelő- és felvilágosító munkának, harcosnak, támadónak kell lenni, állandóan ostorozni kell a hiányosságokat, a naplopókat. A 61/2. Építőipari Vállalatnál a párt alapszervezetek nem végzik, illetve nem képesek végezni ezt a feladatukat. A központi pártszervezet, hivatali pártszervezet, mint ilyen, a munkahelyi pártszervezet felé semmi hatásköre nincs, vagyis semmi köze a termelés pártellenőrzéséhez. Van egy alapszervezet az irodaház építkezésénél, amely három munkahely kommunistáit fogja össze. Azonban itt sem lehet kollektív vezetésről beszélni, mert az alapszervezet vezetősége mindössze két tagból áll. Nem gondoskodnak a dolgozókról Rákosi elvtárs a nagybudapesti pártaktíván a pártszervezetek munkájának központi kérdéseként a dolgozókról való gondoskodást jelölte meg. Az irodaházi építkezés alapszervezetének munkájában ez nem tapasztalható. A munkahelyen észlelhető hibák, a dolgozók jogos panaszai mind azt bizonyítják, hogy az alapszervezet vezetősége nem állította munkájának középpontjába a dolgozók napi problémáinak gyors elintézését. Szabó István segédmunkás brigádja nyolc napon keresztül hiába könyörgött azért, hogy hívjanak időmérőt s mérjenek időt arra a munkára, amit már nyolc nap óta végeznek — melyre országos normatétel nincs — hadd tudják meg, hogy mennyit keresnek. Időt még ma sem mértek a munkára. A brigád kedvtelenül dolgozik, mert nem tudja, hogy mennyi a keresete. Kresztyankó András ács 1948 óla dolgozik a vállalatnál. Hetek óta kéri, hogy a vállalat hivatalosan igazolja a vállalatnál eltöltött munkaidejét, mert szüksége van erre az igazolásra. A vállalat minduntalan megtagadja kalmazza, s azonnal kijavítja a hibát, mihelyt azt megtalálja, tízzel a módszerrel nagyban meggyorsítják a kocsiforduló idejét: a kocsi tartózkodási ideje alatt végzik el az esetleges javításokat. Ha nem javítanák ki ilyenkor, előfordulhatna, hogy a kis bajból a nyílt pályán lenne olyan baj, hogy nem mehetnének tovább. Ebből pedig igen tekintélyes kár származhatna. Igen fontos, hogy a javított kocsikat ki is próbálják, nehogy mégis a dolgozó kérését — annak ellenére, hogy a kérés jogosságit több ugyanakkor belépő dolgozó igazolja — csak azért, mert a központban nem találják a belépés keltét. Korbács István kőműves a májusi bérfizetésnél 250 forinttal kevesebbet kapott, majd több mint kéthűnapig tartó veszekedés után, augusztusban kapta meg ezt a jogos bérét. De ebből elég ennyi. A felsorolt példák mind közvetlenül a dolgozók életét keserítik el, felesleges gondot okoznak a dolgozóknak, elkedvetlenítik őket. A legfontosabb feladatok Pártunk nagyszerű célkitűzése kormányprogrammunk megvalósítása fokozott felelősséget ró dolgozó népünkre. Megvalósításához az egész társadalom termelési tervének teljesítése szükséges. Következésképpen a 61/2. Építőipari Vállalaté is! Azonban, hogy a 61/2. Építőipari Vállalat méltóképpen kivegye részét a boldog jelenünket, ragyogó jövőnket biztosító kormányprogramul megvalósításábő', elengedhetetlenül szükséges, hogy a városi pártbizottság, eddig elkövetett hibáiból okulva, teremtsen végre erős pártszervezetet, melyben a kollektív vezetés érvényesül. Ahhoz, hogy a kollektív vezetés érvényesülni tudjon, elsősorban a pártszervezetet kell megerősíteni, a vezetőséget kell kiegészíteni a termelésiben élenjáró kommunistákkal. E vezetőség legfőbb kötelességének a dolgozókról való gondoskodást kell, hogy tartsa. Állandóan és gyorsan intézze a dolgozók napi problémáit. Olyan hangulatot kell teremteni, hogy a vállalat dolgozói nyiltan és bátran merjék felvetni a hibákat, abban a tudatban, hogy azok sürgős elintézést nyernek. Az ilyen légkör megteremtésének első feltétele a bírálat és önbírálat szakadatlan fejlesztése. A bírálatot és önbírálatot csak úgy lehet fejleszteni, ha a vezető kommunistához méltón önkritikus s nemcsak eltűri, de meg Is követeli, hogy bírálják, hogy megmondják hibáit. A felvetett hibák gyors kijavítása erősíti és megkönnyíti a vezetést. A pártszervezet tagjai, az alapszerv kommunistái sokkal több felelősséget kell, hogy érezzenek a vállalat tervteljesítéséért. Nyilt kommunista bírálattal tárják fel a terv teljesítését akadályozó hibákat s adjanak segítséget azok kijavításához. Számoltassák be rendszeresen a műszakiakat, minden eszközzel segítsék elő a magasabb termeléshez szükséges műszaki előfeltételek biztosítását. Gondoskodjanak arról, bogy a DISZ-szervezet megerősítésével u vállalat ifjúmunkásai újra a termelés rohamcsapatává váljanak. Álljon a pártszervezet a munkaverseny élére. A dolgozókról való fokozott gondoskodással érje el a pártszervezet, hogy a vállalat minden egyes dolgozója öntudatosan harcoljon a terv teljesítéséért, a kormányprogramra megvalósításáért! ' St inget József. hiba származhasson, mert. igen fontos a gyors árutovábbítás a lakosság jobb ellátása érdekében. Bárkái elvtárs munkáját beszélgetés közben s<u>i hagyta abba, hogy minden másodpercet kihasználhasson. Seseljljikin elvtárs módszere iyen bevált mozdonyvezetőinknél, s ajánlatos, hogy minden mozdonyvezető alkalmazza ezt. (Krivsfalussy Györyy, Mátészalka.) Újra kivirágzik Rákóczi szabadságfája V ásárosnaméuyban 1703. júniusában már Na- mény-Vásárost is értesítették a császár leiratáról, mely szerint aki Rákóczit élve kézrekeríti, 10 ezer rénes fői intőt, aki halva 6 ezer forintot nyer jutalmul. összesúgtak a naményi földesurak is, kieszelni aljas tervüket, hogy a fejedelmet elállítsák szabadságharcos szándékától. Egy nagy vacsorát rendeztek, meghívták erre Rakó-; czit, mintha ők látszólag behódoltak volna néki. Gondolták^ asztalnál, a nem ritkán 18—29! fogásos ebédnél, borozgatás köz-1 ben könnyebben rá lehet majd venni, hogy mondjon le „ka-! landori“ tervéről. Rákóczit azon-! ban nem lehetett megvásárolni,' hazája nem volt eladó! Otthagyta az urakat tálastól, poharastól. — Felháborodva beszélte el a katonáinak, a népnek, hogyan próbálták megkörnyékezni. Lett aztán erre sürgölődés, íorgolódás. Vacsorát Rákóczinak! Oiyan gazdagon el nem láthatták. Honnan is lett volna, mikor egy lab- banc főkapitány fizetése 400 forint, 300 köböl bor, 10 köböl ecet, 100—100 köböl búza és zab, 6 darab vágómarha, 12 kövér disznó, 30 berbécs, 100—100 bárány és tyúk, 25 lúd, 2 köböl borsó, 6 köböl köles, 2—2 kiló aszaltszilva és vaj, 1 köböl mák, 2 köböl kendermag, 500 káposztafő, 12 szekér széna volt/ Mindez a szegény nép vállát nyomta. Azért egy kis szalonna akadt. Mindenki szalonnát sütött. maga a fejedelem is saját- kezüleg forgatta a nyársat. Milyen boldog volt a naményi nép, hogy Rákóczi köztük tölti az estét. Evés után még sokáig elbeszélgettek, majd a nyársat Rákóczi a földbe szúrta c sza-| vakkal: „Ilyenre húzzátok ügyünk árulóit.“ A ledugott ág megfogant. Hatalmas hetágú fává terebélyesedett. Az idő vasfoga nekiesett, korhadni kezdett, de a nép szerette, ápolta, cementtel öntötte be. Rákóczi fájának nevezte a nép, — a szabadság fájának. Ez a fa megérte az igazi szabadságot, 1945-öt is, csak ezután került sor a kivágatására, már veszélyessé vált korhadtsága miatt,. Ma ezen a helyen a Vörös Csillag tsz. gazdálkodik. Akik itt laknak, jól emlékeznek rá és ismerik helyét is. Ez a szép, emlék jobb munkára, harcra lelkesíti őket. Helyébe új fa ül-i tetését vették tervbe, amely! már a kommunizmus fája lesz!] URAI MIKLÓS I Csillagászai! előadás Nyíregy h ázán A Csillagászati Hét keretében ma este 6 órakor a nyíregyházi Úttörő-házban előadás lesz. Előadó Ambrózi Géza. az előadás címe: „A naprendszer kialakulása". — Ugyanakkor filmvetítés Is lesz:' ..Utazás a végtelenben’’ címmel. Az előadás után távcsöves bemutató következik. Tanévnyitó a Zrínyi leánygimnáziumban A nyíregyházi Zrínyi Hona általános leánygimnáziumban a tanévnyitó ünnepély 1953 szeptember hó 1-én d. e. háromnegyed 9 órakor lesz. — Igazgatóság. A nyíregyházi rádió műsora A péntek esti műsor* Riport: T. Nagy József pénztárcája. — Népdal- mtíeor. — Hírek. — Riport: A hodá- szi állatállomány mermen tői. — Lau- szemle. — Tüske. A szombat reggeli műsor: BcgsrbH figyelmeztető. — Hírek. — A stúdió postája. — A számok beszélnek. — Riport : a. túrná rí Petőfi termelöcso- port élete. — Szórakoztató zene. Bajlrai József mátészalkai sztahanovista mozdonyvezető Scsehljikin elvtárs módszerével 374 százalékos teljesítést ért el 2
