Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

1953 AUGUSZTUS 2, VASÁRNAP NÉPLAP 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete az állami fartalékf'öldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről a földhaszonbérletek szabályozásáról Az állami tartalékföldek hasz­nálatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1-ig végleges formában rendezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése biztosítva le­gyen. 1. paragrafus. (1) A be nem tagosított, illetve állami gazdaságoknak és szövet­kezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartalékföldekből — kérelmükre — vissza kell adni a földet tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztok­nak, akik földjüket 1951 augusz­tus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták. Amennyiben a föld már beta- gosításra került, vagy állami gaz­daság, illetve termelőszövetkezet birtokában van, helyette egyéb állami tartalékföldterülelből kell részükre földet tulajdonba adni. (2) Akik felajánlott földjükért ellenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenérté­ket — ha: foglalkozásuk a föld­művelés — három év alatt egyen­lő részletekben, — ha főfoglalko­zásuk nem a földművelés — egy összegben azonnal kötelesek visz- szafizetni. 2. paragrafus. (1) A tartalékföldeket öt évre haszonbérbe lehet adni. Tartalék­földet haszonbérletbe vehet min­den egyénileg gazdálkodó pa­raszt. Az így haszonbérletbe vett terület nem haladhatja meg a sa­ját területtel együtt a 25 kát. hol­dat. Ez alól a földművelésügyi miniszter kivételt tehet. (2) A tartalékföld évi haszonbé­re a föld kataszteri tiszta jöve­delmének minden aranykoronája után öt forint. A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de kö­teles a föld után járó teljes be­adási kötelezettséget teljesíteni. A tartalékföldből a haszonbé­reit területet a beadási kötelezett­ség szempontjából nem szabad a haszonbérlő saját földjéhez hoz­zászámítani, hanem külön kell számításba venni. 3. paragrafus. (1) A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is — a tartalékföldek használatának rendezésnél előny­ben kell részesíteni, a tartalék­földeket elsősorban a termelőszö­vetkezetek használatába kell ad­ni, ha annak megművelését ön­ként vállalják. A termelőszövet­kezet a tartalékföld után haszon­bért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget kö­teles teljesíteni. (2) A tagosított tartalékföldet termelőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette, — ha ezt a termelőszövetkezet kén — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek meg­szilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a ter­melőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezet­nél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gondos megművelé­sének előmozdítása érdekében kevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni. 4. paragrafus. A földdel nem r- ndelkező dol­gozók a tartalékterületekből ve­teményeskert céljára, családon­ként legfeljebb egy kát. hold föl­det vehetnek haszonbérbe öt év­re. Veteményeskert céljára lehe­tőleg a községhez (városhoz) kö- zeleső. kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek hasz­nált tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem min­den aranykoronája után tíz fo­rint, amellett a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. 5. paragrafus. (1) AZ állam a termelőszövetke­zetek és az egyénileg gazdálkodó | dolgozó parasztok termelését ve- tőmag-kölcsönnel és termelési hi­tellel segíti elő. (2) Az 1953-ban begyűjtött ter­mésből állami vetőmag-alapot kell létesíteni. Az alapból a termelő- szövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalékföldterületnek megfele­lő mértékig kölcsönvetőmagot lehet adni. A vetőmagot öt szá­zalékos többlettel a jövő évi ter­mésből természetben kell vissza­szolgáltatni. (1) Műtrágya és gazdasági esz­közök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére —. indokolt esetben — termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó pa­rasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartaléktőid minden kát. holdja után legfeljebb 500 forint terme­lési kölcsönt lehet adni. 6. paragrafus. (1) A föld tulajdonosa vagy ha­szonélvezője mező- és erdőgazda­sági ingatlanát haszonbéroe ad­hatja, vagy kiadhatja részes mű­velésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonoérbe, vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jogát nem gya­korolja. (2) A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mérték­ben köteles a beadási kötelezett­séget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalék­tőidből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezett­séget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen ren­delet 2. paragrafus (2) bekezdé­sében foglaltaknak megfelelően. Részesművelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a ré­szesművelő egyetemlegesen fele­lősek. (3) A haszonbérleti, részes mű­velési megállapodások érvényes­ségéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi ta­nácshoz. (4) A haszonbérietek szabályo­zására és ellenőrzésére kiadóit, a jelen rendelettel ellentétes min­den korábbi rendelkezés hatályát veszti. (5) A 9.0001948. (Vili. 28.) korm. számú rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gya­korlásával létesített ki-haszonbér­letek érvényességét a bérlő kí­vánságára legfeljebb öt évig kel! meghosszabbítani. 7. paragrafus.. . A haszonbérlő... a tartalékföld­ből vagy tulajdonostól (haszonél­vezőtől) bérelt területet saját ke­zelésben köteles megművelni, azt továbbhaszonbérbe nem adhatja. 8. paragrafus. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos meg­művelésének biztosítása a közsé­gi tanács végrehajtó bizottságá­nak a feladata. 9. paragrafus. A jelen rendelet végrehajtásá­ról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénz­ügyminiszter és az igazságügymi­niszter gondoskodik. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjPzeíési rendszerének megváltoztatásáról s a díjtételek leszállításáról A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a terméshozam nö­velése, a dolgozó parasztság élet­színvonalának emelése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fokozott támogatása érdeké­ben az alábbi határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak a gépállomásokkal szem ben fennálló, az 1052 július 1. napját megelőző időből származó összes, a jelen határozat kihirde­tésének napjáig kt nem egyenlített természetbeni és készpénzbeni díj­tartozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok a gépállomások által vég­zett talajmunkák diját az 1953— 54. gazdasági évben szabad válasz­tásuk szerint természetben vagy készpénzben teljesíthetik. A ter­melőszövetkezetek a gépállomási díjra évközben mind terményben, mind készpénzben előleget adhat­nak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alap­ján csak a betakarítás után törté­nik. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok természetben a munkák elvégzésével egyidőben vagy utólag, készpénzben pedig a munkák elvégzésével egyidőben fi­zethetik a talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjak­ból tíz százalék kedvezményt kelj adni. 3. A termelőszövetkezetek, vala. mint az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok részére a gépállo­mások által végzett talajmunka díjtételeit csökkenteni kell olymó­don, hogy a tizenhat—húsz cm-es középmély szántás díja ternielő- szövetkezeteknél az eddigi negyven­két búzakilógramm, vagy nyolcvan- négy Ft helyett harminckét búza­kilógramm vagy hatvannégy Ft, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknál pedig nyolcvannégy búzakilógramm helyett ötvenhárom búzakilógramm vagy százhat Ft legyen. Ugyanilyen arányban kell csök­kenteni az összeg egyéb talajmun­kák díját Is. A termelőszövetkeze­tek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomási szer­ződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik, tehát traktorvezetőt és munkagépkezelőt adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják. A termeliVizövetkszeíek részére biztosított kedvezmények az I. és II. típusú termelőszövetkezeti cso­portokat csak aDban az esetben illetik meg, ha tagosított területen, az alapszabálynak megfelelően kö­zös talajművelést végeznek. 4. A jelen határozatban meg­állapított díjtételeket 1953 július 1 és 1954 július 1 között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953 jú­lius 1. után végzett talajmunkákra visszamenőleg is érvényesek. Az 1052—53. gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizelés marad ér­vényben. Mao Ce-tung és Csou En-laj választávirata G. M. Malenkovhoz és V. M. Molotovhoz Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának elnöke és C30u En-laj. a Kínai Ndpköztársaság Központi Népi kormánya népi közigazgatási tanácsának elnöke, külügyminiszter pénteken táviratban válaszolt C. M. Malenkov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnöke és V. M. Molotov, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének külügyminisztere üdvözlő táviratára. A távirat szövege a következő: ,,C. M. MALENKOV elvtársnak a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek. V. M. MOLOTOV elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének. Szívből köszönetét mondunk a szovjet népnek és önöknek a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása alkalmából küldött üdvözletért. A koreai fegyverszünet megvalósítása nagy diadala a béke és - demo­krácia világtáberának amelynek élén a Szovjetunió áll. A szovjet kor­mánynak és a szovjet népnek a koreai kérdés békés rendezése érdekében kifejtett álhatatos erőfeszítései nagy mértékben hozzájárultak a koreai há- bttrú befejezéséhez. A kínai nép a nagy szovjet néppel a hős koreai néppel és a világ minden békeszeretö népével szoros egységben továbbfolytatja erőfeszítéseit a Távol-Kelet és az egész világ békéjének megszilárdítása és meg,védeke­zése érdekében. MAO CE-TUNC. a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának elsők«, csou EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormársya népi közigazgatási tanácsának elnöke, küiügyminiester. N. A. Bulganyin üdvözlőtávirata Csu Te-hez N. A. Bulganyin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gének honvédelmi minisztere az augusztus 1-i hadsereg napja al­kalmából pénteken üdvözlőtáviratot intézett Csu Te-hez, a kí­nai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához. A távirat így hangzik: „Csu Te elvtársnak, a kínai népi felszabadító hadsereg főpa­rancsnokának. A Kínai Népköztársaság népi felszabadító hadserege megalakí­tásának évfordulója alkalmából üdvözlöm önt a magam és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének fegyveres erői r ■'vében. Fogadja legjobb kívánságainkat a Kínai Népköztársaság fegy- veres erői harci erejénk további megszilárdításához. 1953 július 31. N. BULGANYIN." A szovjet kormány tiltakozása az Egyesült államok kormányánál Moszkva (TASzSz): A. A. Gro­miko, a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettese július 31-én fo­gadta Charles Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét és a következő tartalmú jegyzéket nyújtotta át neki: „A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja közölni . az Egyesült Államok, kormányával, a következőket: Illetékes szovjet szervek ellen­őrzött jelentései szerint ezév jú­lius 27-én moszkvai idő szerint 6.28 órakor négy amerikai va­dászgép, amely behatolt a Kínai Népköztársaság légiterébe, Hua- tien város- térségében, száztíz ki­lométerre- a kínai—koreai határ­tól megtámadta és lelőtte az „IL —12“ szovjet utasszállító repülő­gépet, amely a megállapított út­vonalon rendszeres repülését vé-, gezte Port Arthurból a Szovjet­unióba. A repülőgéppel együtt el- I pusztult a fedélzetén Tévő 15 utas és a személyzet hat tagja is. A szovjet kormány határozot­tan tiltakozik az amerikai kato­nai repülőgépeknek a szovjet utasszálító repülőgép ellen a Kí­nai Népköztársaság területe fe­lett elkövetett kalóztámadása el­len és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya intézkedése­ket tesz a támadásban bűnös sze­mélyek szigorú megbüntetésére és annak megakadályozására, hogy az amerikai katonai pa­rancsnokság a továbbiakban ilyen bűnös cselekményeket kövessen el. A Szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy kártérí­tést követeljen az Egyesült Álla­mok kormányától az említett 21 szovjet állampolgár és a repülő­gép elpusztítása miatt.*“ Charles Bohlen úr közölte, hogy az említett jegyzéket kormánya tudomására hozza. A magyar kormány tiltakozó iegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre magyar határőr letörése miatt A külügyminisztérium tájékozta­tási. főosztálya közli: Július 30-án este nyolc órakor Tótszerdahely közelében, a Mura­folyó védőgátján. a magyar-jugo- szláv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre ma­gyar határőrt, aki ott járőrparancs nokával együtt a szokásos járőr­szolgálatot látta el. Gőz Imre ha­tárőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület felől puskalövést adtak le magyar területre és fel­ment a tőle néhány méterre lekvő védőgátrá. hogy megállapítsa a lö­vés eredetét. Amikor felért a védő- gátra, jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le. amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőr- parancsnok hajtársa segítségére sietett, jugoszláv oldalról azonban ismét tüzet nyitottak és egy lőve. dék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű táma­dás miatt és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen kutassa fel a bűnösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminiszté­rium jegyzékében felhívja a jugo­szláv kormány figyelmét arra, hogy ilyen támadás kiélezi a magyar- jugoszláv határon fennálló helyze­tet és hátráltatják a normális ha­tármenti állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket. Li Szin Man arcátlan nyilatkozata Newyork, (TASZSZ). Reston, a „New York Times” szöuli tudósí­tója beszámol interjújáról I.i Szin Mannái és ezt írja: „Li Szin Man kijelentette, hogy örül Dulles kül­ügyminiszter jövőheti érkezésének. L1 Szín Man szerint eleve kizárt annak lehetősége, hogy a kommunis­tákkal megegyeznek Korea egyesi- lésében.’’ Li Szín Man a fegyverszüneti egyezményt „szégyenletes okmány­nak’’ nevezte és rámutatott, hogy csak azért tűri. mert hisz abban, hogy Eisenhower elnök támogatni fogja a harc folytatását, ha a poli­tikai értekezlet kudarcba fullad. Az egy óráig tartó interjú nagy- részét Li Szin Man terjedelmes fe­csegései töltötték ki arról, hogy a tárgyalások útján való béke „ve­szélyes illúzió’’, de egy helyen ki. jelentette, hogy ha az Egyesült Ál­lamok nem folytatjuk a hadműve­leteket. „nem tudom, mit teszünk'!

Next

/
Thumbnails
Contents