Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-14 / 190. szám

AZ MDP S ZA BOLCS-SZATM ÁR MEGYEI PA RT BÍZOTT SAGAN A K LAPJA >• X. ÉVFOLYAM. 190. SZÁM ARA 50 FlLLfe.ll 1953 AUGUSZTUS 14. 1'UNTUK A szövetkezetek megszilárdításáért Termelőszövetkezeteink váljanak a jólét forrásaivá Az új kormányprogramul köz­ponti kérdéssé tette a dolgozókról való gondoskodást, a dolgozók jobb ellátásának biztosítását. Ennek ér. dekében nagy íeladat vár a mező- gazdaságra. Több gabonát, gyapo- . tot, cukrot, húst, zsírt és tejet kell biztosítani az ország ellátásához. A kormányunk által nyújtott sok- < irányú segítséggel az egyénileg dol­gozó parasztok is nagymértékben tudják emelni termésátlagaikat, előttük azonban a szűk parcellák határt szabnak. Dolgozó népünk növekvő igényeinek kielégítéséhez csak a nagyüzemi gazdaságok tud. • jak biztosítani a bőséges termék- mennyiséget. A termelőszövetkeze­tekben van meg a lehetősége an­nak, hogy kihasználják a korszerű gépeket, alkalmazzák az új agro­technikát. fejlett zootechnikai el. járásokat vezessenek be az állat- tenyésztésben, vagyis emeljék a hozamot a szántóföldön, állatte­nyésztésben egyaránt. A bő termés eléréséhez eddig is nagy támogatást kaptak államunk­tól a termelőszövetkezetek, most az új kormányprogramm pedig az eddiginél is sokkal több segítséget biztosit szövetkezeteink számára. Az eddig megjelent határozatok még inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetkezetekben szorgal­mas munkával megteremtsék a bő­ség, a jólét alapjait. Számos termelőszövetkezet bizo­nyította be már eddig is magas terméseredményeivel a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az ibrányi Alkotmány termelőcsoportban azo­kon a rozstáblákon, ahol minden agrotechnikai eljárást alkalmaztak. 18 mázsás termést értek el. Az őri Petőfi termelőcsoport tagjai a szovjet agrotechnika alkalmazásá­val, négyszeri kapálással homokon 40—45 mázsás kukorica és 100— 120 mázsás burgonyatermést vár­nak. A kéki U.j Utakon Járó ter­melőcsoport tagjai gabonafélékből 4.5 mázsával magasabb termést értek el holdanként, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok. A magas termés után bőségesen jutott a munkaegységekre is, 10 és fél kiló gabonát osztottak munkaegységen­ként. Daskó János családja 73 mázsa terményt vitt haza. Ebben a termelőcsoportban Béres István 78 éves csoporttagnak csak gabo­nából 28 mázsa a keresete. Ugyan­ebben a községben Nyíri Bertalan hat holdon gazdálkodó egyénileg dolgozó paraszt igen jól mű­veli földjét, lő mázsa volt a gabonatermése, ebből a beadása 410 kiló. a cséplőrész 1Ő0 kiló, a vető­mag 280 kiló. A maradvány, amit felhasználhat a családja számára, vagy szabadpiacra: 660 kiló. Ezzel szemben Béres Istvánnak a 28 ri­zsából kiadása egyáltalán nincs. Tehát ez a 78 éves tsz. tag nem egy hatholdas dolgozó paraszttal, ha­nem egy középparaszttal nem cse­rélné el a jövedelmét. Ilyen és hasonló szép eredmények elérésé­hez minden szövetkezet előtt nyit­va áll az út. Elsősorban jő munka- szervezésre. szilárd munkafegye­lemre van szükség. Nagy Imre elv- társ beszéde után az ellenség ipar. kodott gazdaságpolitikánknak új irányát félremagyarázni, bizonyta­lanságot kelteni a szövetkezetek tagjaiban, meglazítani a munkafe­gyelmet. Több helyütt hallgat, tak rájuk. Egyesek elmaradoz­tak a munkából. A tiszalöki Táncsics termelőszövetkezetben Kulcsár Mihály például egész esztendőben 33 munkaegységet teljesített, Nagy Imre elvtárs be­széde óla pedig egyáltalán nem jár dolgozni. Az ilyen lógósokkal szemben a csoport becsületes tag­jainak fel kell lépni és ha több­szöri figyelmeztetés nem használ, ki kell őket zárni a csoportból.1 Ezzel csak erősödni fog a szövet­kezet. A termelőszövetkezetekben sok helyen meghúzódott eddig az el­lenség. Nagy Imre elvtárs beszéde után azt hitték, hogy most már „eljött az ő ide­jük“, mindenütt kimutatták igazi arcukat. Ök gyűjtötték az aláírá­sokat, ők beszélték rá a becsü­letes tagokat, hogy írjanak kér­vényt a minisztériumba, hogy oszlassák fel a szövetkezetüket. Sok hangoskodót a dolgozók ébersége már az őket meg­illető helyre juttatott. Minde­nütt vizsgálják felül soraikat a termelőszövetkezet tagjai és egy percig sem habozzanak, zárják ki a kulákokat, volt csendőröket és a hozzájuk ha­sonló ellenséges elemeket. Ha ed­dig nem látták, most meggyő­ződhettek róla a dolgozó parasz­tok, hogy ki is a kulák és mi a szándéka. Encsencsen Harcsa Pé­ter kulák már a harmados földet kínálgatta a termelőszövetkezet tagjainak. Ezt akarják a kulá- kok, a cselédsorsot, a harmados földet visszahozni, újból dologta­lanul élni. Ezért uszítanak a ter­melőszövetkezetek ellen. A becsületes munkát végző tagok rovására a zavarosban akartak halászni, elprédálni a szövetkezetek vagyonát. Nem számítottak azonban pártunk éberségével, az öntudatos szö­vetkezeti tagok ellenállásával. Szövetkezeteinkben meg kell ja­vítani a vezetést. A vezető­ség sok helyütt a tervezésnél, építkezésnél szinte semmibe sem vette a tagság véleményét. Ezen a legsürgősebben változtatni kell és azt mindenkinek tudomásul kell venni, még az egyes válla­latok és a járási tanácsok dol­gozóinak is, hogy a tagság beleegyezése nélkül nem intéz­kedhetnek, mert a szövetkezetben annak kell történnie, amit a tag­ság akar. A pártszervezetekre vár az a feladat, hogy a magasabb ter­méshozamért, a jólétért harcba szólítsa a tagokat. A pártszerve­zet népnevelőinek kell megma­gyarázni minden egyes la°nak hogy a munkafegyelem megszri lárdítása és az ellenség elleni harc nélkül nem végezhetnek jo munkát. — A pái tszervezetek felvilágosító munkájának arra is ki kell terjedni, hogy a pótbeporzást, a gazoló kapálást es a félbemaradt építkezéseket mindenütt fejezzék be. De mal­most kell mozgósítani a párt- szervezeteknek a jövőévi vetés­tervek előkészítésére is. A vető­mag búzát. már most szelekto- rozzák, a lucernának és az ősz;- árpának már kell készíteni a vetőágyat, emellett fel kell ké­szülni az ősziek betakarítására is. A járási pártbizottságok, a ta­nácsok nyújtsanak ehhez segítsé­get a termelőcsoportok vezetői­nek, hogy termelőszövetkezeteink a jólét forrásaivá váljanak. Megyénkből nap mint nap ér­keznek levelek és kérvények a földművelésügyi minisztériumba. Ezekben azt kérik a termelőszö­vetkezetek tagjai, hogy az általuk előbb felküldött kérvényt vegyék semmisnek, vagy azt azonnal küldjék Vissza. A demecseri Dimitrov termelő­szövetkezet tagjai a következőket írják: „Mi, a demecseri Dimitrov termelőszövetkezet tagjai egysé­gesen kérjük, hogy az általunk előbb felküldött kérvényt, mely­ben a szövetkezetünk feloszlatá­sát kértük, vegyék semmisnek, s azt hozzánk visszaküldeni szíves­kedjenek. Minket az ellenség hangja tévesztett meg és így es­tünk ebbe a hibába. Most a bő termés láttán és a kormány hat­hatós segítsége folytán beláttuk, hogy milyen nagy hibát követ­tünk el, amikor a szövetkezetünk feloszlatását kértük. Megfogad­juk, hogy ezentúl még jobban fo­gunk dolgozni és még erősebbé kovácsoljuk szövetkezetünket. — Megtanultuk azt is, hogy sokkal jobban kell harcolni az ellenség ellen, mint azt eddig tettük. Meg­tisztítjuk szövetkezetünket az el­lenségtől. A kérvényt 51 fsz.-tág írta alá, köztük Forgács Sándor, Lucza Aj aranyosapáli Ilike termelő­szövetkezetben egész évben szorgal­masan -folyt a munka. Gazdagon fi­zetett a jól megművelt föld. Egy munkaegységre 0 kiló 45 deka ke­nyér- és takarmánygabona jutott. Csabina Pál például egymaga Ki múzsa SO kiló búzát. 5 mázsa 70 kiló rozsot és - mázsa 00 kiló ár­pát vitt haza. Ennyit kaptak pár kiló eltéréssel Gál József. Massinkó István és még sokan a tennelöszö­Megyénkben még mindég elég vontatottan halad a tarlóhántás, a másodvetés és a nyári növény­ápolási munka. Különösen a fehérgyarmati, csengeri és a ti­szalöki járások vannak elma­radva ezekben a munkákban. — Legjobban halad a tarlóhántás, a másodvetés és a növényápolási munka a nagykállói járásban. A megyei pártbizottság vándorzász­laját a nagykállói járás továbbra is megérdemelten őrzi. Második helyre a kisvárdai járás tört. így a megyei tanács vándorzászlaját a kisvárdai járás érdemelte ki. A nyári mezőgazdasági, munkák végzésében a járások sorrendje a következő: 1. nagykállói járás, 2, a kis­várdai járás, 3. Nyíregyháza vá­ros. 4. a baktai járás, 5. a nyír­egyházi járás, 6. a kemecsei já­rás, 7. a mátészalkai járás, 8. a vásárosnaményi járás, 9. a nyír­bátori járás, 10. a fehérgyarmati járás, 11. a csengeri járás és a sereghajtó továbbra is a tiszalöki járás. A begyűjtési minisztérium leg­utóbbi értékelése szerint megyénk országosan a negyedik helyre került. Elősegítették ezt: a nyír­bátori járás, Nyíregyháza város, Jánosné, Popovics Mihály, ifj. Tóth Imre, Forgács Dániel, Molnár Ferenc. A demecseri Dimitrov terme­lőszövetkezet tagjai megkétszere­zett erővel láttak munkához, mi­után a visszavonó kérvényt el­küldték. A cséplés határidő előtti befejezése után nyomban a növényápoláshoz kezdtek. De a cséplés ideje alatt a tarlóhántás­ról és másodvetésről sem feled­keztek meg. Bőséges takarmányt biztosítanak a közös jószágállo­mánynak. A másodvetésű kuko­ricájukat már másodszor kapál­ják. * A berkesül Bajesy-Zsilinszky ter­melőszövetkezet tagjai is levelet küldtek a földművelésügyi minisz­tériumba, hogy vegyék semmisnek az általuk előzőleg felküldött kér­vényt, amelyben a szövetkezet fel­osztását kérték. Csak most jöttek rá. hogy mennyire megtévesztette a szövetkezet egyes tagjait az ellen­ség. Azt hi tesztelték, hogy nem kapnak semmit munkaegységeik­re a tsz. tagjai. De ez a hazug­ság is megdőlt, mert a szövetkezet földjén bőven termett búza és rozs. A megjelent kormányhatáro­zatok is nagy segítséget adnak a termelőszövetkezetek megerősítésé­hez. a szövetkezeti parasztok éle­tének további javulásához. Az ed­vetkezetben. Minden tag meggyő­ződött arról, hogy érdemes a cso­portban dolgozni. A kenyércsata után, most még nagyobb lendület­tel láttak munkához, hogy más tér- ményféleségekböl is bő termést ta­karíthassanak be. Gyűjtik a szé­nát, építik a pajtákat és végzik a kukorica pótbeporzását. A pót- beporzást már 10 holdon el is vé­gezték, most újabb SS hold kuko­rica pótbeporzását kezdték meg. a mátészalkai járás és a kisvár­dai járás, melyek gabona beadá­si tervüket már több mint 70 szá­zalékra teljesítették. A járások közötti versenyben továbbra is a nyírbátori járás tartja az elsősé­get 77.7 százalékos tervteljesítés­sel. így a megyei pártbizottság versenyzászlaja továbbra is a nyírbátori járásban marad. A második helyre 74.2 százalékos tervteljesítéssel Nyíregyháza vá­ros került s a megyei tanács ván­dorzászlajának tulajdonosa is Nyíregyháza város lett. Nem dicsekedhetnek szép ered­ménnyel a tiszalöki járás, a fe­hérgyarmati járás és még in­kább nem a vásárosnaményi já­rás 46.7 százalékos begyűjtési tervteljesítéssel. A gabonabegytijlcsi versenyben a járások közötti sorrend a kö­vetkező: 1. a nyírbátori járás, 2. Nyíregyháza város,. 3. a mátészal­kai járás, 4. a kisvárdai járás, 5. a nyíregyházi járás, 6. a kem.i- c;ei járás, 7. a baktai járás, 8. a nagykállói járás, 9. a csengeri járás, 10. a tiszalöki járás. 11. a fehérgyarmati és a sereghajtás­ban a tiszalöki járást a vásáros­naményi járás váltotta fel. digi kedvezmény a hitelek elenge­dését nem számítva, 413.424 forint­tal gazdagította a Bajcsy-Zsiliu-1 szky szövetkezet tagjait. S amikor, mindezeket .megmagyarázták a sző-' vetkezet valamennyi tagjának,, vál­toztattak a téves nézetükön. A kérvényt, melyet most küldtek a földművelésügyi minisztériumba.; SO-an, köztük l’app Lajos, P. Nagy Dezső, Csordás Lajos, Hegedűs Lajosné, Kaszás Jenő írták alá. * — „Rájöttünk — írják levelük» ben a nyírgyulaji Petőfi termelő­szövetkezet tagjai, -—■ hogy az el­lenség akart bennünket megté­veszteni. Szét akarta bomlasztani azt, amit négy éven keresztül ne­héz munkával kerestünk. El akarta venni gazdagságunkat. Csak most látjuk, hogy mennyire hely­telenül cselekedtünk, mikor a kérvényt aláírtuk. Nem enged­jük, hogy szövetkezetünket, s négy évi munkánk gyümölcsét egyes személyek szélhurcolják, tönkretegyék. Mi továbbra is kö­zösen gazdálkodunk." S a nyírgyulaji Petőfi termelő- szövetkezet tagjai is megköny- nyebbülten láttak munkához a szövetkezet feloszlatását kérő le­vél visszakérése után. Jobban vi­gyáznak a közös vagyonra, job­ban. megmunkálják a cukorrépát és egyéb veteményt. A baktalórántházi járási tanács nagyobb gondot fordítson a begyűjtés terén a törvényesség betartására A bő termés, a kormány számos kedvezménye, dolgozó parasztsá-1 gunk hazaszeretete alapjai annak, hogy az idén sokkal gyorsabban és, pontosabban teljesítse minden doh, gozó paraszt, minden község a be­adási tervét. Megyénk községei és. termelőszövetkezetei egymás után1 kapják meg a gabona szabadpiaci' értékesítésének jogát. A baktai já­rásban is vannak szép eredmények,, azonban adottságánál fogva a baktai járásnak sokkal jobb ered-' ményt kellett volna elérni. A csáp-, lés előrehaladásához képest egyes1 községekben, mint Apagyon, 0>fe-^ hértón és Pusztadoboson elmaradt a; begyűjtés. Az ellenség hangjára hallgatókkal szemben elnéző volt’ több községben a községi tanács és nem alkalmazta a törvényes szank­ciókat. Ezért Fekete elvtárs, a be­gyűjtési osztályvezető és Máté András elvtárs, a járási tanács el­nöke elsősorban a felelős, akik nem utasították a községi taná­csot, hogy a törvényt tartassák ha és mindenki a cséplőgép alól tegyen eleget beadási kötelezettségének. A A járási tanács vezetői ahelyett, hogy intézkedtek volna saját hatás­körükben, a megyei tanácstól vár­nak minden munka elvégzésére mankót. A járási pártbizottság ke­ményebb kézzel ellenőrizze a járási tanács munkáját, a törvényes elő­írások betartását, A nyári mezőgazdasági munkákban a nagukállói — a gabonabegyüjtesben a nyírbátori járás vezet Az aranyosapáti Béke tsz-ben íoiyík az építkezés es a páíbeporzás $roípfarftii tqij r tilt ípfek / A GACSÄLYI DÖZSA TSZ TAG­JAI HARCOS KISGYÜLÉSEN LEPLEZTÉK LE A SORAIKBA ÉURAKODOTT ELLENSÉGET (2. old.) — G. M. MALENKOV BESZÉDÉNEK SAJTÓVISSZ­HANGJA (3. old.) — FRANCIA­ORSZÁGBAN mar négymil­lió DOLGOZÓ VESZ RÉSZT A l SZTRÁJKBAN (3. old.) ( A mai sxátnbun

Next

/
Thumbnails
Contents