Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-13 / 189. szám

jggp fOiláQ. Qröletárjal egrjrufífirfrlt f A mai ssáinhan HARCBA INDUCT A SZÉKELY! TSZ. PÁRTSZERVEZETE A SZÖVETKEZET MEGSZILÄRDI- TASÁÉRT (2. old.) — A SZOV­JETUNIÓJEGYZÉKE AZ EGYE­SÜLT Államok kormányá­hoz (3. old.) — KA.TOR ILONA MEGYÉNK LEGJOBB NÖ1 CSÉPLÖGÉPVEZETÖJE (4. old.) SI A B 0 LCS-SZ ATM AR MEGYEI PARTBt ZOTT S AGANAK L APJA X. ÉVFOLYAM. 1S9. SZÁM. ARA *50 F1LLEK 393» AUGUSZTUS 13. CSÜTÖRTÖK A termelés egyenletességéért „Minden erőnkkel növeljük négy év alatt elért eredményünket" Az ellenség nálunk, a kisléiai Rákóczi tsz-ben is igyekezett meg­téveszteni a tagokat. Most ciha- tároztuk, hogy hibánkat kijavít­juk, s az új kormányprogrammra szilárd helytállással, munkánk jó és határidőre való elvégzésével, beadási kötelezettségünk teljesíté­sével válaszolunk. Nem engedjük meg, hogy az ellenség, a naplopók csoportunkban tovább garázdál­kodjanak, s elherdálják közös állatállományunkat, hiszen 470 sertés, 98 szarvasmarha, 32 ló és egyéb közös gazdasági felszerelé­sünk van már. Szilárd elhatáro­zásunk: minden erőnkkel növel­jük a négy év alatt elért eredmé­nyünket, termelőszövetkezetünket megszilárdít juk, továbbra is tagok maradunk, úgy akarunk dolgozni, hogy boldogulásunkat a szövetke­zetben megtaláljuk. Ezért kér­jük az előbbi kérvényünket sem­misnek tekinteni. Aláírások: Mikó János, Bese- nyei Ferenc, ifj. Esztári Mihály, Ignácz Jánosné. Nagy Lajosné, Papp János. Papp Júlia, Vass József, Nyíri Sándorné, Nyíri Sándor, Mányák Antal, Bihari Károly, Mikó József. Mikó Erzsé­bet, Vass Mihály, Bán Albertné, összesen 47-en. * A Rákóczi termelőszövetkezet­ben a tagok a háztáji teheneiket is befogták, hogy meggyorsítsák a hordást. 12 háztáji fogat segíti a közijs munkát. A cséplés teljes érővel haled, s jól halad a do­hánytörés V Közös sertésszállás- építkezás is zavartalanul folyik. Megszilárdítjuk szövetkezetünket Mi. a székelyi Békéért Harcoló tsz. tagjai, az üzemi pártszerve­zetünk felhívására elhatároztuk, hegy szövetkezetünk védelmében kíméletlenül leleplezzük az ellen­séget. Az ellenség a szövetkeze­tünkben is igyekezett Nagy Imre elvtárs beszédét félremagyarázni. A naplopók, dologkerülők mellett az ellenségnek sikerült néhány becsületes dolgozót is félrevezetni. Rájöttünk, hogy az ellenségnek mi a célja a szövetkezet bomlasz- tásával. Szeretnék folytatni do- logtalan életüket, cselédekkel, harmadosokkal dolgoztatni. Mi szívós népnevelő munkával meg­magyaráztuk a szövetkezetünk dolgozóinak a kormányprogramm igazi értelmét, hogy az a dolgo­zók életszínvonalának emelését szolgálja és ezt legjobban bizto­sítani mi a szövetkezeti gazdál­kodással tudjuk. Sokezer forintot érő halastavunk, állatállományunk eddig még csak költséget jelentett, most már el­értünk oda, hogy ezek is jövedel­mei biztosítanak szövetkezetünk­nek. Szövetkezetünk tagjainak többsége ezt most már tisztán látja. Látjuk, hogy a kormány eddig megjelent rendelkezései nagymértékben segítik az egyéni­leg dolgozó parasztokat, de sok­kal jobban segítenek minket, akik a szövetkezeti utat választottuk. Szövetkezetünkben jól folyik a munka, a kapások terméshozamá­nak emeléséért, most gazoló ka­pálást végzünk. Serény munka folyik a *rvüuiölesősünkben hopv mennyiségileg és minőségileg is jó termést takaríthassunk be. Ezért kérjük a földművelésügyi miniszter elvtársat, hogy az ellen­ség által szövegezett kilépésről szóló jegyzőkönyvet semmisítse meg. Székely, 1953 augusztus 12. — Aláírások: Kiss András, ifj. Kan- csár András, Sipos István, Molnár Mihályné, Nagy István, Molnár Sándor, Mészáros Jánosné, Haj- csák György, Molnár János, ifj. Szilágyi József, Erős János, özv. Erős Andrásné, Démán József né, Hliva Ferenc, Szikszai Andrásné, Papp József. Jakab Imre, Szilágyi Sándor, Tóth Gézáné, Fülöp Ferenc. A cséplési terv teljesítésének élharcosai Megyénkben egyre több község kapja meg a kenyérgabona sza­badpiacát. Egyre több községből érkezik a jelentés, „befejeztük a eséplést, 100 százalékosan eleget tettünk kenyérgabonabeadási kü­telezettségünknek‘‘. Egymással versenyeznek a termelőszövetke­zetek, egyénileg: dolgozó parasz­tok, község községgel, hogy mi­nél előbb zsákba kerüljön a ga­bona. Ebben a harcban sok gépveze* tő, cséplőmunkás jár az élen. Megyénk gépállomásai közül eddig öt teljesítette cséplési ter­vét. Jó példát mutat a nagydobo­si gépállomás, amely cséplési ter­vét 116.2 százalékra teljesítette. A nagyvarsányi gépállomás 119.0 százalékkal, a vencselloi 107.8 szá­zalékra, a kisvárdai 104 százalék­ra. a mándoki gépállomás pedig 103.5 százalékra teljesítette csép- lési tervét. A megye legjobb cséplőgép-csa­pata a kisvárdai gépállomáshoz tartozik. Háda Dezső felelős gép­vezető és Kovács Péter munka- csapatvezető vezetésével 1970-es géppel, eddig 5.788 mázsa ter­ményt csépeltek el. Ezzel elérték, hogy az ország cséplőgépcsapatai között a harmadik helyet foglal­ják el a cséples gyors befejezésé­ért folyó harcban. Az elsők között halad a cséplésben Bodnár Sán-, dor felelős vezető és Simon Fe­renc munkacsapata a kisvárdai génállomáshoz tartozó 900-as cséplőgépnél és az ugyancsak kis­várdai Német János felelős ve­zető és Kovács István munka­csapata. A nagydobosi gépállo­máshoz tartozó 1070-es géppel Ko­vács József felelős vezető és Bél- teki Bálint munkacsapata, a ven- csellői gépállomáshoz tartozó. 1200-as géppel Bodnár László fe­lelős vezető és Berecz Károly munkacsapata. Ezekre a dolgo­zókra méltán lehet büszke me­gyénk minden dolgozója. Példát vehetnek róluk a gépállomások dolgozói és a cséplőgépnél dolgo­zó munkacsapatok. Különösen a csahold és a kölesei cséplőmun­kások. akik cséplési tervüket még 50 százalékra sem teljesítet­ték és ezzel az egész megye ered­ményét csúfítják. Alkotmány-műszakot indítottak a iiszavasvítri Földkotró Vállalni dolgozói Népünk alkotmánya törvénybe iktatta, hogy alapvető feladatunk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése. Pártunk Központi Vezetőségének határozata, kormányunk új pro- grammja hasonlóképpen ezt a feladatot állította előtérbe. Éppen ez a forrása annak az alkotmányi versenynek, amely már kibontakozóban# volt üze­meinkben, építkezéseinknél, az új kormányprogramm megjelenése előtt, s amely még szélesebb te­ret nyert, miután a dolgozók megismerték gazdaságpolitikánk új irányelveit. Az életszínvonal emelése, az anyagi és kulturális szükségletek fokozottabb kielégí­tése elsősorban a termelési ter­vek teljesítésén múlik. Munká­sainknak ez a felismerése nagy­szerű termelési sikerekre buzdít, a tervek túlteljesítésére serkent. Éppen ezért az üzemek, építkezé­sek népnevelőinek leglényegesebb tennivalója most, hogy megma­gyarázzák a dolgozóknak mind­ezt, nagyszerű tartalmat adva az alkotmányi versenynek. Azonban az új alkotmányi ver­seny sikeréhez nem elégséges a népnevelők serény munkája. Még az sem minden, — bár az egyik legfontosabb tényező, — hogy a munkások ezreiben lelkes akarat buzog a termelési tervek túltelje­sítésére, nagy eredmények eléré­sére. Mindehhez feltétlenül szük­séges. hogy biztosítva legyen min­denütt a jó termelési eredmények elérésének minden technikai elő­feltétele. meg legyen minden mű­szaki adottság a dolgozók vállalá­sainak túlteljesítésére. A dolgozók kezdeményező kész­ségeit, a normák túlszárnyalására törekvő lelkesedését semmibeven­ni — egyértelmű a nép felemel­kedése ügyének sárbatiprásával. egyértelmű a dolgozók jólétének aláásásával. Nálunk a megye üze­meiben, építkezésein mégis meg­találhatók ezek a fekélyek, első sorban a termelés egyenetlensé­gét okozó hibák képében. A termelés hullámzását, a ká­ros termelési ..hajrákat1“ okozó körülmények nemcsak a dolgozók lelkes vállalásainak teljesítését zárják ki. de erősen megcsorbít­ják egyáltalán a normák, a ter­melési tervek százszázalékos tel­jesítésének lehetőségét is és egye­nest ellenségeivé válnak a minő­ségi munkának, végső soron a munkafegyelemnek, a szocialista mnnkaei-kölcsnek! Üzemeink, építkezéseink veze­tői a felszabadulás óta sokat ta­nultak. nagyot nőttek a termelé­si tervek teljesítéséért folyó harcban. Bebizonyították, hogy jó parancsnokok ebben a harc­ban, bizton számíthat rájuk a nép. Azonban munkájuk mé» mindig nem tökéletes. — ezt bi- z.onyítíák a terirHés hi'J’ár—»*-í' igazoló grafikonok is jónéhánv üzemünkben. A termelés hullámzása pedig nem olyan dolog, ami felett nyu­godtan szemet húnvhat rkánr>«>- l'dk igazgató, mérnök, művezető műhelymestér. F.z a hiba ponto­san arra mutat, hogy éppen az c ! 'nvkedéseik hagvnak maguk í'tán kívánnivalókat, a hiba for­rása éppen a vezetésben keresen­dő. Egves üzemeinkben, éjv'tkezé- soinknél hajlamosak a mű=zak; vezetők arra. hopv elkéssenek v tervek felbontásával, hogy el­mulasszák a tervek megismerteté­sét minden egyes dolgozóval. — Továbbmenve pedig: mélyítik a hóeleji zűrzavart a rossz anyag- ellátással, a munkaerő helytelen elosztásával. Mindebből az kö­vetkezik, hogy a munka legalap­vetőbb feltételei híján a munká­sok nem teljesítik terveiket. el­maradnak. A vezetők pedig teté­zik hibájukat azzal, hogy a terv­időszak végének közeledtével „hajrát", rohammunkát szervez­nek, fejetlenül ,.átcsoportosítják‘‘ az erőket, kapkodnak, hogy a hó­eleji elmaradást behozhassák. A nyíregyházi Ruhaüzem pél­dája igazolja, mennyire káros a termelés hullámzása, hogy a tervteljesítés műszaki feltételei­nek hiánya, ^z elmaradás láttán való kapkodás sok selejtes mun­kára, fegyelembontásra vezet. Sű­rűn előfordul, hogy a műszaki ve­zetők megfeledkeznek a terv tel­jesítéséhez elengedhetetlen felté­telek megteremtéséről. A nyíregy­házi Tatarozó Vállalat például nem adott kalodákat a Honvéd­utcai napköziotthon építőinek, akiket akadályoztak ezzel a gyorsfalazás bevezetésében. A 61/3. Építőipari Vállalat műszaki irányításának zűrzavaraiból ío- lyóan elszállították egy másik munkahelyre a cementet a nagv- kállói gépállomás-építkezéstől. — Ezzel meggátolták nemcsak a dolgozók alkotmányi felajánlásai­nak teljesítését, de azt is, hogy egyáltalán teljesítsék az építke­zés tervét, betartsák a határidő­ket. Világos dolog: az ütemes ter­melés, az egyenletes, minden ká­ros hajrától mentes tervteljesítés, elsősorban azt kívánja meg. hogy a munka feltételeit a műszaki ve­zetés mindenkor, minden nap, minden órában biztosítsa. Ezt meg kell érteni művezetőinknek! Ott, ahol a műszaki vezető erre ‘örekszik, ahol a műszakiak és íz egyszerű dolgozók között jó az összhang, ott semmi sem aka­dályozza a termelés sikereinek elérését. Példa erre a nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat. ahol Ősz András művezető kiváló munkát végez, akinek ne­rchez nem egy elvan újítás fűző­dik, amely sokszorosan meg­gyorsította a termelést. Ebben az üzemben a műszakiak mindent elkövetnek, hogy biztosítsanak minden feltételt a nagy eredmé­nyek eléréséhez. Nagy tekintély­nek is örvendenek, s példájuk, munkájuk lelkesíti az egész üze­met, mely legutóbb is magasan túlszárnyalta tervét. Üzemi pártszervezeteink leg­fontosabb feladata: a termelés pártellenőrzésével elősegíteni, hogy üzemeinkben elkerüljék a termelés kárps hullámzását. Párt- szervezeteink mindenkor hívják fel a műszaki, vezetés fi eveimét a hibákra, idejében vitassák meg a teendőket, hogy kizárják ezzel a ..hajrá‘‘-munka legkisebb lehető­ségét is. Foglalkozzanak a mű­szaki értelmiséggel, lelkesítsék őket a versenyre. Neveljék őket pártszervezeteink arra, hogy fele­lősséget érezzenek a terv teljesí­téséért. Mindez szükséges ahhoz, hogy terveinket maradék nélkül telje­sítsük, hogy sikerre vigyük az alkotmányi versenyt. A tiszavasvári Földkotró Válla­lat dolgozói, alkotmányunk tisztele. lére elsőként indítottak alkotmányi békeversenyt megyénk ipari válla­latai között, A Földkotró \ áUalat versenykihívását a Néplap július 2-1 száma is közülié. Ebben a ver­senykihívásban tettek fogadalmat pártunk Központi Vezetőségének a Földkotró Vállalat dolgozói, hogy az első félévben elért 136 százalé­kos átlagteljesítményt júliusban megtartják, továbbá pedig augusz­tus 20-ig ezt az eredményt további 2 százalékkal növelik. A vállalat vezetői és dolgozói sok nehézséget leküzdötték a vállalás óta, különö­sen az esőzés akadályozta a mun­kát. A Keleti Főcsatorna Tiszavas­vári és Tiszalök közötti szakaszán, ahol a csatorna szélessége miatt a földkotrógépek hatósugara nem képes a kiemelt földmennyiséget közvetlen a töltésbe dolgozni, ott dömperek segítségével végzik a munkálatokat. A legnagyobb hiba azonban az. hogy a legnagyobb ka­pacitású gép: a lépegető, alkatrész­hiány miatt kiesett a termelésből, így a vállalat dolgozói júliusban 0.2 százalékkal a vállalás alatt tel­jesítettek. 126.8 százalékot értek el. Más termelő kotrógépek kihasz­nálásánál a vállalt 4 százalékos gépkllrasználást jóval túlteljesítet, ték. Az elsőfélévi 08.9 százalékos gépkihasználási szintet 79.5 száza­lékra növelték. Ugyanakkor telje­sen balesetmentesen dolgoztak. A harmadik negyedévre vállalt 135 ezer forintot kitevő anyagtakaré- kosságból már augusztus l-!g 47 ezer forintot kitevő anyagot taka­rítottak m?g. A harmadik negyed­évbe!) 10 jelentős újítás megvaló­sítására tettek vállalást és már augusztus lO-ig 13 újítással növel­ték az úiítások számát. A Földkotró Vállalat dolgozói örömmel fogadták az új kormány, programmof. Az elmúlt betekben megjelent kormányrendeletekből is látják a Füidkoírő Vállalat dolgo­zói, hogy azok a dolgozókról "való gondoskodást tükrözik vissza. Rá­tértünk az árleszállítások útjára, ami máris megmutatja, hogy a tervszerű gazdálkodósnak, a dol­gozók tervteljesítésének megvan, és még nagyobb mértékben meg lesz a gyümölcse. Ezért is határozták el a Föld­kotró Vállalat dolgozói, hogy augusztus 20 tiszteletére alkotmány- műszakot indítanak. Az aikotmány- müszakban több leleményességgel, mégtöbb lelkesedéssel és odaadás­sal elérik az augusztus 20-ra vál­lalt 138 átlagszázalékot, valóraváit- iák Ígéretüket.

Next

/
Thumbnails
Contents