Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-07 / 184. szám

2 19Ő3 AUGUSZTUS 7. PÉNTEK' Beszélgetés egr romániai parasztíiatallal (Bukarest! tudósítónktól.) Még a Világifjúsági Kongresz- sz.usoru| találkoztam egy román fiatallal, a nagyszántói ..Novem­ber 7“ kollektív gazdaság egyik brigádvezetőjével, Varga Lajos­sal, Varga Lajos a Román Ifjú­munkás Szövetség, az MTM. tag­ja, s kollektív gazdaságuk (ter­melőszövetkezet) egyik legjobb munkása. Jó munkájának elis­meréseképpen vesz részt az Ifjú­sági Találkozón is. Varga Lajossal sokáig beszél­gettünk. Először ő kérdezgetett a mi termelőszövetkezetünk fiatal­jairól. Én többek között beszél­tem neki a nyírbátori Lenin ter­melőszövetkezet DISz.-f iatal jai­nak nagyszerű munkájáról és ar­ról a kezdeményezésről, amely­hez az ország minden részében rsatlakoztak már fiatalok. Varga Lajos igen megörült, amikor meg­tudta, hogy a mi falusi fiatal­jaink is védnökséget vállaltak az rí j módszerek, agrotechnikai el­járások bevezetése felett. Elmon­dotta, hogy kollektív gazdaságuk­ban a fiatalok szintén ehhez ha­sonló vállalást tettek és nyáron nagyszerűen dolgoztak. A kukori­cát például négyszer kapálták meg. Ebből hektáronként hatvan­öt mázsás átlagtermést várnak. A fiatalok a kukoricaültetésnél rs új módszert alkalmazlak és a nagy terméshozafii egyrészt ennek ' öszönbető. A kukorica tőtávol­sága 95 centiméter, s nem egy szálat hagynak meg a tövön, ha­nem kettőt. A búza hektáronkinti átlagtermése 21 mázsa náluk. A cukorrépa is szépen fejlődik, amelyet ötször kapáltak. A ré­pák átlagsúlya már több, mint három kilogramm. Varga Lajos elmondotta, hogy ők például, hogy a földet megfelelőén kihasz­nálják, a dinnye közé jarovizált burgonyát ültetnek. Mire a diny- nye szára futni kezd, akkorra a burgonyát fel lehet szedni. S ez­zel egy kapálást is kap a dinnye. Varga Lajos sokat beszélt ar­ról, hogyan segítik a kollektív gazdaságot a fiatalok. Mindig az első sorokban vannak, a legnehe­zebb munkákat vállalják. Fontos feladatuknak tekintik az önkép­zést. A „November 7“ kollektív gazdaság valamennyi fiatalja résztvett a politikai oktatásban. Maga Varga Lajos most végezte el a brigádvezető iskolát. Nagy lehetőségek állnak a ro­mán fiatalok előtt is. Ebből a kollektív gazdaságból is jópár fia­tal tanul felsőbb iskolában, ke­rültek ki innen katonatisztek, s hat fiatalt küldtek traktorosisko­lára. Ezután Varga Lajos arról be­szélt, hogy mennyivel jobb a ro­mán dolgozó parasztoknak, a ro­mán fiataloknak most. mint a múltban volt. fi például a tavalyi aszályos esztendőben 412 munka­napegységet (munkaegységet) tel­jesített, s erre kapott: 16.48 mázsa búzát, 33 mázsa kukoricát, 24.72 mázsa burgonyát, 8.24 mázsa hagymát, 4.12 mázsa zabot és más termény féleséget. Pénzbeli juttatásként munkanapegységen- kint 7 leit kaptak. Ezután ismét a nyírbátori Le­nin fiataljaira fordult a szó. Var­ga Lajos elmondotta, szeretne közelebbről megismerkedni a magyar fiatalokkal, a nyírbátori Lenin tsz. tagjaival. Ezért egy le­velet is írt a Lenin tsz. fiataljai­nak. amely így hangzik: ..Drága Barátaim! Forró üdvözletemet küldöm a bukaresti Fesztiválról az országos kezdeményező ..Lenin“ termelő- szövetkezet diszisláinak. Jő len­ne, ha a jövőben, felvéve a kap­csolatot egymással, kicserélnénk tapasztalatainkat. Mi is, hozzátok hasonlóan, azt a. célt tűztük ki magunk elé, hogy az agrotechnika széleskörű alkalmazásával többet termeljünk. így emelkedjék tag­ságunk jóléte, gyarapodjék orszá­gunk. Szeretnem, ha szorosra fűznénk barátságunkat, ezért ír­jatok nekünk. Kívánok nektek további jó munkát. Békeharcos üdvözlettel: VARGA LAJOS, brigádvezető, Nagyszántó, Bihar megye, „November 7 ' kollektív gazdaság.“ A Vasutasnap előtt Az élenjáró nyíregyházi líitöház dolgozóinak alkotmányi versenye .4 nyíregyházi f ülőhöz dolgozói büszkék jöhirükre. Büszkék arra, hogy az elmúlt két év, leforgása alatt háromszor szerezték meg jó munka jukkái az élüzem-jelvényt. Úgy igyekeznek, hogy további ered­ményekkel öregbítsék jóhirüket. Azonban talán még sohasem folyt olyan lelkes verseny a nyír­egyházi fütőházban, mint most. Azt mondják a fűtőháziak: a. verseny ünnepnapjai vannak most, amikar fiatal vasutasainkkal együtt a Világit júsőgi Találkozót köszönt, jük, mindannyian kiemelkedő ered­ményekkel készülünk a kilencedik Vasutamapm, s az augusztus hu- szadiki Alkotmány.ünnepre. 8 a, verseny eme ünnepnapjain nagyszerű eredmények születnek. Példa erre a sok közül Oláh And­rás salakos munka eredménye is. Oláh András salakos megfogadta, hogy az alkotmányi versenyben a Vasutasnapig 125 százalékosra nö­veli teljesítményét. Már jóval a Vasutasnap előtt Hl százalékos teljesítményt éri el. Jő munkájukkal növelik a nyír­egyházi fütöház eredményeit \agy Sándor belsös mozdonyfelvigyázó, Szakács József mozdonyvezető, Má­riái József mozdonyon művezető, Balázs Tibor kocsilakatos. és a töb. biek. Szakács József mozdonyveze­tő például Henés Mihály fűtőjével úgy kezajtc .32}.— ’ijZ-ps mozúonyvf kát, hogy - 431273 kilóméiért tett mcy mindössze két mosással és ja­vítással. A nyíregyházi fülőhdz dolgozói a szovjet vasutasok példáját követve, a legjobb munkamódszerek alkal- marásával harcolnak kormányunk űf Programm jának 'valóra váltá­sáért. Ertscy László tudósító. Leveleseink írják a gabonabetakarításról •Jó munkával válaszolnak az ellenség1 mesterkedéseire a nyírbogáti szövetkezett parasztok Az új kormányprogramul meg­jelenése utáni első napokban Nyírbogáton is megnőtt a kulá- kok szarva. Igyekeztek félrema­gyarázni a kormány intézkedé­seit a tsz. tagjai előtt, megpróbál­koztak azzal is, hogy rábeszéljék a tagokat a tsz. feloszlatására. — Tervük azonban csődöt mondott, mert. a tsz. tagjai szeretik a közös gazdálkodást, ismerik annak je­lentőségét, hiszen saját jövedel­mükből győződhettek meg ennek előnyeiről. Az ellenség uszításai­ra a tagok még jobb munkával válaszoltak. Július 22-re learat­ták 420 hold kalászosukat, s azon­nal megkezdték a hordást. Az aratás befejezését követő harma­dik napon felbúgott a tsz. szérű­jén a cséplőgép. A tagok, hogy leverjék az ellenség minden tá­madását, naponta 1—2 órával to­vább dolgoznak, mint ahogy ab­ban megállapodtak. A csépléssel egyidőben 200 holdon elvégezték a tarlóhántást és 97 holdon a má­sodvetést. Fokozta a tagok mun­kalendületét a kapott beadási és más kedvezmény, ami összesen körülbelül 250.000 forint anyagi előnyt jelent a szövetkezetiek számára. Balogh Ferenc, Nyírbogát. Fiatalok, őregek lelkes munkája az encsencsi Ifjúság fsz-ben Az encsencsi Ifjúság termelő- szövetkezet teljesítette kenyér- és takarmánygabonabeadási kötele­zettségét, s megkapta a szabad­piaci értékesítés jogát. Ez annak az eredménye, hogy a tagok fá­radságot nem kímélve, dolgoznak éjjel-nappal és még ünnepnapo­kon is, hogy a cséplést minél ha­marabb befejezzék. A beadási kötelezettségnek a cséplőgép alól eleget tettek. Igen lelkes munkát végeznek a tsz-ben a fiatalok. Augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét ú.iabb munkasikerekkel köszön­tik. Ezért tettek felajánlásokat is. Fekete Irén, Harcsa Juliánná és még mások is felajánlást tet­tek, hogy munkaegységük számát augusztus 20-ig 200-ra kerekítik. Ugyanígy felajánlották ezt az öregek is, akik nem messze álla­nak a 200 munkaegységhez. Ezek között van Tóth Ferenc 62 éves, Fekete György 63 éves és Habi­nyák Miklós 65 éves tsz-tag is. Boldogan várják a tsz. tagjai a zárszámadást, mert a bő ter­mésből sokat fognak hazavinni. Bíró Katalin, Encsencs Nyírmada a begyűjtés sikeréért Nyírmadán azok közül, akik már elcsépeltek, nincsen egyetlen hátra­lékos sem. Ezt úgy értük el, hogy a begyűjtési rendelet megjelenése .után azt ismertettük a dolgozó pa­rasztokkal. Felosztottuk körzetekre a népnevelők között a községet, akiknek feladatuk volt meggyőzni minden dolgozó parasztot: az ő érdeke is, hogy a cséplőgép alól teljesítse beadási kötelezettségét. A népnevelők aztán ellenőrizték is, hogy eleget tett-e a termelő beadási I kötelezettségének. Állandóan foglal-J kozunk a cséplőmunkásokkal is. Azok minden erővel harcolnak azért, hogy minél többet csépelje­nek naponta. így értük el, hogy az a gép, amelyet például Kiss Márta vezet, napi 11—12 állítás mellett is. 160 mázsát csépel átla­gosan. A jó népnevelőmunka ered­ménye már az aratásnál is jelent­kezett. Az aratást 5 nap alatt vé­gezte el a község, amiért a községi tanács a júliusi tanácsülésen meg­dicsérte a község dolgozó paraszt­jait. Minden becsületes dolgozó pa­raszt a beadási kötelezettség határ idő előtti teljesítésével, a mező. gazdasági munkák gyors elvégzésé­vel harcol az idei nagy kenyércsata győzelméért. Farkas Kálmán Nyirmada. „Vigadós" Révészék igazi arca A dombrádi községi tanács beadási szégyent&bláján ez olvas­ható: „Révész Géza kulák már el­csépelt és még mindig öt mázsa búzával adósa a nép államának.’1 ökölbeszorul a becsületes emberek keze, amikor elmennek a tábla előtt, de nemcsak az öt mázsa búza miatt szorul ökölbe a dombrá- di dolgozó parasztok keze. Emlékez­nek még a dombrádiak arra, ami­kor a mostani községi tanács épü­letében — ahol nagyvendéglő volt valaha — Révész Géza és a fele­sége, a „szépasszony” volt á tulaj­donos. Két-há romszáz személyes banketteket rendezett Révész kulák — a Vigadónak nevezett vendég­lőjükben — egy-egy kormánypárti képviselő megválasztása tisztele­tére. Sok „szép” éjszakát duhaj­kodtak ott Kállai Tamás, Hegy- rnegi Kiss Pál képviselők, de sorol­hatnánk a neveket a megye akkori uraitól kezdve a környéki kuláko- kig. Mindenkinek helye volt ott, aki a nép vérét szívta. A jó bor, a „szépasszony” híres volt az egész megyében. Amennyire kiszolgálták a dőzsölő urakat, olyan rossz sora volt náluk a cselédembernek. Dom. brúdiak nem is vállalták a „Viga­dóban” a szolgálatot. Vencsellőröl voltak cselédeik Révészeknek. A Révész-család olyan ,,nagylá- bou'’ élt, bogy a falu főjegyzőjén is túl tettek, amiből többször afféle nagyzási perpatvar támadt közöt- tűk. Mist ezzel akarják Révészék bebizonyítani „demokratikus’’ vol­tukat. Hogy őket „üldözte” a főjegyző. Persze, arról nem beszél­nek, hogy annak jobb volt nem be­menni a „Vigadóba”, aki a „drá­ga” kislányukat, a Mariskát nem kisasszonyozta, vagy a Géza fiuk­nak nem azt mondta, hogy „fiatal­úr” Ezek akarják most elhitetni a község dolgozóival, hogy ők min­dig becsületes dolgozó parasztok voltak. Állandóan azt hangoztat­ja Révész és félesége, hogy ők a „Vigadóra” is nagyon ráfizettek. Ha megnézzük közelebbről ezt a „ráfizetést’’, ez olyan „súlyos” volt, hogy amikor lemondtak a Vi­gadóról, három házuk volt, egy hentesüzletük és 18 hold földjük. (Három hold földdel és egy házzal kezdték.) Nem volt nehéz ennyi vagyont: összeharácsolni hiszen Dombrád akkori teljhatalmú főbí­rója, Révész István mindent meg­tett azért, hogy ki ne essen a csaplárosné „szépasszony” kegyei­ből. Ha kevés volt Révészek fur- fangja a pénzszerzésre, akkor a törvény is melléjük állt. Az elár­verezett középparasztok jószágai potomáron mind a Révészék mé­szárszékébe kerültek. Egyszóval, a községet nem is Révész István fő­bíró vezette, hanem a „Vigadó” „szépasszonya”. Azt gondolná valaki, hogy felsza­badulás után talán megváltoztak Révészék. Nem. Aki nyitott szem­mel jár, az egyáltalán nem így lát­ja. Az egyik házukba a felszaba­dulás után egy özvegyasszony, Béres Lajosné költözött. Révészék addig emelték hón aprói-hónapra a szegény özvegyasszony lakbérét, amíg az adósuk maradt. A felsza­badulás utáni években még sokáig a kulákok szájaíze Szerint korma nyozták Dombrád községet. így tör­ténhetett meg, hogy Révészék rendőrrel az utcára rakatták Bé rés Lajosnét. Ahogy megüresedett ez a lakásuk, utána nyomban ital­mérésnek rendezték be. A „Vigadó” íze még a szájukban volt. Igaz, hogy a „szépasszony” már örege­dett, de újra csak ezt a dologta- lan életmódot választották. Azon­ban Dombrádon is erősödött a népi demokrácia és vele együtt- n szövetkezeti kereskedelem is. Ré­vészék 1951-ben becsukták üzletü­ket, de nem azért, mert megunták a kizsákmányolást, hanem olcsób­ban, pontosabban szolgált ki a földmüvesszövetkezet — cs „elkop­tak'' a vendégek. Ez sem riasztotta vissza- Ré­vész Gézát, hogy ne folytassa to­vább dologtalan életét. Megkezd­ték a keresettebb terményekkel váló feketézést. 1952-ben 10 mázsa bur­gonyát adott fel egyszerre feketén Révész Géza, amiért- aztán bör­tönbe került. Révész Gézáékat még egy évvel ezelőtt sem úgy nézték Dbmbrádón, mint kulákokat. Igaz, ebben .segí­tői t őket Géza fiuk, aki a legutóbbi időkig tanácstikár volt Győrtele- ken. Legalább öt esetben kijárta, hogy az apjáéit ne kerüljenek a kuláklistára. De van egy magyar közmondás: „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.” Addig gyűlt Révészék gaz-embersége is, mig betelt a pohár. Még mindig akadt eddig egy-két dolgozó paraszt, akik felébe — hogy, megművelték a földjét, aki* két sikerült Révész kuláknak be­csapnia. Most azonban Takács Jó­zsef, a felese is meggytilölte. A minap beszélte el Takács József­nek a menye, hogy hiába kapálták ők a burgonyát háromszor is, nem lesz belőle hasznuk, mert már Ré­vészéi; mind haza lopkodják a me­zőről. A lopás ugyanúgy hozzáillik a kulákhoz, mint a csalás, hiszen az is dolognélküll vagyonszerzés. Igaz, hogy Hévészné utcahosszat, nap, mint nap elmondja, hogy mennyit dolgozott ő a mezőn. Nem hiszi el senki. A múlt évben egy­szer napernyő alatt kiment a föld­jére és azt mondta a felesének: „Mutasd már meg nekem a földe­met, mert még nem tudom, melyik a miénk”. Ez az asszony mondja, hogy ö mennyit dolgozott, aki má­zsásra hízta magát, akinek 66 éves férje is olyan egyenes tartásé, mint egy szálfa. Ezek mondják, és még 58 ilyen kulák Dombrádon, hogy ők „becsületes dolgozók”. Nagy Imre elvtárs beszéde utáni ők híresztelték Dombrádon, hogy a község vezetőit, meg akik földet kaptak és a tcrmelöesoport tagjait, rövidesen a Tiszába fojtogatják. Látja most már Dombrádon minden dolgozó, hogy kik a nép ellenségei. A tanács vezetői azon­ban nem látják meg most sem! Mert például Révész Géza több, mint egy hete elcsépelt, a beadást nem teljesíti és még sem voltak kint a tanácstól elszámoltatni. Egyszerűen hivatalból „átütemez­ték’ a tartozását burgonyára és kukoricára! Helyes, hogy Kassal elvtárs, a tanácselnök megnézi na­ponta a cséplőgépeket és egyes ügyeket a helyszínen is ellenőriz. De neki még sem az állandó fut- kosás a feladata. Van neki helyet­tese és két mezőgazdasági előadó' ja is. Elég nagy létszámú a be­gyűjtési csoport is. Neki ezeknek a munkáját kellene irányítani és el­lenőrizni. Akkor nem történhetett volna meg, hogy Kassai elvtárs még arról sem tudott, hogy a hát­ralékos kuláknak minden helyszíni elszámoltatás nélkül átütemezték a beadását. Kassai elvtársnak töb­bet kell tanulni is, úgy politikai­lag, mint szakmailag. A rendelete. két is csak úgy „körülbelül” is­meri. Dombrádon az ellenséggel szemben csak akkor tud kellően harcolni, 5 maga is csak akkor tudja a szarvukat letörni, ha ta­nul, és nem kapkodva, hanem terv­szerűen irányit. Csikós—Nagy. A uyírpilisi Vörös Zászló tszcs, példát mutat A nyírpilisi Vörös Zászló ter­melőcsoportban augusztus 1-én befejezték a cséplést. A beadási kötelezettséget a cséplőgép alól teljesítették. A Vörös Zászló tszcs, példát mutat minden munkában. Példát vehetne róluk a Petőfi tszcs, is, ahol maga az elnök is akadályozza a begyűjtést, mert még akkor, amikor már 200 má­zsát csépeltek, nem adott be egy kiló terményt sem. A Vörös Zászlóban nemcsak a gabonabe­adást rendezték, hanem a barom­fi- és tojásbeadásra is gondolnak. Ebből már a harmadik negyed­évit is teljesítették. 10 hold ku­koricán végeztek pótbeporzást, hogy ezzel is növeljék a termés­átlagot. Gyarmati Anna, Nyírbátor.

Next

/
Thumbnails
Contents