Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

1953 JÚNIUS 26, PÉNTEK NÉPLAP :* Előre az időben való, §zemve§zte§ég nélküli békearatásra Exxel a jelsxóval indították el békearatási moxgalmukat a nagyhalásxi dolgoxó parasxtok Bármerre megyünk, bármerre né­zünk megyénk dús termést ígérő határában, mindenütt azt lehet lát- ni, hogy egyre jobban sárgul-sző- kül a még lábon álló drága új ke. nyerünk ígérete. Egyre jobban kö­zelednek azok a napok, azok az órák, amikor a legnagyobb lendü­lettel, a leggyorsabb munkával a sárga kalásztengerbe kell állni, mertha csak egy nap is, vagy akár egy órai késés is lesz: aratásunk már nem lehet szemveszteség nélkül való. És megyénk termelőszövetke­zeteinek, állami gazdaságainak, gépállomásainak, egyénileg dolgozó parasztságának együttes erővel kell dolgozni, hogy a szemveszte­ségnek — időben való aratással — elejét vegyük! Megyénk dolgozói soha nem lá­tott lelkes akarattal készülnek az aratás nagy munkájához. S ebből a nagy munkából, . új, bősé­ges kenyerünk biztosításából külö­nösen jól akarja kivenni részét a nagyhalászi békebizottság, a nagy­halászi békeharcos dolgozó parasz­tok mindannyian. A nagyhalászi békeharcosok kö­zött nagyszerű mozgalom született, aminek ezt a jelszót adták : „Előre az időben való. szemveszteség nél­küli békearatásért!” Mozgalmuk sikeréért, valóraváltásáért szinte (egymással versenyre kelve kö­tötték meg békevédelmi szerződé­seiket. Hogy írásban, papíron, ne­vük aláírásával legyen mindaz, amit a békearatás csatájának meg­nyerése érdekében vállaltak. Fogadalmakat, vállalásokat tettek a szemveszteség nélküli gyors ara­tásra, az időben való behordás. cséplés végzésére. S ugyanakkor nem feledkeztek meg a még hátra­lévő mezőgazdasági munkák, kü­lönösképpen az elmaradt kapálá­sok befejezésére is vállalásokat tenni. Hiszen jól tudják, hogy békearatásukat csak akkor tudják igazán zavartalanul végezni, ha a kapások is a legnagyobb rendben vannak. S amikor kezükbe vették békevédelmi szerződési nyomtat­ványukat, annak először is első mondatát olvasták eb ami mégjob- ban megerősítette szívük elhatáro­zását, hogy: „Előre a béke orszá­gának, édes hazánknak erősí­téséért !” Palistyák Ferenc így írta meg békevédelmi szerződését: „Én, Palistyák Ferenc 10 holdas egyé­nileg dolgoxó paraszt, vállalom a béke további megőrzése és ötéves tervünk sikeres befejezése érdeké­ben, hogy j hold kalászosomat négy nap alatt szemveszteség nélkül learatom!” A szíve szerint írta Kövér László 8 holdas békeharcos dolgozó pa­raszt, amikor így kezdi békevé­delmi szerződésének megírását: „A tartós békéért, a szocializmus fel­építéséért, én Kövér László 8 holdas dolgozó paraszt vállalom, hogy három és fél hold kenyérga­bonámat 3 nap alatt aratom le szemveszteség nélkül.’’ Sári István békeharcos dolgozó paraszt már nemcsak az aratás mielőbbi befejezéséről írt békevé- delmi szerződést, hanem már a hordásra is vállalást tett. „Én, Sári István 6 holdas dolgozó pa­raszt vállalom, hogy aratásomaJ húrom nap alatt befejezem és utá­na 5 nap alatt már a hordást is elvégzem!” De minden egyes békevédelmi szerződésben benne van a legszen­tebb kötelezettség, a haza, a nép állama iránti kötelezettség teljesítésének vállalása is. Szalánci Bertalan dolgozó paraszt is így írta meg békevédelmi szerződését: „...2600 öl gabonámat két nap alatt, learatom, hogy kenyérnek va­lóin mielőbb a kamrámba és az államunkat megillető rész a föld- in üvesszövet kezet raktárába kerül­hessen. Ezzel a munkámmal aha­rok hozzájárulni ötéves tervünk mielőbbi megvalósításához, a béke védelméhez.” özvegy Bor Jánosné négy és fél holdas dolgozó parasztasszony is jó békeharcos. így fogalmazta meg békevédelmi szerződését: „Én, öz­vegy Bor Jánosné fogadom, hogy kétezer öl kenyérgabonámat 2 nap alatt learatom, hogy mielőbb tud­jam teljesíteni az államunkkal szembeni kötelezettségemet. Tudom, hogy én, mint özvegy, dolgozó pa- rasztasszony igy járulhatok hozzá legméltóbban békénk megvédéséhez, ötéves tervünk mielőbbi megvaló­sításához. És így tovább, ilyen lelkesedés- sei, akarattal írták meg minden egyes békevédelmi szerződésüket a nagyhalászi békebarcos dolgozó par as,•;! ok. Csupán egy nap alatt, 24-én, több mint 42 békevédelmi szerződést kötöttek és írtak alá. Mégcsak a 70 éves idős Asztalos Mihály bácsiék sem akartak kima­radni. így írta bele a szive akara­tát a béke megvédésére kötött szer­ződésébe idős Asztalos bácsi: ... . . 2 hold vetésünk van, de vál- latom. annak elleniére* hogy már hetven evések vagyunk, feleségem­mel eauiitt H vart alatt learn.lu.n.k /” A nagyhalászi gépállomás dolgozói csatlakozlak községük békeharcos parasztságának kezdeményező mozgalmához! A nagyhalászi gépállomás dol­gozói sem akarnak elmaradni köz­ségük békf harcom parasztsága mögött. Gerák István. Lippai Já­nos és Józsa Péter kombájnveze­tők párosversenyre hívták egymást, az aratás, cséplés nagy csatájában. Mindhárman 400 hold aratását, il­letve eséplését vállalták. Mindjárt az első napon Lippai János és Jőzsa Péter vezettek, akik 23-án estig 15 holdon végezték el az aratást, cséplést. Nagyszerű kom. bájnukkal gyönyörű ősziárpát arat­tak, ami holdanként 18 mázsa 40 kiló átlagot adott. Jó harcosa a békének Oláh Ben­jámin is, aki jól felkészült arató- gépjének kezelésére. 200 hold ara­tását vállalta. Még éppen csak, hogy hozzákezdett az aratáshoz és máris, 24-én 20 holdon végez­te el az aratást. Oláh elvtársnak azonban ugyancsak jól kell dolgoz­nia. hogy le ne maradjon verseny­társától, Gellért Ferénc aratógép- kezelőíől. fl gépállomás dolgozói is békevédelmi szerződéseket kötnek A gépállomás falán ez a sokat jelentő, buzdító jelszó díszeleg: „Harc minden szem gabonáért!” De egy másik jelszót is szegeztek ki a gépállomás dolgozói. Ezt: „Gépállomásunknak nem lesz olyan dolgozója, aki békevédelmi szerző­dést ne kötne!” És nem is lesz, mert tudják, hogy szép életüket, a gazdag termést és minden szépet, ami életüket beragyogja: a Szov. jetuniő segítsége, a párt vezetése és jó munkájuk után elsősorban is a békének köszönhetik. Megyénk ifjúsága a VIT sikeréért Készül a világ ifjúsága a nagy napra. Augusztus 2-től 14-ig a Román Népköztársaság fővárosá­ban, Bukarestben öleli meg egy­mást Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália ifjúsága. A román ifjúság felszabadult hazá­jában fog kezet külföldi vendé­geivel. Ott lesznek ezen a nagy béketalálkozón a Szovjetunió hős fiai, a KOMSZOMOL dicső har­cosai, akik hagyományaikhoz hí­ven, rohamcsapatként harcomak a kommunizmus felépítéséért. El­jönnek erre a fesztiválra az ifjú rohambrigádok, a népi demokra­tikus országok szocializmust épí­tő népeinek fiai, hogy kultúr- munkájukkal, sporteredményeik­kel bizonyítsák be rendíthetetlen akaratukat a béke ügye iránt. Ez a találkozó az ifjúság nagy béketalálkozója. Itt nyilvánítják ki és énekelik különböző, nyelve­ken, egy szívvel, egy lélekkel a világ ifjúságának indulóját: „Egy a jelszónk, a béke, harcban bol­dog jövőnkért megyünk.“ Ezt éneklik az afrikai gyarmatokról érkező fiatalok, akik jogot, kultú­rát, függetlenséget követelnek. — Ezek a hangok csendülnek fel a hős koreai nép ifjúságának ajká­ról, akik fegyverrel a kézben vé­dik hazájukat, népüket a betola­kodó, aljas imperialistákkal szem­ben. E dallam csendül ki a ma­gyar ifjúság szívéből is. Megyénk fiataljai is méltókép­pen készülnek erre a találkozóra. DISz-szervezeteink tagjai a ter­vek teljesítésében, munkahőstet­tekkel bizonyítják felszabadult if.iákhoz méltóan, hogy készek a béke megvédésére. így készülnek a nagyecsedi „Vörös Csillag“ ter­melőszövetkezet DlSz-szervezeté- nek fiataljai is. Veres János elv- társ, a DISz-szervezet titkára, VIT-gy ülésen ismertette a nagy találkozó jelentőségét. A tsz. „Haladó“ brigád DISz-tagjai, az élen Mádon Gizella brigádveze- tővel, június 23-ig 224 keresztet vágtak le az ősziárpából. Hasonlóan készülnek a balká- nyi állami gazdaság DlSz-fiatal- jai is, ahol egyetlen fiatal sincs, aki normán alul teljesítene. A DISz-szervezet fiataljai elhatá­rozták. hogy békeversenyt indíta­nak. Bíró Margit munkacsapata a békeversenyben a növényápolá­si munkában 140 százalékos ered­ményt ért el. Szép eredményt ér­tek el a máriapócsi DISz-fiatalok is. Az „Ujbarázda” tsz. fiataljai 40 hold kukoricán végeztek két­szeri kapálást. De nem akarnak lemaradni gépállomásaink DISz- fiataljai sem. Juhász Borbála, a nyírtéti gépállomás traktoristája kedd estig 16 hold ősziárpát ara­tott le gépével. Lelkesen készü­lődnek DISz-szervezeteink a VIT-re. Az orosi, nagyecsedi „Vö­rös Csillag“ tsz. DISz-fiataljai. a nyírmeggyesi „Petőfi” tszcs, fia­taljai már készítik ajándékaikat. Átadják a Világifjúsági Találko­zóra induló küldöttnek, hogy vi­gye el a VIT-re és mondja ott el, hogy a magyar nén ifjúsága műn-* kahőstettekkel járul hozzá a nagy találkozó sikeréhez. Kifeje“ zi ezt az együttérzést a záhonyi MÁV. DISz-fiataljainak kezde­ményezése is. A VIT-gyűlésen Körösi János DISZ-tag azzal for­dult a DISz-tagokhoz: Indítsunk harcot minden szem gabonáért. El is határozták Galambos Mi­hállyal, hogy önkéntes aratóbri­gádot szerveznek és munkaidő után kimennek a záhonyi terme­lőcsoport tagjainak segíteni az aratás gyors befejezésében. Megyénk ifjúsága ott har­col az első sorokban, az üze­mekben, élen jár az aratás csatá­jának megnyerésében. így készül az ifjúság nagy béketalálkozó- jára. A francia kormányválságok futószalagja Ä klerikális reakció gyermekeink ádáz ellensége Büszkék vagyunk népi demo­kráciánk eredményeire s különö­sen boldogság számunkra az, hogy a munkások, parasztok, dol­gozók gyermekei ma már műve­lődhetnek, tanulhatnak. Hány édesapa és édesanya álmodott ar­ról, hogy felsőbb iskolában tanul­hat?! Az ő gyermekkorukban ezek csak álmok maradtak, szo­morú álmok a cselédházak, nyo­mortanyák mélyén. Most az apák és anyák álma sorra valóraválik. Falvainkból vidám lányok és fiúk serege indul minden év szeptemberében a gimnáziumok, egyetemek felé, hogy tudást sze­rezzen. S ahogy szaporodik a tu­dás és műveltség, úgy nő azok­nak a dühe, akik a sötétséget szeretik! Egyre több hír érkezik arról, hogy a klerikális reakció feketeruhás ügynökei gyűlölködve próbálják meggátolni a gyerme­kek tanulását. Petőfi írta ezeket a sorokat az Apostol című nagyszerű elbeszélő költeményében: ......ősidőkíül óta — Azon valának a papok és ki­rályok, E földi istenek, — Hogy vakságban tartsák a népet, — Mert ők uralkodni akarnak, — S uralkodni csak vakon lehet.“ Mennyire igazak Petőfi verssorai! Nem véletlen az, hogy a szörnyű elnyomatás, a Horthy-fasizmus éveiben az egyház tartotta kezé­ben az iskolák nagyrészét. Me­gyénkben közel 300 egyházi is­kola volt a 112 állami és községi, uradalmi iskolával szemben. Ke­gyetlen viszonyok között tanultak ezekben az egyházi iskolákban a gyermekek. Az 1932—33-as tanév statisztikája szerint Szabolcsban a 13.554 római katolikus iskolába járó gyermekre mindös.ze 190 ta­nító jutott. Egy tanítónak több, mint 70 gyermekkel kellett tö­rődnie. A görögkatolikus iskolába járó közel 8000 gyermeknek S6 tanteremben kellett összezsúfo­lódnia. Egy tanteremre átlagosan 81 gyermek jutott. Ilyen körülmé­nyek között szinte lehetetlen volt tanítani. Bihari Aladár, idős gé- gényi tanító így ír arról az idő­ről, amikor a kótaji felekezeti is­kolát annakidején otthagyta s tanácsokat adott az örökébe lépő tanítónak: „A mi hivatásunk ma­gasztos. A nyers anyagból em­bert teremtenénk, ha szabad vol­na, Mindenesetre úgy igyekszünk, ahogyan azt a körülmények en­gedik. Tudd meg, hogy a kótaji kenyér nagyon sovány és keserű. Ha gyenge alkatú vagy, esetleg sírásra hajlamos, akkor legalább sóra nem kell kiadnod. En igye­keztem kemény lenni, azért sok­szor torkomon akadt a falat.“ Az iskolák urai, a babona, a sötét- | ség papiruhás lovagjai arra kény- J szerítették a tanítókat, hogy alá- í zatosságra, engedelmességre ne- I véljék a dolgozók gyermekeit, 1 nempedig emberi tudományokra, az igazság megértésére. A fő tan- ! tárgy természetesen a hittan volt. j Milyen célból? Egy Juhász ieve- : zetű volt szabolcsi szerzetes leve- | lei sok mindent elárulnak. Töb­bek között beszámol egy p ipi ér­tekezletről, amelyet a fronton tar- I tottak 1942-ben a hírhedt hóhér | Jány altábornagy hadseregénél. Ezen „vitéz“ páter Szabó Píus [ így kiáltott fel: „Hisz csak a jó- [ isten tudná megmondani, hol tar­tanánk már (célozva a katonák I zúgolódására az igazságtalan há- | ború borzalmai és az otthoni nyo- 1 mór miatt) ha a vallás nem ta- j nította volna meg az isteni gond- I viselésbe vetett hitre, az elöljá­rók iránti feltétlen engedelmes­ségre s a keresztek zúgolódás nél­küli viselésére az egyszerű embe­reket!“ Erre tanították hát az egyszerű embereket azok a papi palástba bújt kizsákmányolok, akiknek csupán Szabolcsban kö­zel 100.000 hold földjük, több malmuk, üzemük és banki rész­vényük volt! A klerikális reakció ügynökei szeretnék most is sötétségben tartani az embereket. Ezt számos példa bizonyítja. Záhonyban tör­tént a következő eset: a jótanuló gyermekek szülei észrevették, hogy a gyermekek lehangoltak. -— Kifaggatták őket s kiderült: Fe- renczi Ernő, a református pap ti­tokban „konfirmációi előkészí­tést“ tartott a gyermekeknek a templomban esténként, a szülők tudta nélkül s a gyermekeknek azt mondta: konfirmáció után nem szabad tovább tanulnotok, így akarta megakadályozni, hogy Szász Etelka, Pokol Ella, Béres Józsi és még sokan mások gim­náziumban, egyetemen tanulja­nak. — Joób Olivér nyíregyházi evangélikus pap nemcsakhogy a továbbtanulás ellen beszélt a gyermekeknek a konfirmációi elő­készítés ideje alatt, hanem még arra is felhasználta őket, hogy gyűjtsenek neki pénzt a város­ban. A sötétség hívei mindent el­követnek, hogy megméigezzék hazugságaikkal a gyermekeket. —< Erre a legszívesebben a hittan­órákat használják tel. Népköztár­saságunk alkotmánya biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, bizto­sítja az általános iskolások és kő-' zépiskolások azon jogát is, hogy hittant tanulhatnak. A klerikális reakció ügynökei ezzel gáládul visszaélnek. Bezzeg József, tisza- kerecsenyi pap arra használta fel a hittanórákat, hogy a népi de­mokrácia ellen uszítson. Gulácsi Pál nyírtéti katolikus pap pedig arra biztatta a hittanórára járó gyermekeket, hogy más órákon rendetlenkedjenek, nyitogassák az ajtót, így zavarják a tanítást. A gyermekeknek és szülőknek ezek az ádáz ellenségei nem riad-, nak vissza az erőszaktól sem. —■ Joób Olivér több gyermeket po­fozott már meg a hittanórákon. Marosvári György hodászi pap a májusi ájtatosságok alkalmával pofozta meg Kardos Gyulát és Jakab Karcsit kétszer is. Számos hasonló eset bizonygatja még: a klerikális reakció ügynökei a gyermekek ádáz ellenségei! hő mozgalmának nyomán, hogy mi­előbb szemveszteség nélkül kévék­be, zsákokba gyűlhessen a drága új kenyér és büszkén jelenthessük a „csata” megnyerése után Rákosi elvtársnak, népünk első békeharco- sának: íme, Szabolcs-Szatmár dol- ?ozó népe állta adóit szavát! Határaink megyénk minden ré­szében soha nem látott dús ter­mést ígérnek. Időben való, szem­veszteség nélküli békearatásunk bőséges kenyeret ad minden dolgo­zó asztalára. Mozduljon meg hát egész megyénk a békearatás nagy csatájára a nagyhalászt békehar- cos dolgozó parasztok kezdeménye­Mozduljon meg az egész megye:

Next

/
Thumbnails
Contents