Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
0 NÉPLAP 1953 JÚNIUS 21, VASABNAP üolozsi Mária a pártmegbízatás inaradébíalan íeljesSfésével készül a IV. Világ-ifjúsági Találkozóra Az óraütemterv alkalmazása a cséplésnél Irta: Nyikolaj Bredjuk Sztálin-díjas, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a csernyigovi terület breznyani gépállomásának csépiőgépésze A csernyigovi terület breznya- ni járásában fekvő „Munka“- kolhoz kommunistáival együtt 1949-ben az aratás megkezdése előtt megvitattuk az egyszerű gépekkel betakarított gabona csép- lésének meggyorsítását. Megbíztak vele, hogy az M. K. 1100 típusú cséplőgép termelékenységét emeljem fel. Ennek a megbízásnak a teljesítése céljából kifogástalanul megjavítottam a gépet és gondoskodtam róla, hogy a traktor fennakadás nélkül dolgozzon. Látszólag mindent megtettünk. Megkezdtük a cséplést. Elmúlt az első. majd a második nap. összegeztük az első eredményeket. Kiderült, hogy egy műszak alatt 14 —15 tonnát csépeltünk el a norma szerint előírt 12 tonna helyett. A tervet ugyan túlteljesítettük. de a kilátásoktól megborzadtunk. Kétezer hektár kiterjedésű terület termését kellett elcsépelni, az átlagos terméseredmény pedig elérte a 14 mázsát. A cséplőgép ilyenmérvű termelékenysége mellett 200 napot kellett volna dolgozni, hogy 2800 tonna gabonát, elcsépeltünk... Mit is tegyünk? Újból összeültünk a kommunistákkal. Mindannyian arra a következtetésre jutottunk, hogy két műszakban kell csépelni, minden egyes perc kihasználásával. Az ellenőrzés megmutatta, hogy a gép jó munka mellett órán- kint 3 tonna gabonát csépel el. Ha egyszer a dolog ígv 'áll, akkor legelső és legszentebb -kötelességünk naponta 20 órát dolgozni és óránkint 3 tonnájával naponta legalább 60 tonnát elcsépelni. A következő napokon óráról órára kezdtük ellenőrizni a gép munká- ját és a magunkét is. így született meg az óraütemterv a cséplésnél. Az óraütemterv szerint' végzett munka első napján, 1949 július 17-én. gépünk 62 tonna gabonát csépelt el. A munka megszervezésének tökéletesítésével nap- ról napra fokoztuk a termelékenységet. A napi cséplési eredmények 82. majd 95, végül pedig 132 tonnát tettek ki. 1950-ben sikerült túlszárnyalni ezeket az eredményeket: augusztus 19-én 14-t tonna zabot ősénekünk el és ezzel egyidejűleg 66 kilogramm üzemanyagot takarítottunk meg. Igen sok levelet kapok. Egyes elvtársak csodálkozásuknak adnak kifejezést. hogyan lehet eny- nyíre felemelni a termelékenységet? Meg kell mondanom, hogy munkámban semmiféle csoda, vagy agyafúrt ravaszság sincsen. Gépünk nem egyedülálló jelenség az ukrán kolhozok szérűin. Kizárólag a csernyigovi területen 90 gépész vette át a munka óra- ütemtervszerinti megszervezésére vonatkozó módszeremet és 60 —100 tonna között csépeltek, heten pedig naponta 100 tonna feletti eredményt értek el. Nemcsak a csernyigovi területen és nemcsak Ukrajnában értek el a gépészek magas termelékenységet. Mikor a mezőgazda- sági minisztériumban az ország élenjáró gépészeivel találkoziam. Mi, a Dohányfermentálógyár dolgozói üdvözöljük a hazánk fővárosában a Béke-Világtanács ülésére érkezett vendégeinket. — Ennek a nagy világraszóló eseménynek tiszteletére vállaltuk, hogy június első dekádjában át- lagteljesítménvünket 134 százalékra emeljük. A szabolcs-szatmármegyei malomipari dolgozók nagy lelkesedéssel ünnepük a Béke-Világtanács budapesti ülését. A munka jobb elvégzésére a műszaki vezetők között pérosverseny indult be. A dolgozók lelkes versenye azt eredményezte, hogy június tudomást szereztem róla, hogy. J. N. Holotkov, a tambovi terület sibrjaszi gép- és traktorállomásán a múlt évben 1136 tonnát csépelt el, I. V. Volkov, a gorkiji terület buturlini gép- és traktorállomásának gépésze pedig 1000 tonnát. Ilyen példát számtalant lehetne felhozni. Miben rejlik az élenjárók sikerének „titka“1? A gép termelését megnövelő tartalékok kihasználásáért folytatott harcban bolsevik állhatatosságot tanúsítunk, pontosan elosztjuk a munkaerőt és a munkaidőt nem percekben, hanem másodpercekben mérjük. * A cséplőgép minden percben 70 kilogramm, másodpercenkint tehát 1 kilogrammnál több gabonát csépel el. Ezért van az, hogy az óraütemterv pontos betartása, valamennyi kolhozparaszt egybehangolt. ütemes munkája a siker elengedhetetlen feltétele. A kocsisok és kazalrakók, a kévefeladók és az adogatok, a gépészek és a traktorvezető, a gabonát a begyüjtőállomásra szállító gépkocsivezetők együttesen tudják csak biztosítani a munka folyamatosságát. Nem kell más, csakhogy egy leány, aki a szalmát hordja el a szalmarázótól, egy percig elmaradjon, máris felhalmozódik a szalma és zavarni fogja a többiek munkáját. És így van ez mindenben. A gépésznek a cséplés magas termelékenységéről már jóval a kaszálás kezdete előtt gondoskodnia kell. Igen fontos kellő idő- ben összeválogatni a cséplőbrigád embereit, oktatást tartani a számukra és pontosan méghatározni kötelességüket. Magától értető- dően a cséplőgépet és a meghajtó traktort gondosan meg kell javítani: jóelőre meg kell tervezni a szérűk helyét, a kazlak rakásá- nak rendjét és nagyságukat. A kazlak nagyságának és számának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a gép egy napig egy helyen tudjon dolgozni. Ezért egy szérűn négy kévekazlat rakunk, kettőt a cséolőgéptől balra és kettőt jobbra tőle. A kazlak közötti távolság azon a helyen, ahová a cséplőgép kerül, 4—5 méter. Ez lehetővé teszi, hogy a kévéket a meghosszabbított géptetőre két oldalról tudjuk adni. ami meggyorsítja a kévék adogatását a dobhoz és kiküszöböli a gép munkájának szaggatottságát. A munka gyorsabban halad, ha a kévéket nem oldozzák szét. hanem késsel vágják szét a kévekötők. A legmunkaigényesebb folyamat a dob etetése. Egy etető nem képes a dobot teljesen és egyenletesen megterhelni. A. gyakorlat arról győzött meg bennünket, hogy két etetőt kell beállítani és azokat óránkint kell váltani. A gyorsított munka első idejében naoonta kétízben leállítottuk a cséplőgépet, hegy váltsuk az embereket. Ez rendszerint két órába telt. Azután kiderült hogy ez semmivel meg nem indokolható pazarlás és meggyőződtünk róla, hogy a váltást nagyon jól el 16-án féléves tervünket 115.5 százalékban teljesítettük. Vállaljuk, hogy a félév végéig 122 százalékra teljesítjük a tervet. (Bres- tyánszki Antal, Nyíregyháza.) Augusztus 20. Alkotmányunk nagy ünnepének tiszteletére versenyre hívom a nyírbátori műmalom sertésgondozóját. A súlygyarapodási normákat 100 százalékig betartom, a daraértékesítési normát és a kész sertések leadását túlteljesítem. (Tóth Imre ál- '-atgondozó, Vásárosnamény.) A nyírmeggycsi Petőfi tsz. juhászai 100 anyajuh után az ellési tervet 130 százalékra teljesítetlehet végezni menet közben. A kolhozparasztok javaslatára alkalmaztuk azt a munkarendszert is, hogy a dolgozókat 4 óránkint kezdtük váltani. A termelékenység még tovább emelkedett. A munka ilyen megszervezése mellett lehetséges naponta 24 órán keresztül dolgozni! Felmerül a kérdés: Vájjon ké- pes-e a cséplőgép szerkezeti változtatások nélkül átengedni azt a gabonatömeget, amelyik a dobba kerül kétoldaliból történő szüntelen etetése folytán? Nem lesz-e magveszteség? Amint tapasztalatunk bizonyítja, napi 60—70 tonna (óránkint 3 tonna) elcséplése esetén és természetesen azzal a feltétellel, hogy a gép jól meg van javítva, helyesen be van szabályozva, semmiféle szerkezeti változtatásokra a gépen nincs szükség és magveszteség nem fordul elő. Ha azonban az elcsépelt meny- nyiséget felemeljük óránkint 4—5 tonnára, akkor már marad mag a kalászban. A rendes cséplési sebesség mellett azt el lehet kerülni. hogyha a szalmarázón ritkítjuk a keresztlemezeket azáltal, hogy minden másodikat, vagy harmadikat kivesszük. Ha azon- ban a szalmarázó mégsem tudia a magot elválasztani a szalmától, akkor ritkítani kell a szemcsúsztató vályúnál elhelyezett kisegítő szalmarázó rácsát is. Ezt a rit- kitást minden második lemez ki- vétele által érjük el. A nagyobb cséplési sebesség természetesen néhány további tö- kéletesítést követel meg. többek között vonatkozik ez a kanalas elevátorra és a rázóládára. Az elevátor sebességét azáltal fokozzuk. hogy a méghaitó tárcsa átmérőiét megnöveliük 140-ről 160 milliméterre. A tárcsát azáltal vastagítjuk. hogy gumírozott szíjréteget erősítünk rá. Ezzel egyidejűleg áz elevátorra kerülő mag mennyiségét a rázóládában egvszerű változtatások útján csökkentjük. Ebből a célból az első tisztításhoz a rendes szitarács helyett 5 milliméteres rácsot teszünk azzal a számítással, hogy a mag kétharmada keresztülmegy rajta, a fennmaradó részt pedig az elevátor kanalai felviszik a második és harmadik tisztítóhelyre. Ezek a nagytermelékenységű osénlési munkánál alkalmazott legfontosabb módszereink. Mindegyiknek alapját a munka megszervezésének óraütemterve adja. Ezt pedig bevezetheti minden cséplőgépész, mindenki, aki mezőgazdasági gépen dolgozik. ❖ A szocialista munkaversenybe belekapcsolódva, felajánlást tettem. hogy az idény folyamán legalább 1200 tonna gabonát csépelek el, legalább napi 60 tonnás cséplési eredménnyel. Valamennyi cséplő-gépészt és egyéb mezőgazdasági gépkezelőt felhívom, hogy bolsevik módon takarítsa be a termést és ezáltal tegye még szilárdabbá szeretett hazánk hatalmát, erejét. ték. 388 juhot nyírtak le, összesen 32.40 mázsa gyapjút szedtek le. Egy-egy juhról átlagban 8 kiló 36 deka gyapjút kaptak. A terv 4 kiló 90 deka gyapjút írt elő. A szép eredmény Dankó András és Nagy András juhászok jó munkáját dicséri. A termelőszövetkezetben nagy harc folyik a növényápolási munkák időbeni elvégzéséért. Az előző héten még a Szondi-brigád volt az élen, most a második hellyel kellett megelégedni. mert a Hunyadi-brigád lelkesebben és jobban dolgozott. Harmadik a Vörös Csillag-brigád, míg az utolsó helyre a Haladóbrigád került. Alig három kilométer az út a nyírmadai állami gazdaság központjától a szarvasmarhatelepig. A község utolsó házait elhagyva, dús termést Ígérő, sárguló búzatáblában gyönyörködhet az ember. A ringó kalászok mellett elhaladva, le is tépett egyet Nagy elvtárs, a gazdaság DISz-titkára. Kezébe fekteti — vizsgálgatja. — „Gyönyörű, vaskos kalászok1“, — mondja büszkeséggel. — „Ezen a táblán a tehenészet DISz fiataljai fognak aratni. A párttól kapott megbízatást DISz-fiatalokhoz méltóan akarják valóra váltani.‘‘ A búzatábla után pirostetős épületeket láthatunk. Ezek a tehénistállók. Néhány esztendővel ezelőtt ez a terület Fried Bénié, az 1106 holdas uraságé volt. A felszabadulás előtti években még itt nyűtte a csillagfürtöt az akkor alig 8—9 éves Luka Józsefné. Kolozsi Mária 40 filléres napszámért. „Az már régen volt1* — mondja Lukáné, — „sok minden megváltozott azóta. Én a község adminisztrátora lettem. Kolozsi Máriából pedig fejőgulyás lett. De még milyen!“ — Erre a tehénistálló előtt felállított versenytábla adja meg a feleletet. A hatalmas táblára tekintve, napnap után Kolozsi elvtársnő névét olvassák elsőnek a dolgozók. Kolozsi Mária 9.7 literes fe.iési átlaggal az első. Az ő neve után következik Szoták István neve. majd aztán a többi férfi, női fé- iőgulyás neve sorakozik. Szoták elvtársnak ugyan sikerült egy- szer-kétszer az élre törnie, ez azonban csak eev-két napig tar- tolt. Alul maradt a vetélkedésben. Kolozsi elvtársnőt eddig még nem tudták legyőzni. Büszke is a lányra a DISz-szervezet, s a gazdaság minden dolgozója. Ha az ismeretlen megkérdezi a falubeliektől: kit ismernek a tehenészetben? Flsőnek Kolozsi Mária nevét említik meg. Amikor először hallották a falubeliek a kis fejőiány eredményeit, — összenéztek. 1200 forintot keres ez a kislány, — mondogatták. A SZOVJET TAPASZTALATOK NYOMÁN Alig 17 éves, de már 8—9 éves korában fejt. Akkor kényszerűségből, a sors miatt. Apja. az öreg Kolozsi Mihály a múltban cseléd volt Goldstein ..nagyságos úr‘‘ birtokán. Kora reggeltől késő éjszakáig hulltak vereitékei hogy a kis családnak a betevő falatot meg tudja keresni. Egyetlen tehénkéje volt a Kolozsi-csa- ládnak, a Piros. Mária anyja beteges volt. Esténkint. amikor az istállóba ment fejni, magával hívta kislányát is. „Tanuld meg figyeld, hogyan csinálom“. — mondogatta Kolozsinc leányának. Egvszer aztán az anyja tudta nélkül fejte meg a Pirost. „Amikor az anyám meglátott, összecsapta a kezét, — te tudsz fejni. — kérdezte csodálkozva.“ A felszabadulás után Kiss Etel. Simon Erzsébet, meg a többi barátnők beszélték rá. hogy a gazdaságba menjen dolgozni. Jól bánnak ott az emberrel, tanítják. — mondogatták Máriának. Tanulásának, szorgalmas munkájának megvan az eredménye: a gazdaság minden dolgozója szereti. becsüli. A megbecsülés jelét mutatja az a versenyzászló is, melyet ott őriz a kis szoba viráMa nagyszabású Rákóczi- emlékünnepséget rendeznek Tar- pán, Esze Tamás szülőfalujában. Az ünnepség délelőtt 11 órakor veszi kezdetét. Ünnepi beszédet Esze Tamás, a hajdani kuruehős leszármazottia a történslemtudogos ablakában. „A gazdaság ajándéka ez, nem hagyom, hogy elvigyék tőlem“ — mondja biztonsággal. A párt és DISz-szervezet is gondoskodik róla. Könyvvel jutalmazták meg jó munkájáért. „Az ötezres fejőnők tapasztalata“ — nagy kincs ez a könyv. Előveszi, tanulmányozza a szovjet fejőnők módszereit. Nem feledkeznek meg róla a szakemberek sem. Galgóczi agronómus és Jászai elvtárs. a tehenészet brigádvezetője útmutatásokkal, tanácsokkal látja el. Kolozsi elvtársnő figyelmesen meg is hallgatja a tanító szavakat. Tögymasszázst végez, vigyáz az állatok pihenésére és arra. hogv az istállóban csend legyen. „Nála még nem fordult elő. hogy a tehénben tejet hagyott volna“ — mondja Jászai elvtárs. — „Rendszeresen utócsenegtetést végez minden tehénnél" — teszi hozzá a brigádvezető. — Sztahanovistát akarunk ebből a lányból nevelni, — mondja Galgóczi agronómus. ARATÄSI kitüntetés Nemcsak a gazdaság dolgozói látják el tanáccsal Máriát. Kolozsi Mihály. Mária apja is meglátogatja a kis feiőlányt. Tanácso- kát ad neki. Néha még meg is pírongatja. ha valamit nem talál rendben az állatoknál. Büszke lánya eredményeire. Vigyázz, ne- hogy elhagyjanak a többiek. Viseld gondját az állataidnak'1 — biztatja lányát. Szívéhez nőttek ezek az állatok Kolozsi Máriának. Hajnali 3-kor már ott van közöttük, kitisztítja a jászolokat, megeteti őket. ..Nem is hagynám itt Juliskát, Jázmint, Mágnást, Legyest, meg a többi teheneimet — életem végéig sem." Ezeket szereti a legjobban, több abrakot ad ne- kik, de ennek meg is van az ér-» telme: naoonta 14—15 liter tejet adnak ezek az állatok. A napokban hallotta hírét Józsi Mária, hogy a világ ifjúsá- ga a IV. Világifjúsági Találkozóra készül. Az augusztusi forró napsütésben Bukarestben ölelt meg Ázsia. Afrika, Amerika és Európa ifiúsága egymást. A béketábor ifiúsága. a magyar fiatalok ezernyi tervvel, kiváló mun- kateliesítményekkel készülnek az ifjúság nagy béketalálkozójára. Igv készül a nyírmadai gazdaság 1 DISz-szervezete is. A napokban kb. 40 DISz-fiatal vitatta meg a gazdaságban: mi a teendő, hogv a párttól kapott megbízatást iól végrehajtsák. Gyorsan be kell fejeznünk az aratást. — mondottá beszámolójában Nagy elvtárs, a szervezet titkára. Ebben a munkában nekünk, DISz-fiateloknak kell élenjárni, hogy méltók legyünk a pártmegbizatásra. így történt az elhatározás: négy ifjúsági aratóbrigádot szerveztek. A gazdaság vezetősége, a DISz-szervezet Kolozsi Máriát jelölte ki annak az aratóbrigádnak vezetőiéül, amelv az állattenyésztő télén mellett fekvő 5 holdas búzatáblán fog aratni! — Teljesítem a pártmegbiza- tást! 12 literre emelem a fejésl átlagot, — mondja biztonsággal, — Az aratásban is az élen fogunk haladni. így akarom bebizonyítani, mint a DISz-szervezet új tagja, hogy méltó vagyok a párt bizalmára is! FARKAS KÁLMÁN mány kandidátusa mond. Az ünnepségen résztvesznek a környező községek dolgozó parasztjai, távoli tiszaháti falvak küldöttei. Délután nagyszabású kulturális ünnep lesz, amelyen számos művészeti csoport tép fel. Megyei hírek levelekből Nagyszabású Rákóczi-emlckünnepség lesz ma Tarpán
