Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-20 / 143. szám

2 néplap 1953 JÚNIUS 20. SZOMBAT (Folytatás az 1. oldalról) Valamennyi ország küldöttségei­vel együtt szívből jövő köszönetét mondunk önöknek és az önök tár­sadalmi szervezeteinek azért az örömteljes fogadtatásért, azért a melegségért és szeretetért. amely­ben az önök földjén és az önök fővárosában részesítenek bennünket. Ezekben a napokban szemtanúi vagyunk sok olyan beszédes jelen­ségnek, amely arról tanúskodik, hogy a népi Magyarország dolgo­zói tevékenyen hozzá akarnak já- mini a béke és népek közti barát­ság ügyéhez. Budapesten már ötödik napja tart a Béke-Világtanács ülésszaka. Az ülésszak résztvevői, akik a vi­lág minden részéből, még a legtá­volabbi helyekről is Ideutaztak, is­mét megmutatták, milyen hatal­mas egységbe forrottak a békéért folyó harc zászlaja alatt. Mi kü­lönböző osztályokhoz, nemzetekhez és fajokhoz tartozó, különböző meg­győződésű és vallasd emberek, egységek vagyunk abban a törek­vésben, hogy a világon megteremt, silk a békét, a népek közötti ba­rátságot és bizalmat. Ezen az ülésszakon az összes országok kormányát felé különös erővel hangzik az a követelés, hogy a nemzetközi feszültséget az összes vitás kérdésekben való tárgyalások útján kell feloldani. Ezen az ülésszakon különös erő­vel hangzik az a felhívás, hogy szüntessék meg a kimerítő hideg­háborút. állítsák helyre a széles- körű s minden nép számára gyü­mölcsöző gazdasági, kulturális, tu­dományos kapcsolatokat és tapasz­talatcserét. A szovjet békeharcosok megbíztak bennünk, hogy ezen az ülésszakon támogassunk minden olyan javas­latot, amely a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a háború veszélyé­nek kiküszöbölésére irányul. Tud­juk, hogy a jóakaratü emberek ugyanilyen megbízást adtak a mostani ülésszakon résztvevő min­den küldöttnek. Tudjuk, hogy önök. Magyarország dolgozói, akik orszá­gukban sikeresén megteremtették az új társadalmi rendet, békében akar­nak élni az összes népekkel és nyu­godtan akarják aratni a békés al­kotó munka gyümölcsét. Teljes szívünkből kívánunk önöknek, a magyar főváros lako­sainak, az egész dolgozó magyar népnek, új, nagyszerű nmnkaslke- reket, amelyek erősítik az önök népének békés politikád At. Éljen a tehetséges, munkaszerető. j?zabadságszerető és béke szerető magyar nép! Éljen a béke híveinek, nagy és egész világot átfogó barátsága! Éljen az örök béke az egész vilá­gon! Alekszej Szurkov után Li Te- csuan, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának egész­ségügyi minisztere mondotta el be­szédét. Li Te*csuan felszólalása Kedves elvtársak, kedves bará­taink ! Engedjék meg, hogy a kínai nép nevében őszinte tiszteletünket fe­jezzük ki a szocializmus feló ha­ladó, a békés építés ügyéért oda. adőan dolgozd és hatalmás ered­ményeket felmutató magyar nép és a magyar nép vezére, Rákosi Mátyás iránt. Kína és Magyarország több mint tízezer kilométer távolságra van egymástól, mégis testvéri szeretet fűz össze bennünket. Közös har­cunkban, a békeharcban szorosan tömörülünk idősebb testvérünk, a szovjet nép köré. Kedves elvtársak és 'barátaink! Megvan a lehetőség arra, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeresen fognak végződni. Ott a béke fénye kezd már világítani. Ezt a kínai és a koreai nép vé­res áldozatok árán, a világ népei békeakaratának segítségével érte el. Ez a mi hatalmas bákemozgalmunk gyümölcse. A háborút akarók azon mesterkednek, hogy folytassák a pusztítást. Mint sötét felhő, a na­pot akarják eltakarni az emberek elöl. Szilárd meggyőződésünk, hogy a népek egységes erejének a világ közvéleményének nyomása alatt a békés megegyezés győze­delmeskedni fog a fegyveres erő­szak felett. Éljen a kínai és magyar nép megbonthatatlan barátsága! Éljen Rákosi elvtárs, a magyar nép vezére! — Éljen a világ népeinek egy­sége ! Éljen a béke győzelme! Lelkesen éltették a nagygyűlés résztvevői a hős. szabadságát védő koreai népet, amikor Han Szer Ja író, a koreai békebizottság elnöke lépett a mikrofon elé. Budapest békeharcosainak üte­mes tapsa fogadta Korea népe békebövetének szavait, ezután Gabriel d'Arboussier, a Béke-VHág- tanács alelnöke beszélt. D’Arboussier beszéde a pénteki uatfysyiilésen Kedves Barátaim! Nemsokára három éve lesz, hogy egy napsütéses szeptemberi regge­len repülőgépen a Duna fölött szállva, itt-ott felismertem a ku- koricaföldeket és a már learatott kölest és azon kaptam rajta ma­gam, hogy arról álmodozom: nagy modern város támadt a nagy Nigger-folyó partján. amely 82u- dáni szülővárosom partjait öntözi. Az a fogadtatás, melyben földet érve részesültem, mintegy valóra- váltotta álmomat. Budapesten való­ban otthon éreztem magam. Három évvel később, most ugyanez a szeretetteljes melegség fogadott. Hz ismét arra késztet, hogy úgy erezzem magam, mint aki hosszú útról tér haza ottho. nába, melyet éppen berendezkedés közben hagyott «1. Türelmetlenül kezdtem kérdezősködni: hát a Sztálin-híddal mi van? „De hiszen elkészült.” És a« úttörő-vasút? — „Annak már több új állomása is van.’’ — és az ötéves terv? „Határ­idő előtt befejezzük és akkor meg­tekintheti új földalatti vasútiunkat is. Látta, hogy mennyire megvál. toztak földjeink? Nézze meg az új népstadiont és az operát is.’’ Afrikai pásztornépeimk és föld­művelőink, munkásaink és paraszt­jaink nevében, Afrika még bilincs­bevert és szabadságukért harcoló népeinek nevében, a füves puszta- ságok népeinek nevében, az erdők és sivatagok népének, Kenya. Transaval, Kongo és Szenegál, az Aranypart és az Elefántcsontpart, a Béssi.öböl és a Guineái félszi­get népeinek nevében tiszta szívből forró üdvözletét hozok Dózsa és Rákóczi népének, és Kossuth né­pének, — Rákosi népének, mely jövőjét építi úgy, ahogy Petőfi mondotta: „Én téged köszöntelek Te a béteg emberiség orvosa jö­vendő”. Igen, minden hazug propaganda ellenére Afrika népei igenis tud­ják, mi történik a világban, de kü­lönösen azokban az országokban, ahol a népék kezükbe vették a sorsukat, a Szovjetunióban, Kíná­ban, I^ngyelországban és Cseh- Szlovákiában, Bománlában, Bulgá­riában vagy Magyarországon. Tudják, hogy az önök népei bé­kében akarnak él>ni a világ min­den népével, hogy a boldog és test- véri élétre áhítoznak ugyanúgy, ahogy a mieink áhítoznak a sza­badságra ég a népek összetartására. Mégegyszer köszönöm tiszta szí­vemből Afrika népeinek nevében azt a fogadtatást, amelyben itt ré­szesítettek, valamint a magyar nép fáradhatatlan harcát a békéért. Beszéde végén magyarul kiál­totta : ..Éljen Magyarország! Éljen a béke!” Ezután Monica Felton, nemzet­közi Sztál in-béke díjjal kitüntetett angol írónő szólalt fel. Monica Felton üdvözlete Kedves Barátaim! Nagy boldogság számomra, hogy idejöhettem üdvözölni önökét, üd­vözölni és köszönetét hozni. Elhoztam százezernyi angol férfi ée nő üdvözletét, akik tevékenyen munkálkodnak, hogy erősítsék a barátságot és megértést a világ valamennyi népe között. És külön elhoztam a Béke-VUágtacács ülé­sén résztvevő angol delegáció tag­jainak személyes köszönetét, akik abban a szerencsében részesülhet­tek, hogy tapasztalhatták az önök vendégszeretetének melegét, s en­nek a csodálatos városnak vidám és bizakodó szépségét. Igen, Budapest csodálatos. Nem­csak szép utcái és történelmi épü­letei teszik azzá. Ami ennél is cso­dálatosabb : az a város népe, az új életnek és boldogságnak az az érzése, amellyel lépten-nyomon ta­lálkozhatunk, a békének és barát­ságnak az a szelleme, amely a leg­kisebb mindennapi érintkezés al­kalmával Is eláraszt bennünket. Tegnapelőtt este, amikor a világ minden részéből érkezett küldöttek összegyűltek az Operaházban, ze­nében, énekben, s ragyogó népi táncokban láthattuk, hallhattuk a magyar nép művészetének legnagy­szerűbb megnyilvánulásait s mind­ez annyira telve volt örömmel, hogy mi, akik figyelő szemekkel ül­tünk a nézőtéren, ügy éreztük: a felszabadulás és a béke jelentősége Itt teljes és mély kifejezésre ta­lált. Amint ott ültem, gondolataim fél világon át a béke és felszaba­dulás másfajta táncai felé szálltak — azok felé, amelyeket tavaly láttam Koreában. Az a kitüntetés ért, hogy rövid ideig ott élhettem a hős koreai nép körében. A pin­cékben, amelyek az egykor szép Phenjan égyedüll maradványai. Emlékszem, hogyan ültem akkor egy földalatti színházban. Künn, felettünk bombák rázták a földet, s mi Korea lányait és fiatal as­szonyait néztük, akik a remény­ségről, a békéről, az élet és az em­beriség szeretetéröl daloltak ne­künk. És most, amikor végre végéhez közeledik a mészárlás és rombo­lás — a békére gondolni elsősor­ban annyi, mint Koreára gondolni. Gondolataink elszállnak Vietnam, Malújföld, Kenya népei felé is minden nép felé, amely ma nem­zeti függetlenségéért harcol, azért a jogáért, hogy élélét a maga aka­rata szerint rendezze be. De nem elég, ha gondolunk rá­juk és jókívánságokkal fordulunk feléjük. Valamennyien — Magyar- ország népe és az én angol népem is — adósai vagyunk az emberiség­nek és a jövőnek. Mindannyian a magunk módján és adott körülmé­nyeink között harcolhatunk, s így kell hogy harcoljunk a béke dia­daláért az egész világon. És most. amikor az ég friss reménységtől ra­gyog, erőfeszítéseinket nem enyhí­tenünk kell — hanem megkettőz­nünk. Az a mi célunk, hogy megalkos­suk a nemzetek igazi családját, hogy mindegyikük a maga sajátos életmódja szerint békében, bizton­ságban élhessen — szabadon a háború borzalmaitól. Ezért gyűl­tünk itt össze Budapesten. Ezzel a hatalmas és az eddiginél is szilár­dabb célkitűzéssel térünk vissza hazánkba, hogy fáradhatatlanab- bul, mint valaha, tovább dolgoz­zunk a holnap boldogságáért, az egész emberiség boldogságáért. Nagy tapssal, a béke éltetésével fogadott szavai titán Mary Fre. mont, az „amerikaiak békemenete” nevű szervezet elnöke tolmácsolta a békéért és szabadságért küzdő amerikai nép üdvözletét. Mary Fremont amerikai küldött felszólalása Kedves barátaim! A nemzetközi barátság és béke szellemében találkozunk itt ma Budapesten. A békének a szelle­mében, amelyet a szél szerte visz, mint. a virágmagvakat, az egész világon megtenni az emberiség reményét: a biztos és boldog jö­vőt az eljövendő nemzedékek számára. Miután az ország, ahol ma ta- lálkozunk, a béke földje, itt vissz­hangozzuk azoknak a soha el nem némuló szavát, akik ugyan nem hagyhatták el hazámat, de ke- züket örök barátságban és egy­ségben nyújtják felénk az óceá­nokon át. A hős Rosenberg-házaspár ne­vében beszélek, akik még ma is halálukat várják a Sing-Sing fegyházban, mert slkraszálltak a béke, politikai szabadság és gaz­dasági biztonság eszméiért önma­guk és minden amerikai számára. Szeretett nagy békeharcosunk, Paul Robeson nevében beszélek, aki az egész világ egyik legna­gyobb művésze és egy elnyomott nép vezetője. Robeson nem hagy­hatja el hazáját, nem üdvözölheti testvéreit, akik ott élnek minde­nütt a világon, ahol csak embe- rek békére és szabadságra áhítoz­nak és ahol a béke és szabadság levegőjét szívják. Legkiválóbb békeharcosaink nem hagyhatják el ma Amerika partjait. • Nem találkozhatnak azokkal, akik véget akarnak vet­ni a háborúnak és elnyomásnak. És azok a hősök, férfiak és nők, akik a világ szabadságmozgal­mait vezetik, nem léphetnek ha­zám földjére. Az amerikai Mac Carthyk . és Mac Carranok, akiknek fajtája az Egyesült Államok alapítása óta elnyomta népemet, ma a világ többi része fölötti hatalmat akar­ják megkaparintani. De, bár megszentségtelenítik és el akarják pusztítani azt a sza­badságeszményt, amelyre Ameri­kát alapították, az amerikai nép, amelynek számára drága a sza­badság, meg fogja hiúsítani szándé­kaikat. Egyre növekszik azoknak a száma, akik ennek a háborúnak és minden háborúnak és a sza­badságjogok elnyomásának a megszüntetését követelik. Csatlakozunk a világ szabad millióihoz és azokhoz a milliók- hoz, akik ma elkerülhetetlenül bekövetkező felszabadulásukért harcolnak. Barátaink, veletek együtt kiáltjuk: Le a háborúval! Éljenek a hős békeharcosok! Memichand Kashiwal kongresz- szuM párti képviselő, a dzsajpurl parlament tagja is mondott üdvöz­letét. — Ez a hatalmas nagygyűlés —- mondotta — döntő bizonyítéka an­nak, hogy a magyar nép is el van szánva arra, hogy teljes szívvel harcoljon a békéért. Ezután Onkernath Thakore ének­művész, a ben a r esi zen efő iskola rektora és Anil Biswas zeneszerző és filmrendező békedalt adtak elő. Ezután Andics Erzsébet Kossuth- díjas akadémikusnak, az Országos Békebizottság elnökének, a Béke- Világtanács tagjának zárszavával ért véget Budapest dolgozóinak, békeharcosainak, lelkes nagygyű­lése. Andicsi Erzsébet elvtársnw nag-,rg'yűlési zárszava A magyar nép feszült figyelem­mel kíséri a Világtanács munká­ját, tisztában van azzal, hogy an- nak határozatai a világ minden részén nagy ösztönzésül fognak szolgálni a becsületes emberek számára, bármilyen néphez, faj­hoz, felekezethez, politikai irány­zathoz tartozzanak. Ugyanakkora magyar nép tisztában van azzal is, hogy a békemozgalom előtt még nehéz és küzdelmes út áll. A magyar nép tudja, hogy a béke ellenségei minden módon folytatni akarják mesterkedései­ket. A magyar nép tudja, hogy a háborús gyujtogatókat megfékez­ni csak a népek ereje képes. A népek ereje a biztosítéka annak, hogy a reménységek tavaszát a békeerőfeszítések gyümölcseinek beérése, dús aratása fogja követ­ni. Ehhez azonban még sok erő­feszítésre, sok okosságra és kitar­tásra, fáradhatatlan felvilágosító munkára lesz szükség. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Világtanács meg fog felelni a; hozzáfűzött várakozásoknak s a nemzetközi békemozgalomnak vi-* lágtörténelmi jelentőségű küzdel­mét. diadalra fogja vinni. A ma­gyar nép sok sikert kíván a Béke-Világtanácsnak nagyszerű munkájához. ígéri, hogy a bé-i kéért való küzdelmet továbbra is minden erejével támogatni fogja, hogy mindenütt ott lesz, ahol a béke ügyéért dolgozni és áldozni kell. Éljen a népek testvéri össze* fogása! Éljen a béke! A zárszó után fehér békegalam* bök röppentek a magasba, jelké­pezve Budapest dolgozó népének békeakaratát, s hogy a magyar dől- gőz ók a földkerekség minden be­csületes emberével egy sorban har­colva kiállnak a béke nagy ügye mellett. Hz Egyesiül Államok legfelső bírósága érvénytelenítene a Rosenberg-házaspár kivégzésének elhalasztását Washington, (MjTI) A „Reuter“ jelentése szerint az Egyesült Ál­lamok Legfelső Bírósága pénte­ken 16 órakor érvénytelenítette William Douglas bírónak a Ro- senberg-házaspár kivégzésének elhalasztására vonatkozó dönté­sét. A„Reuter“ hozzáfűzi, hogy „E határozat következtében a halálos ítélet végrehajtandó, hacsak az utolsó pillanatban nem jön közbe váratlan esemény.“ Az „AFP” ugyancsak hírt ad a legfelső bíróság határozatából és megjegyzi: Vinson elnök a legfel­ső bíróság határozatának beje­lentésekor nem közölte, hogy mi­lyen szavazati arányban hozta ai bíróság ezt a döntést. Az „AFP” a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Douglas bíró, aki a kivég­zés elhalasztását elrendelte, kije­lentette: „Tudom, hogy a törvény az én oldalamon áll.“ A „Reuter“ újabb jelentése szerint a Rosenberg-házaspár ki­végzésének időpontját június 20-án GMT 3.00 órára tűzték ki,1 Eisenhower elutasította a kegyelmi kérvényt Washington, (Reuter) Eisenho-1 tóttá a Rosenberg-házaspár ke- wer elnök pénteken este elutasí-1 gyelmi kérvényét. Egyiptomban kikiáltották a köztársaságot A londoni rádió jelentése sze­rint az úgynevezett egyiptomi for. radalmi tanács és Nagib miniszter­elnök bejelentette, hogy kikiáltják a köztársaságot. II. Achmed Fand csecsemőkirályt detronizálták. A „forradalmi tanács” közölte, hogy háromévi átmeneti időszakra, amíg kidolgozzak az ű,j alkotmányt. Nagib lesz a köztársaság glnöke. Nagib ugyanakkor továbbra Is el­látja a miniszterelnöki teendőket. A jelentés szerint az átmeneti idő­szak végén népszavazást tartanak, amely dönt a köztársasági állam­formáról és megválasztja majd a köztársasági elnököt is. Mint a londoni rádió jelenti, Nagib átalakította kormányát.

Next

/
Thumbnails
Contents