Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

1953 JÚNIUS 18, CSÜTÖRTÖK I« L f L A P Harcoljon a demecseri Úttörő tsz. pártszervezete a területfelosztásért A demecseri Úttörő termelőszö­vetkezet helyiségeiben esténként nagy viták folynak a területfel­osztásról. Vannak olyanok, mint Szalai János, aki amellett kar­doskodik, hogy nem kell felosz­tani a területet, el lehet így is végezni a növényápolást, s van­nak olyanok, mint Zám f'erenc, aki azt tartja: „jó lenne, ha fel­osztanák a területet, így a felesé­gem is jöhetne dolgozni.“ ■ S míg a vita tart, addig a ter­melőszövetkezet földjein a gaz felveri a kapásokat, a káposzta­palánták elvénülnek — minden munka alaposan elmarad. A ter­melőszövetkezet pártszervezete későn ébredt annak tudatára, hogy felvilágosító munkát kell végezni a területfelosztás érde­kében. A termelőszövetkezet tag­ságának jórésze idegenkedik a te­rület felosztásától, s ebben benne van az ellenség keze is. Mert ugyan elég sokan vannak olya­nok, akik jónak találják a terü­letfelosztást, azonban ezek között is nem egy van olyan, aki kije­lentette: akkor sem megy a csa­ládtagja dolgozni, mert arra úgysem kapnak munkaegységet. A pártszervezet vezetősége nem ismerte fel a helyzetet, nem gon­dolt arra, hogy az ellenség ak­namunkáját és a maradiságot, a munkafegyelem lazaságát csak kitartó politikai felvilágosító munkával lehet leküzdeni. A pártszervezet vezetősége rö­vid ideje felismerte a veszélyt; de a munkát most sem ott kezd­ték el, ahol kezdeni kellene. A pártszervezet vezetősége nem mozgósítja, nem veti harcba a népnevelőgárdát, amely a vá­lasztási agitációban igen jól meg­állotta helyét. A pártvezetőség és a pártszervezet titkára nem tá­maszkodik erre a hatalmas erőre e fontos munkában egyedül pró­bálnak eredményt elérni és amint a példa mutatja, ez kevés sikerrel jár. A termelőszövetke­zet tagjainak csupán egyharmada vesz részt a munkában — ez pe­dig igen kevés ahhoz, hogy ebben az időben az összetorlódott mun­kát — a növényápolást, a készü­lődést az aratásra, behordásra, cséplésre — elvégezze. Tehát nyilvánvalóan szükséges a terület felosztása, amikor érvényesül az egyéni felelősség ps megvan a mód arra, hogy a termelőszövet­kezet tagjai munkábaállítsák csa­ládtagjaikat. A pártszervezet vezetőségének sürgősen intézkednie kéll. Min­den nap, amelyet elvesztegetnek, a termés rovására megy, azt a pénzt veszi ki a szövetkezeti pa­rasztok zsebéből, amely már fé­lig benne volt. A területfeíosztás megvalósítása érdekében — mert ez az egyetlen mód, amellyel meg lehet javítani a munkát — csata­sorba kell állítani a kommunis­tákat, a népnevelőket. Ezt kell cselekedniük, és nem szabad a pártszervezetnek megengedni olyan bürokratikus módszert, ame­lyet az Úttörő termelőszövetke­zetben alkalmaznak. A termelő- szövetkezet vezetősége a terület- felosztást úgy próbálta elintézni, hogy egy utasítást adott ki a bri­gádvezetőknek, melyen ez állott: „Utasítom a növénytermelési bri­gádvezetőket, haladéktalanul osz- szák ki a területet a munkacsa­patokon belül egyénekre.“ Hívjon össze a pártszervezet vezetősége rendkívüli taggyűlést, amelynek jó előkészítése után — hogy min­den párttag tudja előre, miről lesz szó — alaposan tárgyalják meg a területfelosztás ügyét. Mondják el a kommunistáknak, milyen ne­hézségek vannak. A taggyűlésen beszéljék meg a népnevelők fel­adatait is, hogy azok munkához láthassanak. Az Úttörő termelő- szövetkezetben is lehet érvet ta­lálni a területfeíosztás hasznos­ságára, noha ezt itt még igen ke­vés esetben alkalmazták. A? el­múlt ősszel vontatottan haladt a répaásás. Már félő volt, hogy a nagy esőzések miatt nem is lehet mindet kiásni. Ekkor elhatároz­ták, hogy a meglévő répát kiad­ják a tagoknak, felosztják a te­rületet. Ennek eredménye az lett, hogy a répakiszedés ideje felére rövidült. De érvelhetnek a nép­nevelők a nem messze lévő gé- gényi Ady termelőszövetkezet oél- dájával is. Itt a kapások termés­hozama ugrásszerűen emelkedett, amikor, a területet kiosztották egyénekre. A pártszervezetnek pedig ezek- után legyen arra is gondja,, hogy a termelőszövetkezet vezetősége szigorúan vonja felelősségre azo­kat a tagokat, akik lógnak, akik lazítják a munkafegyelmet. Naponta növekszik megyénkben a termelőszövetkezeti tagok száma Naponta érkezik jelentés me­gyénk minden részéből arról, hogy egyre több dolgozó paraszt választotta a boldog jövő, a szö­vetkezés útját. Egyre több dolgozó paraszt akarja alkalmazni és meghonosí­tani a fejlett agrotechnikai mód­szereket, a soha nem látott magas terméshozammal járó gépi mun­kát. A kocsordi Vörös Csillag, a nyírbátori Vörös Csillag, az ibrá- nyi Alkotmány termelőszövetke­zetek, de a többi termelőszövetke­zet is élő példa dolgozó paraszt­ságunk előtt. Akik meglátogatták ezeket a szövetkezeteket, meglát­ták, mit jelent a közös erő, s gazdag tapasztalatokkal tértek haza, a látogatók nagyrésze be­lép a termelőcsoportba, vagy elő­készítő bizottságot alakít. Nyíregyházán legutóbb 5 csa­lád lépett a közös gazdálkodás útjára, a mintaszerűen gazdálkodó Dózsa termelőszövetkezet tagjai lettek. De nemcsak Nyíregyhá­zán, hanem a mátészalkai járás területén is nap, mint nap növek­szik a csoportagok száma. Az el­múlt hét végén 4 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A máté­szalkai Zalka Máté tszcs, tagjai közé lépett be Palkó Jusztina, Nagy Mihályné, Sokovits István­ná és Katócz Gyula. Mátészalkán számos dolgozó paraszt érdeklő­dik a Zalka Máté tszcs, iránt. — Naponta látogatják földjeiket, és néhány nap múlva újabb belé­pőkkel gyarapodik a taglétszám. A népnevelők megmagyarázzák, hogy azok. akik belépnek, saját földjeiket művelhetik őszig. Csak aztán viszik be állataikat a szö­vetkezetbe. De az idei terméssel szabadon rendelkeznek Őszig is mehetnek dolgozni a szövetkezet­be, ha a magukén elvégezték a munkát. Sorra alakulnak az előkészítő bizottságok több helyen. Nyíregy­házán Juhász József és Gyurján Mihály gerhátbokori, Pózrnan János és Pózrnan Pál Eenkő- bokori, Belfi Pál sulyánbokori dolgozó parasztok alakítottak elő­készítő bizottságot. Nyíregyházán kívül előkészítő bizottságok alakultak a kemecsel járásban is, ahol nyolc család (76 katasztrális holddal) írta alá a belépési nyilatkozatot. Egyre növeljük teljesítményünket a békeőrségen Mialatt hazánk fővárosában a fíéke-Vilá gtavács ülései folynak, mi, a mátészalkai 61/3. Építőipari Vállalat dolgozói lelkesen harcolunk tervünk túlteljesítéséért. A ber­kesei gyermekotthon építésénél ko­moly problémát okozott, hogyan szállítsuk az emeletre a padlás fö- démezéséhez szükséges előregyár­tóit íves betonelemeket. Gépi transzport őrre nem- lehetett rakni, kézierövel száz méterre kellett volna szállítani. Jenei István se­gédmunkás brigádvezető és Tóth Imre gépkezelő, a Béke-VUágtanács ülésének első napján, június 15-én újítással oldották meg a, komoly problémát. Körülbelül jO fokban, az emeleti ablakig ívelő csúszda- szerű deszkaépítményre (hosszú­ságra szabályozható) négykerekű kiskocsit szereltek, amit csigarend­szerrel, csigadobbal húznak fel a födémépítés színhelyére. Ezzel az újítással is hozzájárult a két újító az építkezés olcsóbbá és gyorsabbá tételéhez. A termelésben élenjár a Szamosvári köművesbrigád, átlago­san 126 százalékot teljesítenek. Kiss Gábor köművesbrigád ja 12) százalékot, a Varga . ácsbrigád 1S2 százalékot, Jenei István és Pécsi István segédmunkás brigádja 116 százalékot teljesít. Én, Szabó Jó­zsef tetőfedő azt vállaltam, a Béke- VUágtanács ülésére, hogy- tervemét 180 százalékra teljesítem. Eddigi átlagom 200 százalék. Továbbra is lelkesen . harcolunk tervünk túltel­jesítéséért és építő munkánkkal is előbbre visszük a béke ügyét SZABÓ JÓZSEF, a 61/S. Építőipari V. dolgozóid Sikeresen levizsgáztak a dombrádi Varos Csillag tszcs, politikai iskolájának hallgatói Most vannak az utolsó foglal­kozások, most fejeződik be az 1952/53. pártoktatási évad szemi­náriumain a tanulás. Lelkesen készülődtek erre a foglalkozásra a dombrádi Vörös Csillag tszcs, középfokú politikai iskolájának hallgatói is. A szeminárium 23 hallgatóval indult. Azóta a hall­gatók rendszeresen eljártak a foglalkozásokra. Szívesen vettek részt ezeken a vitákon azok is, akik nemrég lettek tszcs-tagok. ' Néha még 35 résztvevője is volt a szemináriumnak. A hallgatók jó felkészülését nagyban elősegítette a pártszerve­zet. A vezetőség megbeszélte a vizsgával kapcsolatos teendőket. Sondor elvtárs, ' párttitkár elbe­szélgetett a hallgatókkal. .Segített a hallgatóknak a felkészülésben Hoksz elvtárs is, a’ tszcs, elnöke. A hallgatók az összefoglaló sze­minárium előtt már egy héttel megkapták a vizsgakérdéseket, hogy kellő időben alaposan fel­készülhessenek. Sondor elvtárs beszélt Illés Károly elvtárssal a szeminá»iumvezetövel is a vizsga jó előkészítéséről. A vizsga sikere nagymértékben függ attól, hogy a szemináriumvezetők az év folya­mán hogyan végezték munkáju­kat. Illés elvtárs érezte felelőssé­gét. Az ismétlésekre és a vizsgák ra jól felkészült. A szeminá­riumokra szemléltető képeket, grafikonokat, rajzokat készített. Ezeket elvitte a vizsgákra is. El­készítette rajzban az 5 éves terv nagy békealkotásait, a Tiszalöki Erőművet, a Sztálin Vasművet, a Diósgyőri Nagykohót. Bemutatta grafikonon traktorállományunk fejlődését. Ezek a képek megma­radtak a hallgatók emlékezetében és könnyebbé tették a vizsgán a feleleteket. Trencsényi Géza elv- társ például egy-egy szeminá­riumon éppúgy, mint most, a vizsgán is idézte a k pen látotta­kat. Beszélt a traktorállomány fejlődését mutató grafikonról. El­mondotta, hogy alig egy pár éve idegenkedett a géptől a tszcs, tag­sága. Ma viszont a szemináriumon tanultak alapján megismertették és megszerettették a dolgozókkal a gépeket. Ma már 60 hold bú­zára kötöttek szerződést gépi ara­tásra a kisvárdai gépállomással. Igen sokat tanultak a hallgatók a szemináriumokon a munkaszer­vezetekről. Erről felelt a vizsgán Szűcs elvtárs. Nemcsak elmélet­ben tanulták meg ennek jelentő­ségét, hanem alkalmazták terme­lőszövetkezetükben is. Mig ez­előtt egy-egy brigádból, munka­csapatból ide-oda vándoroltak a dolgozók, ma már megszilárdultak a brigádok, állandóak a munka­csapatok tagjai. Míg azelőtt nem végezték el a dolgozók a kisza­bott területen a cukorrépa felsze­dését, ma már mindenki elvégzi a növényápolást a kiszabott terü­letén. Míg azelőtt idegenkedett a csoport tagsága az új agrotechni­kai eljárásoktól, a keresztsoros vetéstől, a pótbeporzástól, ma már megértik ennek jelentőségét és azzal dicsekednek a vizsgán, hogy 120 hold kalászost vetettek ke- resztsorosan és 20 hold rozson vé­geztek pótbeporzást. Nagyon Jól felelt az összefoglaló szeminá­riumon Berencsi Mihály elvtérs, aki áltaiában minden kérdéshez hozzászólt. Ez annak tudható be, hogy a foglalkozások előtti idők­ben Berencsi elvtárs Hoksz Ist­ván, Veres Lajos elvtársakkal ta­nulókört alakított, s közösen be­szélték meg az összefoglaló sze­minárium kérdéseit. Ezeken a tanulóköri foglalkozásokon össze­kapcsolták az elméleti kérdéseket a termelőszövetkezeti csoport nö­vényápolási munkájával. Tudato­sították a növényápolás jelentősé­gét a dolgozókkal, melynek az az eredménye, hogy a répát há­romszor, a burgonyát kétszer, a tengerit ugyancsak kétszer ka­pálta meg a tsz. tagsága. Saját munkájával hozta kapcsolatba Székely elvtárs is az összefogla­lón kapott kérdést. így adott fe­leletet a békemozgalom céljáról: „Mi azzal akarunk méltóképpen hozzájárulni a béke megvédésé­hez. hogy az aratást gyorsan vé­gezzük el. Kiszámítottuk, hogy 147 hold kalászosból 1 kaszára 4 hold búza, 1365 öl rozs, 1400 öl árpa es 800 öl zab jut. Versenyt szervezünk a kaszások közt, me­lyet állandóan fogunk értékelni1 — mondotta. Nem volt hiábavaló a hallgatók egészévi tanulása. A tanultak megmutatkoznak a termelőszövet­kezet eredményeiben. Most &z a feladat áll a pártszervezet előtt, hogy az ebben az oktatási évben mutatkozó hiányosságokat fel­számolják és nagyobb figyelem­mel végezzék a hallgatók párt- oktatásba való beosztását. Ne tör­ténjen meg az, hogy egyes hall­gatók két éven keresztül ugyan­azon oktatási formában tanulja­nak. Megtörtént ez Zsíros Béláné és Trencsényi Béla elvtársakkal, akik már második éve tanulják a közéníokú politikai iskola anya­gát. Már most fogjon hozzá a pártszervezet a hallgatók kivá­lasztásához. Beszélgessen el min­den hallgatóval. Alaposan ké­szüljön fel az 1953/54. pártokta­tási évre. F. K. A szamoskéri Uj Élet tsz. bskeharcosainak dicsősége A földművelésügyi miniszté­rium tegnap napvilágot látott je­lentése ország-világ előtt elmond­ja: Szabolcs-Szatmár megyében a legjobban, a legsikeresebben Sza- moskéren harcolnak a növény­ápolás nagy csatájában, az Uj Élet termelőszövetkezet békehar­cosai. Azért lettek elsők a sza­moskéri békehaijcosok ebben a mindjobban kibontakozó, hatal­mas békeversenyben, mert a má­sodszori kapálást . követőn már harmadjára kapálják földjeiket, a szénabetakarítással is példát mu­tatnak, ugyanakkor az aratásra is példásan készültek fel. Vala­mennyi szamoskéri szövetkezeti békeharcost az a szent elhatáro­zás fűti: mindent megtenni azért, hogy nagyszerű szövetkezeti éle­tüket megvédjék, felvirágzó falu­juk nagyszerű jövőjét oltalmaz­zák, hogy megőrizzék a békét. Az Uj Élet élenjáró termelőszövet­kezet békeőrségén úgy döntöttek a dolgozó parasztok: aratásig négyszer végzik el a kapálást és soha nem látott bő termésnek készítenek helyet az őszi betaka­rítás idejére. Ezzel a jó termés­sel növelik a béke erejét. A tyukodi békeharcog asszonyok a növényápolás sikeréért Üveges János elvtárs, tyukodi párttitkár arról számol be levelé­ben, hogy most’, a Béke-Világta- nács ülésszaka idején a tyukodi parasztasszonyok nagyszerű dolgo­kat visznek véghez, ezzel is ki­nyilvánítva békeakaratukat. A községbeli MNDSZ-szervezet élé­re a napokban került Kiss elv­társnő, az új titkár. Annakelőtte nem igen volt szervezeti élet az MNDSz-ben. Annál is inkább fel­lendült most a munka az új tit­kár vezetésével, munkához kezd­tek a tyukodi békeharcos asszo­nyok, hogy megüzenjék a sok- százmilliós béketábor vezetőinek Budapestre: reájuk is számíthat­nak a békeharcban. — Tudják a tyukodi asszonyok, hogy úgy a kapások terméshozama, mint a legkisebb szemveszteséggel való aratás attól függ, hogy aratásig hogyan haladnak a növényápolás­sal. A tyukodiak célkitűzése is az, hogy legalább négyszer kapál-i janak aratásig. Tudván ezt az asszonyok, úgy határoztak az MNDSZ-gyűlésen, hogy brigádot alakítanak és oda, abba a szö­vetkezetbe mennek kapálni, ahol a legjobban szorít a növényápo­lás. Ebbe a brigádba meghívják segítségül a hetedik, nyolcadik osztályos úttörőket, a pedagóguso­kat és azok feleségeit is. — Az asszonyok növényápoló brigádja máris negyventagú. Negyven bé­keharcos asszony segíti a növény- ápolás sikeréért folyó harcot. — Most arról beszélnek — Üveges elvtárs, párttitkár javaslatára —, hogy „tejnapot“ fognak tartani ez asszonyok a faluban, ezzel segí­tik elő, hogy fellendüljön a tej- begyüjtés Tyúkodon, ezen a té-> ren is megnőjjenek az eredmé­nyek, s méltóképp köszöntsék a világ első békeharcosait. A kisvárdai Vulkán bákeörségén kibontakozott a „termelj ma többet, mint tegnap“-mozgalom Szépen növeli teljesítését Eer- tók István és Göncz István <>z I- es öntöde Béke-műszakjának két élenjáró dolgozója, akik be­kapcsolódtak a „termelj ma töb­bet, mint tegnap“ mozgalomba. A béke-őrségben 130 százalék telje­sítését vállalták, 5-én 131, 6-án 144, 8-án 154, 9-én 162, 10-én 168, II- én 188, 12-én 192 százalékot teljesítettek. Bertók és Göncz elvtársak új munkamódszerekkel törekednek újabb sikerek eléré­sére. Kulcsár István és Markó István öntők is jól harcolnak vállalásuk túlteljesítéséért. A két öntő hosszú ideig éppen csak hogy teljesíteni tudta normáját. Egy­más .között beszélgettek arról, hogyan tudnák könnyebben, gyorsabban magasabbra emelni százalékukat. A munkával való törődés, a jó megfigyelés ió öt­lethez vezetett. A formálásnál egv gépre 1 minta helyett 2 min­tát szereltek, s ezáltal 215—220 százalékot tudnak teljesíteni. — Terca István és Oláh Mihály ifi formázok 216 százalékot vállal­tak, 12-én 248 százalékot teljesí­tettek. Az új öntödében Tótik Ferencnek és Kiszella Istvánnak is sikerült növelni a választási békeversenyben elért eredménye­ket. Eleinte keveselték a 47 perc normaidőt, amikor azonban Koncz elvtárs, az üzem párttit­kára megmutatta, hogyan kell a munkát végezni, ők is túlszár-i nyalták előző teljesítményeiket, A Vulkán dolgozói lelkesen har- colnak a vállalások teljesítéséért, azonban az üzemi bizottság ke- vésbbé lelkesedik a szép eredmé­nyek láttán; ezt bizonyítják az üres versenytáblák. Keveset törő­dik az üb. a verseny nyilvánossá­gával. A kisvárdai Vulkán üzemi bizottsága is legyen a szocialista munkaverseny gazdája!

Next

/
Thumbnails
Contents