Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-17 / 140. szám

1953 JÚNIUS 17, SZERDA NÉPLAP .Ü Ä megye kombájnistái, aratógép- és cséplőgép­vezetői jól felkészültek a kenyércsatára Megyénkben megkezdődött az aratás, Ibrányban és másutt el­indultak a gépek. Szerte a me­gyében traktorista, termelőszövet­kezeti paraszt, egyéni gazda a nagy munka lázában ég, minde­nütt alig várják az első kaszavá­gások ünnepi pillanatát, alig vár­ják a gyönyörű gabonatermés be­takarításának dandárját. Ebben az időszakban ültek ösz- sze vasárnap a megye székhe­lyén gépállomásaink legjobb kom­bájnistái, aratógép-vezetői és cséplőgépvezetői, köztük azok, akik az élenjáró Bredjuk-féle gyorscséplési módszerrel dolgoz­tak már, hogy megbeszéljék a gabonabetakarítás nagy munká­jának tennivalóit. Gedő Imre elvtárs, a gépállo­mási igazgatóság politikai osztá­lyának vezetője megnyitó szavai után Bodogán János elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke elmon­dotta, milyen nagy szerep vár azokra, akik fejlett technikánk nagyszerű gépeivel indulnak a ke­nyércsatába. A kombájnok, ara­tógépek, traktorok, tárcsák, kul- tivátorok és minden gépünk fölé­nyét, nagyszerű munkáját csakis úgy tudjuk biztosítani — mon­dotta —, ha mezőgazdasági szak­embereink és a gépek vezetői mindent elkövetnek, hogy jól oldják meg feladataikat. Rámu­tatott Bodogán elvtárs mekkora sikerünk az, hogy míg megyénk­ben tavaly csak 17 darab kom­bájn dolgozott, az idei nyáron már hatvankét kombájn segíti győzelemre a dolgozó parasztok kenyércsatáját. Az a mindenttudó gép, amelyet a falu dolgozói legkedvesebb gé­pükké fogadtak. Azonban a tava­lyi és az idei tapasztalataink is azt mutatják, hogy nem minde­nütt teremtették meg az előfelté­telét annak, hogy nagyszerű gé­peink teljes erővel dolgozhassa­nak. Sokhelyütt a gépállomási agronómusok és mechanikusok, de nem utolsó sorban a politikai helyettesek hibájából a termelő- szövetkezetekben nem biztosítot­tak megfelelő területeket a kom- -bájnaratáshoz. Sokhelyütt tavaly tele voltak a kombájnaratásra ajánlott területek kukoricacsut­kával és olyan mély barázdák­kal, amelyek miatt lehetetlen volt a kombájnnal való aratás. A tyukodi gépállomás sem biztosí­totta például megfelelően tavaly a kombájnaratást. De az idén is előfordul olyasmi, hogy egyes termelőszövetkezetek, mint pél­dául az ököritófülpösi Vörös Csil­lag tsz. is, nem akarják igény­bevenni a kombájnok munkáját, mondván, hogy „tavaly sem vál- tak be azok“, vagy pedig, hogy „bő lesz a termés, nem bír a kombájn a sok szalmával“. Az ilyen nézetek megmutatják a gépállomások munkájának fo­gyatékosságait, de nem utolsósor­ban a pártszervezetek és taná­csok munkájának fogyatékossá­gait is, mert nem egy helyütt ezek is bólogatnak, helybeha- gyóan legyintenek az ilyen né­zetek hallatán. Pedig éppen azt kellene megmagyarázniok, hogy ha bőségesebb a termés és na­gyobb a gabonaszár, akkor na­gyobb munka az aratás és nyil­vánvalóan nagyobb szükség is van a kombájnokra, az aratógépekre. Az idei gabonatermés betakarí­tására a munka jó megszervezé­sével, a munkaerő helyes elosztá­sával alaposan fel kell készül­niük gépállomásainknak, nem utolsó sorban azzal, hogy minden kombájnisla rendben tartsa gépét, előre is­merje azt a területet, ahol dol­gozni fog és előre munkatervet készítsen — hangsúlyozta ezután Bodogán elvtárs. A gépállomások kombájnveze- tői már most beszéljék meg a termelőszövetkezet vezetőivel, hogy elegendő tsz-tagot és fogatot biztosítsanak a kombájnokhoz. — Legyenek a kombájnok mellett szelektorok, amelyek elősegítik a szárítást, a gabona tisztítását. A legalaposabban meg kell szervez­ni a kombájn zavartalan üzemel­tetését, mert ez az előfeltétele annak, hogy kombájnjainkat maxi­, aratógépkezelő jól ismerje feladatait, málisan kihasználhassuk, hogy kombájnjaink egy percig se áll­janak tétlenül. Bodogán elvtárs ezután a gépi aratásról, az arató­gépek munkájáról beszélt. Az előadást követő vitában számos kombájnvezétő, aratógép­kezelő, agronómus és politikai he­lyettes mondotta el, hogy alapo­san felkészültek a kenyércsatára, de az elkövetkező napokban fe­lülvizsgálnak még minden előké­születet, mindent részleteiben megvizsgálnak, hogy a kenyér­csata győzelméhez legjobb tudá­sukkal járuljanak. Iván elvtárs, a csahold gépál­lomás kombájnvezetője rámuta­tott arra, hogy bár tavaly nem tudtak eléggé jó eredményeket elérni, mert még nem volt ta­pasztalatuk a kombájnaratásból, az idén már sokkal jobb munkát végeznek tavalyi tapasztalataik felhasználásával. — Elmondotta, hogy az idén 400 holdon végez el aratást, cséplést kombájnjával. — Suszter István tiszavásvári kem- bájnvezető bejelentette, ő az idén 420 holdon végzi el a munkát gé­pével. — Gyerák István a nagy­halászi gépállomás kombájnveze­tője a szemveszteség elleni harc­ról beszélt. — mondotta — ezért gépe gondos ápolásával, és azzal, hogy a ter­melőszövetkezetek jól előkészí­tett, megfelelően művelt földjeire szerződik, minden erővel harcol a szemveszteség csökkentéséért. Több felszólaló megállapította, hogy vállalásaik teljesítésének, a kenyércsata győzelmének legíon­tosabb előfeltétele a jó előkészítő munka. Sokan számoltak be ar­ról, hogy az ő gépállomásukon már mindent rendben előkészítet­tek. Németh János elvtárs, a kisvár- dai gépállomás sztahanovista cséplőgépvezetője elmondotta: ta­pasztalatból tudja, hogy attól függ a cséplés sikere, ha a cséplő­gép vezetője nem változtatja gé­pét, hosszabb ideig dolgozik vele és jól megszervezi cséplő munka­csapatát. Az országoshírű kétsze­res sztahanovista Németh Jáncs az értekezleten azt fogadta, hogy a cséplést béke-versenyben naponta 400 mázsa terményt fog elcsépelni gépével. Elmondotta, hogy tavaly is közel járt már ehhez az ered­ményhez. Meg is becsülték őt munkája eredményeiért, 6 hét alatt több mint 6.000 forintot ke­resett. Az idén jól felkészült ar­ra, hogy még a tavalyinál is ma­gasabb eredménnyel dolgozzon. Megyénkben sok olyan kom­bájnvezető van, akiknek még nincsenek tapsztalataik az elmúlt esztendőről. Ezek javaslatára az értekezlet úgy határozott, hogy munkamódszerátadást szerveznek és ezzel is előmozdítják a gabo­nabetakarítás győzelmét. Jakab elvtárs a nagydobos! gépállomás kombájnvezetője mindjárt el­mondotta, hogy szakemberek se­gítségével ő másfélszeresen fogja teljesíteni tervét, ugyanakkor 10 százalékot megtakarít az üzem­anyagból is. Az agronómusok, a gépállomá­sok politikai helyettesei és igaz­gatói, üzemi bizottságai és legel­sősorban pártszervezetei a leg­kombájnvezetők, minden gépve­zető kezdeményezését, versenyét. Erről beszélt Lippai János rae- gyeszerte híres kombájn vezető, aki az értekezleten versenyre hívta a megye valamennyi kom­bájnvezetőjét, vállalva, hogy 20 százalékkal kevesebb üzemanya­got fogyaszt majd, s csupán fél százalékos szemveszteséggel fog dolgozni. — Egri János, a tisza- vasvári gépállomás kombájnve­zetője elmondotta, hogy a szovjet messzebbmenően támogassák a kombájnisták példájára óragraflkonos módszerre! fog dolgozn1. Az értekezlet úgy döntött, hegy ezt a módszert elterjesztik minde­nütt a gépállomásokon. A Bredjuk-féle gyorscséplésről beszélt Koncz István, a csahold gépállomás vezető agronómusa. — Elmondotta, náluk már megszer­vezték a gyorscsépléshez szüksé­ges munkacsapatokat, a területe­ket is biztosították. Hangsúlyozta, hogy megyénkben a pártszerve­zetek, tanácsok, minden tömegszer­vezet mozdítsa elő, hogy a gvors- cséplés élenjáró módszere sikere­ket hozzon. Szántó Irma elvtársnő a kislé­tai gépállomás munkájáról szólva elmondotta, hogy a gépállomás traktoristái minden eddiginél lel­kesebben készülnek a kenyércsa­tára. Számosán tettek már foga­dalmat az Alkotmány ünnepe tiszteletére. — En magam — mondotta Szántó elvtársnő —, 300 holdon végzek majd aratási munkát. — Bruszki elvtárs, a gu- lácsi gépállomás vezető agronó­musa elmondotta, hogy a kör­nyékbeli termelőszövetkezetekben tavaly valóban sokan ellenezték a kombájnnal való aratást. Az idén p termelőszövetkezetek egy­mással versengve jöttek szerződést kötni a gépállomásra, amelynek körzetében majdnem minden ter­melőszövetkezet kombájnnal fog aratni. Ez a tény arra kötelez bennünket — mondotta —, de a megye valamennyi gépvszetőjét is arra kötelezi, hogy kiváló mun­kát végezzenek, legjobb tudásuk szerint dolgozzanak. Számos hozzászólás után Bodo­gán elvtárs, majd Hajdú Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának veze­tője mondtak zárszót, sok sikert kívánva a kenyércsata élharco­sainak. PARTÉPÍTÉS Hogyan neveli a tagjelölteket a balkányi pártbizottság Hazánk dolgozói úgy építenek pártunkra, mint a kősziklára. A Magyar Dolgozók Pártja Ígéreteit még mindig valóra váltotta. Bízik is szavában munkásosztályunk, a magyar föld dolgozó parasztsága, értelmiségünk. Bizalmát juttatta kifejezésre n-épünk május 17-én, a választás napján. A pártnak, az élcsapatnak tagja lenni, az első sorokban harcolni, pél­dát mutatni a szocializmus építé- seben hatalmas feladat. A megnö­vekedett feladatok megkövetelik p á rt bízó 11 sá g a i nk tói, pártszerveze­teinktől, hogy erősítsék soraikat. A párt élcsapat-jellegének további megszilárdítása érdekében, a párt­tagok és tagjelöltek eszmei szín­vonalúnak emelésére, marxista­leninista képzésére, a párt munká­ban való fokozottabb bevonására kell összpontosítaniok figyelmüket. Állandóan erősíteniük kell soraikat pártszervezeteinknek. A balkányi pártbizottság, át­érezve a tagjelöltek tanításának, nevelésének, — és így a párt erő­sítésének jelentőségé;, feladatokat adott a tagjelölteknek. Hozzásegí­tette őket ahhoz, hogy termelő munkájukkal, tanulásukkal bízó. nyítsák be: hűek pártunkhoz, mél­tók a párttag megtisztelő címéhez. A válasziási csata kiváló iskola volt a tagjelöltek számára Bal- kány községben is. A pártbizottság a tagjelölteket egy-egy régebbi párttaggal osztotta be népnevelő munkára. így kapott megbízatást Dezső István tagjelölt is, akinek Tótszegi Sándor volt a párja. Tótszegi elvtárs az aba. puszíai állami gazdaság dolgozója, regi párttag. Együtt dolgozik Dezső elvtárssal a gazdaság gyümölcsö­sében. Figyelemmel kíséri termelő munkáját, tanulását, fejlődését. így nap, mint nap meggyőződik, mint Dezső elvtárs ajánlója: hogyan dolgozik Dezső ©Ívtárs tagjelölt. Látja azt, hogy példát mutat a metszésben, permetezésben, kapá­lásban egyaránt. Egész évben 130—140 százalékra teljesítette tervét, Dezső elvtárs politikailag is állandóan fejleszti magát. Déli szünetekben az alapismereti sze­minárium anyagait tanulja, jegy. zeteli. Igyekszik kiérdemelni, hogy a jövő Oktatási érben magasabb fokon tanulhasson. A szemináriu­mi foglalkozásokra rendszeresen eljár és alaposan felkészül. Vitás kérdésekkel felkeresi Tötszegl elv­társat. aki szívesen segítségére van. Pócsi Kálmán pártcsoportbizalmi rendszeresen összehívja a pártcso­port tagjait, megbeszélésre. Gon. doskodik a tagjelöltek neveléséről. Feladatokkal látja el őket. Dezső elvtársnak legutóbb azt a felada­tot adta, hogy rendszeresen láto­gassa Keczán János, Köteles Já­nos. Sebők Ferenc dolgozó parasz­tokat. Dezső elvtárs beszélget a dolgozó parasztokkal a szocialista mezőgazdaság előnyeiről. Beszélge­tését összekapcsolja a szemináriu­mon tanult elméleti kérdésekkel. Szász elvtárs, a pártbizottság titkára rendszeresen látogatja a szemináriumi foglalkozásokat. Fi­gyelemmel kíséri a tagjelöltek fej. lődését. A szemináriumok vezetői­től érdeklődj, a tagjelöltek fej­lődéséről, tanulásáról, magatartásá­ról. Legutóbb Bökönyi elvtárssal beszélgetett el, aki az alapfokú szeminárium vezetője. Szász elvtárs egy.egy tagjelöltet behív a pártbizottságra, érdeklő­dik munkájáról, tanulásáról, segíti politikai fejlődésüket, a marxiz- nius.leninlzmus tanulásának jelen­tőségéről beszélgetett Murik Sándor tagjelölttel, aki két eset­ben nem jelent meg a szemináriu­mi foglalkozáson és többször nem készült fel a foglalkozásra. Elmon­dotta Murik elvtársnak, hogy csak akkor lehet a parinak tagja, ha rendszeresen tanul, megismerkedik párt politikájával, célkitűzéseivel. A beszélgetés eredménnyel járt. Murik elvtárs azóta rendszeresen elmegy és felkészül a foglalkozá­sokra. A pártbizottság a vezetőségi üléseket is felhasználja arra, hogy rendszeresen foglalkozzon a tag­jelöltek nevelésével. Szász elvtárs feladatokkal látja el a vezetőség tagjait. A vezetőség tagjainak adott megbízatásokat rendszeresen ellenőrzi. Márton elvtárs azt a megbízatást kapta például, hogy Karsai Mihály és Sallai Sándor pártbizalmiak csoportját látogassa meg. Nézze meg, hogyan foglalkoz­nak a bizalmiak a tagjelöltekkel. Márton elvtárs beszámolt a titkár elvtársnak arról, hogy Karsai, Sal­lai elvtársak foglalkoznak a cso­porthoz tartozó tagjelöltekkel. Kar­sai elvtárs figyelemmel kísért Farkas Pál tagjelölt munkáját. El­mondotta a titkár elvtársnak azt, hogy Farkas elvtárs élenjár a nö­vényápolási munkákban. A burgo­nyát már háromszor megkapáka és most fogott hozzá a kukorica harmadszori kapálásához. Farkas elvtársat a párícsoport neveli. Nép­nevelő munkával bízta meg. A kis- debreceni ufea két dolgozó paraszt­ját látogatta rendszeresen. A pártcsoportbizalmi elvtársak külö­nösen a tagjelöltek tanulását fi­gyelik. Karsai elvtárs segítségére van Farkas elvtársnak abban, hogy alaposan felkészüljön az összefog- laló szemináriumra. A balkányi pártbizottság a Po­litikai Bizottság 1952 február 2S-án hozott határozata szerint foglalkozik a tagjelöltekkel. A balkányi pártbizottság példája is azt a feladatot állítja pártbi­zottságaink, szervezeteink elé, hogy figyeljék a tagjelöltek munkáját. Tervszerűen foglalkozzanak poli­tikai képzésükkel, nevelésükkel; Meg kell szűnnie annak a sok helyen még fennálló helyzetnek, hogy a pártbizottság és pártszerve­zet csak akkor kezd foglalkozni egy-egy tagjelölttel, amikor az már kiugró termelési eredményt ért eJ. A pártszervezetek vezetői ismer­jék meg a tagjelölteket, használ­ják fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket a pártszervezet vezető, ségi tagjai a politikai iskolák ve­zetői, a pártbizalmiak mindennapos munkájuk során összegyűjtenek. Adjanak feladatokat a tagjelöl­teknek, ellenőrizzék a feladatok végrehajtását. Neveljék őket a párt iránti hűségre, harcos kiál­lásra. A termelésben, tanulásban, példamutatásra. Készítsék elő őket, hogy méltó tagjai legyenek az él­csapatnak, a Magyar Dolgozók Pártjának. A „papírgyűjtő hetek" sikeréért Népgazdaságunk papírszükségle. leinek biztosítása érdekében, a minisztertanács papírgyűjtő hetek megtartását határozta el. Me­gyénkben a papírgyűjtés június 5-ével már megkezdődött. A fökl- művesszövetkezetek. a megyei és járási székhelyeken kívülfekvő községekben folytatják a gyűjtést Városunkban a MÉH Vállalat jú­nius lő.tö! 28-ig tartja a papír­os rongygyüjtő kampányt. A papír­gyűjtésbe bekapcsolódtak megyénk tümegszervezetei, DISZ-fiataljai, vállalatai és intézményei. Az első komoly megmozdulás vasárnap, jú­nius 14-én volt. Vasárnap harcra indultak a hulladékgyűjtő brigá­dok, hogy a háztartásokban, iro. dákban és üzletekben előkészített hulladékpapírt és rongyot össze- gyüjtsék. A fogattal rendelkező vállalatok is felajánlották segítsé­güket. A papírgyűjtő hetek bizto­sítása érdekében a Bel sped vál­lalat 20 kilogrammos papír- és rongygyüjtő mozgalmat indított. A Nyomdaipari Vállalat és az V. .szá­mú leányiskola növedékei elsőnek hívták versenyre megyénk vala­mennyi hulladékgyűjtő brigádját. A io kombainvezetonek minden szem gabona drsga,

Next

/
Thumbnails
Contents