Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-03 / 128. szám
i ü'NIUS 3, SZERDA NtPUAiA „l’Humaiiité“ a Rosenbcrg'háxaspár életéért „Megállj !-t kiálltunk az ártatlanok gyilkosainak!” című vezéreik- kiben a „l’Humanité” kedd reggeli száma ezeket írja : Ne engedjük, hogy Ethel és Ju- lius líosenberget megöljék! Ennek a két ártatlan embernek nem tsz a- had gyilkosság útján meghatnia! Mindenütt a világon tiltakozni kell az ellen, Lágy ilyen minősíthetetlen eszközökkel ítéljenek halálra ártatlan embereket. E kit ártat- lan. embernek napok múlva meg kell halnia, ha nem akadályozzuk meg a btinceelekmény yégrehajlá- sát. Az egész világon minden be- csületes ember a legnagyobb aggodalommal tekint a Koseaberg-liá- zaspár cellája felé. A francia kommunistáknak — írja a lap , akik már eddig is mindent megmozgatlak, hogy megakadályozzák ezt a szégyenletes kivégzést, tovább kell harcolniok a két ártatlan ember megmentéséért. A Tiszolöki Erőmű építői követelik a Rosenberg-házaspár szabadonbocsátását Mély felháborodást váltott ki üzemünk munkásainak, mérnökeinek körébén az a hír, hogy az Egyesült Államok legfelső bírósága elutasította a hamis tanúvallomások alapján halálraítélt ártatlan Rosenberg-házaspár perüjrafel- vételi kérelmét. Az amerikai imperialisták vérre szomjazva iijat>b gyilkossági merényletre készülnek. A Rosenberg-házaspár életét minden percben a kivégzés veszélye fenyegeti. Ezért ml, a Tiszalöki Erőmű valamennyi dolgozója felháborodottan tiltakozunk az amerikai legfelső .bíróság szégyenteljes döntése ellen és határozottan követeljük a halálos ítélet azonnali megváltoztatását. Megfogadjuk, hogy még jobb munkával, harcosabb kiállással teljesítjük tervün- két, hogy az Erőmüvet határidő előtt átadhassuk rendeltetési céljának. a Tiszalöki Erőmű építői. Mendes-France szerdán expozét tart a francia nemzetgyűlés előtt Mendes-France radikális képviselő, aki a köztársasági elnök felkérésére vállalta az új kormány megalakítását, szerdán expozét tart a nemzetgyűlés előtt. Mendes-France Ismerteti majd gazdasági és pénzügyi terveit, egyben arról is beszámol, hogy milyen kivételes intézkedések megtételére kér felhatalmazást. A jelek arra mutatnak, hogy Mendes-France nem csupán azzal érvel majd, hogy június 15-én a kormánynak sürgőin vissza kell fizetnie a francia banknak egy nyolcvanmilliárd frankos különleges előlegeit, hanem nyomást akar gyakorolni a törvényhozókra a bermudai találkozóval Is. Ennek az értekezletnek határidejétől csupán néhány hét választ el és miután Franciaországnak e pillanatban nincsen kormánya, teljesen bizonytalan, hogy ki képviseli majd az összejövetelen, viszont lehetetlenség, hogy Franciaország ne képviseltesse magát a bermudai találkozón. A helyzet 21 órával a nemzetgyűlés összeillése alőtt még teljesen bizonytalan. Belgrádi lap a jugoszláv főváros munkásainak nyomoráról A „Politika” című belgrádi lap a város Jatagan-Malf nevű munkásnegyede lakóinak szörnyű nyo. mordról ír. A íap adatai Szerint a városrész népe a legnagyobb nyomorban és elmaradottságban él. Igen sok közöttük az írástudatlan. A lakások zsúfoltságára jellemző, hogy hat kunyhóban harminc sokgyermekes család él, E családok gyermekei közül mindössze égy jár iskolába. A Japánban éld koreaiakat eriszakka! Dél-Koreába telepítik A „Koreai Központi Távirati iroda” közli, a „Mincsu Szinbo” című Puszanbau megjelenő délko- leai újság jelentését arról, hogy a puszani kikötőbe japán hajón két- szátizenegy koreait szállítottak Japánból. Mint a „Koreai Központi Távirati Iroda" rámutat, ez a 18. erőszakosan kitelepített koreai csoport. A „Mídcsu Szinbo" a Li-szin- man-féle külügyminisztérium hivatalos adataira hivatkozva, á továbbiakban azt írja, hogy a múlt év júniusától mostanáig Japánból 1909 koreait telepítettek Dél- Koreába. A „Koreai Központi Távirati Iroda” kiemeli: ez arról tanúskodik, hogy Li Szin Man és Josida megvalósítják azt az aljas tervüket, hogy a Japánban élő koreai«, kát ágyütölíelékként használják fel a koreai háborúban. Szemrebbenés nélkfll... A uyugatuímet katolikusok kongresszusának központi bizottsága emlékiratot intézett Aden- auerhez s biztosította a náci hadsereget újjászervező amerikai lakájt arról, hogy a katolikus egyház minden támogatást megad a nyugatnémet csapategységek felállításához. Az emlékirat kéri, hogy biztosítsanak az egyház számára jelentős befolyást különösen a tisztek kiválogatásában s ennek ellenében istien nevében toborzási kampányt indítanak az ifjúság körébén. Az emlékirat a pápa szentsége« sugallatára; készült, Adenauerék nem maradtak adósak a válasszal. A Neue Presse című nyugatnémet lap közölte, hogy Adenauer újfasiszta hadserege személyzeti ügyeinek vezetését Kuntaen, volt náci tábornok veszi át, aki a háború után csupa jámborságból Lilje hannoveri püspök titkára lett. A vezérkari főnöknek Heusinger volt hitlerista tábornokot, összekötő tisztnek Speidel náci tábornokot szemelték ki s a parancsnoki karban olyan hétpróbás náci gyilkosok neve is szerepel, mint Maniteuffel volt páncélos-tábornoké. Annakidején a német katolikus egyház vezetői minden erejükkel támogatták Hitler őrült terveit és sokmillió embert segítettek át keresztjükkel a háború poklán keresztül a másvilágra. Nem kell csodálkozni! Most ugyanilyen hit- buzgalmi törekvések hatják őket. Szemrebbenés nélkül haladnak a megszokott vatikáni úton , . , Dobi István elvlérs távirata II. Erzsébet angol királynőhöz Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot intézett II. Erzsébet angol királynőhöz megkoronázása alkalmából. Levél Mirháéi Rosenherghez Kedves Mklubéi.' '! izesxtcndös fiú vagy s jól megértesz mindent% ami körülötted történik s mint olyan embert uhi felelősnek érzi mayát testvéréért, a hatéves Robby ért is, írtad meg leveledet Eisenhower elnöknek: „Édesanyámat és édesapa- inat New.Yorkban börtönben tartják. öcsim hatevesi Kobbynuk hívi ják. Szüléink nagyon hiányoznak neki is, nekem is. . . Ha hazatérnének, Hobby és én nayyon bol- dogak lennénk— A levelet május Símén írtad s pontosan tudtad, hogy az amerikai legfelső bi- rósúg elutasította szüléitek perújia- felveteti kérelmet s édesapád> édesanyád meggyilkolásának időpont, ját „ június 15-év'el kezdődő hét egyik napjára, tűzték lei. Michael, kiesi Hobby I Ezekben a szörnyű órákban, a végveszély idején ott állunk mellettetek s mindent megteszünk, hogy ne maradjatok apa és anya nélkül a szomorú és szőr. nyű Amerikában. T evetedben a boldogságról ir- -*-y tál Michael. Ez, amit te bot. dogsúgnak , nevezet. pontosabban megfogalmazva ezt jelenti: ,,ne végezzenek ki egy ártatlanul hululra- itélt emberpárt, egy édesapát és egy édesanyát, no tegyenek árvává két gyermeket.’' A mai Amerika azonban még ezt a boldogságot. ezt a legelemibb jogot sem akarja megadni! Az iskolában bizonyára 'hallottál már Lincoln Ábrahámról, Washington Györgyről, hazád Siagy fiairól, akik a népnek jogokat, sza- badságot adlak. Hová süllyedt Lincoln és Washington Amerikája! / Te egyszerűen azt kérted, hogy ad. ják vissza neked és /lobbynak édesanyátokat is édesapátokul, akiket ártatlanul Ítéltek halálra..' Micsoda ország az. ahol a gyermekeidnek ilyen leveleket kell Írniuk/! Ke irtsd Jelre, nem cdes<jpád cs édesanyád Amerikájáról, a. becsületes és egyszerű emberek Amerikájáról beszólunk, hanem a Mac Carlhyk, Ridgway-ék, Kaufmuiwk, a Morganok és Dupontok Amerika, járói. Arról az Amerikáról, amely annyi szenvedést bocsátott a világra, amely az emberiség leynor gyobb gonosztettét hajtotta, végre: baktériimhábwút kezdett asszonyok és gyermekek ellen. — Ez az Amerika csukta börtönbe édesapátokat ős édesanyátokat, ez az Amerika ítélte halálra őkeU a béke bátor harcosait! Tf an azonban eyy másik Ame- ’ rika, ahová szüléitek is tar. tóznak. Ez az Amerika bátran küzd az emberi jogokért, az embe. riseg békéjéért! Történjék bármi, nektek soha nem szabad elfeledni azt, hogy szüléitek melyik táborhoz tartoztak. Az ő nevük fényes lobogó sokszázmillió ember bátran menetelő arcvonala előtt. 8 ezért zúg ma minden gyilkos rikácsolásnál hangosabban és crőleljcsebten szerte a világon: „Bocsássák szar búdon a. Uosenberg-liázaspárt!'" Bizonyára, nem ismer benneteket személyesen a norvég halász, « francia. Uenault.gyári munkás, a. Tó-vidéki paraszt, a koreai szabadságharcos katona, a grúz kol- ho:[ag> azonban ezek qa emberek mégis mindent megtesznek, hogy kinyíljanak szüléitek börlönkapui! Még a fényképeteket sem látták a. Tiszaioki Erőmű építkezésének munkásai, mégis ezeket írják szenvedélyes szavakkal: „Mi, a, Tisza, löki Erőmű valamennyi dolgozója, felháborodottan tiltakozunk az amerikai legfelső bíróság szégyenteljes döntése ellen és határozottan. követeljük a halálos ítélet azQtinali megváltoztatását. Megfogadjuk', hogy jobb munkávah harcosabb kiállással teljesítjük tervünket, hogy az erőmüvet határidő előtt átad- hassuk rendeltetési céljának.” — Michael és Robby! Vasárnap un. nepeltük a Nemzetközi Gyermeknapot. Az Vltörőházban, a Színházban, az Uttörőparkban vidám neve. lő gyermeksereg örült az életnek, játszottak, énekeltek. Am nem feledkeztek meg rólatok sem, hanem hangosan kiáltották ők is: „Adják vissza, gyermekeiknek Julius és Ethel Rosenberget!” fJVJiehoel és Hobby! Nem mond. 1 hatjuk azt, hogy ne sírjatok keserves gyermekkönny ékkel ezekben ro szörnyű napokban, amikor szüléitek életét közvetlen veszély fenyegeti* nem mondhatjuk azt, hogy felejt- sétek el a fájdalmat. Nem! őrökké, felnőtt fórfilcoro. tokban is emlékezzetek arra. hogy tíz és hat eves korotokban mérhetetlen fájdalmat okozott gyermek- szívé tőknek a, gonosztevők cs gyil* kosók tgy maroknyi csoportja / De azt mondjuk nektek és véssétek jól a szivetekbe: Sokszázmillió gyermekét szerető édesapa, és édes-, thiy a. fogadott máris benneteket édes gyppfnekükké. T?zek az: édesapák és édesanyái.'1 a béke katonái, a sztálini, eszmék katonái. Ezek az édesapák cs édesanyák, egy percre sem teszik le kezükből a fegyvert, a kalapácsot! a kapát, a tollat, as ecsetet. Kivívják a győzelmet, megteremtik azt a világot, amely- nek minden részében fájdalom, félelem és szomorúság nélkül élhetnek majd a gyermekek. Ez a tudat acélozza meg gyér* meksziveteket Legyetek ti is jó kaJ tónál a béke és szabadság ügyének,, Nagyon forró szeretettel üdvözölnek benneteket sokezer mérföld tár. válságból munkások, dolgozó parasztok. mérnökök cs tanítók, édesapák és édesanyák, úttörő pajtások 8 nem szűnnek meg egy percre sem hangosan követelni „Szabadságot Michael cs Robby Rosenberg szüleinek !' KALINYIN KAU 1940 június 3-án, hét évvel ezelőtt halt meg M. I. Kalinyin, ,,A nagy forradalmakban olyan nagy emberek és olyan tehetsegek emelkedtek ki, amilyenekkel ezelőtt nem találkozhattunk” — mondotta Lenin. Mihail Ivanovics Kalinyin ezek közé a forradalmi proletáriátusból kiemelkedett ragyogó tehetségek közé tartozott. Kalinyin 1875-ben született. A Tverl-kormányzóságbeli paraszt fia hároméves falusi iskolát végzett és tizennégyéves korában kénytelen volt a földbirtokoshoz elszerződni. I T’zen nyolcéves korában az egyik j pAerburgi gyárba ment dolgozni. : i;t ismerkedett meg a tőkés kizsákmányolás nehéz igájával. A proletariátus körébrn edződött meg a forradalmi harcra és vált a bolsevik pár: tevékeny tagjává. Forradalmi tevékenységét illegális marxista körök szervezésével kezdte, aktívan részi vett a Ijenin által alapított „Harci. Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására” nevű szervezetben. Kalinyin, mint bolsevik forradalmár, az Októberi Szocialista Forradalomig l’éter- burgban, Révaiban (Tallin), Tif- liezben (Tbiliszi), Moszkvában végzett pártmunkát. A cári rendőr- kopók szüntelenül üldözték. 1899. től 1917-ig tizennégyszer tartóztatták le, de sem a cári hatalom megtorló intézkedése, sem a száműzetések, sem a börtönök nem tudták megtörni liajiíthatatlan akaratát, nem tudták meggyengíteni forradalmi energiáját. Kalinyin minden erejét és tehetségét Lenin. Sztálin nagy ügyének, a cári önkényuralom megdöntésére. az oroszországi kapitalista rabság megszüntetésére irányuló harcnak szentelte. M. I. Kalinyin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a fiatal szovjet állam egyik legkiválóbb vezetőjévé fejlődött, 1919 márciusában Lenin javaslatára a Szovjetek összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának elnökévé választották. 1922 decemberében, amikor a szovjet népek akaratából megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kalinyiut a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának elnökévé, 1928 januárjában pedig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökévé választották. 27 esztendőn keresztül megszakítás nélkül vezette a Szovjetunió Legfelső államhatalmi szervét. Az ország Kalinyinban, a tveri parasztban és pétervári munkásban a megbonthatatlan munkás, paraszt szövetségnek megtestesülését látta. M. I. Kalinyin a kommunista párt egyik legkiválóbb vezetője volt. Á kommunista párt VIII. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották és azóta tagja volt a párt Központi Bizottságának, majd 1926-tól haláláig a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Irodájának. Fáradhatatlanul küzdött az ország iparosítására és a mezőgazdaság kollektivizálására irányuló sztálini terv megvalósításáért. Könyörtelenül ostorozta a trockista- buharinista kapitulánsokat és a nép ellenségeit, állandóan arra bíztatta a pártot és a népet, hogy szorosabbra zárja sorait a lenini- sztálini központi bizottság, a nagy Sztálin köré. A kongresszuson . és pártkonferenciákon mondott beszédéből a munkások, a parasztok, az értelmiség, a szovjet hadsereg katonái előtt történt , felszólalásaiból, az ifjúsággal, a nevelőkkel folytatott lelkes beszélgetéseiből, a szovjet sajtóban közölt ragyogó publicisztikai cikkeiből mély bölcseség áradt. Ezek mind a mai napig megőriztek óriási jelentőségüket a dolgozók nevelése szempontjából. Mihail Ivanovics, a marxizmus- leninizmus győzedelmes eszmélnek lánglelkű propagandistája, a tömegek kommunista nevelésének kiváló szervezője volt. Arra tanította a szovjet embereket, hogy kommunista módra dolgozzanak, hogy óvják és gyarapítsák a közös, szocialista tulajdont, szüntelenül emeljék a termelékenységet, becsületesen teljesítsék a szocialista állam, a társadalom iránti kötelezettségeiket, harcoljanak az emberek tudatában visszamaradt kapitalista csöbevények ellen. Arra buzdított, hogy ne hagyják ellankadnl a< politikai éberséget, éles szemmel figyeljük és könyörtelenül leplezzük ie az ellenség mesterkedéseit, minden módon erősítsük a Szovjetunió védelmi erew jét. A Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben hősi tettekre lelkesítettél a Szovjet Hadsereg dicső katonáit, arra buzdította a hátország dolgozóit, hogy sztahanovista munkával kovácsolják ki az ellenség feletti győzelmet, őszinte tisztelettel be-, szélt a szovjet nép, az alkotó nép, a hős nép nemes erkölcsi tulaj-' donságairól, a Szovjet Hadsereg felszabadító küldetéséről. M. I. Kalinyinban. testet öltöttek a nép nagyszerű vonásai: a sugárzó értelem, a vasakarat, a bölcseség, a forró hazaszeretet, a határtalan odaadás, szeretett pártja iránt. 1937 november 22-én íenin- grádi választók előtt megtartott beszédében a következőket mondta: „Életem egész történetének és lényegileg a, munkásosztály egész történetének is az a tartalma, hogy, Lenin és Sztálin irányítása mellett éltünk és torcoltunk:’ M. I. Kalinyin egész dicső pá- lyafutása a szocialista haza önzetlen szolgálatának, a nép iránti! hűségnek, a Tenin-Sztálín nagy ügyéért, a konimuntzinuaért -vívón, áldozatos harcnak példaképe. :e
