Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-16 / 139. szám
. 1953 JÚNIUS 16, KEDD 111MBB——... ft E P Ú A P • • Ünnepélyesen megkos&orúasták Rákóczi Ferenc szobrát Tisztelt ünneplő közönség! Elvtársak! Most 250 éve annak, hogy II. Rákóczi Ferenc hazatért lengyel- országi száműzetéséből és a szabadságharc élére állt. Kezdetét vette a 8 évig tartó felszabadító háború a gyűlölt Habsburg uralkodóház ellen, amely a török leigázók Magyar- országból való kiűzését hazánk megszállására és gyarmati kizsákmányolására használta tel. Kezdetét vette az akkori idők szabadságharcainak legdicsőbb sza- kasza, amelyre a magyar nép két és félévszázad óta jogos büszkeséggel tekint vissza. Az 1703-ban kelt brezánl kiáltvány, melyben Rákóczi először fújja meg a felszabadító háború harsonáját, történelmünkben az első magyar platform a nemzeti egység megteremtésére. Egyaránt szól „egyházi és világi, nemes és nem nemes igaz magyaroknak“. Rákóczi a hozzá érkezett jobbágy- küldöttségektől tudta meg, hogy az egész parasztság belé helyezte bizalmát, s hogy a sanyargatások elől az erdőkbe és hegyekbe menekült jobbágyok, Thököly bujdosó kurucai, a szegénylegények csapatai várják harci parancsát. A Rákóczi-szabadságharc kitörése előtt rengeteg gyuanyag halmozódott fel az országban, a ti- vornyázó: császári seregek eltartásának elviselhetetlen terhei, förtelmes garázdálkodásai és a bécsi udvar által kivetett súlyos adóterhek következtében. A császári csapatok eltartásával járó zaklatások főleg a jobbágyokat érintették; ezzel párosult a földesuraknak járó szolgáltatások könyörtelen behajtása. A századforduló éveiben emiatt országszerte egyik parasztlázadás a másikat érte. A kettős kizsákmányolás elleni jobbágy lázad ások, a jobbágyok egyidejű nemzeti és antifeudális harcának fékezhetetlen ereje teremtette meg a legfontosabb belső előfeltételét a felszabadító háborúnak. Rákóczi szabadságharcának megindulásában döntő külpolitikai tényezőként szerepelt az Ausztria és Franciaország között kitört spanyol örökösödési háború, mely egész Európát lángba- borította. A jobbágyfelkelés legkimagaslóbb és legnépszerűbb vezetője Esze Tamás volt. Esze Tamás vezette azt a küldöttséget Rákóczihoz, amely behívta őt az országba. O bontotta ki 1703 tavaszán Rákóczi „Pro libertate“ „a szabadságért“ feliratú zászlaját a felkelő jobbágyok előtt Beregszászon. 0 a kezdeményezője a Rákóczi vezette szabadságharcnak. Rákóczi hazajövetelének hírét a nép örömujjongással fogadta. Csatlakoztak hozzá a jobbágyok, a bujdosók, az elszegényedett, földnélküli kisnemesek, őt támogatta a városi polgárság zöme, amely az ország felszabadításától remélte az ipar és a kereskedelem fellendülését. A birtokos nemesség túlnyomó többsége ingadozott, vagy Rákóczi ellen fordult. A későbbiek során sok középnemes akkor állt Rákóczi mellé, amikor valamely kuruc sereg már a birtoka közelébe ért. A Rákóczihoz csatlakozott főurak, egyes kivételektől eltekintve, a valóságban császárpártiak, labancérzelműek voltak. Élesen Rákóczi ellen fordult a katolikus egyház. A pápa kiközösítéssel fenyegette meg azokat a hívőket, akik nem a császárt szolgálják és aknamunkára, kémkedésre, vallási ellentétek szítására kötelezte a katolikus papokat és főpapokat. Ellenséges munkájuk megtorlására Rákóczi törvényeket léptetett életbe a jezsuita rend ellen. * A nemzeti összefogás alapját a jobbágyokból és nemesekből álló felszabadító hadsereg, és a vele kooperáló ipar és kereskedelem képezte. A kuruc hadsereg csakhamar elérte a hetvenezres létszámot; később a létszám százezren felülire emelkedett. Az akkori időkben, hiányos fegyverzete ellenére, ez a sereg hatalmas erőt képviselt. S ami a legfontosabb: ez nem volt zsoldossereg, sem nemesi kaszthaderő, hanem a felkelő jobbágycsapatokból kinőtt, népi jellegű, önálló nemzeti hadsereg volt, amelyet méltán nevezhetünk a 48-as magyar honvédség és néphadseregünk elődjének. A birtokos nemesek mint tisztek vagy főtisztek szolgáltak Rákóczi hadseregében, de a tisztek többsége a nép fiai — a jobbágyok és kisnemesek -— közül került ki. Más volt a helyzet a tábornoki karban, amely főurakból állt. Közülük egyedül Vak Bottyán származott elszegényedett nemesi családból. Béri Balogh Ádám, vagy Esze Tamás csak brigadérosságig vihette. Rákóczi a türelmességet hirdette és valósította meg a vallás kérdésében. Ennek köszönhető, hogy nem volt nagyobb sikerük a katolikus egyház arra irányuló provokációinak, hogy szakadékot támasszon a magyar, a kártpátal- jai ukrán, szlovák és román parasztok között; csupán a délszlá- vokat tudták felbujtani a magyarok ellen. Ez egyben azt is jelentette, hogy a magyar történelemben először harcoltak a különböző nemzetiségű néptömegek Magyarországon a közös ellenség ellen. Rákóczi felismerte, hogy az osztrák elnyomó ellen neki a keleteurópai népekkel, mindenekelőtt Oroszországgal kell szövetkeznie. Rákóczi meghallgatásra és rokonszenvre talált I. Péter cárnál, aki minden fenntartás nélkül elismerte a „rebellis“ magyarokat és Rákóczival a teljes egyenjogúság elve alapján, 1707- ben Varsóban szövetséget kötött. A szövetségi szerződés magában foglalta Rákóczi támogatását hadianyagai és pénzzel. A Péter cárral kötött szövetség hatalmas külpolitikai sikert jelentett Rákóczi számára. * Nógrádi elvtárs ezután a Rákóczi-szabadságharc első éveinek katonai eseményeit, nagv gvőzel- meit ismertette, amelyek felszabadították a Tiszántúlt. Erdélyt, a Felvidéket és a Dunántúlt. Ezután így folytatta; — Azonban nemsokára érezhetővé vált a belső ellentétek bomlasztó hatása. A birtokos nemesség képviselői a hadseregben és a hadseregen kívül előbb csendben szabotálták a harcot a császáriak ellen, maid nyíltabban szembefordultak Rákóczival és keresték a császárral való megegyezés lehetőségét. Rákóczi ezt írja emlékirataiban az i707-es állapotokról: „A nemesség naprói-napra jobban visszanyerte hatalmát jobbágyai felett és elvette kedvüket a háborútól, hogy saját hasznára dolgozhasson velük.“ A főurak szabotálása és árulása aláásta azoknak a gyönyörű győzelmeknek az eredményeit, amelyeket, a kuruc hadsereg sok hősi küzdelemben, sok véráldozat árán Rákóczi, Vak Bottyán, Esze Tamás, Balogh Adám vezetése alatt a szabadságharc első éveiben elért. A szabadságharc bukását azonban — ahogy azt Rákosi elvtárs meghatározta — „nem elsősorban a saját belső gyengeségei, hanem a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása“ idézte elő. • Az angol-holland-osztrák koalíció legyőzte Franciaországot, ami hatalmas túlerőt biztosított az osztrák császárság számára a kuruc hadsereg ellen. I. Péter cár Oroszország nehéz külpolitikai helyzete következtében nem tudott katonai segítséget nyújtani Rákóczinak. A szabadságharc bukását aljas megtorlások: kivégzések, birtokrablások követték. Elkobozták a kuruc vezetők, elsősorban Rákó- czi birtokait és felosztották azokat az áruló labanc főurak között. Judás-jutalomkéoperni így tették szert hatalmas birtokaikra a Károlyiak, az Eszterházyak, a Festetichek, a Zichyek, a Pálffyak és sokan mások a magyar főurak közül. A kuruc szabadságharc buká- sát hosszú évtizedekén át megsí- ratta a nép. De a hősies harc, a rengeteg könny és bánat, amit a bukás okozott a népnek, nem volt hiábavaló. *' A magyar szabadságharcok tanulságait nem egyízben kifejtette Rákosi elvtárs. Ezek a tanulságok felbecsülhetetlen értéket jelentenek a mai generációnak, amely a szocializmus építésének történelmi feladatait hajtja végre. Rákóczi szabadságharca tanulságul hagyta ránk, hogy őrködjünk éberen nemzeti függetlenségünk és szabadságunk felett, Az áruló labanc főurak leszár- mazottainak: a volt ezerholdasoknak, nagytőkés szövetségeseiknek és segédcsapataiknak — a klerikális reakciónak, a kulákság védelmezőinek, a nacionalistáknak és jobboldali szociáldemokratáknak vannak még maradványai. Ezek a maradványok megvannak itthon és megvannak a nyugati kapitalista államokban, ahová kisodorta őket rabszolgatartó rendszerük bukása. Ezeknek a gyökerüket vesztett népellenségeknek az az egyedüli reményük, hogy elvesztett privilégiumaikért cserébe még egyszer eladhatják hazánk függetlenségét. Történelmünk tanulsága figyelmeztet bennünket, legyünk mindig készen arra, hogy elszántan szembe tudjunk szállni minden külső és belső ellenséggel, amelynek szándéka visszavetni Magyarországot a szolgaságba. Tanulság számunkra Rákóczi haladó, mindénben a nemzet ügyét szolgáló külpolitikája is. Rákóczi a legnagyobb bizalommal fordult Kelet felé, mert meggyőződött róla, hogy csak a svédek hódító háborúja ellen igazságos háborút folytató Oroszországgal kötött szövetség „csalhatatlan“ a magyar szabadságharc, a magyar haladás számára. A magyar nép ma felmérhetetlenül szerencsésebb helyzetben van, mint Rákóczi népe volt. Mi nem egy szorongatott, szövetségesek nélkül álló cári Oroszországgal, hanem a nagy Lenin és Sztálin alkotta hatalmas szocialista álammal kötöttünk szoros barátságot és szövetséget, mely szüntelenül segít bennünket, s melynek barátai a mi barátaink A dicsőséges Rákóczi-szabaűság- barc megindulásának 250. évfordulóján, június 14-én bensőséges ün. népség keretében megkoszorúzták Rákóczi Ferencnek, a nagy magyar szabadsághősnek a parlament előtti szobrát. Az ünnepi diszbe öltözött téren, a szoborral szemben dísz- század sorakozott fel. A koszorúzási ünnepségen megjelent Farkas Mihály elvtárs had- seregtábornok, honvédelmi miniszter, Révai József elvtárs, népmű- velési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tágjai. Molnár Erik elvtárs, kül- ügyminiszter, Erdey-Grűz Tibor elvtárs, felsőoktatási miniszter, a tábornoki kar több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Resztvettek az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselői, Hűen Cen, a Kínai Népköztársaság buóapesti nagykövete, C. H. Tepeyran, a Török Köztársaság követe, Joan Delalande, a Francia Köztársaság követé,, Hmryk Mine, a lengyel Népköztársaság követe, Marko Jo- tov Témnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, Jacob Fariadon- sehi, a Román Népköztársaság követe, Musin Kroi, az Albán Nép- köztársaság követe, Stefan Hey- numn, a Német Demokratikus KözVaMrnap délelőtt ünnepélyesen megnyitották a Rákóczi-szabadság- harc megindulásának 250. évfordulója alkalmából rendezett emlék- kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumiban. A megnyitó ünnepségen megjelent Rónai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Jánosi Ferenc, a minisztertanács hivatalának cso- porttitkára, Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes, továbbá politikai, társadalmi és tudományos életünk számos más képviselője Resztvettek az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének képviselői, JTuan is. Ez a legfőbb garancia arra, hogy soha többé be ne következ- hessék számunkra a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a magyar nép nemzeti egysége, ami egyik legszilárdabb biztosítéka függetlenségünknek, tovább erősödjék. Hazánk függetlensége megőrzésének ügyét mi szorosan összekapcsoljuk a béke megőrzéséért vívott harc ügyével, mert tudatában vagyunk annak, hogy biztonságunk és békés fejlődésünk alapja az a pozitív tevékeny szerep, melyet hazánk a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban a többi népi demokratikus országgal és a kapitalista államok békeszerető néptömegeivel együtt betölt. Katonai téren azt a tanulságot nyújtja számunkra a kuruc szabadságharc, hogy tudatosan ápolnunk kell azokat a nagyszerű magyar katonai erényeket, amelyek a kuruc harcosokban születtek újjá és tovább erősödtek társaság budapesti diplomáciai missziójának vezetője, valamint a többi követség képviselői. A Himnusz elhangzása után el- sonek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar N épközt ámuság Minisztert a nácsá nevében Révai József elvtárs, népművelési miniszter helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa koszorúját Vccv Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács elnökihelyettese, a néphadsereg koszorúját Fairkas Mihály elvtárs hadseregtábornok, honvédelmi miniszter helyezte el. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Dénes István elvtárs, főtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat nevében Molnár Erik elvtárs, Kossuth-díjas akadémikus, külügyminiszter, a Szakszerveze- tek Országos Tanácsa nevéfoen Gáspár Sándor elv-társ, a SZOT titkára, a Budapesti Városi Tanács nevében Pongrácz Kálmán elv társ, a végrehajtó bizottság elnöke, a Magyar Szabadságharcos Szövetség nevében Kopácsi Sándor elvtárs, rendőrezredes, az Országos Béketanács nevében Nánási László elv- társ, az Országos Béketanács alel- nöke koszorúzta meg az emlékművet. ^ A koszorúzási ünnepség a Rá- kóczí-i-nduló hangjaival ért véget. Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, Jean Delalande, a Francia Köztársaság követe, Henryk Mine, a Lengyel Népköz- társaság követe, Marko Jot on Tenmjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, Ran Hjo Szám, a Koréi Népi Demokratikus Köztársaság követe, Iacob Farladanschi, a Román Népköztársaság követe, Stefan Helfmann, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti diplomáciai missziójának vezetője, valamint a többi követség képviselője. A megnyitó ün népségén Jánosi Ferenc mondott beszédet. 1848/1849 és 1919 szabadságharcaiban, s amelyek híressé tették a magyar katonát Európa-szerte. És ápolnunk kell Rákóczi katonai hagyományait, amelyeknek lényege az, hogy a hadviselés tudományában a leghaladóbb elveknek adjunk teret. Ez egyértelmű azzal, hogy néphadseregünk jól sajátítsa el a világ leghaladóbb haditudományát, a sztálini haditudományt. Befejezésül Nógrádi elvtárs arról beszélt: megvan minden biztosíték arra, hogy sikeresen folytassuk és továbbfejlesszük szabadságharcos elődeink művét, hogy megálljuk helyünket a haladó népek nagy családjában. * Nógrádi Sándor elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után J. V. Tarle, Sztálin-díjas akadémikus szólalt fel és „Rákóczi és a nagyhatalmak“ címmel tartott előadást. A díszelőadás közönsége meleg ünneplésben részesítette a szovjet tudóst. Az ünnepség nagysikerű művészi műsorral ért véget. Megnyílt a Rákóczi-emlékkiállítás Kétszázötven éve annak, hogy megkezdődött II. Rákóczi Ferenc dicsőséges szabadságharca. Népünk országos ünnepségek sorozatával köszönti a, nagy évfordulót. Ezeket az ünnepségeket nyitotta meg az évforduló előestéjén, június 13-án este a. Magyar Néphadsereg Színházában rendezett díszelőadás» .4 díszelőadáson megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Politikai. Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, a tábornoki kar több tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselői, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és a budapesti diplomáciai, testület számos más tagja, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Az ünnepély a magyar Himnusz hangjaival kezdődött, majd Darvas József elvtárs. közoktatásügyi miniszter megnyitó szavai után Nógrádi Sándor elvtárs, altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese tartotta meg ünnepi beszédét. Nógrádi Sándor elvtárs ünnepi beszédéből Díszünnepség a Magyar Néphadsereg Színházában a Rákóczi-szabadságharc niegindulásánsk 250. éviorMgjón
