Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-16 / 139. szám

NÉPLAP 1953 JÚNIUS 16. KEDD 2 (Folytatás az 1. oldalról) valóban nemzetközivé válik, ha megtalálja benne helyét minden nemzet. A koreai hadifogolycsere-egyez- mény, mely bevezetése a minden pillanatban várható fegyverszü­neti egyezménynek — nagy győ­zelem, a béke szellemének hatal­mas győzelme. Ezt a győzelmet mi vívjuk ki. Ma-holnap végetér a vas- és tűzeső. Az emberek kibújnak odúikból, a rombadőlt házak alól és végül félelem nélkül emelhetik fel tekintetűket az ég felé. Ázsiában és Európában súlyos kérdések várnák megoldásra. Dél- kelet-Azsiában hét év óta háború folyik és más tűzfészkek is létez­nek. Ezeken a helyeken a békét és a feszültség enyhülését csak tárgyalások útján és a nepek önrendelkezési jogának tisztelet- bentartásával érhetjük el. Európában Németország ketté van osztva és meg van szállva. Ausztria is megszállás alatt van. Ezeket az országokat katonai ko­alíciók szeretnék maguknak meg­nyerni.-Ennek az állapotnak tár­gyalások útján kell véget vetni. De tiszteletben tartva ezen orszá­gok függetlenségét, ugyanakkor gondoskodni kell mindkét ország biztonságáról. Az utóbbi idők győzelmei és reménységei nagy büszkeséggel töltenek el bennünket. Ez megnö­vekedett felelősséget hárít reánk. Emberek milliói, akik megszaba­dultak a félelemtől és bizalmat­lanságtól, azt akarják, hogy a bé­ke és a barátság felé vezessék őket — fejezte be beszédét Emma­nuel D’Astier de la Vigerie. Erdey-Grúz Tibor felsőoktatási miniszter, Kossuth-díjas akadémikus megnyitó beszéde — Hölgyeim és uraim! Kedves vendégek! — A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében szeretettel köszöntöm a Béke-Világtanácsot — kezdte be­szédét. — Az önök nemes testületé ko­runk legnagyobb mozgalmának irányító szerve. E mozgalom részt­vevői ugyanúgy, mint az önök ta­nácsának tagjai, különböző nem­zetekhez tartoznak, különböző nyelveken beszélnek, különböző gazdasági és politikai rendsze­rekben élnek, különböző — és részben ellentétes — nézeteket vallanak, de közös az a meg­ingathatatlan véleményük, hogy a háború minden jóakaratú dol­gos ember számára — bármely részén él is e világnak — ször­nyű csapást jelent. Sziklaszilárd az a meggyőződésük, hogy e csapás a világ mai viszonyai kö­zött nem elkerülhetetlen, hogy a béke megóvható és meg is kell óvni. .. kjj, A Népek Békekongresszusán alakított nemzetközi bizottság az összes kormányok támogatását kérte ahhoz, hogy létrejöjjön az öt nagyhatalom közvetlen tárgya­lása az ellentétek eszmecsere út­ján való kiküszöbölésére, a világ egyes részein dúló háborúk meg­szüntetésére. ? . A Magyar Népköztársaság kor­mánya. egyetértését fejezte ki e felhívással, mert alkalmasnak tartja a békés megegyezés útjá­nak egyengetésére, a magyar nép és kormánya teljes erejével tá­mogat minden kezdeményezést, melynek célja a nemzetközi fe­szültség enyhítése, A nemzetközi békemozgalom eredményei nyomán tudomásul kellett venni a háborús uszítók- nak is, hogy az emberek száz­milliói szilárdan eltökéltek a bé­ke megvédésére és határozottan követelik a nemzetközi feszült­ségnek tárgyalások, valamint köl­csönös méltányos engedmények útján való megoldását. A pan- mindzsoni tárgyalások eredmé­nyeit és a nemzetközi élet szá­mos egyéb megnyilvánulását a magyar nép — a békeszerető em­berek százmillióival összhangban — úgy értékeli, hogy a nemzet­közi ellentéteknek tárgyalóasztal melletti megbeszéléséhez ma kö­zelebb vagyunk, mint az utóbbi években bármikor. Ez nagy re­ménységekkel tölti el. Ez az eredmény jelentékeny mértékben a nemzetközi békemozgalomnak köszönhető és arra készteti a béke minden hívét, hogy fokozza erőfeszítéseit a nagyjelentőségű sikerek kiterebélyesítésére. A ma­gyar nép különös együttérzéssel kíséri a béke világmozgalomnak az egységes, demokratikus Né­metország létrehozására irányuló erőfeszítéseit. — A magyar nép és kormá­nya meg van győződve arról, hogy különböző társadalmi rend­szerek békésen élhetnek egymás mellett, ha megvan a szándék a kölcsönös együttműködésre. A magyar nép és kormánya jól tud­ja, hogy alkotó munkáját, — amelynek eredményeit önök itt saját szemeikkel láthatják — csak békében végezheti. Ezért min­dent elkövet a béke védelmében. — A kormány e békepolitikája felett a magyar nép a májusi vá­lasztásokon mondott ítéletet, ami­kor egységesen szavazott a bé­kére. — A magyar népben elmélyült a nemzetközi szolidaritás érzése. Mind magasabbra lobban benne a békeakarat lángja és ezért lel­kesedéssel ' tölti el a Béke-Világ- tanács budapesti ülésszaka. Né­pünk ég a vágytól, bogy tettek­kel fejezze ki békeakaratát és szeretetét a világot átfogó béke­mozgalom vezérkara iránt, akiket legkedvesebb • vendégeiként most országunk fővárosában üdvözöl­hetjük. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében szívből kívánom, hogy tanácskozásaink az eddi­gieknél is. nagyobb eredményekre vezessenek. — Kívánom, hogy a Réke-Vi­lágtanács ülésszaka segítse meg­sokszorozni a népek erőfeszíté­seit a nemzetközi feszültség eny­hítésére. - -­— Nagy célkitűzéseikben, ne­mes munkájukban most és a jö­vőben mindig számíthatnak a magyar nép áldozatkész közremű­ködésére. Jean Laffitte beszéde a napirendi és ügyrendi indítványokról A Béke-Világi a nács irodája teg­nap üsszeült, hogy megvizsgálja a napirendi Indítványokat, valamint az ülésszak általános ügyrendjére ■vonatkozó intézkedéseket. A napirendi indítványok —ame­lyek két fő kérdésre vonatkoznak —a következők: 1. Tárgyalások és a nemzetközi feszültség enyhülése. 2. A Béke-Világtanács szerepe és összetétele. Ezek az indítványok bizonyos magyarázatot igényeinek, különösen az első pontot illetően. Az iroda helyesnek tartaná, ha az első pont keretében vizsgálnék meg mindazokat a fontos kérdése­ket, amelyeket eredetileg munkánk folyamán kívántunk megvitatni. Valóban, mindezek a kérdések — akár a koreai fegyverszünet­ről, vagy a jelenleg még folyó háborúk befejezéséről, akár a német vagy a japán kérdés békés megoldásáról, akár a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsola­tokról, akár pedig a függetlenség és a biztonság kérdéséről van szó, azzal a népek előtt mindinkább nyilvánvaló szükségességgel függ­nek össze, hogy a békés tárgyalá­sok szelleme mindenütt és minden kérdésben, ahol erre újabb lehető­ségek kínálkoznak, győzedelmesked­jék az erőszakos megoldások fölött. E kérdések kapcsolódnak egy le­hetséges nemzetközi enyhülés je. lengleg nyítvaálló távlataihoz is. A napirendet elfogadták. a koreai fegyverszünet és a távolkeleti kérdés békés megoldása — Kuo Mo-zso felszólalása — Bármilyen vitás nemzetközi kérdést békés tárgyalások és köl­csönös eszmecsere útján meg lehet lés meg kell oldani. Ez az egyszerű gondolat világszerte mind több ember helyeslésével találkozik. — A vitás nemzetközi kérdés megoldására irányuló minden építő­szellemű lépés és intézkedés a há­borús veszély csökkentését von­hatja maga után és hozzájárul a fegyverkezési hajsza által okozott gazdasági válság levezetéséhez egyes országokban. Kuö Mo-zso ezután arról a ha­talmas lelkesedésről beszélt, niely- lyel a világ népei a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokon a hadi­foglyok hazatelepitésének kérdésé­ben létrejött egyezményt fogadták. — Az egyezmény szelleme vilá­gosan bizonyítja — folytatta Kuo Mo-zso —, hogy az úgynevezett „kényszerű hazatelepítés’’, amelyet annyit emleget az Egyesült Álla­mok propagandája, a valóságban mindén alapot nélkülöz. — A hadifoglyok liazatelepitésé- hen így elsőnek azon van a hang­súly. hogy a hadifoglyot őrző fél részéről megakadályozzák a kény­szerű visszatartást. — Különösen nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy Li Szin Man- klikkje ellenállását hangoztatja a hadifoglyok hazatelepítésére vonat­kozó szerződéssel szemben. — A Li Szin Man-klikk ilyen tapogatózással próbálkozik, hogy a hadifoglyokat erőszakkal vissza­tartsa. Mindenkinek, aki szívén viseli a koreai kérdés békés rende­zésének ügyét, továbbra is éberen kell őrködnie azon. hogy az Egye­sült Államok kormánya komolyan eleget tegyen a reáhárúló kötele­zettségeknek, hogy biztosíthassa a hazatelepítési bizottság sikeres munkáját a rábízott feladatok végrehajtásában. Korea békés egyesítésének meg­valósításához az szükséges, hogy kivonják a Koreában állomásozó összes idegen csapatokat, ideértve a kínai népi önkénteseket is. A ko­reai népnek — békés keretek kö­zött — magának kell döntenie pro- plémáiról. A koreai kérdés reális megoldásának ez rendkívüli fon­tosságú, az egész Távol-Kelet bé­kéjére és biztonságára nézve is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ugyanakkor, amikor T.i Szin Man- klikkje erélyesen tiltakozik a hadi­foglyok haza telepítésére vonatkozó egyezmény ellen, akkor, amikor a fegyverszünetet még nem írták alá és úgynevezett magasszínvonalú po­litikaiértekezlet várnató.— Eisen­hower, az Egyesült Államok el­nöke váratlanul levelet intézett Iá Szin Manhoz, s e levélben ki­jelenti, hogy a koreai fegyverszü­neti egyezmény aláírása után az Egyesült Államok készek Ei Szin Man-klikkjével kölcsönös védelmi szerződést kötni. — Számos, eddig észlelt olyan jelenségre szeretnők felhívni a fi. gyeimet, amelyek szükségessé te­szik, hogy a távolkeleti népek és a világ összes békeszerető népei ébe­rek legyenek. — Dulles és az Egyesült Államok kormányához közel álló más há­borús beállítottságú elemek szavai és tettei azt bizonyítják, hogy tá­volkeleti agresszióé szövetség meg­szervezésére, Ázsia megosztási ter­vének kidolgozására és arra ké­szülnek, hogy megvalósítsák álmu­kat: az ázsiaiak egymáselieni har­cát. Szavaik és tetteik azt is bizo­nyítják, hogy feltett szándékuk Taivannak, a kínai területnek to­vábbi megszállását fenntartani, Csang Kaj-sek-klikkjéhez bűn­társként szegődni és annak támo­gatást nyújtani a kínai nép ellen, Kuo Mo-zso ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kormá­nya és a .Toszlda-kormány között San Franciscóban kötött külön. békeszerződés és más háborús szerződések célja Japánt katonai támaszponttá és az Egyesült Álla­mok gyarmatává változtatni. — Követelnünk kell az idegen csapatok kivonását Japánból, va­lódi békeszerződés megkötését Ja­pán és valamennyi érdekelt állam közt. valamint azt, hogy Japán békés, demokratikus, szabad és független állammá váljék. Megkezdődött megyénkben az árpa aratása A megyében mindenfele gazdag termést ígérő kalászosföldek ringattak a szélben. Aranysárga lesz nemsokára az egész határ. Sok termelőszövetkezet földjén soha nem látott termésben kezdi meg az idén munkáját a szovjetmintájú magyar EMAG kombájn. Az aratógépek százai vágják majd a rendet. A gyönyörű ibrányi határban tegnap délben megkezdte a nagyhalászi gépállomás ara­tógépe a kenyércsata első küzdelmét, az őszi árpa aratását. Hege­dűs Miklós aratógépkezclö és Molnár Sándor segédvezető ültek először megyénkben az aratógépre, hogy harcba induljanak az aratás nagy munkájának sikeréért. Hegedűs cs Molnár elvtársak ez ünnepi alkalomkor fogadalmat tettek. Megfogadtak, hogy arató­gépükkel 150 hold helyett 200 holdat aratnak le! A traktorosokkal ünnepel az ibrányi Vörös Csillag minden tagja, dé Ibrány szövetkezeti község és megyénk minden közsé­gének dolgozója! A nagyhalász! gépállomás dolgozói szerdán a vasmegyeri Pe­tőfi és Micsurin termelőszövetkezetekben kezdik meg aratógéppel az ősziárpa aratását. A gépállomáson csak azt várják, hogy érettebb legyen a ter­més, s akkor 3 kombájn cs 17 aratógép kezdi meg munkáját a gépállomás körzetében! A sóstólieg'yi Kossuth tszcs, gyorsítsa meg* a növényápolást! A nyíregyházi sóstóhegyi Kos­suth tszcs, alaposan elmaradt a növényápolással. A vezetőség nemtörődömsége folytán nem osz­tották ki egyénekre a területet. Péntek este a csoportgyűlésen Tóth elvtárs helyesen vétette fel, hogy ha ki lett volna osztva egyénekre a föld, már régen be­fejezték volna a kapálást. — Az énrám eső terület olyan lenne, mint egy virágoskert — mondot­ta Tóth elvtárs, — de így nincs semmi felelőssége senkinek. Elő­fordult az is, hogy a „bahdázás“ következtében a tagok egyenként gyülekeztek a területen, és min­dég megvárták, míg valarneny- nyien összejönnek. így aztán volt úgy, hogy 9 órakor kezdtük meg a kapálást. Sőt még olyan is volt, hogy ha nem jött össze va­lamennyi tag és nem találta egyik a másikat, otthagyták a ka- pálnivalót délelőtt 10 órakor, Követelte, hogy sürgősen osz- szák el a területet egyénekre, hogy a lemaradást pótolhassák, mert itt az aratás ideje és mi lesz, ha nem fejezik be eddig leg­alább a negyedik kapálást! Az egyénekre való területkiosz­tással még pótolni lehet a lema­radást, amit a csoport tagjai vál­laltak is. Sőt már az aratás gyors és szemVeszteség nélküli elvégzé­sére is készülnek. A 4 tagú íoga- tos munkacsapat vállalta, hogy családtagjaik bevonásával 14 hold kalászost 2 nap alatt aratnak ie. Tóth János is vállalta, hogy csa­ládja segítségével 50 keresztre való terményt fog naponta le­aratni. Hasonló vállalást tett Haj- zer András is. A gyümölcster­melő munkacsapat is vállalta, hogy az aratás megkezdéséig a 24 hold gyümölcsösükön elvégzik a sziromhullás utáni harmadik per­metezést, hogy az aratásban ők is résztvehessenek. A csoport üzemi pártszervezete és vezetősége adjon meg minden segítséget a munká­ra újból lelkesedő tagságnak* hogy a terület egyénekre -’aló kiosztásával, a munkafegyelem megszilárdításával, a verseny ki­alakításával és állandó értékelé­sével minden talpalatnyi földet megszabadítsanak a gyomoktól és időben megkezdhessék az aratás- cséplést, s azt szemveszteség nél­kül időben befejezhessék. Czjne Andrásné, megyei tanács, mezög. oszt. —, Meggyőződésünk, hogy csak az ázsiai országok függetlenségé­nek tlszteletbentartása segítheti elő a békét Délkelet-Ázsiúban. — Meggyőződésünk, hogy Csang Kai-se'k bandájának azokat az utolsó maradványait, amelyek meg­sértik Burma szuverénitását és függetlenségét és megzavarják a délkeletázsiai békét, teljesen le kell fegyverezni és a mögöttük lévő idegen befolyásnak is meg kell szűnnie. Kuo Mo.zso ezután rámutatott, hogy az amerikai úgynevezett „technikai segély” tulajdonképpeni célja katonai támaszpontokat te­remteni Amerika számára s árra kényszeríteni a „segélyezett" or­szágokat, hogy kövessék az Egye­sült Államokat a blokád és az embargo politikájában, s így Ázsia megosztásában. — Ahhoz, hogy biztosítani lehes­sen a békét és biztonságot a Tá­vol-Keleten és egész Ázsiában, ellenezni kelt a más államok bel- ügyeibe való beavatkozást, tiszte­letben kell tartani ezeknek az ál­lamoknak függetlenségét és szuve­rénitását, helyreállítani normális gazdasági, kulturális és kereske­delmi kapcsolataikat, megteremtvén ezzel a népek életszínvonala meg­javításának kedvező feltételeit. — Számos fontos és bonyolult kérdés vár még megoldásra a Tá­vol-Keleten és Ázsiában — mon­dotta végül Kuo Mo-zso. Helyte­len és megvalósíthatatlan minden olyan törekvés, amély arra kötelezi a másik felet, hogy az egyezmény érdekében előzetes feltételeket el­fogadjon. Helytelen minden olyan próbálkozás, amely ezeket a kérdé­seket egycsapásra akarja megol­dani. Csakis a nagyhatalmak kö­zötti, a vitás kérdések egyenkénti megoldására irányuló tárgyalások vezethetnek a gyakorlatban foko­zatosan a nemzetközi feszültség enyhülésére, a háborús veszély megszűnésére. A koreai és kínai nép, valamennyi békeszerető nép közös erőfeszítése a koreai fegy­verszünet megkötésére, egyben egy űjatob háború veszélyének csökken­tésére és h jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. Ez kedvező feltételeket teremtene a nagyhatalmi értekezlet összehívá­sához és a távolkeleti kérdés, va­lamint a többi nemzetközi problé­mák békés megoldásához. — Engedjék meg, hogy újra Is­mételjem: „bármilyen vitás nem­zetközi kérdést békés tárgyalások és kölcsönös eszmecsere útján meg lehet és meg kell oldani’’. A türel­mes tárgyalások eredményeképpen a koreai kérdés máris a békés megoldás útjára került. — A világ népeinek nagy több­sége már támogatja a nagyhatal­mak közötti tárgyalásokat követelő felhívásunkat. A különböző társa­dalmi rendszerű országok békésen élhetnek egymás mellett és kifej­leszthetik együttműködésüket ke­reskedelmi, gazdasági és kulturá­lis téren. Mi, a kínai nép fiai hi­szünk ebben az igazságban. Lelke­sen támogatjuk a nagyhatalmak közötti tárgyalásokat követelő fel­hívást. Beméljük, hogy minden országgal folytatott tárgyalások út­ján, — építő módon — megold­hatjuk a jelenlegi nemzetközi el­lentéteket és a világ népei rábír­ják kormányaikat, hogy azok — ahelyett hogy erőszakos megoldást választanának —■ a tárgyalások szellemét tegyék magukévá és csat­lakozzanak ahhoz a kampányhoz,' amelyet közös erőfeszítésünk tá­mogat. Kuo Mo-zso végül hangsúlyozta: A nemzetközi feszültség enyhítését el lehet érni, a normális kereske­delmi és kulturális kapcsolatokat helyre lehet állítani, az emberisé­get fenyegető katasztrófát el lehet kerülni. A tárgyalások érdekében folytatott erőfeszítéseink célja, hogy még nagyobb népi erőket inoz-: gósítson a békéért, hogy e nemes remények a lehető leggyorsabban valósággá váljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents