Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

1933 JÚNIUS 14, VASÁRNAP ~ ■■,...jrwirirgffi-gagikiMiTiwBM Minden erőt mozgósítsunk Rákosi elvtársnak tett fogadalmak teljesítésére nk dolgozói között nemes mozgalom alakult ki. A vori Lenin termelőszövetke- /hívása nyomán elhatároz- ,'oben az évben soha nem lá- ő termést takarítanak be. A előszövetkezetekben, gépállo- okon, állami gazdaságokban, regeinkben mindenütt gyűlé- .en vitatták meg a dolgozók az , élenjáró módszereket, ame- ekkel fokozni tudjuk termésűn­ek Ezeken az értekezleteken szám­talan dolgozó paraszt tett válla­lást. Fehérgyarmat község dolgo­zó parasztjai többek között vállal­ták, hogy napraforgó átlagtermé­süket nyolc mázsára emelik hol- dankint. Dolgozó parasztjaink be­látták a fejlett módszerek alkal­mazásának előnyét, sok termelő­szövetkezeti tag és tsz., brigád tett vállalást. A rakamazi Szikra termelőszövetkezet Pergel-brigád- ja például ősziárpából 15 mázsás átlagtermést vállalt. Egyénileg dolgozó parasztjaink is egyre több helyen vállalták a kukorica négy­zetes vetését, a cukorrépa ke­resztsoros vetését és a rozs pót­beporzását. A versenyvállalások óta négy hónap telt el. Ha értékeljük eddi­gi munkánkat, megállapíthatjuk, hogy A VÁLLALÁSOK TELJESÍ­TÉSÉNÉL ELMARADÁS MUTATKOZIK. Különösen elmaradtunk a ha­táridők betartásánál. Ez azért is súlyos, mert a mezőgazdasági munkának abba a szakaszába léptünk, amelyben a határidők betartása a legfontosabb. Alig né­hány hét választ el bennünket az aratástól, amikor minden perc késés nagymennyiségű gabona el- pcrgését idézi elő. Az elpergett gabona súlyos kár a termelőnek, de kár egész népgazdaságunknak. Rákosi elvtársnak tett fogadal­munkban vállaltuk többek között azt, hogy szántási tervünket már­cius 28-ig befejezzük. Egyetlen já­rás, de egyetlen termelőszövetke­zet sem volt, amely vállalását ha­táridő előtt teljesítette volna. Az. hogy nem tudtuk teljesíteni válla­lásainkat, részben egyes vezetők hibájából adódott. Például Somlai elvtárs. a kisvárdai gépállomás igazgatója még március 15-e után is úgy vélekedett, hogy nem le­het szántani, mert 20 centis fagy van. Ezzel magyarázta azt. hogy a gépállomás nem teljesítette vál­lalását. Ehhez hasonlóan nyilvá­nult meg a tiszaszalkai gépállo­más vezetője is, de több községi tanács vezetőiének volt hasonló véleménye. Az ilyen vezetőknek maguk a dolgozók adták meg a választ. A traktorosok harcot folytattak minden talpalatnyi föld megműveléséért, hogy válla­lásukat teljesíteni tudják. Miklósi Miklós, a demecseri gépállomás traktoristáia ebben az időben öt nap alatt húsz hold földet szán­tott föl. Kaptur Margit sem kí­mélte a fáradságot, hogv teljesít­se fogadalmát a nyírtéti gépállo­más. Hasonló volt a helyzet a vetés­terv teljesítésénél is. Egyedül ta­vaszbúza vetési tervünket tudtuk a vállalt határidőre teljesíteni. — Még az aránylag jólteljesítő nyír­bátori járás is burgonyánál csak 96 százalékra teljesítette vállalá­sát. De vannak olyan járások mint a tiszalöki. amely tervét a vállalt határidőre árpából 82, zab­ból 32, kukoricából 32, burgonyá­ból 29 százalékra végezte csak el. Ennek legfőbb oka, hogy a válla­lással egyidőben nem szerezték meg a szükséges vetőmagot és ez gátolta a vállalások határidőre való teljesítését. VANNAK EREDMÉNYEINK A FEJLETT MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNÁL. Az ibrányi Alkotmány termelő- szövetkezet például vállalta, hogy kalászosterületének 50 százalékát keresztsorosan veti. Hozzáfogtak a munkához, aminek meg is lett az eredménye. Teljesítették vállalá­sukat. Az Alkotmány tsz. minden kukoricaterületét négyzetesen ve­tette be és majdnem egész terü­letén alkalmazta a fészektrágyá­zást. A nyírmeggyesi Petőfi tsz. is négyzetesen, fészektrágyával ve­tette el minden kukoricáját. Ha­sonló eredményeket lehetne felso­rolni azokról a községekről, ter­melőcsoportokról. állami gazdasá­gokról. gépállomásokról, ahol a vezetők átérezték, hogy a Rákosi elvtársnak adott szó betartása mindnyájunk becsületbeli ügye. A vállalások teljesítésével a termelőcsooortoknál megmutatko­zik majd. hogy érdemes volt har­colni a bő termésért! Tsz-tagjaink és egyénileg dolgozó parasztsá­gunk jóval többet vár minden terményféleségből, mint a válla­lásban előírt mennyiség. Sok termelőcsoport tagsága a munkaegység számának növelésé­vel és jó munkával harcol a ma­gas hozamért. Ebben az évben a zárszámadásnál is tapasztalják majd, mennyire érdemes volt har­colni a vállalások teljesítéséért. Vannak azonban olyan termelő- szövetkezetek és községek, ame­lyek vezetői nem alkalmazták a vállalt fejlett módszereket, a vál­lalások papíron maradtak. Az ilyen vezetők lebecsülik a dolgo­zók kezdeményezését és erejét. Az ilyen vezetőket maguknak a dolgozóknak kell megbírálni. A dolgozók követeljék meg azt. hogv versenyüket rendszeresen értékeljék, ellenőrizzék. A verseny értékelését és a nyil­vánosság jelentőségét nemcsak községi tanácsaink becsülték le, hanem a járási tanácsok nagyré­sze is. A járási tanácsak elnökei egyszerűen belenyugodtak abba. hogy a községek nem értékelik a versenvt és nem küldenek erről jelentést. A vásárosnamérvi já­rási tanács nem vont felelősségre egyetlen tanácselnököt sem azért hogy lebecsüli a versenymozgál- mat. nem értékeli a versenyt a községekben. Erről jelentést nem küldenek. Pedig vannak ba^k ezekkel Jánd községben is. ahol a Rákosi elvtársnak tett fogadal­mak valóraváltásáról elfeledkez­tek. Hasceió eseteket lehetne fel­sorolni Kótairól, ahol többször voltak kinn a járástól, sőt a me­gyei tanácstól is, mégis elnézik bogy a tanács hosszú időn keresz­tül nem értékelte a versenvt. Pe­dig volna mit értékelni a község­ben. A község két t'»’*rr''1őczövet- kezete teljesítette vállalását. De mivel az eredmenvéket nem nép­szerűsítik, a dolgozók ezt nem tud­ják. Igv nem is követik a két szö- I vetkezet példáját. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai is le­becsülik a versenyt, akiknek pe­dig legfőbb feladatuk volna, hogy segítséget adjanak a tanácsok­nak, termelőszövetkezeteknek és gépállomásoknak a vállalások tel­jesítéséhez. Vájjon hogy adhat segítséget az, aki maga sem is­meri, hogy mit vállalt a megye, a járás, a község. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán pedig nem is egy ilyen dolgozó van! Gátolja a vállalás teljesítését, hogv a gépállomások megyei igaz­gatóságán nem felelős senki a versenyért. Sem Kovács elvtárs, az Igazgatóság vezetője, sem Kiss Andor elvtárs, főagronómus nem foglalkozik a versennyel. ..Nem érünk rá a versennyel foglalkoz- ní“ — állásoont uralkodik a gép- állomás-igazgató:ág vezetőinél. Ezek az elvtársak sürgősen ja­vítsák ki hibáikat! Tanulják meg hogv a terv maradéktalan teljesí­tésének alapja a verseny. Az a vezető, aki helyesen szervezi a versenvt, népszerűsíti az élenjá­rókat és bírálja a lemaradókat, megteremtette ez előfeltételét an­nak. hogv a tervet teljesítsék, túlteljesítsék. NAPI MUNKÁNKTÓL ELVÁLASZTHATATLAN A VERSENYMOZGALOM Csak így tudjuk biztosítani, hogy megyénk termelőszövetkeze­tei. állami gazdaságai, gépállomá­sai minden munkában példamu­tatóan járjanak elől, hogy most a növényápolást elsőnek fejezzék be. Csak így tudjuk biztosítani a magas terméshozamot, így tudjuk igazolni a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, így könnyítetik meg a dolgozó parasztok útját a szövet­kezeti gazdálkodás felé. Taná­csaink és mezőgazdasági szakem­bereink számolják fel az eddigi hiányosságokat. Segítsék elő, hogy termelőszövetkezeteinkben, gépál­lomásainkon hetenkint üljön ösz- sze a versenybizottság, melynek munkájába be kell vonni az ál­landó bizottságokat és azok aktí­váit. A nyírbátori községi tanács végrehajtó bizottsága megbízza az állandó bizottságok tagjait, akik felkeresik, bírálják a lemaradó­kat és népszerűsítik az élenjáró­kat. Ezzel a módszerrel dolgozik Rakamaz község Is, ahol az ered­mény az lett. hogy a cukorrépa második kapálását 99 százalékig elvégezték, befejezték a kukorica második kapálását és hozzákezd­tek a harmadik kapáláshoz. Bur­gonyánál elvégezték a töltögetést. a harmadik kapálást pedig június 15-ig befejezik. Legfontosabb tehát, hogy azon­nal pótolják mulasztásukat ter­melőszövetkezeteink. gépállomá­saink, állami gazdaságaink, de nem utolsó sorban tanácsaink. Vegyék elő újból a területi ver­senyvállalást és alaposan nézzék meg, mit tettek eddig. Nézzék meg, hol maradtak el és szabják meg, hogy az e1 következendő idő­ben mit tesznek vállalásuk telje­sítéséért. Megyénk minden mezőgazdasá­gi dolgozója tartsa szívügyének, hogy a termés betakarítása után felemelt fővel jelenthessük szere­tett Rákosi elvtársunknak: valóra váltottuk adott szavunkat. CSIKÓS JÁNOS, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezető-helyettese Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk üléseznek a világ leolobb békeharcosai Országunk dolgozóit nagy öröm érte, amikor a Béke-Világtanács úgy határozott, hogy június lő-éu gyönyörű fővárosunkban tartja meg ülését, ürömmel és nem kis büsz­keséggel üdvözöljük a Béke-Világ- tanácsot, a nagy békeharcosokat, akik eljöttek, hogy ismét szoro­sabbra fűzzék a népek barátságát, a béke alapját. Büszkeség tölt el bennünket, magyar dolgozókat. amikor szép hazánkban végigutaz­nak a küldöttek és megláthatják azokat az alkotásokat, amiket mi, magyar dolgozók építettünk, meg­láthatják, hogy mire képes egy szocializmust építő nép. Nagy öröm számunkra az, hogy Koreá­ban megegyezés jött létre a hadi­fogolykérdésben. Ez is egy lépést jelent előre a világ békéjének meg­teremtéséhez. Mikor mi üdvözle­tünket küldjük a Béke.Világtanács vezérkarának, Ígéretünkhöz híven harcolunk azért, hogy félévi ter­vünket 5 százalékkal túlteljesítsük és egy százalékos anyagmegtakarí­tást érjünk el. Jicinmiiiler József, a nyíregyházi fodrász ktsz. dolgozója. Szerezze vissza jóhírét a nagyvarsányi gépállomás A nagyvarsányi gépállomás ud­varán első látásra úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van. Az erőgépék szépen egyenes vonal­ba állítva, a cséplők újonnan át­festve sorakoznak a gépszínben, mellettük az aratógépek. A gép­szín mellett 4 traktort látunk, de ezek míg „betegek”, javításra vár­nak. S ami a legjobban megra­gadja az arrajárók figyelmét, egy új állapotban lévő kultivátor kis, apró kapákkal felszerelve ott áll egymagában mindjárt a ka'zlazók mellett. Az alig pár napja rendbe­hozott portán nem nagy a forga­lom. A szerelőkön és néhány von­tatáson kívül nem igen tartózko­dik a gépállomáson senki. Ezek után árra lehet gondolni, hogy a traktorosok eddigi munkahelyükön végzik a növényápolást. Mert ’ most minden életrevaló traktoros ke­mény harcot folytat a gyomok el­len és azon van, hogy minden föl­det megkapáljunk a kenyércsata kezdetéig. — Azonban ez nem így van a nagyvarsányi gépállomáson. Az elmúlt éven sok jót hallot­tunk és olvastunk az újságból a nagyvarsányi traktorosokról. Min­dég az elsők között voltak a me­gye, az ország traktorosai között, s az is megszokottá vált, hogy jó­val a határidő előtt teljesítették, túlteljesítették tavaszi, nyári és őszi tervüket. Milyen büszkék vol­tak a gépállomás jó hírnevére a traktorosok, szerelők és vezetők egyaránt ! Valamennyiek /szorgal­mát bizonyította a tavalyi elsőség. Nem azért, hogy most nincs meg a traktorosok lelkesedése a munká­hoz, de valamiért mégis szégyen- teljesen elmaradtak mind a tavaszi terv teljesítésével, mind a növény- ápolással. Boiega János elvtárs, a gépállo­más igazgatója azelőtt a tiszavas. vári gépállomáson volt igazgató. „Irányításával” rövid idő alatt az utolsó helyre került megyénkben a í is za vas vári gépállomás. Innen he­lyezték Nagy varsányiba amely gép­állomás abban az időben első he­lyen volt. Most pedig az utolsó. Már jó ideje, hogy a megye min­den gépállomása teljesítette tavaszi tervét, csak éppen a nagyvarsá- nylak nem. Mindössze 83.2 száza­lékot értek el. A növényápolást Is csak most kezdték meg. Kora tavasszal a gépállomás ve­zetői elhanyagolták a gépi ka­pálás népszerűsítését. így csupán 46 hold kapálására kötöttek szerző­dést. A gépállomás vezetői fülük botját sem mozgatták a növény- ápolás időben való megkezdésére. Az a nézet terjedt el, hogy a kulti- vátorokkal nem lehet kapálni, mi­vel görbék a sorok. Most meg az esőre hivatkoznak. Még jóval az esős idő beállta előtt a nagyvar- sányi Szabadság tsz. 40 holdas ku­koricájában kezdték meg a kulti- vátorral való kapálást. Azonban néhány forduló után abbahagyták, mert ,,,kivagdalta” a kukoricát. Deák József traktoros csak most kezd számolgatni, hogy mennyit is veszített a szövetkezete azzal, hogy nem kapálták meg idejében a ku­koricát. így vélekedik : — Ha az első kapát nem kapja meg idejé­ben, holdanként 1 mázsával lesz kevesebb a termés. Ha a második kapát is el kési, akkor további más­fél mázsával lesz kevesebb egy hol­don. A. 40 hold kukoricánál ez már 100 mázsa termésveszteséget je­lent. Eddig 259 munkaegységem van s a zárszámadásig 500-ra számí­tok. Ha gépi erővel Idejében meg- kapáltuk volna a 40 hold kukori­cát, s a második kapálás sem ma­radt volna cl, altkor legalább 2 mázsával több kukoricát kaptam volna ősszel munkaegységeimre. A gyürei Béke tsz-nél még ennél is kirívóbb a helyzet. Több, mint 30 hold kukorica gépi kapálására számított' a tsz. S éppen ezért el sem kezdték a kapálást, mivel a gépállomásra vártak. Azonban hiá­ba vártak. A gépállomás vezetői nem küldtek gépet. A sok bírálat hatására e hét elején elküldték egy vontatót kultivátorral, de „nem tudtak” vele kapálni. Nagy nehe­zen készítettek egy összekapcsolt kapát, s azzal kezdtek munkához. Az igazgató elvtárs — mintha ma­gát mentegetné — mindjárt azt hozza fel mentségül a felelősségre- vonásnál, hogy — nem lehet a kur tlvátorral kapálni. Pénteken reg- gel a vezető mezőgazdász ült fel a kultivátorra, hogy meggyőződjön használhatóságúról. Minden a leg­nagyobb rendben ment, s szaporán haladtaik a kapálással. Amikor az igazgató elvtárs kiment a hely­színre, nagy meglepetésére gyönyö­rűen dolgozott a gép, s aznap kö­zel 20, holdat szabadítottak meg a gyomtól. Most már Ideje lesz, hogy a gépállomás udvarán vesz­tegelő kultiválort is munkába ál­lítsák. Az összekapcsolt ekekapák szerelését — amit pénteken kezű­tek meg — úgy irányítsa a gép­állomás vezetősége, hogy az eddi? mulasztottakat rövid idő alatt pó­tolhassák. De ehhez az is szüksé­ges, hogy a munkafegyelem meg­javuljon. Nem egyszer megtörtént, hogy egyes traktorosak napokig igazolatlanul távolmaradtak. A gépállomási vezetőségi üléseken az igazgató elvtárs személy szerint te­gyen felelőssé egy-egy vezetőségi tagot egyes reszortmunkák eíiég- zéséért, s következő ülésen szá­moltassa is be annak végrehajtá- sáról. Ezekért a súlyos hibákért és le..; maradásért a gépállomás pártsze*-« vezetét is felelősség terheli. Krá mos elvtárs, a pártszervezet tit­kára most is szabadságon van, a növényápolás nagy munkája idején. Amíg el nem ment szabadságra, addig sem hívta .fel a vezetőség figyelmét a fogyatékosságokra. A május utolsó napjaiban megtartott párttaggyűlésen is csak általánosan volt szó a növényápolásban való elmaradásról. Semmi határozatot sem hoztak a taggyűlésen a munka megjavítására, a kommunisták mozgósítására. Nem adott segítsé­get a pártszervezet a versenyszel­lem kialakításához. így a szak- szervezet és verse nyíbi zott súg sem törődött j azzal. A gépállomáson semmi nyoma sincs a versenynek. Pedig egész országunk népe meg­mozdult a Béke-Világtanács buda­pesti ülésszakának tiszteletére, s kiváló nmnkaeredmények születtek az üzemekben, állami gazdaságok­ban, gépállomásokon, termelőszö­vetkezetekben. s az egyéni dolgozó parasztok között. Mindezt Danes elvtárs, a gép­állomás politikai helyettese sem vette észre, vagy ha észre is vette, semmit sem tett. Ezért történhetett az meg, hogy az 5 aratégép közül még 3 üzemképtelen. A gépállomáson szervezett aratóbrigád még nem be­szélte meg a termelőszövetkezetek­kel az aratásra való felkészülést, a kidolgozott brigád-menetirány tér. vet. A 12 erőgép közül még csak 4 erőgépnél készült el a menet­irányterv a szemle napjáig. Még a traktorosok sem tudtak róla, hogy hol és merre fognak aratni. Nin­csen pontosan kidolgozott terv, hogy a gépállomás körzetében hány nap alatt tudja az aratást és csép- lést befejezni. Pedig erre minisz­tertanácsi határozat van. Ezenkí­vül a „Szabad Nép” június 7. szá­mában részletesen ismereti a ceg­lédi gépállomás „haditervét” az aratásra való felkészülésre. A gépállomás pártszervezetének és vezetőségének kettőzött erővel kell munkához látni, hogy a nő-» vényápolásban . pótolhassák a le­maradást és idejében megkezdhes­sék az aratás-cséplés csatáját. Eh­hez sokkal nagyobb segítséget ad­jon a járási pártbizottság és a já­rási tanács, mert eddig csak „lá­togatásra” jártak ki a gépállo­másra, de a hibák felszámolásához vajmi kevés segítséget nyújtottak. A munkafegyelem megszilárdításá­val, a versenymozgalom kiszélesí­tésével indítsanak harcot a nagy- varsányi traktorosok a gyomok el­len, majd a szemveszteség nélküli, időben megkezdett aratásért és cséplé.sért, hogy visszaszerezzék régi hírnevüket megyénk és az egész ország előtt. >— Nagy —

Next

/
Thumbnails
Contents