Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-09 / 133. szám
1958 JÚNIUS 9, KEDD NÉPLAP 3 .(Színhely: Róma egyik szavazó- körzete. Hatalmas plaíkátok kiabálják öles betűkkel: „Biztosan a mennyországba, jut, lia a kérész- tény demokrata vártra szavaz! Erre mérget vehet! Maga a pápa garantálja!” Az utca sarkán rendőrökkel és acélsisaJkos katonákkal megrakott teherautó áll készenlétben egy felállított géppuska csöve a szavazóhelyisógre van irányozva. Egy pap, mirut vásári kikiáltó, élel- tn i sizer cső magok a t kínál szavazó- igaizolváinyokért: „Makarónit^ narancsott halat adok szavazóigazol- vámjáért." A bejáratnál apácák kórusa énekli: „Alleluja, alleluia* Gasperi — aranyszive van neki...” Az éneket füttykoncert fogadja s a tömeg szintén, kórusban felel: „Jó nagy zsebe van neki — Dollárral telis-teli..."' Aztán kiáltás zúg: „Anti go home!" Szereplők: Egyszerű választó. — Pap. — Rendőr.) Az Egyszerű választót hordágyon hozzák, mellette élénk taglejtések. kél magyarázva, a pap halad. A Rendőr amerikai rágógumit rágva, amerikai gumibottal a derekán az urna körül őgyeleg. Egyszerű választó: De hiszen én nem Is vagyok olyan beteg, hogy hordágyon... Pap: (közbevág) Ugyan uram, hiszen csak kényelméről gondoskodtunk. íme ez a demokrácia, ez u mély humanizmus. Egyszerű választó (gyanakodva) : És most hová visznek? Pap (áhitntos arccal): Hogy leg- keresztényibb kötelességét teljesíts« ... Egyszerű választó: Templomba, misére, i má d kozn i ? Pap: Neon. Egyszerű választó: Gyónni? Áldozni?' Pap: Nem. Egyszerű választó (izgatottan felül a hordágyon, de a mai-kos, hordagyat cipelő legények lenyomják.) Nem értem?! Akkor hóvá visznek?! Pap: Szavazni! Már meg is érkeztünk! (Az Egyszerű szavazót beviszik a hordágyon a szavazó- fülkébe, a Pap velemegy.) Egyszerű választó (a Táphoz) : ön is velem jött? Pap: Csupán figyelmességből, emberbaráti szeretetből. Sőt! (reverendája zsebéből egy csomó szavazólapot vesz elő, egyet előhúz, a többit elíe.vzi). Máir gondoskodtam is szavazólapról... Egyszerű választó: Ez hamis! Ez már ki van töltve! Pap: Isten sugallta nekem azt, hogy ... Egyszerű válasz ló : De h istenén nem akarok a k e reszt én y d eraok r a t a pár ír a havazni. Pap (felkiált, kezeit az égnek emeli): Uram! Gondolja meg jól! A pokolba, a kárhozatba jut, a lelkét és testét kén-köves tűzben gyötrik majd ördögök és rossz szellemek ! Egyszerű választó: Hagyjon nekem békét az ördögeivel! fin a kommunista pártra akarok szavazni ! Pap (Újra felkiált és kirohan a fűlikéból): Rendőr! Rendőr! Egy lázitó vau a fülkében! Megsértette a demokráciát, a választás szabadságát ! Ken dór: ( G u m i bot j á t k éz-be kapja, beront a fülkébe, leráncigálja a hordágyról az Egyszerű választót és maga előtt lökdösve kisári el.) Pap: (Szivére tett kézzel, alázatos arccal lwdobja az urnába a hamisított, előre kitöltött szavazólapot.) i Szabadságot a Roseuberg-házaspárnak! M ni sz'.ahanovisla, mint családapa tiltakozom a Rosenberg-házaspár kivégzése ellen Megdöbbenve olvastam, hogy a Rosenberg-házaspár periljrafeivételi kérelmét az amerikai legfelső bíróság elutasította és a jövő hétre tűzték ki Julius és Ethel Rosenberg kivégzésének időpontját. Nekem is négy apró gyermekem van és tudom, hogy a Rosenberg- házaspár kivégzése nemcsak a két Rosenberg-gyereket juttatná árvaságra. Mint szocializmust építő hazám sztahanovista munkása és mint négy,gyermekes családapa az egész családom nevében tiltaikoizom a Ro. senberg házaspár tervbe vei t meggyilkolása ellen! Eisenhower elnök április 15-én hangzatos szavakat mondott a békéről, az iskolákról, gyermekotthonokról. Ugyanez az ember utasította vissza Iíosenber. gék kegyelmi kérvényét. Én most munkatársaimmal együtt a berkesei gyermekotthon felépítésén dolgozom. A mi szavaink és tetteink között nincsen különbség. Követeljük s-zdval a R oisen 1 >erg-há za spá r szafoadontoocsátását s ezt a követelést béketettekfeel támasztjuk alá. Felhívok minden szülőt, édesanyát és édesapát: hasonló módon harcoljanak ők is a Rosenlberg-liázars- pár életének megmentéséért. Szabó József, sztahanovista tetőfedő. Megmentjük a Rosenberg-házaspár éleié!! Mi, a 23/5 Építői pari Vállalat dolgozói a legnagyobb felháborodással tilta.koztinik a Rösenberg-há. zaspár kivégzése ellen. A Rosen- berg-házaepáT a világ békéjéért harcol. Mi az eddiginél sokkal jobban, lendületesebben fogunk dolgozni és' mindent elkövetünk, hogy megmentsük Julius és Ethel Rosenberg élétét. Követeljük: boelássák őket>»zabadou ! :A 23/5 Építőipari vállalat dolgozói. A BÉKE-VILAGTANÁCS TAGJAI Martin Andersen Nexő korunk legnagyobb dán írója született Kopenhágá- ban. Atyja cipöfoltozó volt. Nexő először az apjának segített a cipőfoltozásnál, aztán cipészinas, később kőmüvesinas volt. Nehéz anyagi körülmé-. nyek között tanult, de már nagyon fiatalon kezdett irodalommal foglalkozni. Tanítói állást vállalt Oűensenben, Ettől a kortól kezdődött ezen idő egyik legtermékenyebb és leghatalmasabb irodalmi. pályafutása. Kis elbeszéléseket írt, de lS07-ben kénytelen volt elhagyni hazáját tüdőbetegsége miatt, hogy melegebb éghajlat alatt keressen gyógyulást. Ezzel a munkás és tanítómesteri tapasztalatokhoz meg csatlakozott az' utazónak és más életmódok és gondolatok felfedezőjének tapasztalata is. Olaszországban és Spanyolországban tartózkodik és lS98-ban kezdődik el igazi irodalmi tevékenysége. Egy kötet novelláját adta ki. mely rögtön rátirelte az egész kritika figyelmét. Nexőt nagy emberi és társadalmi tapasztalata arra késztette, hogy a nagyon is konkrét és sürgető problémákkal foglalkozzék, ö látta az emberek sínylődését és vergődését, ismeri a nyomorúság és a társadalmi igazságtalanság árát és a végtelen szenvedéseket, melyet a háború zúdít rájuk, Érdeklődik a nagy szovjet forradalom Iránt. 1922-ben négy hónapot töltött a Szovjetunióban, ahonnan egy utazási emlékkönyvvel tért vissza hazájába, melynek jellegzetes címe: „A hajnal felé", amelyet egy másik elbeszélése követett, melynek címe: „A mélységek átutazói”. Ettől fogva szüntelenül irodalommal foglalkozott. Min1- újságíró, előadó, elbeszélő, költő, megszakítás nélkül új köveket hord irodalmi épületéhez. Meséket és elbeszéléseket is írt: „Egyesített újdonságok’’ címmel. Irt két nagy regényt, mely tükrözt korának társadalmát: „A hódító Telle" és a „Szilike fény" (Ditte, a gyermek), melyből azután egy figyelemreméltó film is készült. 1932— 35-ben kiadta kétkötetes emlékiratait, amelyben széleskörű élettapasztalatait írja meg. A II. világháború után. amikor irodalmi és egyéb tevékenységével, melyet magas kora ellenére kifejtett, állandóan fenntartotta dán hazája méltóságát, tovább folytatta szép harcát az emberiségért és a békéért, 1948-ban résztvett az értelmiségiek nemzetközi kongresszusán Wroclawbnn és 1943 tavaszán a Béke II. Világkongresszusának Kezdeményező Bizottságában. Nexőt a varsói II. kongresszuson megválasztották a JJéke-Világtanáes tagjává. Eugenie Cotton Eugt-r.le Cotton, a nagy francia bákéhareos 18S1 október 13-án született értelmiségi családból, a délíranciaországi Charante Inférieure megyében lévő Soubise kis városban. A középiskola befejezése után belépett a sévresi pedagógiai főiskolára. 1994-ben a híres tudós, Marie Curie meghívásra tanársegéd lett ugyanezen a főiskolán. Három évtizeddel később, 1938-ban az intézet igazgatója lett. Eugénie Cotton, aki a Légion D’Honneur-rel kitüntetett kevésszámú nők közé tartozik, merész és elvi alapokon álló pedagógusnak mutatkozott: sikerült elérnie, hogy eltöröljék a fiú- leányiskolák tanulmányi programmjának különbségét, valamint azt, hogy a nőtanárokat a fériakkal egyenlő jogúvá tették. J941 őszén a Hitlert szolgáló frapcia vezetők Cottont elbocsátották Igazgatói állásából. Ezekben a sötét napokban Daniel Casanova, a lánglelkű honleány földalatti munkával megkezdte a Francia Nöszövetség megalakítását. Miként az egész népre kiterjedő ellenállási mozgalomban, iigy a Szövetségben is a Francia Kommunista Párt tagjai váltak vezető elemekké. A komtrmnisták'vfl! való kapcsolat ébresztette fel Eugénie Cotton lelkében a merészséget, szilárdságot és az ilgy történelmi igazságában való mélységei meggyőződést. Eugénie Cotton férjével, dr. Aime Cotton világhírű tudóssal és fiával együtt tevékenyen és rettenthetet- lemil résztvett az ellenállási mozgalomban. Munkája elismeréseképpen választották meg a Francia Nőszövetség elnökévé. Eugénie Cotton a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség megalakításának egyik kezdeményezője volt. Abban, hogy a demokratikus nők e rendkívül széleskörű és soknemzetiségű mozgalma hogyan nőtt és hogyan növekszik, miképpen nevelt és állít egyre újabb harcosokat a küzdőtérre — nem csekély rész? van Eugénie Cotton munkájának, energiájának és lelkesedésének. Eugénie Cotton, a harcos anya haragos és rettenthetetlen Szavával állt ki a béke híveinek varsói II. Világkongresszusán: .. t - életetadó nők száméra az atombomba az emberélet iránti megvetés legvisszataszitóbb fonná ja!” — mondotta. Eugénie Colion, a Béke-Világtanács alelnöki1, „A béke és a népek barátságának megszilárdításáért" 1951-ben nemzetközi Sztálin-dí.jat kapott. Ez a magas kitüntetés jelképe a népek nagy bizalmának Iránta, a régi békeharcos iránt. I*2t ii fii i ii «I % mo n 1> a n hétfőn aláírták a hadifoglyok liazatelepítésére vonatkozó egyezményt Koszon, (Uj Kína.) A koreai fegyverszüneti tárgyalásokat foly- ta-tó két fél küldöttsége június 8-án, hétfőn 14 órakor Panni in daston. ban hivatalosan aláírta a hadifoglyok ha fatelepítésére vonatkozó egyezményt. Ezzel a világ népei által hőn óhajtott koreai fegyverszünet rövidesen megvalósul. A két fél fegyverszüneti küldöttsége továbbra is zárt üléseket tart, hogy gyorsan rendezze a fegyverszünettel kapcsolatos további! a dm i n isz í ra ti v részie tkérdis eket. A küldöttségek június O-én délelőtt tizenegy órakor tartják következő ülésüket. Szeressétek az életet! Most, hogy a Béke-Világlanics hazánkban fog ülésezni, a dolgozó magyar nap szívében ezerszer erőteljesebben visszhangzik ez a. szó: béke. Amikor a békéről beszélünk, az életre gondolunk. A második világháború 83 millió ember eletet oltotta ki. S3 millió ember két akko. vau ország egész lakossá gat mint Franciaország. Az új háború gyűj- ioga-tói azonban még borzalmasabb merényletet terveznek az emberi- súg ellen. A francia gyarmatosítók egyik hadteste száz gyermeket fogott el. Valamennyinket megölték —- ötösével nyársalták fel őket lándzsákra. Szincsonban, egy koreai városban az amerikai banclítűk többek között elfogtak egy 20 öves asszonyt is, Kim Ha Szilt. — Erőszakot követlek el rajta, majd meztelenül egy póznához kötözték, vaslcalapdccsal éles botot vertek a hüvelyébe. Gyermekeit — egy hatéves és négyéves fiúcskát —, lábuknál fogva csapdostak a földhöz. Az asszony is, a gyermekek is meghaltak. Ezek az cselek a háborús uszítok zsoldosainak rémtettei. Ám a Wall Street halál gyárosai nem elégszenek meg ezekkel, —— tömeges emberirtásra, áhítoznak s ezért dobatnak le pestissel, kolera, val és tífusszal fertőzött pókokat, legyeket, gyermekjátékokat lakóházakra, szántóföldekre, rétekre. Az emberek, gyermekek életét közvetlen veszély fenyegeti azokban az országokban is, amelyekben az amerikai lakájok az urak, ahol a költségvetéselxt az eszeveszett fegyverkezés szolgálatába; állították. Ezekben az országokban a. nyomor, az egészségtelen viszonyok következtében egyre több ember, s főleg egyre több gyermek hal meg. Kanadában percenként jOOO dollárt költenek háborús elő. készületekre. 8 ezért fiz- és tízezer kanadai anyának orvosi segítség nélkül kell szülnie s a csecsemőknek pár hónapos korukban már el kell pusztulniolc. Kern beszélünk Kubáról, ahol S3 százalékos a gyermekhalandóság, nem beszélünk Dél-Afrikáról, áltól minden 100 újszülött közül 55 pusztul cl, de be. szélünk Franciaországról, Olaszországról, Amerikáról a. „művelt nyugat" államairól! Tízezrek halnak meg nyomorban ragályos betegségben és éhségben London, Róma és Ncw-York nyomortanyáin. A föld. kerekség lakosságéinak fele: egymillióm százmillió ember éhezik, vagy rendszeresen elégtelenül táplálkozik. A töke megszállottái. a halál kit farai az élet ellen támadnak. Kém szabad megengednünk, hogy szabadon gyilkolhassanak, le kell fognunk a. gyilkosok kezelt! Az élet drága kincs minden cm. ber számára. Különösen drága kincs ami számunkra: magyar dolgozók számára, akik a szabadság napfényében élhetünk, alkothatunk és tervezhetünk. A munkás, dől. gozó paraszt, mérnök, pedagógus ma azt mondja ebben az országban: élni jó. Ezt írja levelében Vaszil István, n kisvéH'dai Vulkán egyik sztahanovistája: „Egészen megváltozott a gyárunk. l)j épüle- Ick, új gépek születtek s magunk, munkások is é, jjászü let tünk.” Ju. liász József, gerháibokori dolgozó. paraszt igy nyilatkozik: „Terveim, vannak a jövőre nézve, ezeket akarom megvalósítani. A felszabadulás előtt nem tervezhettem, mes-t cseléd, voltam Jdnószki János kutaknál, ahol osztályrészül hajnal 3 órától este 10—11 óráig tartó munka jutott csak. Mint a rab, úgy éltem, de ma mór szép és egyre szebb lesz az életünk. Már vettem bútort, rádiót, kerékpárt...'’'" Jiihari Aladár, gőgenyi tanító ezeket vetette papírra: ,,ö£ szép gyér• mekem van. Lcynapyobbih lányom, gimnazista. Alig kerül pénzembe az iskoláztatása. Más sors az övé — övé a jövő. Én tovább harcolok, s a hajtóerö-vn az a boldog tudat, hogy gyermekeimnek nem kell olyan nehéz, küzdelmes sorsot élniük, mint amilyet cn éltem" Szeretni kell az életet, ezerszer - jobban az új életet. Az életet szeretni annyit jelent, mint harcolni a békéért. A mi új életünket ~ is veszély fenyegeti. A pest is gengszterek szeretnék a, háború tűzcsóváit. a mi otthonainkra* is rádobni. Es azonban nem jelenti azt, hogy ők az erősebbek s az ö terveik sikerülnek. Kém! Az élet erősebb, mint a, halál. A béke erősebb, mint a, habon) : A béke szerető százmilliók tábora erősebb és hatalmasabb, mint 'a háborús gyújtogatok maroknyi■ bandája. Nemcsak azért, mert az igazság a mi oldalunkon van, kérném, azért is, mert a Szovjetunió, a népi demokráciák, Kína szikla- szilárd, megingathatatlan bástyái a békének. Az élet szeretni annyit jelent, mint szakadatlanul erősi/eni hazánkat, a béke, bástyáját. Jól megértették ezt a mi munkásaink, dolgozó parasztjaink. bókeharca. mink, amikor a Bóke-Vilógtcmács ülésének tiszteletére békeversenyt kezdeményeztek, szerte a megyében békeörséget állanak . Szabolcs..%p.tmári munkások, dolgozó parasztok, tanítók és mérnökök! Szeressétek az életet, harcol- jatok becsülettel a békéért, Most, amikor hazánkba, érkezik a világ békemozgalmának nagyszerű vezérkara, sokszorozzátok, meg erőtöket a béke védelmében. Szamaitok és tetteitek visszhangozzák Vaszil 1st. vön vasiintő szavait: ,,/lg életünket akarják elrabolni tőlünk a pestisgengszterek. Mi azonban, akiket keménnyé edzett a múltban a sok szenvedés és megaláztatás, nem engedjük üzemeinkhez, otthonainkhoz közeledni a rablókat cs gyilkosokat!’’ jlji megnyerjük az élet csatáját/ A békcmozgalom nagyszerű tavasza már nyári gyümölcsölzet érlel. Tegnap délután aláírták 1‘anmindzsonban a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó egyezményt. Ezzel a világ népei által hőn óhajtott kormi fegirverszünet rövidesen megvalósul. A népek egyre szilárdabban tartják ke- zükben a béke ügyét, mert a Szovjetunióban diadalmasan épül a kommunizmus, mert a rohambrigádok ellenállhatatlanul törnek előre a szocializmus útján. Álljon minden vbecsületes hazafi az élet, a béke harcosai közé, hogy a, győzelem idején elmondhassa: „Én is zogUattenv kztpnfntr’ Szabad választás
