Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

SzabulcS'Szaíniár megyé­ben a választások előtti napokban így búcsúztak cl a dolgozók a ' 'népnevelőktől, a kisgyűlés-elő- adóktól: „Jöjjenek el máskor is!‘‘ A választás Szabolcs-Szatmárban is megmutatta népünk egységét: a szavazók egységesen álltak a népfront mellé és szavazataikat új termelési sikerekkel erősítet­ték meg. Sztahó István, a nyír­egyházi mezőgazdasági gépjavító vállalat sztahanovistája a válasz­tások idején kétszeresen túlszár­nyalta . normáját. A tuzséri Béka termelőszövetkezeti csoport pél­daként állott a megyében: a vá­lasztás napjáig egészévi baromfi- és tojásbeadását teljesítette. A jó felvilágosító munkára a most következő időben is igen nagy szükség van. Az ipari üze­mek a második negyedévi terv túlteljesítéséért küzdenek, a me­zőgazdaságban a nyári munkák döntő hetei következnek. A nö­vényápolás jó és gyors elvégzése még nem megy kifogástalanul, fő­leg a cukorrépa kapálásában ma­radt el a megye. Hátul kullog Szabolcs-Szatmár a beadási köte­lezettségek teljesítésében, s még nem kielégítő a felkészülés az aratásra, begyűjtésre. Cséplőgé­pek állnak még bénán, kijavítat- lanul, holott hamarosan fel kell vonultatni ezeket is a termelési harcban. A hibák, az elmaradás elleni harcban a megyei pártbi­zottság — éppen a választási ta- pasztalatok alapján — sokat vár a népnevelőktől. A megyei pártbizottság arra törekszik, hogy a felvilágq-, sító munka lendülete tovább emel­kedjék. Szembeszáll minden olyan megnyilvánulással, amely azt mu­tatja, hogy egyes pártszervezetek a választások után mintegy „sza­badságolni“ akarják a népnevelő­ket. A megyei pártbizottság fog­lalkozott a választás utáni agitá­ció kérdésével és határozatban ír­ta élő, hogy a megyében a válasz, iésok alatt bevált, összeforrott népnevelőgárdát még jobban meg kell szilárdítani; a megye minden pártszervezetének feladatává tet­te, hogy továbbra is gondoskod­jék a népnevelők állandó beosztá­sáról, irányításáról, s mint a vá- lasztás előtt, most is egészítsék ki a népnevelőcsoportokat rátermett párttagokkal és pártonkívüliekkel, bízzanak nagyobb feladatokat azokra, akik helytálltak a mun­kákban. A kömörői pár tszervezet népnevelői nem pihentek meg egyetlen napra sem: rendszeresen felkeresik azokat a családokat, amelyekhez már régebben beosz­tották őket és amelyek barátjuk­nak, segítőjüknek, tanácsadójuk­nak tekintik a népnevelőt. Nyír­kárászban is mindennapos felvi­lágosító munkát végeznek a nép­nevelők. Több pártszervezet ve­zetősége arra tanítja a népneve­lőket, hogy ne csupán odahaza, szomszédjaik körében agitáljanak, l.mcrn ott is, ahol most a dolgo- z™ idejük nagy részét töltik„ a t atárban, a szántóföldeken. A sé- ryői Kossuth termelőszövetkezet­ben a népnevelők a földeken, a nunkaszünetek alatt is beszélget­nek a dolgozókkal, gyakran felol­vasást tartanak az újságokból. Ti- szabercelen a pártvezetőség meg­hagyta a népnevelők eredeti kör zeti beosztását, do ugyanakkor megbízta a dolgozó paraszt nép­nevelőket, hogy abban a dűlőben is végezzenek felvilágosító mun­kát, ahol a földjük van. Ezekben a községekben arról is gondos­kodnak, hogy most a termelöcso- portokban egyetlenegy munkacsa­patból, brigádból se hiányozzék a népnevelő. Állandóan foglalkoz­nak a népneve'őkkel, rendszeresen megtartják a népnevelőértekezle­teket és ezeken a legfontosabb, a napi feladatokkal összefüggő ren­dieteket, határozatokat, kérdése­ket megtárgyalják. Akadnak azonban még olyan pártszervezetek, amelyekben most sem fordítanak kellő gondot a népnév élőmunkára. Oroson, Nyír- szöllősön, Nyírteleken és Fehér- gyarmaton nem irányítják, nem fogják össze a népnevelőket. — „Papíron'1 ugyan kitűzték a nép­re velőért ekezleteket, de senkit sem értesítettek erről — el is ma­radtak. Ez arra figyelmezteti _ a megyei pártbizottságot, a járási pártbizottságokat, hogy fokozot­tabban ellenőrizzék a községi alapszervezetek agitációs munká­ját A népnevelők többsége jelentősen fejlődött a választási harc tüzében, s most továbbra is lelkesen látja el munkáját. A me­gyei pártbizottság kezdeményezé­sére sokhelyütt összeültek a nép­nevelők, megbeszélték a választás során szerzett tapasztalataikat, s a jó módszereket már igyekeznek felhasználni. Éles Péter rchodi népnevelő elbeszélget a hozzá be- osztott családokkal a múlt kc?e- ríí régeiről, azt szembeállítja a dolgozók mai szép, boldog életé­vel, amelyet érdemes akár tíz kö­römmel is megvédeni. Nyírtasson Zsupkó Jánosné tizenegygyerme­kes dolgozó parasztasszony is vé­gez felvilágosító munkát. ..Ami­kor cselédek voltunk a grófi ta­nyán, egii konyhára járt négy csa­lád is. Nagyon nehéz volt gyer­mekeket nevelni. Most a mi or­szágunkban szeretet, féltő gon­doskodás veszi körül az anyát, a gyermeket“ — mondja és hozzá­teszi, hogy legutóbb, mint sok- gyermekes anya, 2.000 forint ju­talmat kapott. ,,Az állam gondos­kodása elkíséri gyermekünket egész életében. A gyermekeink boldogságáért, biztos, szén jövő­jéért dolgozunk, ha teljesítjük kö­telességünket'“— le'kesítí dolgozó társait. A népnevelők iórésze be­szél a családokkal, a dolgozókkal a nemzetközi hékeharc esemé­nyeiről, a béketábor erejének nö~ vekcdéséről is, amelyhez minden becsületes embernek a maga jó munkáiéval kell hozzájárulnia. A túristvándi békebizottsáfi tagok megfogadták, hogv a Béke-Vi’ág- tanács üléséig felkeresnek min­den egyes dolgozót, hoyv a béke- harc jelentősegéről szólván, lel­kesítsék'őket a terv teljesítésére, a soronlévő gazdasági feladatok elvégzésére. Az aglfÓCIÓ más, a válasz­tás idején jólbevát különböző módszerét is szívesen és mind gyakrabban felhasználják a me­gyében. Ma már nem ritka, hegy a forgalmasabb útvonalakon, a ta­nácsépületen megjelennek a lel­kesítő feliratok, érdekes adatokat tartalmazó táb’ák, grafikonok vagy. a „villámok“. Csak az a hi­ba, hogy riem mindenütt és nem e’ég gs’orsan „csaonak le‘‘ a vil­lámok a mulasztókra. Sok falu mindennapos életébe már szinte beletartoznak a csoportos beszél­getések, kisgyíílések, amelyeket mindig igen nagy érdeklődés kí­sér. A kísgyűlések iórésze eleven, tartalmas. A megyei, város', járá­si. községi vezetők, párífunkcio- nár'usok közül többen vezetnek kisgy ülést, csoportos beszé'ge- tést; Szabó Endre elvtárs, a ke- mccsei járási pártbizottság titká­ra és Nagy György elvtárs, Nagy­halász község párttitkára ebben a legszorgalmasabbak közé tartó. zik. A ki «gyűléseken sokat tanul­nak a hallgatók, de ?z előadók is, mert megismerik a tömegek véle­ményét, észrevételeit, kívánságait. Nagyon fontos, hogy a ki&gyű'é- sek konkretak legyenek, össze- függésben álljanak a helyi fe'ada- tokkal; a minisztertanács úi ha­tározatát tárgyalják meg, vagy már most beszéljenek arról, hogy a sürgős munka idején fogattal, munkaerővel segítsék egymást a dolgozó parasztok. A szovjet agitátorok tapasztala­tai is segítik a pártvezetőségeket, a népnevelőket. Kozek Jánosné elvtársnő. az ófshértói a’apszer- vezet titkára az űj népna/előket szovjet füzetekből oktatja. Szov­jet példára: Bányász József né nyíregyházi népnevelő ag'tácós naplót vezet, ebbe feljegyzi, rri- ker látogatott meg .CTy-cay cs-lá- dot, m:ről beszá'gettek, milyen észrevételeket, panaszokat hal’ott ame'ye': elintézésre várnak. Nála nem sikkadnak d a dőlzozók jo­gos panaszai, ezeknek utánajár és az elintézésről értesíti a családot. Az ilyesmi növeli a.népneve’Ő te- kintélyét, hite'ét az egész környé­ken. INagy erővé válhat asza­bolcs-szatmármcgyei pártszerve­zetek kezében a népnevelő-gárda. A pártbizottságok, alspszerveze- tek natgy feladata: tanítsák, irá- nvítsák a népnevelőket, vessék be őket a termelési harc legfonto­sabb1 szakaszain, hogv fáradhatat­lanul le'kesítsék a dolgozókat kö- telességeik tejesítésére, a nö­vényápolásra. a beadásra, az ara­tás, a cséplés előkészítésére. A megyében is hatalmas érdek­lődés kíséri a Béke-Világtanács budapesti ülését. A dolgozók szi­lárd akarata, hogy ezekben a he­tebben tettekkel matassák meg: a béke ügyének igazi harcosai. A nyírteleki építkezés munkásainak kezdeményezésére széleskörű bé- keversenv bontakozik ki a megyé­ben, s ebhez egyre nagyobb szám- ban csatlakoznak a mezőgazdaság do'gozól is. A raksmazi dolgozó parasztok megfogadták, ho-v a 'élévi begyüitési tervek teljesíté­sével köszöntik hazánkban a nem­zetközi bdkemozgalom vezérka­rát. A népnevelők irányítsák 3 dolgozók figyelmét olya« váltá­sokra. amelyek az időszerű fel­adatok elvégzését szolgálják: har­coljanak azért, hogv a dolgozók verseny lendülete íré- jobban ki­bontakozzék: karolják fel az úi. haladó módszereket; keményen verjék vissza az ellenség próbál­kozásait. Sok múlik a népnevelő­kön, hogy Szabolcs-Szatmár e'ő- retöriön az ország megyéinek ha­zafias versenyében. KOVÁCS SÁNDOR, az MDP fvzabolca-sratmármccc’-cj nsrit.-pfop. titkára A tiniári MSZT-sícrvczct jutalma A választási munkában részt- vett a tímár! MSzT.-szervezet va­lamennyi tagja. Több, mint tíz kiselőadást tartottak a közséebcn és fáradhatatlanul végezték felvi­lágosító munkájukat a pártszer­vezet népnevelői között. Beszéltek a szovjet kolhozok fejlődéséről, a kolhozparasztság gazdag életéről. A kisgyűléseken kívül képkiállítást is rendeztek, ahol képekben mutatták be a szovjet mezőgazdaság fejlettsé­gét.- A szervezet kultúrcsoportja ääcmcsak saját községének kultúr­igényét elégíti ki, hanem más köz­ségekben is neveli kultúrmunká- jával a dolgozó parasztokat. A szervezet tagjai vállalták, hogy a választás tiszteletére el­érik a szervezeten be ül a 100 százalékos tagdíjfizetést. Ennek a vállalásuknak maradéktalanul eleget is tettek. Munkájukat ösz- szekötötték a taglétszám növelé­sével. Eredményes munkájuk lát­tán több. mint 20 dolgozó lépett be az MSzT. soraiba. . A szervezet tagságának nem lti' része van abban, hogy a község a ! növényápolásban a járás többi községeihez v'szonyítva, az elsők között van. A szervezet tagjai elől járnak a munkában, az élen­járó szovjet módszerek alkalma­zásában. A tímári MSzT.-szerve­zet tagjai megérdemelt jutáim­ként veszik át vasárnan az MSzT Központ ajándékát, a 2.800 forin­tos gramofonos rádiót, ami to­vábbi jó munka végzésére ser­kenti őket. TAKÁCS JÁNOS, n nyíregyházi járás MSzT- titkára I induljanak harcba a nyírturai pártszervezetek a növényápolás meggyorsításáért A nyírfúrai pártszervezet veze­tősége úgy gondo’ja, hogy a vá­lasztás hatalmas győzelme után nincs semmi tennivaló. Azt h'szik- megpihenhetnek, hogy a növény­ápolás jól halad felvilágosító munka né’kül is. A választás óta a kisgyű'és-előalók egyetlen k‘s- gyűlést sem iartottak, a népneve­lők nem látogatják a hozzájuk beosztott családokat, nem végez­nek agitációs munkát. A legutób­bi taggyűlésen értékelték a vá­lasztási munka eredményeit, h;á: nyosságait, azonban megfeledkez­tek a legfontosabb soron követ­kező feladatról: a növényápolás­ról. Erre már nem mozgósították a kommunistákat. Nem látják. Hogy csak a jó növényápolással érhetnek cl magasabb termésho­zamot, csak így tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket és fe­leslegeiket szabadpiacon értékesí­teni a község dolgozó parasztja’. Hogy mennyire rányomja bé­lyegét az a'spszervezct nemtörő- dömsége a növényápolásra, azt bizonyítják a községben lévő ter­melőszövetkezetek kapálat an földjei. A Vörös Hajnal tszcs-ben nem veszik igénybe a gépet, mér: ..elkeresi tőlük a jövedelmet“. — Nem magyarázza meg a pártszer­vezet, hogy a gépi kapálás jobb, gyorsabb és olcsóbb. Ezt siratja a diszaósrétei vagy az egyháztagi kukorica és burgonya. A csoport­ban laza a fcgye'em, erre mutat az is, hogy a május 24. előtti hé­ten csak öt—hat ta*? ment a me­zőre, a többi pedig házkörüli mun­kát végzett. Nincs, ami jobb és gyorsabb munkára serkentené a tagokat. Vájjon miért díszeleg a versénytáb'a üresen? Miért nem mutatja a verseny-állását? A ta­gok között vannak jól dolgozók, de a csoportos munkábrn nincs prra lehetőség, hogy kitűnjenek, így nem lehet az élenjárókat pél­daképül á’lítaní a többiek elé és ugyanakkor r.em lehet bírálni a lemaradókat sem. A földterület egyénekre való .felosztásánál az ellenségre hallgattak, amely azt híreszteli: „ne osszák fel a terü­letet, mert aki nem termel annyit, mint a többi, annak kártérítést kell fizetni'4. A pártszervezet nem harcoi ez ellen, nem mutatja meg a területfelosztás nagy;előnyét és jelentőségét. Nagyon szép vállalása van a terű’éti versenyben a Vörös Haj­nal termelőcsoportnak. Csak ép­pen az a hiba. hogy amint elké­szítették, betették a fiók áljába! Vállalták, hogy a burgonya első kapálását május 20-ig befejezik- A mai napig 23 holdat kapáltak meg az 50-ből. Tervbe vették, hogy alkalmazzák a rozs pótbe- perzását. ame’lyel magasabb ter­méseredményt lehet elérni, de er­ről is megfeedkezíek. Ez azt je­lent', ho"y kb. 120 mázsa rozsot dobtak el maguktól, ami közel 60 fő egészévi kenyérszükségletét fedezné. A Vörös Hajnal tszcs-ben is van pártszervezet. Azonban á párttagok közül mindössze ketten végeznek pártmunkát, a többit nem bízzák meg feladatokkal. — így aztán a kommunisták nem harcolnak a növényápolás sikeré­ért, a többtermésért, mely a ma­gasabb jövedelmet is biztosítaná. A lemaradásért a nyírtéti srép- ál’omás is felelős. Pór Ferenc elvtárs, mezőgazdász, elég gyak­ran kijár Nyírturára, hiszen ide szól r. beosztása, de arról már megfeledkezik, hogy a vetés mel- 'ett kapálni is kell, ha több ter­mést akarunk e érni. Néki is csak május 27-én jutott az eszébe, hogy van gépi kapa is a világon- Akkor azt ígérte, hogy másnap a csoportnak is küld. A gép 30-án érkezett meg és azóta is ott áll a tszcs, udvarán. Nemcsak a Vörös Hajnal ma­radt el a növényápolásban, ha­nem a Béke és a Kossuth tszcs, is. A Békénél is az a hiba, hogy nem osztották fel a kapásterüle­tet, emiatt laza a munkafegyelem. A múlt héten 60 tag közül mind­össze 15 dolgozott a közös terü­leten, a többi a háztáji földet mű­velte. A Kossuth tszcs-ben amel­lett, hogy a növényápolásban le­maradtak, nem teljesítik beadási kötelezettségüket sem. A tojás- és bsromfibeadásukat még 10 száza­lékra s:m teljesítették. A tagolt cgyrésze. mint például Kulcsár Anfa’, Kulcsár Kálmán, Szuhócz- ki Pál is még többen, a multévi hátralékkal js adósok. A pártszer­vezet nem figyel fel ezekre a hi­bákra. nem ellenőrzi a tanács munkáját, nem számoltatja be a, tanácselnököt, így az sem tartja szívügyének a növényápo ást. A VB. üléseken és tanácsüléseken hcz’ak ugyan jó határozatokat í> növényápolássá, kapcsolatban, de ?rról megfeledkeztek, hogy ellen­őrizzék és segítsék a tszcs-ket, hogy a határozatokat végre is hajtsák. A május 18-i VB. ülésért ezt állapították meg: ..általában ió! folyik a növényápolás! mun­ka“, „a növényápolásra a tszcs-k jó. felkészültek*'. Önelégültség lett úrrá a tanácson, a pártszerve­zeten. A tanácselnök, ifj. Á. Tóth József elvtárs. a múlt hétéin sza­badságra ment, a vb-titkár pedig: még kint sem volt a határban megnézni, mi is történik odak'nt/ Nem segíti ? növényápolást a já­rási tanács mezőgazdasági csztá- lya, a járási tanács kiküldöttei sem. A járási tanács segítsége a választás, óta olyan formában nyil­vánult meg, hogy két hét alatt 24 mezőgazdasági vonatkozású iratót küldtek k:, aminek csak az e ol­vasása egy egész munkanapot' kö­vetelt meg a tszcs, elnökeitől. Bár voltak kint szép számmal az el­múlt hetekben a járási tanácstól, de senkinek sem jutott az eszébe: mi van a növényápolással?! Be­nedek Béla. a járási tanács rhező- gazdasági osztályának statisztiku-3 sa csupán azért volt kint, hogy^ megmutassa, mikép kell jelenteni a kiadott minták szerint, a staV tisztikai adatok pontosságára híz­ta fel a figyelmet és máris ment’ tovább. Jakab Bertalan elvtárs vb-ülést ment ellenőrizni, amit nem tartottak meg. így szempon­tokat adott: „Fel kell készülni a- növényápolásra, a területet fel kell bontani egyénekre“. Beszélt az aratásról, cséplésről, begyüj«' lésről, tűzvédelemről, süókészí­lésről, takarékosságról, fegyelmi bizottságról és mint aiki jól vé-rr gezte a dolgát, 15 perc múlva to­vábbá' lt. Jakab Lajos építési elő­adó is volt kint a tszcs-ben, de ő csak az építkezésről beszélt. Kint járt Újvári Miklós elvtárs, a já­rási tszcs.-szervező is motorke­rékpárral, de mindössze tíz percig’ tartózkodott a községben, mond­ván: „itt minden rendben van" és1; elrobogott. A választás óta a me-': gyei tanácstól Hoványi elvtárb másodpiagával volt Nyíriurán. de' csak kimondottan a növényi kár­tevő rovarok keresésével foglal: koztak. Ennek aztán az lett az‘; eredménye, hogy a községi tanács kidobolta: „május 30-án reggel 6" órától 8 óráig minden brigádve­zető legyen kint a .határban, vi-; gyen magával egy kisüveget . és; mindenféle bogarat szedjen össze- és vigye be a tanácselnökhöz“1, Itt lenne most már az ideje, hogy Nyírturán mindenki Szív-; ügyének tartsa a növényápolás munkájának meggyorsítását. A pártszervezet , mozgósítsa a nép- . nevelőket és követelje meg á ta, •• r.ácstól, hogy adjon meg minden segítséget e. munkák viteléhez. Mozgósítsák a tanácstagokat, az állandó bizottságokat. Amellett, hogy-az aratás, csáplés, termény:, begyűjtés nagy munkáira készü­lünk, most elsőrendű feladatunk, hogy a növényápolást meggyorsít­suk. A gyomos ■ föld szégyene az egész szövetkezeti községnek, a gépállomásnak, a tanácsnak. Ép­pen ezért a pártszervezetek ^ kö­szörüljék ki a csorbát, s Nyírtu­rán is sürgősen lássanak munka hoz. SZABÓ ENDRE. a kerrre'csei J. 3. tdlmro­1»Ü3 JÚNIUS 7, vaöáuna:’ kéflap •j» I* A' It T 1» ¥ rr íál K Népnevelőink harca a gazdag termésért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents