Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

1953 JÜNIÜS 28, VASÁRNAP NÉPLAP 7 BÉKEBIZOTTSÁGOK HÍRADÓJA Élenjáró békeharcosok IMagyvarsányban Uj erőt, lendületet adott béke­bizottságaink, békeharcosaink munkájához a, Béke-Világtanács budapesti ülésszaka, a Béke-Vi­lágtanács felhívása. Nagy hatása volt Nagyvarsányban Is. A nagy­varsányi dolgozó parasztok teljes egészében teljesítették azokat a felajánlásokat, amelyeket a vi­lágtanács ülésének tiszteletére tettek meg. Most a felhívás szel­lemében tovább küzdenek jó munkával a béke megszilárdítá­sáért. Élenjárnak a munkában Tóth Adolf, Bíró Antal, Végh József, Hercegh István, akik ka­pásnövényeiket már háromszor, burgonyájukat négyszer kapálták meg. Elsejéig á község vala­mennyi békeharcosa el akarja vé­gezni a négyszeri kapálást. A békeblzottságok kisgy üléseket tartanak, amelyeken lelkes mun­kára buzdítanak. A növényápolást munkák gyors befejezésére mozgósítanak a tiszaegzlóri békekisgyűlések A tiszaeszlári békebizottságok eddig több, mint húsz kisgyűlést tartottak, amelyeken a Béke-Vl- lágtanács felhívását ismertették és magyarázták, ismertették az elhangzott felszólalásokat is. A békekisgyűlések a növényápolás gyors befejezésére mozgósítottak. Az egyik békekisgyűlésen így szólott Treszkai János, a Vörös Csillag termelőszövetkezet tagja: „Nyakunkon az aratás, nem késle­kedhetünk a növényápolással. A jó békeharcosok nem ismerhet­nek akadályt. Vonjunk be min­den családtagot a munkába!“ Javaslatát elfogadták. Az egyik gyűlésen felszólalt Türk Jakab hatholdas dolgozó paraszt. Ezeket mondotta: „Az esős idő veszélye­sen hátráltatni kezdi a kapálást. De mi jó békeharcosok vagyunk Suhai Istvánnal együtt. Elhatá- Főztük, hogyha kapálni már nem tudunk, kézzel megyünk neki a gaznak, gyomnövénynek s úgy tisztítjuk meg földjeinket. Min­dent megteszünk, hogy bőséges legyen a termésünk.“ Uj békebizoitságok alakultak Raktalőrántházán Baktalórántházán békekisgyű- lési esteket rendeznek. A legutób­bi esten közel négyszázan vet­tek részt. A kisgyűléseken a vi­lágtanács felhívását s az ülésen elhangzott felszólalásokat ismerte­tik. A Béke-Világtanács ülésé­nek hatására a községben öt új békebizottság alakult. Végezzük szemveszteség nélkül, gyorsan a betakarítást Az egyik fehérgyarmati béke­kisgyűlésen félszóíalt Kelemen Sándor dolgozó paraszt is. Eze­ket mondotta: „A magyar béke­mozgalom fiatal fa, de jól erősö­dik .A Béke-Világtanács ülésének időszaka alatt a ml békefánkat a nyolcszázmilliós béketábór «'ézér- kara közvetlenül is gondozta — ezért még erősebb lett és erősebb lesz! Harcoljunk a békéért vala­mennyien tettekkel, erre tanítot­ták meg bennünket a vezérkar tagjai. Végezzük el szemvesztés nélkül, gyorsan a betakarítást!“ A szamoskéri békeharcosok hőstette A szamoskéri békeharcosok nagyszerű hőstettet hajtottak végre azon fellelkesülve, hogy hazánkban ülésezett a Béke-Vi­lágtanács .A békebizottságok ja­vaslatára elhatározták, hogy meg­mentik a község termelőszövet­kezetének kertészetét, amelyet a többszöri záporeső teljesen le­vert, eláztatott. A munkában a falu apraja-nagyja résztvett, a kicsinyektől kezdve az öregekig mindenki kinn dolgozott a ker­tészetben. Fellazították a talajt, leengedték a vizet a földről, rend- betették a veteményeket. A szép munkáról fényképfelvételeket is készítettek. Hazafelé tartva vidá­man nótázva vonult a falu népe Szamoskér felé. S bennt a köz­ségben látták, hogy az egyik ku- lák ott terpeszti kényelmesen a lábát az utcán. A kulákót is le­fényképezték és a fényképet fel­szegezték a tanácsháza falára „A béke ellensége“ felirattal! Csatlakozzanak békehizottságaink a nagyhalászi kezdeményezéshez A nagyhalászi békebizottságok, békeharcosok kezdeményezést in­dítottak el a gyors és szemvesz- teségnélküli betakarítás érdeké­ben, a növényápolás gyors befe­jezéséért. A községben békevé­delmi szerződéseket kötnek a dolgozó parasztok, a traktoristák, kombájnisták, a falu minden dol­gozója. Kövessék békebizottsá­gaink a nagyhalásziak példáját. Szervezzenek mindenütt kisgyű- léseket, ismertessék ezeken a Bé­ke-Világtanács felhívását s ugyan­akkor beszéljék meg a falu előtt álló legfontosabb feladatokat is. Keressék fel a dolgozó paraszto­kat és kössenek mindegyikkel békevédelmi szerződést. így tá­mogathatjuk tettekkel is a Béke- Világtanács budapesti felhívását. így szervezte meg a politikai tömegmunkát aratáskor a pavlovszki gépállomás pártszervezete A kommunista Fjodor Krajevoj kombájnja megállás nélkül dol­gozott. A nagyszemű, aranyszínű gabona folyamatosan érkezett a szérűre és onnét mindjárt a tisz­títás után a gabonaraktárba ke­rült. A kombájn magtartályát ménét közben ürítették. A gépcsoport kollektívája óra- ütemterv szerint végezte munká­ját. A gépészek a munka terme­lékenységének fokozására új tar­talékokat tártak fel. A pontosság és nagy termelé­kenység — a kombájnkezelők ki­váló szervező és nevelő munká­jának volt az eredménye. Fjodor Krajevoj gondosan kioktatta őket arra, hogy mindegyikük munká­ja egy-egy fontos láncszem az aratómunka folyamatában. Fjodor Krajevoj az aratás új, haladó eljárásait ismertette. Meg- győzte a többi kombájnvezetőt is az óraütemterv szerinti munka fontosságáról. A gépészek és a kölhózparasztok alkotó együttmű­ködésével sztahanovista munka­tervet dolgozott ki a gépek részé­re. A munka végeztével minden pap rövid termelési értekezlete­ken beszélték meg a napi ered­ményeket, feltárták a hibákat és intézkedéseket tettek a kiküszö­bölésükre. .A gép- és traktor állomás párt- szervezete Krajevoj elvtársat bíz­ta meg aZ agitációs munkával és ő lelkiismeretesen is végezte ezt a pártmunkát: minden szabad percet kihasznált, hogy a gépcso­port dolgozóinak felolvasást tart­son az újságokból és folyóiratok­ból. Csoportos és egyéni beszél­getései során beszámolt a bel- és külpolitika legfrissebb eseményei­ről. Krajévoj élvtárs a szeminá­riumon párttörténetet tanult és jól elsajátította az anyagot. Ez segítségére volt, hogy eredményes politikai agitációt végezzen. Az egyik legjobb traktörosbri- gád vezetője, ugyanabban a Krasznodar-határterületi „Hrus- csov‘‘-kolhozban, ahol Fjodor Krajevoj kombájnvezétő aratott, szintén az élenjáró aratási mun­kamódszerek bevezetését ismer­tette és szervezte. Ez a brigádve­zető a gépészek és a kolhozpa­rasztok egyre fokozódó termelési aktivitására támaszkodva, ki­dolgozta a „Hruscsov‘‘-kolhoz tel­jes gépesítésének és a futószalag- szerű aratás bevezetésének ter­vét. A terv lényege az, hogy a nap folyamán kombájnnal leara­tott gabonát 24 órán belül meg­tisztítsák, messzárítsák, s a rak­tárba szállítsák. Ugyanakkor a learatott tábla szalmáját és pely­váját kazalba is rakják és elvé­gezzék a tarlóhántást. A kolhoz hatalmas földterüle­tének központjában mezei vil­lanytelepet létesítettek. Először helyiséget építettek, majd besze­reltek egy 25 lóerős hajtóművet, összeszerelték a generátort, a di­namót. A négy növénytermelő brigád aratótérületének érintke­zési pontjain két gépesített szé­rűt rendeztek be. Egy-egy szérűn négy elektromos meghajtású osz­tályozógépből álló« gabonatisztító gépcsoportot állítottak fel. Min­den osztályozógépnek megvolt a maga villamosmotorja. Ugyanott dolgoztak a vi Ufón verővel meg­hajtott „VIM‘‘ gabonatisztítógé­pek és a többi gépcsoportok. A teljes gépesítésnek és az aratás futószalagszerű elvégzésé­nek bevezetése lehetővé tette ta­valy, hogy a „Hruscsov“-kolhoz a gabonát időben és folyamata-* san szállítsa az állami begyűjtési központba. A pavlovszki gép- és traktorál- lómás pártszervezetéhez 17 kom­munista tartozik. Nyikolaj Kor- csevszkij, a pártszervezet titkára, mint kombájnkezelő az élenjáró aratási munkamódszerek beveze­tése érdekében minden erejét, tu­dását és tapasztalatát a megszer- vezési munkára fordította. Sokat segített a pártszervezetnek a gép- és traktorállomás politikai he­lyettese. Különösen figyelmet for­dítottak a kómmunisták és az ösz- szes gépészkáderék helyes elosz­tására. A pártgyűlés határozata értelmében a gépállomás igazga­tósága Pomszan, Muszienko és Marinkevics elvtársakat, kommu­nista kombájnvezetöket, akik a gép- és traktorállomás műhelyé­ben, mint lakatosok dolgoztak, a kombájn-gépcsoportokhoz osztotta be. Tizenkét komszomoltag, mi­után kellő szakmai oktatást kap­tak, kisegítő kombájnvezetők let­ték. A politikai tömegmunka terve­zésében a pavlovszki gép- és traktorállomás pártszervezete nagy figyelmet fordított a mezei szállások agitációs központjainak megerősítésére, ezeknek vezetőit a legjobb agitátorok közül a tag­gyűlésen választották ki. Az egyes kombájn- és cséplőgépcsoportok­hoz összesen 56 agitátort osztot­tak be. Az agitációs központok vezetői, továbbá az agitátorok és a faliújságok szerkesztői részére rendszeresen tartottak tájékozta­tókat. Az agitációs központok a mezei szállásokon valóságos köz­pontjai voltak aratáskor a poli­tikai tömegmunkának. (D. Mekszesz cikke a „Szo- cilaszticseszkoje Zemlcgycli- je“-ben.) A falu dolgozói egyetlen nagy közösséget alkotnak. S ez a közös­ség hatalmas erő. Fiatal, öreg, férfi és asszony, minden épkézláb ember lelkesen dolgozik a faluban, harcol a bő termésért. A köz­ség nevét dicsőség övezi szerte a megyében. Számos vándorzászlót őriznek, szövetkezetük, az Uj Élet tsz. az ország második legjobb szövetkezete! A szamoskéri példa Lapunk más helyén cikk számol be arról, milyen nagyszerű volt június 15-én is a közös munka eredménye Szamoskéren. A terme­lőszövetkezeti község békeharcosai nap mint nap ilyen lelkesen harcolnak a békéért a szövetkezeti földeken. Képeink a június 15-t békeőrségen készültek. Fent: a falu határá­ban mindenütt lelkesen munkálkodó csoportok. Lent: Sós Gusztáv elvtárs, a békebizottság elnöke elsők között dolgozik a békéért. Mezőladányban is mutassanak példát tanácstagjaink a beadási kötelességek teljesítésében Járásunk területén a tanácsta­gok nagyrésze igyekszik már most teljesíteni háromnegyedévi, illetve egészévi tojás-, baromfibeadási kö telez/ettségét. Baríha Károly lövő- petri, tanácstag úgy indult el a dolgozó parasztok közé felvilágo­sító munkát végezni, hogy magá­val viszi a beadási könyvét. Büsz­kén mondja el nemcsak Lövőpetri- ben, hanem a járás más községei­ben is, hogy teljesítette háromne­gyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét és pár nap múlva az egész évit teljesíti. Ha járási és községi tanácstag­jaink mindegyike ilyen lelkesen foglalkozna a begyűjtési tervek teljesítésével, járásunk valóban megérdemelten az első között sze­repelne, ugyanúgy, mint az elmúlt évben. Hogy ez most nem így van, ez tanácsaink rossz tömeg- kapcsolatának tudható be és an­nak, hogy tanácstagjaink nem vég­zik példamutatóan munkájukat, nem mutatnak példát a beadás tel­jesítése terén. Mezőladány község a járási ver­senyben az utolsók között foglal helyet. Adottsága tekintetében pe­dig számos községet megelőzhetne. Mégis rosszul halad a begyűjtési terv teljesítése. Ennek egyik leg­döntőbb oka, hogy a községi ta­nács és a tanácstagok nem előre- lendítői, hanem kerékkötői a terv teljesítéséért vívott harcúak. — Szántó Bertalan, a községi tanács elnökhelyettese egyben a begyűj­tési állandó bizottság elnöke is. öt hold földje van, mégis az elmúlt évről 11 kiló tojással, 15 kiló ba romfival és 88 liter tejjel maradt adósa a nép államának. Tehát a múlt évben egyáltalán semmit nem teljesített. Van azonban egy „jó erénye": minden összejövetelen vállalást tesz. Vállalja, hogy elmegy a hát­ralékosokhoz, s megmagyarázza nekik a begyűjtési tervek teljesíté­sének fontosságát. Vájjon, hogy tudja meggyőzni Szántó Bertalan a dolgozó parasztokat, ha a köz­ségben mindenki tudja róla, hogy hátraléka van. Nem különb a helyzet a község többi vezetőinél sem. Szűcs András tanácstag, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke is jócskán adós még az elmúlt évről. 12 kiló tojás, 15 kiló baromfihátraléka és 2468 forint adótartozása van. Tehene fel sem volt véve a nyilvántartás­ba. hogy ne vessenek ki rá tej- beadást 1 Szilágyi Péter vb. tag is tartozik még tojással és baromfi­val. Ezek a vb. tagok milyen se­gítséget nyújthatnak, milyen fel- világosító munkát végeznek a köz­ségben? Természetesen nem sok haszna van „begyűjtést” munká­juknak! Ezért elsősorban a köz­ségi tanács felelős. De a járási tanács begyűjtési osztálya sem el­lenőrizte megfelelően a községi ta­nács munkáját. 191 darab tehén­ből mindössze 116 szerepel a tej­nyilvántartásban, így csak ennyi után vetettek ki beadási kötelezett­séget. Dolezsár András mezőőrnek például két tehene van, egyik sem szerepel a nyilvántartásban! Si­ránkozás helyett számolja fel Mezőladány község tanácsa mun­kája fogyatékosságait: a tavalyi árvízkárra való hivatkozás helyett szerezzen érvényt államunk be­gyűjtési törvényének. Józsa István, vb. titkára. a kisvárdai járási tanács

Next

/
Thumbnails
Contents