Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

1953 JÚNIUS 23, VASÁRNAP

NÉPLAP

3

A Németek Szövetsége elvi jelentőségű nyilatkozatot tett a német kérdés békés megoldásának előmozdítására

A Világifjasőgí es Diäh &ehetalälhozO rendezvényeinél* programmja

A Németek Szövetsége a nyugatnémetországi Düsseldorfban elvi jelentőségű nyilatkozatot tett a német kérdés békés megoldásáról. A nyilatkozat a többi között a következőket hangsúlyozza:

„A nagyhatalmak megegyezésének kilátásai még sohasem voltak olyan kedvezőek és ennek folytán a Németország újraegyesítésével kapcsolatos remények még sohasem voltak olyan reálisak, mint ezekben a napokban. Adenauer az egyetlen nyugateurópai kormányelnök, aki makacsul igyekszik elgáncsolni a nagyhatalmak tárgyalásait. Csak a nagyhatalmak megegyezése szabadíthat meg bennünket a háborús veszély lidércnyomásától és biztosíthatja Németország egységét, szabadságát és teljes függetlenségét. Ez az európai népek biztonsági követeléseit is kielégítené és megbecsült helyet biztosítaná a hatvanhétmilliós népünk számára az

A nyugatnémetországi demokratikus lapok rámutatnak arra a komoly veszélyre, amelyet a bonni revansiszták által szervezett provokációk jelentenek a német nép és a béke számára.

A „Freies Volk"' június 22-én ezt írta: „Ezév június 17-én a

nyugatberlini megvásárolt banditák pisztolylövései ugyanúgy a béke ellen támadtak, mint 1941

Az „ADN“ Hírügynökség jelenti: A Német Demokratikus

európai nemzetek és az egész világ nemzetei között. Csak a nagyhatalmak megállapodása biztosíthatná lakosságunk békés munkáját és határaink sérthetetlenségét. Ez a reális lehetőség áll most népünk előtt.

A békés megegyezést követelő pártoknak és politikusoknak az a kötelességük, hogy a küszöbönálló választásokon végleges vereséget mérjenek Adenauerra. azt követően pedig koalíciós kormányt alakítsanak a béke, az egység és a függetlenség politikájának megvalósítására.

A német nép egységesen követeli, hogy az elkövetkező négyhatalmi értekezleten a német érdekeknek is legyen szószólója. Ehhez azonban egységes, össznémet érdekképviseletet kell választani. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya felismerve ennek fontosságát, igyekezett a Németország két része közötti közejúnius 22-én a fasiszta harci repülőgépek.‘‘

A demokratikus lapok élesen elítélik a fő provokátorokat, — Adenauert, Kaisert, Reutert és a többieket, — akik az utóbbi napokban új kalandokra és provokációkra uszítanak a munkásosztály és a német nép széles tömegei ellen.

A „Die Warheit“ június 23-án

Köztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott 1953. évi június

ledés útjából eltávolítani az akadályokat. Ezért minden felelősségérzettől áthatott német ember felháborodással figyeli, hogy népünk ellenségei távolról irányított akciókkal akarják megmérgezni a légkört és megakadályozni a németek egymás közötti megegyezését, valamint a nagyhatalmak megállapodását. Nemzeti kötelességünknek tartjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányzati rendjéről vallott különböző felfogásunkra való tekintet nélkül kapcsolatba lépjünk a Német Demokratikus Köztársaság felelős politikusaival és ne engedjük kapcsolatainkat zavaros akciókkal szétszakítani.

A Németek Szövetsége mindenkor kész kezébe venni az össznémet tanácskozás megszervezését. Ez az egyedüli út, amely Németország nagyszerű lövőjéhez, valamennyi német jólétéhez és Európa békéjének biztosításához vezet“ — fejeződik be a nyilatkozat.

közölte Németország Kommunista pártja elnöksége titkárságának nyilatkozatát, amelyben a titkárság felhívja a nyugatnémetországi munkásokat: ne hagyják magukat megtéveszteni és rámutat, hogy a provokátorok minden cselekedete a Kelet elleni gyűlölet szitására, a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások meghiúsítására irányul.

26-i ülésén a munkások és alkalmazottak vasúti viteldíjának csökkentéséről.

A IV. Világifjúsági és Diák- Béketalálkozó programmját az egész világ ifjúsága szolgáltatja.

Lehetőséget ad az ifjak tízezreinek, hogy a tudomány, a kultúra és a sport terén szabadon érvényesítsék tudásukat és tehetségüket. A küldöttek azzal a hő óhajjal mennek el a bukaresti találkozóra, hogy azt személyes hozzájárulásukkal a béke és a barátság, az alkotó tevékenység és a haladás nagy ünnepévé tegyék.

A találkozás műsorán tömeg- rendezvények, művészi előadások és versenyek, az ifjúság baráti sporttalálkozói, a küldöttek összejövetelei, kirándulások, kiállítások, estélyek, stb. szerepelnek.

A találkozó tömegrendezvényeinek legfőbb célja, hogy megerősítsék a világ ifjai közötti barátságot. A találkozó megnyitó ünnepségén kívül tömegfelvonulásokar szerveznek a békeegyezmény megkötéséért, az ifjúság jogainak megvédéséért. Megrendezik a gyarmati és függő országok ifjúságával való szolidaritás napját, a diákok napját, a fiatal lányok napját, a találkozó karneválját, stb.

A küldöttek és Románia különböző foglalkozású ifjainak találkozói alkalmat nyújtanak arra, hogy alaposan megismerjék a Román Népköztársaság ifjainak munka- és életkörülményeit.

A találkozó keretében a különböző főiskolai szakok — építészet, orvostudomány, természettudomány, művészet, filmművészet, mezőgazdaság —diákjai megvitatják a tanulmányi. módszerek és a szakmai tanterv kérdéseit és az illető szakok hallgatói közötti nemzetközi

jobb jövő és a népek közötti barátság megerősítésére irányuló- Tiö óhaját.' - - Az előadások nemzeti műsorszámokat mutatnak be — szólisták,’ együttesek, ének- és zenekarok közreműködésével —, valamint nemzői közi műsorszámokkal, amelyeket ugyanolyan feltételek mellett szerveznek, azzal a különbséggel, hogy az utóbbiakon két vagy több nemzet küldöttsége is szerepelhet.

Az előadások között lesznek:

— Népdalbemutatők. — egy vagy több ország szólistáinak és énekkarainak részvételével;

— népi táncbemutatók, egy vagy több küldöttség táncegyütteseinek,’ vagy szólistáinak részvételével:

— klasszikus és más balettelőadások. egy vagy több küldöttség1 balettegyütteseinek és szólistáinak részvételével;

— karénekhangversenyek, nemzeti énekkarok, egy küldöttség kü« lönböző énekkarai, vagy több küldöttség énekkarának részvételével:

— zenekari hangversenyek (klasszikus és mai zene) szimfonikus zenekarok, vonószenekarok, népi zenekarok, zenekarral kísért szólisták, énekesek, vagy ének-* karok részvételével;

— opera-hangversenyek, amelyek műsorában klasszikus és mai operák, vagy azok részletei szerepelnek. Ezéken a hangversenyeken) egy vagy több küldöttség operaénekes csoportjai és szólistái vesznek

Nyugal-Némefország elítéli a fasiszta provokátorokat

A Nemei Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata

Az „Uj Kína“ hírügynökség különtudósítójának kommentárja az amerikaiak Li Szin Manual folytatott tárgyalásairól

Keszon, Kiang Nan, az „Uj Kína“ hírügynökség különtudósító ja írja:

Közvetlenül Clark látogatása után csütörtökön Koreába érkezett Walter Robertson, Eisenhower külön megbízottja és pénteken tárgyalt Li Szin Mannal.

A világ népeiben növekvő mértékben agályokat kelt, hogy milyen célt szolgál a megoeszélé- seknek ez a sorozata. Egyelőre

semmi jele annak, hogy az Egyesült Államok hathatós intézkedéseket készülne tenni a koreai fegyverszünetet fenyegető súlyos veszély elhárítására. Ellenkezőleg, egyre több jel mutat arra, hogy az amerikaiak tovább dédelgetik Li Szin Mant. Li Szin Man Clarkkal folytatott megbeszélése után még zajosabban hirdeti, hogy „folytatja a harcot“, Clark viszont titokzatosan csak

annyit mondott, hogy „más lapra tartozik“, vajon Li Szín Man megszegi-e a fegyverszünetet. — Azt is kijelentette, hogy egyáltalán nem tárgyalt Li Szin Mannal a „szabadon bocsátott“ hadifoglyok visszaszolgáltatásának kérdéséről.

Robertson Li Szin Mannal történt találkozása után pontosan ugyanazt mondta, mint Clark négy nappal ezelőtt.

kapcsolatok megszilárdításának módozatait.

A találkozó idején szervezett megbeszélésekre, vitákra és előadásokra meghívják a jeles írókat és tudósókát, művészeket és sportolókat is.

A NÉPEK NEMZETI KULTÚRÁJÁNAK FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT

A művészi előadások megismertetnek az,egyes. . országok nemzeti kultúrájának színe-javával. Kifejezésre juttatják az ifjúságnak a béke, a nemzeti függetlenség, a

részt;

— színielőadások, némajátékok^ cirkuszi előadások és bábszínházelőadások.

NEMZETKÖZI MŰVÉSZI ' VERSENYEK

A nemzetközi művészi versenyek a találkozón résztvevő ifjak ezrei« nek adnak alkalmat arra, hogy be« mutassák tudásukat és összemérjék erejüket az őket egybekapcsoló barátság és a különböző országok klasszikus és korszerű művészete iránti tisztelet jegyében.

„Otthagytam a titóista poklot66

Beszélgetés Riszto Ivanovszkival, a jugoszláv hadsereg egykori hadnagyával

Napról napra emelkedik azoknak a jugoszláv állampolgároknak a száma, akik kénytelenek valamelyik népi demokrácia területére átszökni hazájukból, amelyet szörnyű pokollá változtatott a titóista terror. Életük kockáztatásával szöknek meg az UDBA pribékjeinek üldözése elől.

Riszto Ivanovszki néhány évvel ezelőtt még hadnagyként szolgált a jugoszláv hadseregben. Mivel rendíthetetlen híve maradt a proletár nemzetköziségnek, menesztették a hadsereg kötelékéből. Most, május elején menekült át albán területre.

— Otthagytam a titóista poklot, — mondja. — amely egyetlen hatalmas, borzasztó börtön. A titóisták a Hitler-fasizmus örökébe léptek, de annak barbár módszereit amerikai módszerekkel tökéletesítették. A törvényeket az UDBA, a volt csetnikek és usztasák, a talpraállított kapitalisták és kulákok csinálják.

Riszto Ivanovszki arca még komorabbá válik, amikor a jugoszláv dolgozók szörnyű nyomoráról, az egyre növekvő drágaságról és munkanélküliségről beszél.

— Három évvel ezelőtt, — folytatja, — mint ..megbízhatatlan elemet“, menesztettek a hadseregből. Azóta nem sikerült állandó munkát kapnom. Hosszú hónapokon keresztül teljesen munka nélkül tengődtem. Novi- szad városban napok hosszat ácsorogtam a városi tanács munkaközvetítő irodája előtt. Már hajnalban hosszú sorokban állnak itt minden reggel a munkanélküliek. Hasonló a helyzet a többi jugoszláv városban is. A munka- közvetítő irodák azonban csak ígéretekkel ámítják a munkanélkülieket, akik minden nélkülözhető holmijukat kénytelenek pénzzé tenni, hogy fel ne forduljanak az éhségtől.

Riszto Ivanovszki három éven keresztül éhezett és nyomorgott. Ha valahol alkalmi munkához jutott, az sem biztosította a holnapot.

— Ha valami kis pénzhez jutottam, — emlékezik vissza. — ismét kezdődött a sorbanállás. mert a péküzletek előtt legalább olyan hosszú sorban állnak az emberek, mint a munkaközvetítő irodák előtt. Jugoszláviában egyre kevesebb a kenyér, de ugyanakkor a dolgozó . tömegek jól tudják, hogy napról napra gabonával megrakott szerelvények indulnak a jugoszláv kikötők felé. A népnek nincs kenyere, de a titóisták az utolsó gabonát is külföldre szállítják, hogy cserébe hadianyagokat kapjanak. A jugoszláv munkásnak három napig kell dolgoznia, hogy egy kiló rizst vehessen. A legolcsóbb szövet métere 6.000 dinárba kerül, tehát egy munkásnak másfél hónapig kell érte dolgozni.

Riszto Ivanovszki beszél a jugoszláv ötéves terv csődjéről is, amely a Tito-banda árulásának egyik bizonyítéka.

— A dolgozók körében gyakran

hallani maró gúnnyal telt megjegyzéseket az ötéves tervről. A tömegek nyiltan hangoztatják, hogy az egyetlen dolog, amit az ötéves terv folyamán Tito akaratából és az amerikaiak „segítségével“ felépítettek, az a gumibot- gyár, amelyet amerikai mintára létesítettek az UDBA-ügynökök ellátására.

Riszto Ivanovszki mélységes szomorúsággal és részvéttel hangjában emlékezik meg arról a sokszázezer jugoszláv hazafiról, akit a különböző börtönökben és koncentrációs táborokban kínoznak.

— Alkalmam volt látni Brioni szigetet, amely Tito tulajdona. A belgrádi bandavezér itt fogadja amerikai barátait, a görög és török tábornokokat és diplomatákat, büszkén mutogatva nekik a szigeten épült fényűző palotáit és a csodás parkokat. A sziget másik fele ugyanakkor becsületes jugoszláv hazafiak pokla. Az ide dénortált hazafiakat az UDBA- pribékek napi 18 órán keresztül dolgoztatják Tito újabb mesebeli kastélyainak építésénél. A főkém Tito nem is csinál titkot belőle, bogy kik építik kéjlakait. Sőt, egyenesen büszkélkedik vele imperialista gazdái előtt, hogy még jobb színben tüntesse fel magát előttük.

Riszto Ivanovszki hosszú utat tett meg Jugoszlávián keresztül, amíg sikerült átszöknic albán területre.

— Amerre keresztülutaztam, mindenütt lázas háborús készülődést láttam. Repülőterek, katonai támaszpontok és stratégiai fontosságú utak épülnek. Lépten- nyomon amerikai „szakértőket“ és „tanácsadókat“ lehet látni. A jugoszláv nép izzó gyűlölettel figyeli ezeket az agressziós készülődéseket és nem nézi tétlenül, hogy a Tito-banda oda akarja dobni a jugoszláv nép fiait ágyútölteléknek az imperialista kalandorok számára . . .

Harci tűz villant fel Riszto Ivanovszki szemében, amikor a jugoszláv dolgozók egyre fokozódó harcáról beszél.

— Napirenden vannak a legkülönbözőbb szabotázscselekmények. A jugoszláv nép legkiválóbb fiai a harc minden eszközét felhasználják gyűlölt elnyomóik ellen. Igen gyakran előfordul, hogy az emberek, amikor felébrednek, ajtajuk alat* becsúsztatott röpcédulákat találnak. Mikor Tito Angliába utazott, éppen Sid városban jártam. Egyik reggel a város központjában, feltűnő helyen két hatalmas karikatúra jelent meg. Az egyik Titot, Papagoszt és Mendereszt ábrázolta, amint Ridgwav pestistábornok pórázon vezeti őket. A másik karikatúra pitiző kutyaként mutatta be Titot, amint az angol királynő kezét nyalogatja. Boszniában és a essesaki hegyek közt

egyre gyakrabban dördül el á fegyver és már heves összecsapásokra került a sor a hegyek közé menekült hazafiak és az UDBA« bandák között.

A jugoszláv hadseregről beszél« ve, Riszto Ivanovszki felidézi a Kragujevácban állomásozó hely« őrség egyik századosának és egy kragujeváci tüzérségi alhadnagy« nak az esetét, akik megtagadták a titóista parancsnokság utasítá« sainak teljesítését, rangjelzésük két és kitüntetéseiket letépve, fe« letteseik arcába vágták, akik usz« tasák és csetnikek voltak a hit« leri megszállás idején. Az uzsical 53. hadosztály parancsnoka pél« dául usztasa zászlóaljparancsnok« ként szolgálta a németeket. A ti« tóisták nem bíznak egyetlen tisztben sem, aki résztvett Jugo« szlávia népeinek felszabadító há«, borújában. Tito azzal büszkéiké«; dik, hogy a legerősebb hadsereg-; gél rendelkezik Európában. Pedig a jugoszláv hadseregben alig ta« lálni olyan katonát, akinek a családjából ne lenne egy-két sze« mély bebörtönözve vagy deportál« va. A jugoszláv nép fiai jól lát« ják, hogy a jugoszláv hadsereget amerikai parancsnokság alá he« lyezték. Egyre nagyobb a katonák közt is az elégedetlenség és a gyűlölet... A jugoszláv nép nap« ról napra jobban megismeri a Tito-banda igazi arcát. S ezzel a felismeréssel egj'ütt fokozódik elszántsága és gyűlölete.

(A „Zeri i Popullií“ cikke.?