Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-27 / 149. szám
3 NÉPLAP 1953 JÚNIUS 27, SZOMBAT A vezetők állandó kötelessége: gondoskodás a dolgozókról Beszélgetés az irodaházi építkezés munkásaival Gépállomásaink a bő termésért Feleloílen vezetők „A Szabad Nép vezércikke az érdekemben is szólt a városi tanács lakásügyi hivatalához“ — mondotta Májer Mihály elvtárs, az építkezés sztahanovistája — a Felőpázsit 270 alatt lakom egyetlen szobában hetedmagammal. Ha esik az első, feljön a talajvíz. — 1950-ben, amikor legkisebb gyermekem megszületett, kérvényt adtam be megfelelő okmánybélyeggel. Mikor beadtam, közölték, hogy a lakás nem igényelhető. Bosszantott, mert pénz nekem is pénz, de kerestem újra lakást. Beadtam a kérvényt, ráragasztotam újra a kellő értékű okmánybélyeget, mert másképpen nem lehet beadni, s akkor közölték velem, hogy a lakás már ki van igényelve. Kértem, hogy adjanak hát nekem ők valami lakást, mert egészségtelen a lakásom, s nincs hozzá pénzem, hogy tovább kísérletezzek, de Törődjön a v Régen foglalkoztat bennünket Oszöllő-u. 51—68-as házszám alatti lakosokat, hogy mit tegyünk az utcánkban felgyülemlett vízzel egy-egy eső után. Úgy gondoltuk, helyesen cselekszünk, ha a kis- gyűlések előadóihoz fordulunk, azok majd intézkednek annak érdekében, hogy ne öntsön el bennünket a víz. Ez a kérés évek óta folyik, de mind a mai napig csak kérés. 24-én hatalmas zápor esett. A 62-es számú házban To- masovszki András lakik, akinek az udvarán egy kút van. A zápor következtében a kút berogyott, s így az utcán megrekedt víz befolyt a kútba, s elárasztotazóta semmit nem kaptam. Én úgy dolgozom, ahogy azt elvárják tőlem. Sztahanovista vagyok. Én megteszem a magamét, de az illetékes szerv is dolgozzon úgy, mint ahogy a dolgozók joggal elvárják éppen a Szabad Nép vezércikke alapján.“ A városi tanács lelkiismeretlen munkájáról számolt be Mihály Pál elvtárs is. „Borbányán, a Második kapu 40 szám alatt lakom anyósomnál. Januártól állandóan lakást kérek, mert hatan lakunk szoba-konyhás lakásban, s szeretnénk külön költözni feleségemmel. Annál is inkább, mivel szeptemberben kicsink fog születni. Első kérelmem elveszett a tanácson. Második kérelmemben a Csonka-düllőn kértem lakást, de azt másnak adták. Következő alkalommal azt mondták: „más célra kell“, de még mindig árosi fanács az Ósz< ta az egész udvart. Természetesen még éppen annyi maradt az utcán is, hogy ne lehessen közlekedni, s a lakók egymás udvarán tudjanak csak a városba jönni. A házak között károkat okoz a gödörben megrekedt víz, mert kimossa és átnedvesíti a házak falát. A szennyes víztől egészségtelen lesz a levegő, nyáron sok szúnyogot termel ki magából. Miért nem törődik a városi tanács az ilyen problémákkal is, hiszen már számtalanszor fordultunk ezzel a kéréssel a tanácshoz is, hogy építsenek az utcába egy nincs felhasználva és nekem nem adnak lakást. Nincs időm utána járni, mert egész nap dolgozom, este pedig társadalmi munkát végzek. Szabadságharcos titkár, tanácstag és népnevelő vagyok. Szeretném, ha a lakáshivatal nyújtana valami segítséget, hogy már a mi lakásunkban szülessen meg gyermekünk.“ Más probléma is felvetődött az irodaház-építkezésnél. Radvánszki Miklós elvtárs elmondotta, s a többi dolgozók megerősítették, hogy van ugyan az építkezésnél 2 mosdó, csak éppen használni nem lehet. Nem gondoskodik az építésvezető arról, hogy friss és tiszta víz, szappan, törülköző legyen a mosdóban. Állott, szeny- nyes vízbe kénytelenek kezüket megmosni, s a nadrágjukba megtorolni. A mosdó piszkos, egészségtelen. Dllő-ufcával is csatornát, ami levezeti a vizet. Mostmár joggal elvárjuk a városi tanács illetékeseitől is, hogy nagyobb figyelmet tanúsítsanak a dolgozók ügyei iránt, hiszen a Szabad Nép vasárnapi vezércikke éppen az ilyen apró dolgokra hívja fel a vezetők figyelmét. — Fazekas mérnök azt a javaslatot adta egyik utcabelinknek, hogy éjszaka engedjük a vizet titokban az egyik özvegyasszony portájára, házára. Nem ilyen felháborító „tanácsokat“ kérünk, hanem becsületes és gyors intézkedést! Miklós Istvánné, nyíregyházi Oszöllő-u. 55 sz, alatti lakos. Ismerjük meg Romániát, a Világifjásági Találkozó országát Európa délkeleti részében terül el egy szép és gazdag ország, amelynek lakói teljes szabadságban új s boldog életet építenek a maguk számára. Ez az ország a Román Népköztársaság. Az erdélyi fennsík az ország közepén emelkedik, mint hatalmas falakkal körülvett erődítmény, a Kárpátok erdős hegyláncaitól övezve. A hegyek lábánál dombos vidék terül el, kertek és szőlők végtelen sorával. Kissé tovább óriási alföldön aranykalász ringatózik a szélben. Délen az öreg Duna csendes habjai hömpölyögnek a Fekete-tenger felé. A Román Népköztársaság földjének méhe számtalan kincset rejt magában. A bányák csak úgy ontják a szenet, vasat, olajat, aranyat, ezüstöt és sok más értékes fémet. Románia 1944 augusztus 23 előtt félgyarmati ország volt. Csaknem egész ipara idegen tőke kezében volt, mezőgazdasága a legelmaradottabbak közé tartozott. A Hitler-Németország a Szovjetunió ellen folytatott támadó háború során, az együttműködök segítségével kifosztotta az országot. E a helyzet nyomta rá bélyegét az ország lakossága túlnyomó többségének életére. A nyomorúságos munkabérek még az aznapi kenyeret sem biztosították a munkások és családjuk számára. A munkanélküliség óriási volt. Nyomor és betegség tizedelték a parasztságot. MilA Román Népköztársaság ifjúsága a legszélesebb körű politikai jogokat élvezi, tevékenyen résztvesz a közügyek irányításában. A fiatalok 18 éves koruktól szavaznak és 23 éves koruktól választhatók. Az országgyűlésnek, amely az államhatalom legfőbb szerve, igen sok fiatal tagja van. A községi, városi, kerületi és helyi tanácsoknak, az államhatalom helyi szerveinek 13.000 fiatal képviselője van. A régi rendszerben a fiatalok tömegszervezeteit megakadályozták abban, hogy tevékenységet fejtsenek ki. A rendőrség és politikai rendőrség állandóan üldözte őket. Ma a Dolgozó Ifjúsági Szövetségnek 1,200.000 tagja van. A fiatalságnak megvannak a saját szervezetei, sajtója, gyűléstermei, stb. A Munkatörvény, a legfontosabb törvények egyike, biztosítja az alkotmányban lefektetett jogok gyakorlását. A törvény különböző szakaszai speciális munkakörülményeket biztosítanak az ifjúság számára. így például tilos 14 évnél fiatalabbakat foglalkoztatni és 14—16 évesek (akiket csak jogi képviseletük engedélyével és orvosi beleegyezéssel szabad foglalkoztatni) csak napi 6 órát dolgozhatnak és 8 óráért járó teljes fizetéssel. 18 évnél fiatalabbakat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely árthatna egézségüknek, sem pedig éjszakai munkára. A 18 évnél fiatalabbak évi fizetett szabadsága legalább 18 munkanap. A munkerőtartalékok iskoláiban a fiatalok Június hónap második dckádjáról kiadott versenyhíradóban hét gépállomás neve mögött egyáltalán nem szerepel semmi teljesítmény. Ez a hét gépállomás a csaholci, gebei, gulácsi, jánki, nyirtéti, tvukodi és a vencscllői. Ennek a hét gépállomásnak a növényápolási terve több, mint 10.000 hold, amin az aratás megkezdése előtt még el kell végezni a növényápolást. Tízezer holdon virít a gyem ezeknek a gépállomásoknak bűnös hanyagsága miatt. Valamennyi felsorolt gépállomás vezetőjét súlyos felelősség terheli ezért a nemtörődömségért, de ezek közül is legfelelőtleneb- bül a gebeiek dolgoznak, akiknek minden termelőszövetkezetük futóhomokon gazdálkodik, ahol eső után egy óra múlva már lehet kapálni. Ha a tiszaszalkai gépállomás tudott kapálni ez alatt az idő alatt, akkor még a nyírtéti, vencsellői, vagy a jánki gépállomás körzetében is találtak volna olyan helyet, ahol kapálni lehet. Használja a kultivátorokat a nyírteleki gépállomás • A nyírteleki gépállomás három aratógéppel végzi az ősziárpa. aratását a hozzá tartozó termelő-szövetkezetekben. Eddig több,, mint 50 holdon végezték el az aratást. Az aratógép kezelői között indult versenyben jelenleg Szekrényesi András került az elre. Nem egészen másfél nap alatt 16 holdat aratott az Úttörő tsz. gazdag termést adó árpaföldjén. Azonban a gépállomás vezetősége az időben kezdett és szemveszteségnélküli aratás befejezéséért' indított harcát nem kötötte össze a növényápolási csata megnyerésével. Ugyanis a nyíregyházi Ságvári tsz. földjén már hosz- szabb idő óta ott vesztegel egy kultivátor teljesen kihasználatlanul. A tsz. kukoricaföldjén eredményesen alkalmazták az első kapálás idején a kultivátort, azonban a második kapálást már nem lehet vele folytatni“ — mondja Császár Miklós a gépállomás mezőgazdásza. Arra hivatkozik, hogy „összefutnak“ a sorok a kultivátor kapái előtt. Ugyanakkor a tsz. kapásnövényei alig látszanak ki a gazból, a kukoricát a fogasolás óta még csak egyszer kapálták, a burgonyát is csak első alkalommal töltögetik. Haladéktalanul állítsák munkába a kultivátort, mert csak úgy harcolhatnak eredményesen az aratási csata győzelméért, ha egyetlen talpalatnyi föld se marad gázosán a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetekben az aratás idejére. A nyírbátori Petőfi tsz, tagjai vasárnapi munkával gyorsítják meg a növényápolást A nyírbátori Petőfi termelőszövetkezet igen elmaradt a növényápolási verseny során a község többi szövetkezeteitől. Jelenleg s Petőfi tsz. elmaradása húzza vissza az egész község növényápolási munkáját. az elsőségért folytatott harcát. Pedig nem jellemző ez az elmaradás a Petőfi tsz. tagjaira. Most azonban mégis elmaradtak. A kukorica második kapálását sem fejezték még be. Pár hold bab- veteményük is igen gyomos. A tsz. tagsága elhatározta, hogy a tyu- kodi Előre tsz. tagjai példáján vasárnapi munkával pótolják az elmaradást. Oláh István brigádja kezdeményezéséhez lelkesen csatlakozott Hatvani Pál és Baracsi Juliánná munkacsapata is. Vasárnap 20 kapával vonulnak ki a tsz. tagjai a kukorica- és babföldre, hogy eddigi mulasztásukat pótolják, s elősegítsék községüket a növény., ápolási verseny győzelmében. \ nagijeserheszieh hezdeméntjezéséliez csatlakoztak az érpatak! dolgozó parasztok is Érpatak dolgozó parasztjai, hasonlóan Nagycserkesz dolgozó parasztjaihoz, békeversenyben végzik az aratás, behordás, cséplés, tarló, hántás és másodvétés munkálatait. Ugyanakkor a csépléssel egyidőben teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. Versenyvállalásukba n az alábbi határidőkre fejezik be egyes munkákat. „Községünk területén — hangzik a fogadalom — a rozs és őszibúza érését az állandó bizottságok és azok aktíváin keresztül állandóan figyeljük, s az éréstől számított 5 napon belül úgy a termelőszövetkezeteknél, mint az egyéni dolgozó parasztoknál az aratást befejezzük. A tavaszbúza learatását 1 nap alatt, a zab aratását 1 nap alatt befejezzük. Az aratással egyidőben megkezdjük a tarlóhántást és 5 napon belül befejezzük. A másodvetéshez szükséges területen 12 cm. mély szántást végzünk és az aratás után 6 nap alatt elvégezzük. A behordási munkákat kalákába végezzük és azt 5' nap alatt végezzük el. A cséplést1 augusztus 15-re elvégezzük. Ennek biztosítása érdekében a község tej rületén 3 közösszérüt szervezünk! s a cséplőgépekhez két műszakot! szervezünk. Vállaljuk — hangzik’ továbbá a felhívás —, hogy a esép-! léssel egyidőben, azaz augusztus1 lü-re 100 százalékosan teljesítjük; állam iránti kötelességünket. Vállalásunkat a mezőgazdaságii állandó bizottságok és a verseny-! bizottság kétnaponként értékelni! fogja, hogy ahol lemaradás mutat-; kozna, ott azonnal javítani tud.; junk a munkánkon. A verseny: értékelését minden alkalommal tudatosítjuk a dolgozókkal, hogy ezzel is serkentsük dolgozó paraszt-: Ságunkat vállalásunk 100 százalékos teljesítésére. Vállalásunk alap-' ján versenyre hívjuk a járás vala-i mennyi községét és termelőszövetkezetét.’’ liók éltek teljes szellemi sötétségben és írástudatlanságban. A munkanélküliség bőven szedte áldozatait az értelmiség köréből is. alapos szakmai oktatásban részesülnek az állam költségén, amely mindent rendelkezésükre bocsát. A háromszori fejős bevezetésével 65 literről 159.5 literre emelkedett a tejhozam a császloi Petőfi tsz-ben 1944 augusztus 23 új fejezetet nyitott az ország történetében, mélyreható demokratikus átalakulás kezdetét jelentette. A szovjet hadsereg felszabadította a népet a fasizmus járma alól, lehetővé tette számára, hogy saját kezébe tegye sorsát, A népi demokratikus rendszer alapjaiban változtatta meg Románia életét. A gyárak és üzemek a nép tulajdonába kerültek. 1945-ben felosztották a földet a parasztok között. A régi értelmiség túlnyomó többsége a nép oldalán küzd. A gyárak és üzemek ifjúmunkásai, a dolgozó parasztfiatalok, a tanulók és diákok és a fiatal közalkalmazottak ma olyan jogokat élveznek, amelyekről a múltban álmodni sem mertek volna. Ezeket a jogokat a Román Népköz- társaság alkotmánya biztosítja számukra. A fiatal dolgozók életkörülményei napról- napra javulnak. A fiatalok olyan bért kapnak, hogy anyagi és kulturális szükségleteiknek a legmesszebbmenőleg eleget tehetnek. Sok ipari városban munkásotthonokat, tágas és kényelmes szállásokat építenek. Ide tartoznak az „Ifjúsági Otthonok“ is. Az ötéves terv végére megvalósítják a munkáslakásépítési tervet is. A Román Népköztársaságban a munkanélküliség már csak a múlt emléke. Az iparnak növekedése arányában egyre több munkaerőre van szüksége. A gyárak és üzentek kapuin állandóan ott a felirat: „Felveszünk szakmunkásokat és segédmunkásokat“. A mi termelőszövetkezetünkben eddig a főhangsúly a növénytermesztésen volt. Ném láttuk azt. hogy a szakszerűen végzett állat- tenyésztéssel milyen nagy jövedelmet tudunk biztosítani. 18 tehenünk van. A 18 tehéntől 65 liter tejet fejtünk. — Az egyik nap Malánics elvtárs a járási tanácstól kint járt nálunk, s ő mondotta, hogy alkalmazzuk a háromszori fejőst. S mi ketten, fejönök, és a brigádvezető elvtárs elhatároztuk, hogy kipróbáljuk az új módszert. Először csak 14 tehenet fejtünk háromszor, hogy az összehasonlítást meg tudjuk tenni. S az eredmény olyan nagy volt,! melyre nem is számítottunk. 14 tehénéi 138 literre emelkedett a tejhozam, míg a többi négy tehénnél ugyanannyi maradt. A sikerült kísérlet után a többi négy tehenét is beállítottuk háromszori fejesre. A 18 tehén 150.5 liter tejet adott. Elhatároztuk azt is, hogy összes borjainkat itatásos módszerrel fogjuk nevelni, mert ezzel is még magasabbra tudjuk emelni a tejhoza* mot, ön\ Porkoláb Zsicnmndné, Kiss Irén a császloi Petőfi tsz. fejőnőí.
