Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-27 / 149. szám
f ~~ Mai számunkból t A VEZETŐK ÁLLANDÓ KÖTELESSÉGE: GONDOSKODÁS A DOLGOZÓKRÓL (2. oldal) — A KLERIKÁLIS REAKCIÓ A HÁBORÚS GYUJTOGATÓK TÁMASZA (3. old.) — KALOCSAI FŐMÉRNÖK ÚJÍTÁSA (4. oldal) Harci feladat július elsejéig : megyeszeHe elvégezni a négyszeri kapálást! A mátészalkai Zalka .fiaté tsz. tagjai vasárnap is dolgoznak Kissé lemaradtunk a növényápolási munkák végzésével, s most nagy feladat vár ránk: aratásig elvégezni a negyedik kapálást. Tudjuk, hogy akkor várhatunk igazán gazdag termést kapásnövényeinknél, ha gondosan ápoljuk a földeket. Ezért DISZ-fiataljaink javaslatára mi is csatlakozunk a tyukodi Előre tsz. leihívásához: vasárnap is dolgozunk. DISZ-fiaialjaink nemcsak kezdeményeznek, hanem példát is mutatnak a tsz. dolgozóinak. Biró Juliska csatlakozott a 250 munkaegységes mozgalomhoz, s állandó hétköznap-vasárnapi munkájával eddig 214 munkaegységet szerzett. Parragh Juliska DISZ-íiatal 145 munkaegység boldog . tulajdonosa. Ezek a fiatalok jól harcolnak a pártmeg- bizatás teljesítéséért. Takács Zoltánná elvtársnő igen szorgalmas növényápolója termelőszövetkezetünknek: minden hónapban negyvennel több munkaegységet szerez. Minden vasárnap az első sorokban láthatjuk őt a munkábamenök között. A vasárnapi békeműszakkal akarjuk azt elérni, hogy még hamarabb befejezzük a növény- ápolás esedékes szakaszát, hogy megkezdhessük az idei nagy kenyércsatát. 470 hold kalászosunkat a gépállomás kombájnja és aratógépei segítségével 3—4 nap alatt learatjuk, mert tudjuk ,hogy csak egy nap késedelem is 45 kiló szemveszteséget jelent holdankint, ami nekünk 220 mázsa veszteséget jelent. Ha pedig idejében learatunk: ennyit nyertünk! Halászi Mihályné, a mátészalkai Zalka Máté tsz. tagja. A tiszalök! járásban sürgősen gyorsítsák meg a növényápolást A Béke-Világtanács budapesti felhívása leszögezi: „Nagy reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés . .. Véget lehet vetni a vérengzésnek. Végezni lehet a hidegháborúval’’. Ez a felhívás új erőt adott a világ népeinek, a sok- százezer békeharcosnak Keleten és Nyugaton, Délen és Északon egyaránt. Uj erőt adott neküuk. magyar békeharcosoknak is — annál is inkább, mert a felhívás a mi szép hazánk gyönyörű fővárosából. Budapestről hangzott el. A yilág népei egyöntetűen tá- mogatjak a felhívást és síkraszáll- nak a felhívás szavainak valóra- váltásáért. Nekünk, magyar doh gozóknak az eddiginél még inkább meg kell kétszereznünk erőfeszítéseinket a tartós béke kivívása érdekében. Békebizottságainkra vár elsősorban az a feladat, hogy a felhívás szellemében még lendületesebb békeharcra mozgósítsák üzem. város, falu és tanya dolgozóit, becsületes embereit. Békebizottságainknak legfontosabb fel- adata az, hogy pontosan megismertessék a dolgozókkal a felhívást. Nem egyszerű felolvasásról van itt s.zó, hanem a felhívás megmagya- rázásáról. El kell mondani, hogy nagy utat tett meg a békemozgalom. amíg idáig jutott, hogy reménység, nyílt arra, hogy a vitás kérdések békés tárgyalás útján megoldhatók. El kell mondani: nem azért van ez így, mert talán a farkasok báránnyá vedlettek, mert talán a háború őrültjei, az imperialisták lemondtak gálád terveikről. Szó sincs róla! Azonban a békeszerető, békéért harcoló emberiség ereje és akarata meghátrálásra kényszeríti őket! Éppen ezért a további sikerek forrása: növelni a békemozgalom erejét, egyre erősebbé tenni a béke nagy táborát! réldát mutatnak ebben számunkra a szovjet emberek, akik rendületlenül törnek előre a kommunizmus felépítésének útján, szilárdan és állhatatosan védelmezik a béke ügyét. A szovjet emberek nyomdokain haladva arra kell törekednünk, hogy ma jobban dolgozzunk, mint tegnap s holnap többet tegyünk a béke ügyéért, mint ma. A nagyhalász! hékeharcosok jól megértették feladatukat. A- békebizottságok javaslatára kezdeményezést indítottak el „Előre az időben való, szem veszteség nélküli békearatásra jelszóval. A község dolgozó parasztjai, szövetkezeti tagjai, traktoristái, kombájn vezetői mind-mind békevédelmi szerződéseket kötöttek. így írt Palistyák Ferenc: „iSn, palistyák Ferenc Hz- holdas egyénileg dolgozó paraszt, vállalom a béke további megőrzése és ötéves tervünk sikeres befejezése érdekében. hogy } hold kalászosomat négy nap alatt szemveszteség nélkül learatom." Gerák István, Lipai János és Józsa Péter kombájnvezetők párosversenyre hívták ki egymást és mindhárman 400 hold aratását, eséplését vállalták. Békeblzotfsága'infc kövessék a nagyhalásziak példáját. Amikor kisgyüléseken beszélgetések során a Béke-Világtanács felhívását magyarázzák a dolgozóknak, akkor mondják el azt is: a szavakat váltsa mindenki tettekre, kössön mindenki békevédelmi szerződést. Nem szabad arról sem elfeledkezni : csak akkor láthatunk hozzá nyugodt szívvel a betakarításhoz, amikor rendben van a növényápolás is. Aratásig végezzük el a négyszeri kapálást, végezzük gyorsan, szemveszteség nélkül a betakarítást, adjuk az első gabonát a hazának! — Ezek legyenek a békevédelmi szerződések sarkalatos pontjai. Dolgozzanak úgy békebizottságaink. hogy népünk minden dolgozója nap, mint nap kivívja magának ezt a kitüntető címet: békeharcos ! A legutóbbi növény ápolási értékelés szerint a járások sorrendjében legutolsó a tiszaiöki járás, burgonya másodszori töltögetését még csak 59 százalékban, a kukorica második kapálását csak 57 százalékban, a cukorrépa második kapálását pedig 37 százalékban végezték el.. A tiszalöki járás termelőszövetkezeti járás. Tehát itt a termelőszövetkezetek jó vagy rossz munkája határozza meg, hogy a járásban hogyan haladnak a munkálatok. A termelő- szövetkezetek többségében igen elmaradtak a növényápolással. A tiszadobi Táncsicsban a kevés munkaerőre hivatkoznak, de a nőket nem vonták be a növény- ápolásba. Elterjedt a „vizes“ elmélet is a Táncsics tagjai között. A lemaradás egyik oka még az is, hogy a versenyszellem elaludt ebben a termelőszövetkezetben. A szövetkezet drága pénzért ugyan csináltatott díszes versenytáblát, de ezen még mindig februári adatok szerepelnek. A termelő- szövetkezet vezetői nem tudják megmondani, hogy melyik brigád vagy munkacsapat jár élen. Kukoricájuk jó részét nem lehet megkülönböztetni: repce-e az, vagy pedig valami kapásnövény van bele vetve. A tiszavasvári Petőfi termelőszövetkezetben sem sokkal különb a helyzet. Maga a termelőszövetkezet elnöke is ellene tan a gépi növényápolásnak. Pethe elvtárs a gépállomás gépeit kiállította a kapálásból, A szövetkezetben. nagyfokú szervezetlenség is mutatkozik. A tagok reggel hat órakor az iroda előtt gyülekeznek, várják az elnököt, hogy kiadja mindenkinek az aznapi munkát. A tiszavasvári Petőfiben nincs felosztva a terület egyének között, ezért várakoznak reggel sokszor 8—9 óráig, is egymásra, ezért gazosodott el minden vete- ményük. A tiszalöki Szabadság termelő- szövetkezet kisfástanyai földjei az idén még nem láttak kapát. Ezek a termelőszövetkezetek vájjon hogyan akarnak megélni, hogyan akarják a szavukat valóra- váltani, amit Rákosi elvtársnak adtak?! A szövetkezetek elmaradásáért elsősorban a szövetkezet vezetői a felelősek, de a községi tanácsokat is . súlyos felelősség • terheli, amiért elnézték ezt a nagyfokú nemtörődömséget. Egyes tanácselnökök úgy beszélnek a termelőcsoportokról, mintha azok nem is az ő községükben volnának, vagy pedig a munkájukat csak bírálni kellene, de a segítségadás az már másra tartozna. A járási tanács mezőgazdasági osztályán annyian dolgoznak,: hogy minden községre ketten jutnak, mivel a járásban csak öt község van. A hiba nem is ott van, hogy nem látogatják eleget a csoportokat, hanem ott, ’hogy háromszor is elmennek egjt csoportba, anélkül, hogy ott a Inunkén valami javulás történni. Ha meg is állapítják a hibákat, esetleg tovább jelentik és ezzel elintézettnek látják. Ahol minden rendben megy, sokkal többet megfordulnak az osztály dolgozói, mint ahol hibák vannak. A megyei _ tanács mezőgazdAági osztálya nem veszi figyelembe, hogy ez a járás a múlt ősszel lett szövetkezeti járássá és ide sok-' kai nagyobb segítséget kellene adnia, mint más járásoknak. A járási pártbizottság adjon segítséget a helyi pártszervezeteknek, hogy az eddiginél sokkal eredményesebb felvilágosító munkát végezzenek. Tudatosítsák minden szövetkezeti taggal, hogy elsősorban az ő jövedelme lesz kevesebb, ha gyomos marad a kukorica, — ezért kell elvégezni minden területen aratásig a négyszeri kapálást. A szemveszteségmentes aratásért csak úgy lehet jól harcolni, ha egyetlen talpalatnyi föld sem marad ka- pálatlan mire eljön az aratás dandárja. Ki kell javítani a begyűjtés tavalyi hibáit A Nyíregyházi Állami Áruház az ország legjobb állami áruháza Értekezlet a begyűjtési minisztériumban A Nyíregyházi Állami Áruház dolgozói az első negyedévben végzett kiváló munkájukkal, a terv túlteljesítésével elnyerték a KPDSZ és a belkereskedelmi minisztérium közös vándorzászlaját, „az ország legjobb állami áruháza” címet. Június 24-én este büszkén ünnepelték az áruház dolgozói az él- tizeiu-avatást. Az ünnepségen jelen volt Kristóf László elvtárs, a belkereskedelmi minisztérium áruház igazgatóságának vezetője. Ben. kei András elvtárs, az MDP megyei bizottság ipari osztályának vezetője, Murczkó Károly elvtárs, városi párttitkár, Szűcs elvtárs, a KPDSZ-kiküldötte és a vállalat valamennyi dolgozója. Kristóf elvtárs ünnepi beszédében kiemelte: A nyíregyházi állami áruház dolgozói megérdemelten nyerték el a Pécsi Állami Áruháztól az élüzem címet. Beszéde után megjutalmazta Huszár Istvánt és Molnár Andrásnét, akik megkapták a „belkereskedelem legjobb dolgozója" kitüntetést. Ezenkívül még sok dolgozó kapott 3-400 forintos pénzjutalmat. '.Az áruház dolgozói nevében Dobokai Ferenc igazgató vette át a ván- dorzászlóc és a kiváló munkát végzett dolgozók között pénzjutalmat osztott ki. Szűcs elvtárs, a KPDSZ- kiküldötte értékes emléktárgyakkal és könyvekkel jutalmazta a legjobb dolgozókat. Az áruház dolgozói fogadalmat tettek, hogy továbbra is lelkesen dolgoznak a terv túlteljesítéséért és harcolnak az ország legjobb állami áruháza cím megőrzéséért. Az ünnepséget kultúrműsor követte. s a nívós műsorszámok után az áruház dolgozói díszvacsorán vettek részt. A begyűjtési minisztérium országos értekezletre hívta össze a megyei begyűjtési miniszteri meghatalmazottakat, a megyei tanácsok elnökhelyetteseit, a begyűjtési osztályok vezetőit és a termény forgalmi vállalatok megyei igazgatóit, Tisza József elvtárs begyűjtési miniszter ismertette f,z 1952,53. évi begyűjtési év eredményeit, s a tej-, tojás- és ba- romfibegyüjtés idei tervét, továbbá az idei begyűjtés előkészítésének feladatait. Tisza elvtárs ezután a begyűjtés tavalyi hibáival foglalkozott. Az egyik alapvető hiba, amelynek veszélye továbbra is fennáll — a tanácsok, a begyűjtő apparátus és a miniszteri meghatalmazottak munkájában tapasztalható megalkuvás. A másik, tavaly elég gyakran előforduló hiba a túlkapás, a törvények megsértése volt. Előfordult, hogy olyan termelőktől, akik már teljesítették beadási kötelezettségüket, jogtalanul gyűjtöttek be, vagy kártérítéssel sújtották őket. Az ilyen módszer ellenkezik a parasztság igazságérzetével, ellenkezik . a párt és a kormány politikájával, az ilyesmi mögött rendszerint az ellenség keze van. Az ilyesminek az a következménye, hogy a dolgozó parasztság bizalma megrendül az állam iránt, a tanács elszigetelődik a tömegektől. Csak azok a tanácsok tudnak komoly eredményt elérni a begyűjtésben, amelyek betartják a törvényeket és betartatják a parasztsággal is; de nemcsak a kötelezettségek teljesítését követelik meg, hanem tiszteletben tartják a parasztság igazságérzetét és biztosítják jogait. Mivel, a forgalmi korlátozások július elsejével lépnek életbe, a cséplés is akkor kezdődik. Re mert a parasztság a tavalyi aszály következtében nem rendelkezik állatállománya számára árpával, lehetővé tettük, hogy már elseje előtt megkezdhessék az ősziárpa eséplését. Ezenkívül a dolgozó parasztság kérésére sz 5 és 3 forintos gyorsbeadási pré-t mium kifizetésének határidejét meghosszabbítottuk. A tanácsok sokhelyütt lebecsülik a begyűjtéssel járó nagy feladatot — állapította meg Tisza elvtárs. Sokhelyütt hallani: „Nem lesz nehéz a begyűjtés, mert jó a termés.“ Ez igaz, de az is igaz, hogy a jó termés még nincs a zsákban. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy mit jelent számukra, ha gyorsan, időben takarítják be a beérett termést, mennyit takarítanak meg maguknak, ha nem pereg a szem és mit jelent az, hogy a géptől teljesítik beadási kötelezettségüket. A kormány azáltal, hogy a cséplőgéptől követeli meg az államnak járó részt, kedvezőbb helyzetet teremt a becsületes termelők számára. A géptől való begyűjtései gyorsabban teljesíti tervét az egész község, hamarább megszűnik a szabadforgalmi kora látozás. 1953 JÚNIUS 27. SZOMBAT ÁRA 50 FILLÉR X. ÉVFOLYAM. 149. SZÁM Béhevédelmi szerződéseit Kötésével támogassuk a BÉhe-Viiagtanács felhívását (Diláq, prűleláffai eyíjpstVipfpk!
