Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-28 / 123. szám

NÉPLAP A szabad országok gyermekei az élet virágai Gyermekhót van most. Ezekben cl napokban a legtöbbet arra gondolunk: milyen más a mostani gyermekek élete nálunk, mint a Jelszabadulás előtti gyermekek élete volt. Valóban! A szabad orszá- gok gyermekei az élei virágai — szerető gondoskodással veszik körül őket, mint a jövő nagyszerű ígéreteit! Az összszövetségi „Artyek44 gyermeküdülő A délvidéki nap forró sugarai beragyogják az örökzöld növénnyel borított partvidéket. Illatos magnó. Jiák, leanderek, cipruszok borítják a meredek tengerpartot. A gyű- nyörü ói)öletek kitárt ablakain át, a sables sd'trakba behatol a ten­geri hu Illám törés zaja. Ének hang:, vidám gyermeki nevetés és az út­törő kürt szava hallatszik... A Krim déli tengerpartjának egyik legszebb helyén, közvetlen a Fekete-tenger partján, fekszik az „Artyek’', a V. M. Molotov nevét viselő összezövetségl úttörőtábor és gyermeküdülő. Az ,,Artyel;”-ben négy tábor van: egy a fiúk, egy a lányok, egy vegyes az alsóbb esz- tályú iskolások részére és egy sá­tortábor az idősebb korosztályba tartozó fáik számára. A Szovjetunió valamennyi köz­társaságában ólő úttörők és iskolá- í-;>k ezrei üdülnek itt egész évben és használják ki a krimi termé­szet csodálatos gyógyító (-tejét. — „Artyek’’ táboraiban találkozha­tunk orosz és grúz, kazáh vagy uk­rán, turkmén és lett gyermekük­kel. Idejönnek üdülni a népi de­mokratikus országokból is a gyer­mekek. Valamennyien egybeforrt baráti családként élnek itt. Strandok és parkok, hatalmas gyümölcsös, sportpályák, mozi, könyvtár, műszaki szertár és :.z „Artyek” számos egyéb épülete áll a gyermek&k rendelkezésére. Az ar. tyeki tábor lakóinak élete nagysze­rűen meg van szervezve. A gyér­mekek egész nap szabad Jevegőn tartózkodóik. A délvidéki napfény és tenger áldásos hatása, a lebilin­cselő játékok, sportversenyek és ikirandlilátok érdekessé és hosszú időre emlékezetessé teszik a tábori tair tózfkocl ást. Hajnali herének (RÉ.SZLET BENJÁMIN LÁSZLÓ VERSÉBŐL.) Meg se várja a felkelő napot, Zsuzsi kezdi az első szólamot. Előbb álmosan, halkan, panaszosan, aztán egész szívvel, cifrázva hossizun. Fölkelek érte, viszem Emmi mellé, elcsendesedik szépen anyja mellén, a tejet nyögve, szuszogva nyeli, ízlik a reggeli. Utána rögtön jön a másik: Andriska is ágyunkba mászik, és mint az orkán., süvölt nyomán két borza® kis boszorkány. A kétszemélyes fekhely, a hitvesi ágy megtelik gyerekkel. Keres magának mind egy csöppnyi fészket és felcsen<Hi 1 a hajnali karének : Kotssuith-^n-óta, úttörő induló. A hangok, mint hullámzó folyó, s rajta az ágy vidám, zenés kirándulóhajó. Ha ez nem ad boldogságot, mi ad? Miféle képzelt veszélyek miatt féltek hajóra szállni hajadon lányok, nötk*n férfiak? Több, mint 500 szaboics-szaimári úllorö nyaral az idén az ország legpompásabb üdülőhelyein Népi demokráciánk goudoskedá.sa lehetővé teszi^ hogy a legjobb út- törőpa jt’ások az ország legszebb üdülőhelyeim töltisenek feílejthetet-. lien nyári napokat. SzatK>lcs-Szat- márból az idén 540 útitörő lesz bol- dog latója az üdülőtáboroknak Csillebércen, Balatonalmádiban Tóalmásom, Párádon és még sok más szép üdülőhelyen. Több pajtás abban a kitüntetésiben részesül, hogy külföldi ú t törő tábor »kb am tölti a nyarat. A kópén: fiatal fónykónósz amatőrök az „Artyek** úttörőtáborban. Uj óvodákat nyitnak meg az idén j Csgiiszíoviisban Csehszlovákiában nagy gondot fordltainaik a fiatalság, a gyerme­kek nevelésére. Bölcsődék, . óvodák, uapköziotthouok, i.sikolúk százai nyílnak meg évről-évre. 1951-ben az óvodák száma elérte az 5S0ő-üt. 1953-baiu az idén már 7.000 óvoda működik Csehszlovákiában s ebben mintegy 40.000 kisgyermek kap eL helyeslést. Nagyarányú az iskolák fejlődése is Csehszlovákiában: míg a kapi­talista köztársaságban 9 főiskolá­ja volt mintegy 18.000 hallgatóval, addig most 30 főiskolája vám E>8 ezer hallgatóval. 5 milliós példányszámún ieieniek meg meséskönyvek Romániában Ax elmúlt ivek folyamán a Ro­mán Népköztársaságban a gyerme­kek részére írt könyvek színvonala jelentős mértékben emelkedett. Egy­részt gazdagabbá, vált a, mesés- könyvek témaköre, másrészt iro­dalmi megjelenési formájuk is ér­tékesebb lett. Csupán az elmúlt három ct>. fo­lyamán a. Román Népköztársaság­ban 252 kötet jelent meg a gyer­mekek, számúra-, összesen 5.,052-809 példányszámban. A Német Demokratikus Köztársaság 1953-i költségvetéséből... A Német Demokratikus Köztár­saságban a középiskolások és tíz­éves iskolák tanulóinak 80 száza­léka 1053-ban tandíjmentes lesz. 1952-ben a taralők 70 százaléka nem fizetett tandíjat. A közép- és tízéves Iskolák tanulóinak 60 szá­zaléka eltartási segítséget kap, az összes tanulók 50 százalékát in­gyen lanosaközökteel látják el. A főiskolai hallgatók 01 százaléka ösztöndíjban részesül. Gyermekei boldog jövőjéért harcot Pethe Lajos A tiszalüki út mentén egyszerű, tiszta ház ablakai néznek szinte mosolyogva a járókelőkre. Lakói boldog emberek. Pethe Lajos, a tiszavasvárl Petőfi termelőszövetkezet tagja lakik itt családjával. Estefelé jár az idő. A gazda most tér haza a munkából. Míg a vacsora elkészül, legkisebb fiá­val, az alig tízhónapos Pistivel játszik az udvaron. — Kész a vacsora — szól a konyhából moso­lyogva felesége, majd hozzá teszi: „Kedvedre föz- !cm ma”. A gyereket átadja anyjának s az asztalhoz ül. Kissé sokáig tart a vacsora, kétszer is szed a zsíros gulyáslevesből s az elfogyasztott lekváros derelyét se lehetne egykönnyen megszámolni. — Amióta szövetkezeti tag vagyok, nem fáj a lejem azért, hogy mit eszik a családom — mondja l’ethe Lajos. Nem is fájhat, hiszen 300 munkaegység után szép jövedelme volt. Közel 10 mázsa búza, 4 mázsa kukorica, árpa, takarmány és egyebeken kívül munkaegységenként 6.20 forint volt az elvégzett munka jutalma. Amióta szövetkezeti tag, az udvara sem üres. A disznóólban 3 malac kéri hangos visítással az • liiivalöt. Az istállóban a tehén eszi a jói megér- abrakot, a napi 11 liter tej után. S minden év szebbnek, jobbnak ígérkezik, minden évben gazdagabb, boldogabb lesz a Pethe- család is. — Földünk, nagy részét öntözhetjük majd ív Tiszalöki Erőmű segítségével. Dűsabb lesz a ter­mésünk, gazdagabb szövetkezetünk — mondja biza­kodva Pethe Lajos. Napről-napra tapasztalja, hogy nincsenek ma már elérhetetlen vágyai a dolgozóknak. Ezért nem látott semilyen akadályt, amikor fia, a 11 éves Lajos eléje állva gyermeki határozottsággal jelen­tette ki: „Édesapám, gépészmérnök akarok lenni” Az apjának nem lehetlek ilyen merész vágyai, de boldog, mert tudja, hogy a fiának a vágya teljesülni fog. — fin azért dolgozom, hogy gyermekeim tanul­hassanak, hogy legidősebb fiam gépészmérnök, leá. nyom a 9 éves Ica óvónő lehessen — mondja. Máj 1 ölébe veszi a vacsorától maszatos kis Pistát és mo­solyogva szól. — ö még nem tud beszélni, nem mondja, ml akar lenni —, de ő érette, az ő szebb életéért is dolgozom. — Június 15-re, a Béke-Világtanúcs ülésére brigádunk elvégzi a második kapálást — mondja, majd mosolyogva büszkén néz nagyobbik fiára és hozzáteszi: — Én így segítem elő, hogy fiamból gépészmérnök legyen! Egy kolhoz éilottenyésztőteiepének fejőhelyén A képen, lAgyija Kajakom koUwz paraszt állal gondozónő légnyomásod kgével tehenet tisztit. Tiszták és világosak a Molotov- kollioz tehén,istállói. A háború urá­lii években épültek. A kolhoapar asztuk széleskörűen gépesítették a munkaigényes folya­matokat a kolhoz tejtermék telepén, hogy megkönnyítsék az ott dolgo­zók munkáját és fokozzák az állal, á l'l o ma í, y li o xa mű t. Az állam támogatja a kolihozpa- raszUnk törekvéseit. Hitelkeretet nyitottak a kolhoz számára, építő- anyagot, gépeket bocsátottak ren- delkezésükre. A k o! hozveze tőség kérelmére az állami tervező szerv a kolhoz állattenyésztőivel együtt komplex gépesítési tervet dolgozott ki a főbb termelési folyamatokra vonatkozólag. A terv m egva lósít á- sánatk munkálatait szakom betek hány Rótták. A kolhoz mezőin dol­gozó gépállomás szaikeiiiőereket küldött a telepre, hogy felszerel­jék a gépezeteket az istállókban é3 megtanítsák a kolhozparasztofcat az új gépek kezelésére. .. . Könnyen siklamak a sineken a takarmánnyal telt kocsik. Vil­lanymotorok hozzák mozgásba a takarnaéunya.pritó . és keverő gépe­ket, csöveken továbbítják a vizet a vályúk mellett felállított Katók­hoz. Eleinte kézifejés helyett vil'hmy. fejőgépoket alkalmaztak. Ezek a gépek hordozhatók voltak. Később ez a fontos, de munkaigényes mű­velet még magánabb technikai szín­vonalra emelkedett. A mezőgazda- sági gépesítési tudományos kutn- íóiinbézet ni unka társa in a: k tervei szerint különleges fejőműhelyt ren­deztek be a Mólótov-ko-l'hoziban. — Most már lelje® mértékben gépest- tették itt a fejőst, a tej átöntésőr, hűtését. A tej teljes elszigetelése a külső anyagoktól ideális egészség- ügyi körülményeket teremt és biz­tosítja a friss, jóminőságű törne"- keket a fogyasztó számára. SokmiHíó rubelre rúg a Molotov- k ölhöz jövedelme. Ennek a jöve­delemnek több mint felét a magas fejlődési fokon álló társadalmi ál­lattenyésztés adja. A kolhozpat'asz. tok élete évröl-évre szebb, gazda­gabb lesz. A paraszti munka jelle­ge is gyökeresen megváltozott az élenjáró szocialista mezőgazdasági termelésben. -A nehéz munka köny- nyüvé válik, a kevéssé termelé­keny munka — nagy termelőké n y. ségü lesz. K ül politikai Jegyzetek Üröm az örömben „Bármennyire szeretünk is benneteket ameriikaiakat:, • kanadaiak, akarunk maradni.” Ezek a szavak Saint Laurent kamtjai miniszter- elnöktől származnak. Vájjon mi késztette arra, hogy az Egyesült’ Államok iránti rokonszem-éneki ilyen sajátos módon adjon kifeje­zést. Az idei év rendkívül súlyosnak mutatkozik a kanadai külke-, reskedelemre nézve. Ennek oka az, hogy az amerikai monopolisták minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a kanadai áruk bevi­telét, mivel félnek a konkurrenciától. Washington május elején új. bői korlátozta a Kanadából jövő mezőgazdasági termékek import, ját. Ez a hír felháborodást keltett a kanadai üzletemberek körebemj Május 0-án a kanadai toápvisalőház határozatot hozott, amely fel-; hívja a kormányt, hogy tiltakozzék erélyesen az USA import-korláto­zása eilen. Saint Laurent, e harcias határozattal felfegyverkezve1 Washingtonba repüli, hogy tárgyaljon az amerikai kormánnyal. Mi­lyen eredményekkel jártak a tárgyalások? Kanadára nézve teljes .ku­darccal. Az egyetlen, amit a miniszterelnök elért, az amerikai kormánynak az a ködös Ígérete, hogy majd javaslatot lesznek a kongresszusnak „a vámrendszer bizonyos egyszerűsítésére'’ vonatko­zólag. A tárgyalások kudarca arról tanúskodik, hogy az USA nem mond le a kereskedelmi korlátozások politikájáról. Ami az amerikai- kanadai nézeteltéréseket illeti, ezekről eszünkbe jut az a Kanadá­ban, is jólismert közmondás: „Gyapjúért menni és megnyírva haza­érkezni.” Úgy bizony, Saint Laurent úr az amerikai ollóktól megnyirbál - tan került haza. Ez nyilván némi ürömöt csöpöghet Amerika irárM rokonszenve örömének mézébe. ....f it.v., c.'- iS, L öü TORTOK

Next

/
Thumbnails
Contents