Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-05 / 103. szám
o NÉPLAP wmmmmmam Révai József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) be, amelyet minit minden eddigi beavatkozást, nyugodtam, de határozottan visszautasítunk! Kijelentjük : magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés nincs! A magyar nép „önrendelkezéséért” ne fájjon senkinek a feje! Ez az önrendelikiezés már megtörtént: 1945-től 194S-ig tartó leves belpolitikai iiarcokban, amelyekben a demokratikus erők a 1 örvényességnek, sőt a parlamenti tormáknak: a teljes betartásával győzték le a tökiás-nagybirtoikos laaikcló erőit. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy Magyarország kormánya, Magyarország né- }>e. fejlődésünknek ezeket az eredményeit vitássá engedi tenni! Révai elvtárs megállapította: bárhogy ata is akarják az ellenkezőjét bizonyos körök, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseknek máris vannak eredményei. Hangsúlyozta: :— Mindent meg kell tennünk, hogy a magunk részéiül is hozzájáruljunk a hóké kilátásainak további javulásához. Ehhez az kelt, hogy tűrhetetlenül támogassuk továbbra is a Szovjetunió békepoliti- káját, amely a világ minden né. gének érdeleit képviseli! Befejezésül a következőket mondotta — Ha május 17-én szavazni mentek, abban a tudatban szavazzatok, hogy mi valamennyien, kormány és nép együtt, jó munkát vé- geratünik. A Himnusz költőjének sötét szavai nem érvényesek többé. A magyar ntáp Mlábolt a kínok tengeréből, a balsors századokon át valóban tépte, de ma már nem tépi. És a védő kair: önmagunk erős és dolgos karja, amely békés építéstinik, boldog életünk védelmében egybefonódik nyolcszázmillió- nyi barátunk és szövetségesünk karjával. — Erre gondoljon mindenki, amikor május 17-én a népfrontra, Rákosi Mátyás vigesztendőr hozó kormányzására szavaz! — f jc-zíe be hosszéin tárté), viharos lelkesedéssel fogadott beszédét Révai József elvtárs. Ezután Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-dtjas író, képviselőjelölt szólalt fi. majd Zombori Háncs elvtárs, a szegedi pártbizottság fit- kára tartott zár óbe szádot. A nagy- gyűlés az Internationale hangjaival ért réget. Előre a Magyar Függetlenségi Népfront győzelméért! Gerd Ernő elvtárs beszéde a szolnoki választási nagygyűlésen Május 3-án sugárzó jaapsütéere ébredt a Tiszapart megifjodott nagyvárosa Szolnok. Délelőtt tíz óra. A Kossuth-té- fen 50.000 ember zúgó tapsa, éljenzése fut út: megérkezett Gerő elvtárs. Miközben felmegy a diszr emelvényre, a fétezázezres tömeg viharos lelkesoctússel élteti pártunkat, Rákosi elvtársat, élteti képviselői elült jót, Gerő olvtársar. Gerő Krnö elvtára lép a mlkiro- íon elé. Gerő elvtára hangsúlyozta: az 1949-bon megtartott országgyűlési válasatiúsok óta népgazdaságunk, inunkásasztályuak. parasztságunk, lártetartségünk nagy fejlődésen ment keresztül. — Iparunk és általában népgazdaságunk fejlődését talán a Icg- kézzclfoglmtióbbán a legfontosabb nyersanyagok t's a villa moeemorgla egy lakóéra jutó termelésének alakulásán keresetül érzékelhetjük. Magyarországon íOSS-bau egy lakosra < gy tonna szén jutott. 1052- ben pociig köt tonna. Acélból meg- fcIrliVn 70 kilogramm és Kit kilogramm. Cementből 07 kilogramm, illetve 111 kilogramm, 1988-ban az ország egy lakosára 153 kilowattóra villamosenorgta jutott, 1952- ben pedig 4150 kilowattóra! Jelen- leg Magyarországon o'j egy főre jutó acéltermelés kélszcrta na- gyobb, mint Olaszországban, vagy Japánban, az egy főre, jutó széntermelés pedig l özei kétszerese olyan fejlett gazdasággal rendel- kozd kapitalista országénak, mint Erani-hwrszág. — Iparútikkal együtt uőtit számbelileg és fejlődött öntudatban munkásctfojtályun.k és műszaki-gazdasági értehnisésúck Az elmúlt négy esztendő alatt munkásosztályunk 300.000 fővel nőtt meg, ami fixát jelenti, hogy 101,9 óla nyolc akkora város lakosságéit szívta fel magába iparunk, mint amekkora, hízóinak városa. A dolgozó nők Köt ma ezalatt az idő alatt 140.000 füvei emelkedett. Tízezrekkel szaporodott a műszaki-gazdasági értelmiség tábora az elmúlt választások óba. — Haitalmas változáson ment keresztül a múlt vákisatúsok óta mezőgazdaságunk is. Jelenleg mezőgazdaságunk közel 40 százaléka szocialista mezőgaizdaság: termalő. szövetkezet vagy állami gazdaság. Gerő elvtárs ezután arról beszólt, hogy a tavaíyi rendkívül kedvezőtlen időjárás kétségtelenül oiko. zotit é-s okoz nehézségeket De a fagy és szárazság ellenére fejlődésünk töretfenlil ível felfelé! — A rendkívül gyenge ta&ar- mánytermós ellenére állatállomány unk az elmúlt év óta nemcsak hogy nem csökkent, hanem tovább növekedett A nehézségeken átsegített bennünket népi demokratikus rendünk ég népköztársaságunk kormányának. pártunknak előrelátása és a nehéz helyzetnek megfelelő átgondolt intézkedéseik. És (•egíheit raj tűnik nagy barátunk és szövetségesünk., a Szovjetunió, amelytől nagymennyiségű tavaszibúza-vető. magot, takarmányt, veföbiugonyát kaptunk, jórd*z<t Iliiéibe. És se. gitséget kaptunk másik barátunktól la, a nagy Kípai Népköztársaságtól. amely ugyancsak takarmánygabonával segített ki bennünket. —- Az, iio*ry a multévi igen kedvezői len termés ellenére mi töretlenül haladunk előre, ugyanakkor, amikor például egy hasonló szárazság a tőkés viszonyok közé visszasüllyedt Jugoszláviát gazdaságilag évokro visszavetette, törcegnyomovt és tömrgmunit anélküli*éget: idézve elő, napnál világosabban bizonyítja népi demokratikus rendszerünk erejét, mutatja népi demokratikus rendszerünk felsőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben, — Mutatja, mit jelent az, ha egy szabad nép van hatalmon, amely a maga gazdájává vált, amelyet forradalmi párt vezet, olyan párt, mint amilyen a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Tártja. De azt is kézzelfoghatóan bizonyltja, hogy a szabaddá vált népek között, a valóban szabad országok közölt a kölcsönös segítés cs szolidaritás nem üres szóbeszéd, s nem hazug jelszó a gyengébb fél leigázására, mint a kapitalista táborban, hanem eleven ólő valóság. — Nagy eredményeink mellett nem feledkezhetünk meg. arról, hogy vannak még nehézségeink, vaunak még bajaink, hogy még távolról sem számoltuk föl teljes egészében a műit át kos örökségét. De vannak nálunk olyan türelmetlen emberek is, akik nehezen értik meg, hogy néhány esztendő alatt nem tehettük Magyarországot tejjel-mézzet folyó Kánaánná. Vannak. akik elfelejtik, hogy még alig néhány évvel ezelőtt munkanélküliség és nyomor volt a dolgozók osztályrésze ebben az országban 1 A türelme.lensóg nem rossz dolog, ha nagyobb erőfeszítésre, szorgalmas munkára, keményebb küzdelemre ösztönöz. Mi hívei vagyunk az Ilyen türelmetlenségnek, mert ez előrevisz bennünket 1 De nem vagyunk hívei annak a türelmetlenségnek, amely lekicsinyít eddigi hatalmas eredményeinket, s ezzel kisebbíti saját népünk, munkásosz- tályunk érdemeit! Aki türelmetlen aki azt akarja, hogy több és olcsóbb legyen nálunk ast élelmiszer, több legyen a ruha, cipő még több kerékpárt, motorkerékpárt, rádiót, bútort stb. vásárolhassa nalk a dolgozók, az fogja meg a dolog végét, segítsen többet, jobbat, olcsóbbon termelni! Csokid ezen az úton biztosíthatjuk további felmcMaedésUnkét 1 Gerő elvtárs ezután arról beszélt: szükséges, hogy a választási bókeverceny lángja még magasabbra lobogjon és segítségével újabb és újabb termelési győzelmeket arassunk hogy ennek om]mérveként sikerrel teljesítsük első félévi tervünket, g ezzel megvessük az egész 1953 évi terv sikeres teljesítésének alapját. Szükséges, hogy mindenki hiánytalanul teljesítse kötelezet tangót a nép állania iránit", mert az állam akkor adhat mind többet a népnek, ha mindenki megadja az államnak.azt, ami neki jár. A népfront választási diadala egyet jelent a békefront erősítésével Rouai Sáudor elvtárs beszéde Sárospatakon A ícllobpgózott sárospataki házak lakóit vasárnap zeneszó ébresztette. Vidáman vonuljak a dolgozók a bőgi KolLógiumkertbe, hogy meghallgassák képviselő jelűit j'eÍK: Rónai Nándor elvtárs, a« országgyűlés elnöke, az MD1* politikát Bizottsága tagjának és Berki Ml. irályáé elvtársnóuek a beszédét, A nagygyűlés ünnepi műsorral kezdűdi'-tt, majd lelkes taps közepette lépett a mikrofonhoz Rónai Sándor elvtárs. Római Sándor elv- társ bevezetőben arról szólott, hogy május 17-én, a választáson a felszabadult, büszke, öntudatos rép nyilatkoztait Ja ki szabadon vé- 1 Ciné nyírt a haza és az egész dolgozó népünk boldogulását eldöntő nagy kérdésekben. Ezután arról szólott, hogy a Szovjetunió vezette béketóbor tagjaként a mi államunk is következetes békepollttkát folytat, A dolgozó né-p egységesen követi pártun. aat, kormányunkat a béke védelmiéiért folytatott küzdelmében. — A béke mellett teszünk hitet a május 17-1 válasziá-ok on is. Ebben van egyik jelentősége a május I7-i válássá ásóknak. A válásatág azonban nemcsak annyit jelent, hogy május 17-én leszavazunk a függetlenség! népfront jelöltjeire, Pontos, hogy dolgozó népünk ~— szavazataival is bizonyítsa, megérti és helyesli a Magyar Dolgozok Pártja és Rákosi elvtárs vea’tte függetlenségi népfront eddigi politikájút, egyetért, további eálita!tűréseivel. Ez azonban csak egyik része a választásnak. Ennek a választásnak má«tk nagy jelentőségű abban van, hogy teljesítjük tervünket, elvégezzük a mezőgazdaságban a tavaszi munkákat, mindemben pontosan eleget teszünk az állam iránit! kötelfezetísé^eLnknek, jól felkészülünk minden zoronkö- vetkező munkára: az aratásra, csépiéire, begyüjfté&re. «- Amikor azt látjuk, hogy az imperialista hatalmak eszeveszett fegyverkezést folytatnák, amikor déli határunkon az imperialisták mindenre elszánt kalandor-bandája áll. amely sorozatos provokációkat, gyilkosságokat követ el határainkon, súlyos mulasztást követőink el, iia viruló, gazdagodó hazánk ós békésen építő népünk védettünkül nem gondoskcdndnk megfelelően. KöíeloíAágünik megvédeni áldozatos munkánk nagyszerű eredményeit, ezért kell erősítenünk békénk őrét, néphadseregünkéi. — A május 17-i országgyűlési Vila szitások és a béke megvédése között szoros összefüggés van. Békében élni és dolgozni: ez jelenti népünk számára a további felemelkedést, a magasabb életnívót, Ä népfront választási diadala egyet jelent a bőkefroni erősítésével — hangsúlyozta befejezésül Rónai Sándor elvtárs. Ezután Berki Mt liályné elvtársnő mondott beszédet, 1EÜ3 MÁJUS 5, KEDD Marx Károly születésének százharmincötödik évfordulójára Százharmineüt esztendővel ezelőtt, 1818 május 5-én született a világtörténelem egyik legkiválóbb és leghatalmasabb alakja, Marx Károly Marx óriási lángelme volt, a dialektikus és történeimi materializmus megteremtője, a társadalom fejlőúésiürvényéről szélű tudomány, a tudományos politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus megalkotója. Már egymagában ez is elég lenne ahhoz, hogy örökre halhatatlanná tegye nevét. Marx azonban nem csupán a „Tőke” és más zseniális elméleti művek alkotója volt, haiiem egyúttal az I. In- ternacionáié, a Nemzetközi Munkás Szövetség szervezője, ihletűje, lelke is. Marx t'gdaz korszakalkotó tudományos munkásságát az az alap- gondolat vezérelte, hogy a filosó- fiának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a világot, hanem az is, hogy megváltoztassa, vagyis a forradalmi változásnak a kapitalizmus megdöntésének és a kommunizmus építésének fegyvere legyen. A marxizmus alkotó, szüntelenül fejlődő, tökéletesedő tudomány. Ennek legnagyszerűbb bizonyítékai V. I. Leninnek és J. V. Sztálinnak a forradalmi gondolat és a forradalmi tett nagyjainak felülmúlhatatlan müvei. Lenin az új történelmi helyzetiben, az imperializmus ós a proletárforradalmak korszakában a marxizmus ellenségei és a legkülönbözőbb árnyalatú opportunista irányzatok ellen vívóit kemény küzdelem során sokoldalúan továbbfejlesztette Marx és Engels tanításának minden eleméi, új, magasabb fokra emelte a marxizmust. Pztálin elvtárs általánosította a világ koinmunistamozgalmának százéves tapasztalatát, a kommunizmus szovjetunióbeli építésének és a népi demokratikus országok szocialista j építésének tapasztalatát és klassziku- I snn meghatározta a marxizmusnak, j mint a lermészot és a társadalom fejlődés törvényeiről, az elnyomott és kizsákmányolt tömegek forradalmáról, a szocializmus minden országba való győzelméről, a kom- munlsia társadalom építéséről szóló tudományt. Napjainkban is az imperialista reakció veszett dühvei tombol s minden erejét összefogja a marxista-leninista tanítás eszméitől megvilágított új világ elleni harcra. A reakció sötét evőinek e harcához az imperializmus lepénzelt szolgái, a jobboldali szocialista vezérektől, a Tiío-fasiszta kémekig és gyilkosokig, a nép minden rendű-rangú ellenségei fokozzák gyalázatos aknamunkájukat. Nincs azonban a világon olyan erő, amely megállíthatná Marx, Engels, Lenin és Sztálin eszméinek diadalát. Ma már nyolcszáz millió ember örökre szakított a tűkés világgal és a marxi-lenini tanítások fényénél törnek új utakat a történelemben. A lenini-sztálini tanításokban kiteljesedő marxizmus testet ölt a kommunizmus építésének útján járó hatalmas Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban, testet ölt újjászületett hazánkban is. Dolgozó magyar népünk kipróbált marxista-leninista pártjának és a halhatatlan Sztálin legjobb magyar tanítványának, Rákosi elvtársnak vezetésével szilárdan halad előre a ragyogó holnap felé abban a nagyszerű korszakban, amelyben minden út Marx örökké élő eszméinek beteljesedése fölé, a kommunizmushoz vezet. Május 5. - a iiolseviK sajtó napja 1912 május 5-én, 41 esztendővel ezelőtt jelent meg a Pravda első száma. 1023 óta a Szovjetunióban ezen a napon ünnepük meg a szovjet sajtó napját. A Pravda első számának vezércikke többek kozott ezeket írta: „4 munkásosztálynak ismernie kell az igazságot. A Pravda munkás-ujságnalt méltónak kell lennie a nevéhez: hivatását azzal tölti be.” A Pravda méltó maradt nevéhez! I’élduképe lett a kommunista, haladó újságoknak, amelyek a szovjet sajtó tapasztalatait, ú.mutatásait felhasználva, az igazság fényével világítják meg a dolgozók előtt a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezető utat, a békéért folytatott harc útját. Nagyot fejlődött a szovjet sajtó a Nagy Októberi Forradalom óta. A forradalom előtti Oroszországban az újságok 80 százaléka orosz nyelven jelent meg. 1913-ban az újságok csak 24 nyelven jelentek meg, kilenc külföldi nyelvet is beleértve. A Szovjetunióban ma már az újságok llö nyelven jelennek meg, a köztársasági, területi és kerületi újságokat a lakosság anya- nyelvén írják. Különösen gyors ütemben nő a központi lapok szá" ma. így például a Pravda és Kom- szomolszkája Pravda példányszáma az 1939-cs évhez viszonyítva csaknem kétszeresére emelkedett. A lapok különösen nagy figyelmet szentelnek az olvasókkal való kapcsolat megszilárdítására. A Kommunista Párt NIX. kongresz- szusát megelőző napokban a Pravda több mint 12.000 levelet kapott az ország minden részéből. A szovjet emberek a sajtóban saját érdekeik kifejezőjét látják és ezért fordulnak leveleikkel, a legkülönbözőbb kérdéseikkel a lapokhoz. AtUf tizitnyikova, iskobis'.ú.ij, a Kötnszomolszkaja, VraWkt clőji:e’<ij- lakúsára, kézbesítik az-ujságot.
