Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

NÉPLAP 1P53 MÁJUS 24, VASAKNAP EGY BEKEHARCOS PARTÉPlTÉS A ki a mostani napokban őst üyuldt keresi a Vulkániban, act egy kellemes csalódás éri, mint engem is. Csalódás azért, mert a gyárban nem találja, meg, kellemes érzés pedig azért, mert ez az ezeregyszázncgyvcnlcét százalé­kos szavazó már napok óta Bala- tonföldvár egyik boldog nyaralója. Ez rendben is van így. Dellát tik- kar?.,. — ...Egyébként Ősz élvtúrii la. kása a Vár-utcában vmn — mond­ja a portás a keresőnek. Igenám, csakhogy ez a sok százaiéi:?, a munkahely, a. nagyszerű, tett böl­csője: az üzem? Hiszen hol is le­hetne ezt csak elkezdeni, hogy sor­jába menjünk, amikor a* hős távol vm? ügyhissem, mégiscsak a la­kásánál, mert ő is innen indult el mindig az üzembe. Innen indult cl, hogy nagyszerű munkáját, mint fe­hér békegalambot a magasba, rö­pítse. * Tfar-utca 20. Takaros kis csa­' ládi Ms, csinos, tiszta, udvar­ral Hátul as udvar végében lo. csalóval kesében lépeget ősz Gyula felesége. A szűrön keresztül vizet permetez a, kiskertben, az ágyak sarjadó gyenge palántáira. Az anyós, özvegy Kelemen néni pedig másik veder vizet húz fel a kút- ból. Évike, 6S3 Gyula kicsi sxe- mcfénye egészséges, vidám mozdu­latokkal tób-láből a, két felnőit asszony között. — Azonnal jövünk — nevet fel a. kiskertből Ősz né. Hosszú, piros- tarka ruhájában olyan, mint kinyim lőtt bokorvirág. — Csak még ez a vödör viz keltamit anyu felliú- zott. . Pár perc vudva. a konyhában ■vagyunk, ahol csak a rend nagyobb a tisztaságnál. Körbe ülünk le a kerek asztal melle. — Gyula nagyon ránk bízta, hogy jól ápoljuk a kiskertet — mondja* Öszné. Ha itthon van, reá- desert ö viseli gondját, így most estére mi öntöxgctjüli meg anyu­val .. Mert Gyula, nagyon szereti a rendet, a. tisztaságot. — Meg mvnJcet, a családot -— szól közbe mosolyogva Kelemen néni. — A hazát, a bekét is nagyon szeretheti Ősz elvtárs — mondom Mert ae a, sok százalék bizony nagy dolog, amivel Ő szavazott 1Hmén.-— Nem kis dolog volt az biz­tos. De Gyula megtette, És ér., most olyan büszke is vagyok a férjem­re... — süti le boldog örömtüzhen csillogó tekintetet. Fejét kissé feljebb emeli, ahogy tovább beszól. — Kilencen voltak ők testvérei,-. A felszabadulás előtt mindég valamelyik uradalomban nolak kert ész-cselédek. Nem úgy volt akkor, mint most... Gyula, az cn férjem kereskedő inasnak áléi he. Aztán már másfél öves házasok voltunk, amikor egy este azt nu'ndja nekem: „Anyu, csak egy­szer kerülhetnék olyan helyre, ahol gépeket kezelhetnek.” így mondta. És nem lett nyugta, addig, amíg a Vulkánba nem -mehetett dolgozni. — Dekát azt a sok százalékot hogy csinálta a Gyula, csak nem mondtad el, lányom — szól közbe anyja. — Ezt inkább az üzeniben tud- nák elmondani. . Be én úgy hi­szem, hogy férjemet mégiscsak az indította, cl, hogy én a, múlt cv novemberében a. „Mezőkor.” válla­latnál elnyertem. a vállalat legjobb dolgozójának járó vándorzászlót. „.Yra meglásd csak, anyu, lesz még nekem U vándor zászlóm” — ezt mondta, akkor... De kezdetben, amikor még átképzőn volt, még a száz százalékot sem tudta elérni. A fiztése is ilyen volt. 5^0.— fo­rintot kapott egy hónapra. És ak­kor kezdett cl tanulni is, éjszaká­kon keresztül rajzolt itthon, ami­kor önálló munkára osztották. — Muszka Imrét, Szó dóráit, meg más nagyhírű dolgozónak a neveit emlegette... Februárban sikerült is az újítása. Ebben a hónapban már al­kalmazta. is. Mindég többet teljesí­tett. Nem tudom pontosan hány százalékot, de a fizetése is ekkor már jóval több lett, mint az enyém. Márciusban pontosan 1.706 forint 57 fillér volt a fizetése... — Küldött mér leveletf — Persze, hogy küldött — ne. vet öszné. —- Azt írja, hogy na- gyón jól érzi magát. Ablaka éppen a Balatonra nyílik. Úgy pihen, — írja — hogy ha hazajön, nem is engedi elvenni magától az üzem legjobb dolgozójának járó vándor­zászlót. Hogy ő így akar dolgozni a békéért, miérettiink. így törnek hát fel hazánkban az új tehetségek. Meglett emberek, mint a S3 éves ősz Gyula is arra ébrednek, hogy ők egy egészen más munkahelyen tudják felszínre hoz- ni az eddig bennük rejtőző ké­pességeiket. A szocialista ember öntudata, nemes vetélkedése, vei’­senye emeli magasba. * A ~ üzemben Eszenyi Bajos, a ' * gépműhely munkavezetője is­meri legjobban ősz Gyulát. Kezdefm tői fogva mellette dolgozik. — Hogy is volt az az ezeregyszáz negyvenkét százalék, Eszenyi clv­tánsf Annak hogy van a, története — kérdezem. — Igen, én. is efelé akarok tar- tani... — mondja. — Azelőtt, ami­kor az öntött anyag belsejéből IX- zikaparóval távolítottul: cl a rozs. ddt, nem egyszer panaszkodtak sírva Palla Fcrencné cs mun­katársai, hogy nehéz a mun­ka-, nem megy, nem haladnak. És persze a fizetésüket is kévései­tek. ö-sz dvtárs is ebben a mun­kacsapatban dolgozott. „Újítás kellene, újítás kellene!" Ezt hajtó­galtúk minden nap. Többen is hoz­záfogtak hát az újításhoz. Ez még a, tél folyamán volt. A nehézségek elöl azonban mind moghátráltak, mint Fáczán Ferenc, meg Jónás Sándor is. ősz elvtárs tartott ki egyedül az elhatározás mellett. A műszaki dolgozók is segítségére siettek. Így születtett meg aztán februárban az a nagyszerű újítás. A bábája Ősz elvtárs volt — és ne. vet a gyorsan kigondolt hasonlatán EszenyiLajos munkavezető. Elekor emelte a párt is sorai közé ősz clvVársat... Az villással mostmár egyedül is cl tudta végezni az az­előtti S—10 dolgozót foglalkoztató munkát. A fcUzabaduldsl héten már 500 százalékon felül teljest- lelt. A választási békeversenyben pedig elérte az cgyezeregyssdznegy­venkeftőt!... Igaz bekeharcoshoz illő jó munkájáért az üzem vezető­sége a szakszervezettel együtt most kétheti üdülésre küldte a szép Ba­laton mellé. — De az újítás lényege? — kér­dezem. — Ez itt ni, éppen mellettünk mutat le egy kis gépnek látszó ma­sinára magamentet t. — Ránézett a gépre. Eddig még észre sem vettem. Most egy fiatal, barna arcú fiú dolgozik rajta nagy igyekezettel. Szinte másodpercen­ként szedi fel a, gép mellett sora. kozó öntvény darabokét. A* gyorsam forgó tengely vége egy hosszúkás, gömbölyű csappal foly­tatódik, aminek a végén elhasznált bőrből két vastag bőrkarika forog. Most az ügyeskezű fiú öntvényport szór a darab belsejébe. Aztán lyu­kas végével a forgó csapra húzza. Pár másodpercig finom énekkel forgatja, a munkadarabot s már húzza is le. Kész. Nem maradt abban annyi rozsda sem, mint egy mákszem. Ez hát az újítás. Ezzel szaba­dította fel ősz Gyula Balia Fe­rencnél, meg a többieket, akik most eredményesen dolgoznak mám sík munlcaMlyükön. E: a, kisgép hát a titok kulcsa! A szopniáttan kézi munka helyett a gépesítés. — Ősz elvtárs nemcsak jól dolm gozik, szorgalmas ember, hanem gondolkozik is — mondja Eszenyi elvtárs. — Nagyon igaza van. * Ás; elvtárs pedig most, ami­^ kor evek a sorok íródnak hőstettéről, a magyar tenger mél- lett gyűjt új erőt a további mun­kájához. Hűséges harcosa aJcar lenni élete végéig a békének, hi­szen nagyon szereti családját, a kisvár dal kedves otthont a maga rendjével, tisztaságával, kiskertjé­vel, ae egyre növekvő üzemet, erő-?, szabad hasúnkat, a szovjet embe. veket s műiden barátunkat, akik gz ember boldogságáért, a bé­léért küzdenek. Ősz Gyula tudja: ha jól szorítja a munkát, akkor messze űzi kiskertjéből a háború gaz gyujtogatóit. ASZTALOS BALLST. Sxeminárium-vezetési niódsxerewn A uagy győzelmünket hozó vá­lasztási csatában resztvettek a pro­pagandista szeminárium hallgatói is. Mint k isgy ti lései őa cl ók és kör­zeti felelősük becsületesen oldották meg feladatukat. Giczei András elv társ a borbánjai körzet felelőse volt. Az ott végzett jó felvilágosító munka eredményeként a körzet lakossága lelkes csoportokban együttesen, zászlókkal vonult fel a szavazóhelyiséghez. Gicaei elvtárs jó munkájának alapja a szorgal­mas tanulás. Minden szeminárium­ra lelkesen« felkészül. így a szem!- náriuma vezetésében nincsenek na­gyobb nehézségei. Igyekszem a propagandista sze­mináriumokra úgy felkészülni, hogy azzal példát mutassak hallgatóim­nak. akik szintén szemináriumve­zetők. Különösen nagy gondot for­dítok a jegyzetelésre, mert szemi- báriumomban korábban több hall­gató lebecsülte a jegyzetelést. A jó jegyzet jelentőségét most lát­juk leginkább, '"ismétlések idején, •amikor jegyzeteinket átlapozva, gjmrsan rátudunk tapintani az is­mételt anyag leglényegesebb kér­déseire. Arra nevelem szemlnáriumhall- gatóimat — saját példámmal is —, hogy segítsenek hallgatóiknak is már a felkészülésnél és számolják fel az ismétlés lebecsülésének leg­kisebb csiráját is. Propagandista munkáin folyamán tapasztaltam, bogy egyes anyagré­szeket a korábban tanult anyagok­tól elszigetelve vettünk át. így nem láttuk összefüggésében az esemé­nyeket. Ezért a jövőben helyesnek tartom, hogy egész röviden két- hftrom elvtárssal elmondassam az előző heti anyag fő kérdéseit. S ezekből kiindulva vitassuk meg az ríj anyagot. Szerintem az állandó ismétlés a legjobb tanulási módszer. Pártoktatásunkban a hátralévő néhány hétben legfontosabb fel­adatnak látom a lemorzsolódás el leni következetes harcot. Propagan­dista szemináriumunkról eddig leg­feljebb egy-két elvtárs hiányzott, viszont a napi feladatok növekedé­sére való hivatkozással többen el­maradhatnak, ha idejében meg nem előzöm a hiányzásokat. Úgy határoztam, még rendszeresebben meglátogatom hallgatóimat s akik elkésnek a szemináriumról, azokat a kollektíva munkaértékeléskor meg­megbírálja. A szemináriumon részt- nemvevőket pedig többszöri beszél­getés után felelősségre vonjuk, Ezzel elősegítem, hogy a propa­gandisták is megköveteljék a gond­jukra bízott elvtársaktól a politi­kai iskolán való részvétet. Szemináriumunk munkájának ál­landó fejlődését elősegíti, hogy állandó a bírálat. Az egyik szemi­náriumi értekezleten a hallgatók elmondták, hogy a vita kialakulá­sát nagyon akadályozta, hogy tü­relmetlen voltam és nem vártam meg, amíg az elvtársak a kérdé­semen gondolkodnak és megadják a választ. Bírálatuk nyomán igye­keztem kiküszöbölni a hibámat. Az ismétlések, illetve az évvégi vizs­gákra való felkészülés során még következetesebben fejlesztjük tanú- lási módszerünket, hogy a szeminá­riumunk a legjobbak közt foglaljon helyet. eredményesebben tudjuk mozgósítani a hallgatókat pártunk célkitűzéseinek, a nópfrout pro- grammjának megvalósítására. Sallai Sándorné propagandista szemináriumvezető, Nyíregyháza. A sényői Kossuth termelőszövetkezet pártszervezete az aratásra készül Még kora tavasszal, amikor a brigádbeosztások történtek, a párt- szervezet úgy intézte a dolgot, hogy minden egyes brigádba, munkacsapatba megfelelő számmal kerüljenek párttagok, népnevelők, A brigádba beosztott népnevelők felvilágosító munkájának eredmé­nye a választási békeversenyben és a választás napján mutatkozott meg a legjobban. A termelőszövet­kezet tagjai határidő előtt ültették el a dohányt és például a fogato- sok 3 50—100 százalékra teljesítet­ték napi normájukat. A választás napján győzelmüket ünnepelve, ko­ra reggel zászlók alatt vonultak a szavazóhelyiséghez. Ez u lendületes lelkes munka nem állt meg egy pillanatra sem május 17 után. A pártszervezet nem engedett egy percnyi megtor­panást sem, hisz igen nagy feladat áll előttük: a növényápolás sikeres végzése, amitől nagymértékben függ a bő termés, és a gazdagnak Ígérkező kalászosok betakarítására való készülődés. Éppen ezért a pártszervezet tovább erősítette a választás után is az agitációs munkát. Megbeszélik a választási agitáció tapasztalatait és ennek alapján folytatják a további fel. világosító munkát. A népnevelők kint a földeken a munkaszünetek alatt rendszeres felolvasásokat tar­tanak az újságokból, így ismertetik a legfontosabb eseményeket. A nép- nevelők mostanában legtöbbet a Béke-Világtanács budapesti ülésé­ről beszélnek, ismertetik annak je­lentőségét, a béke megvédésének fontos ügyét. Miután a dolgozók megismerkednek ezekkel a dolgok­kal, újabb vállalások: születnek a budapesti ülés tiszteletére. Nagy eló'relendítője ez a növényápolási munkának A szövetkezetben a burgonyái már másodszor kapál­ják, a cukorrépát és szöllőt szin­tén. A kukorica a kelés miatt csak most kerülhet először kapálás alá. A növényápolás mel­leit már komolyan készülődnek j a szövetkezetben a gazdag termés betakarítására, a nyár egyik leg­nagyobb munkájára: az aratásra. A nagy nyári munkák előkészítése és sikeres végrehajtása érdekében a pártszervezet elsősorban a bri­gádszervezetek megerősítésére, a családtagok fokozottabb munkába- vonására fekteti a fősúlyt. Az elmúlt esztendőben nagyban hátráltatta a szövetkezet fejlődését a nem helyes b'rigádbeosztás és az, hogy a területet nem osztották fel egyénekre. Igaz, a község akkori­ban lett szövetkezeti község és erősen megduzzadt a Kossuth tag­sága. Ez is megnehezítette a helyes munkaszervezést. A pártszervezet harcolt azért, hogy ez már ebben az esztendőben ne történhessen meg. Mert a szervezetlen, felelőtlen munka nagyban hátráltatja a szö­vetkezet fejlődését, megkárosítja a közösséget és az egyéneket egy­aránt. Ezért a pártszervezet a he­lyes brigádszervezetek kialakítása, a terület egyénekre való felosztása érdekében komoly agitációs munkát fejt ki. Megmutatták például azt, hogy egyes tagoknak milyen nagy károsodást jelent, ha nem osztják fel a területet egyénekre. Ifj. Pa­taki Ferencné — ahogy a pártszer* vezetben most kiszámolták — ta.* valy a kapálásnál átlagosan ké£ munkaegységnek megfelelő munkál; végzett. Munkacsapatában azonban voltak olyanok is, mint Nyitrai Pt* tér, aki legtöbbször még egy mun;' kaegységet sem ért cl. így a műn- kacsapat tagjainak átlagos teljesíti ménye csak egy munkaegység volt naponta, ennyit is írtak a könyvbe. Ez nyilvánvalóan nem volt igazság gos. Mert egyetlen nap alatt Pataki Ferencnét, a helytelen munkaszer­vezés következtében 4 kg. rozstól, búzától, 40 dkg. árpától, és tekin* télyes mennyiségű burgonyától, ku­koricától, hagymától, szénától, cu­kortól, olajtól fosztották meg. Eny- nyi esett a zárszámadáskor egy munkaegységre. Ha a területet fel- osztották volna egyénekre, Pataki Ferencnének sokkal több munka­egysége lett volna és ennek meg­felelően nagy oh jövedelme. Amint ezt így a pártszer vezet a tagok elé tárta, maguk a szövetkezeti parasz­tok kérték: osszák fel a területet, hogy ne károsodjon senki. A nagy nyári munkák igen sok munkaerőt követelnek. Ezért a szövetkezet csak úgy tud boldogulni, ha a családtagok io résztvesznek a munkában. Ezen a téren is na»y nevelőmunkát kellett végeznie a pártszervezetnek, amíg sikerült biztosítani a szükségei munkaerőt. A pártszervezet sokfél« módon bizonyította be, hogy a csa. ládtagok munkába vonása nemcsak a szövetkezet számára hasznos, ha­nem a tagoknak is. így például szembeállította Mikulás István é* Sipos József keresetét. Mindkét szövetkezeti paraszt egyenlő nagy* ságú családdai rendelkezik, a gyer­mekek is körülbelül egyforma Idő. sek Az elmúlt esztendőben Mikulás István harmadmagával dolgozott a szövetkezetben, Sipos József pedig egyedül, bár a gyermekek otthon vannak és dolgozhattak volna a szövetkezetben. A zárszáimadáskoF aztán természetes, hogy megmutat­kozott a nagy különbség a két csa­lád jövedelme között. Mikulás 1st. ván csak terményből több, mint harminc mázsát vitt haza. Sipos József pedig csak 12-öt. Mikuláa Istvánnak jutott jónébány mázsa a szabadpiacra is, ami nagyban emelte a család jövedelmiét. Sipot Józsefnek i>edig nem. Sípos József tanult a tavalyi esetből, az idén már dolgoznak a család tagjai is 4 szövetkezetben. De nerucsak ezzel kőszül a szö­vetkezet a nagy nyári munkákra. Elkészítették például a munkák részletes tervét is: Mennyi terület jut egy kaszásra, a fogatok hol dolgoznak és menyi ideig. A Kos. sutbban öt na.p alatt akarják elvé­gezni az aratást. Persze, addig sem tétlenkednek. Most például erősen készülnek a rozs pötbeporzására. Tavaly né­hány holdon végezték csak, az idea minden táblán, mert a pótbepor.: zás meghozta a kívánt eredményt. Az idén pedig messze túl akarják szárnyalni a tavalyi temésho'zarocyt : A. I I Negyvenhat cséplőgép fog dolgozni megyénkben Bredjuk-módszerrel Megyénk gépállomásai mér a té­len hozzáfogtak a Eredj uk-fále gyorscsépl-ésre kijelölt cséplőgépek átalakításéhoz. Kijelölték már azo­kat a termelősaövetlkiezeíeket' is, alibi Bredjuk-módszer szerint fog­nak csépelni. A demeeseri gépállo­más Bre<y uk-csép lő gép je a deme- cseri Úttörő termeilőwzövetlkezicíjnól végez majd gyorscséplést. A tiiszavasvári gúpáliloimLs dol­gozói három cséplőgépet: alaki! tot- task át gvorscséplésrc. E-aek a ti- szadobi Táncsicst a tiszadiadai Bé­ke és a tiszavas várj Petőfi terme- lőszöretkiezetwál csépelnek. mnjd. Máris kijel/ü'lták a Bredjuk-féko módszerrel dolgozó cséplőgépeik fe­lelős vezetőit, akiík maguk szerve­zik meg a termelőszövetkezeteik: tagjai közül a szükséges munfea- csapa íokat Nagy gondot fordíts, mák a szérű, az asztagbk efthelye- zfeére, úgy, hogy egy heüiyem «£y beáilllítáissaí napi 400 mázsa ga­bona csipkését tudja elvégeani egy Bnedjuk-cséplőgép. A gywrscsépliős. nél is bevezetek az óKignaáSkooos módszert, hogy a rendéllbezásre át­ló időn (belül minden percet ki­használjanak. ­3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents