Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-23 / 119. szám

10Ü3 MÁJUS 23, SZOMBAT w s r> s. a n A IVcmet Béketanács főtitkárának nyilatkozata a koreai fegyver§ziiiiefi tárgyalásokról Répakapálás Berlin, (ADN). Heinz Willmann, ^ Nétnet Béke tanács főtitkára és a Bótee-Világtianács tagja nyilatkoza­tot adott az „ADN”*nck, az ame­rikaiaknak a panmindztíoni tárgya. lásokon alkalmazott halogató takti­kájával kapcsolatban, A nyilatko­zat a többi között a következőket mondja: Harrison amerikai tábornok új­ból kitért a koreaiad és kínaiak ja­vaslatainak megtárgyalása elől és különböző ürügyekkel elnapolta a tárgyalásokat. Közben Ei&önhower békeszólamokkal akarja megtévesz­teni az amerikai népet, Miközben az amerikaiak „leghfl­ségesebb szövetségesei” is a tárgya­lások folytatását követelik, miköz­ben az amerikai nép egyre nyíltab­ban síkraszáll a választási igére- ■ Uj-Dclhi, (Uj-Kína). A szerdán Új-Delhibe érkezett Foster Dulles amerikai külügyminisztert fekete zászlókkal és „Takarodj haza há- borús uszító Dulles!” — „Nem akarunk beavatkozást Ázsia ügyei­be!” — „Vessenek véget a koreai háborúnak !’* feliratú transzparen­sekkel felvonuló hatalmas tiltakozó tömeg fogadta az indiai főváros­ba n. sült Államok, Anglia és Francia- ország kormányfőinek június kö­zepére összehívott tanácskozását. A tanácskozás összehívásáról llené Mayer miniszterelnök a nemzet- gyűlés május 21-i ülésén nyilatko­zott. Hasonló nyilatkozat hangzott el íi küszöbönálló tanácskozásról Washingtonban és Londonban is. A tanácskozás színhelyéül a Bor Ibii­tek betartásáért, a háborús uszí- tók újabb provokációkkal igyekez­nek a koreai háborút kiterjeszteni és újabb konfliktusokat előidézni. A koreai nép éppen úgy, mint kí­nai szomszédja, következetes béke- politikát folytat. Willmann a továbbiakban hang­súlyozta: „Erősíteni kell a közvé­lemény nyomását az amerikai kor­mányra és csatlósaira, hogy azok kénytelenek legyenek a koreai tár­gyalásokat kedvező irányban íoly- tatni. Éppen ezért állott a Béke­világtanács irodája stockholmi ta­nácSlkozásálnak középpontjában a koreai kérdés, ezért fog a Béke­világtanács budapesti plenáris ülé­se is elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozni.” India Kommunista Fúrj: ja, a Forradalmi Szocialista l’árt és az országos haladó tömb képviselői május 18-án Delhiben „Szánjatok szembe Dulles-szar-bizottságot ala­kítottak. Május 17^én a Gandhi, téren mintegy tízezer ember gyűlt össze, hogy hangot adjon az ame­rikai külügyminiszter látogatása elleni tiltakozásának. Kalkuttában India Kommunista Pártja, 14 más Balod’al Párt, a dákat nevezték meg. Mint a jelen­tésekből látható, a hármas talál­kozó kezdeményezője Elsenhower elnök. Mayer nyila Ukoaata szerint az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország kormányfői találkozójá­nak az a célja, hogy ..kidolgozza e kormányok egységes álláspontját, azokkal a problémákkal kapcsolat­ban, amelyek a négyhatalmi érte- kszleten szobákéi'ülnek”. áll — egyöntetű határozatot hozott, amelyben követeli, adjon a francia kormány pozitív választ a Népek Békekorgresszusa B iaottságá n&k felhívására.« .Hasonló határozatot hozott több más franciaországi megyei ős vá­rosi békebizottság is. dolgozójának életéért és boldogsá­gáért, a boldogsághoz való jogáért Harcolunk. Ezért, amikor országokra és vá­rosokra 0‘»idolok, attól jártam, nem utcákra és házakra, gondolok, liá­nom emberekre és arra: mit gon­dolnák, mit éreznek, s Hogyan él­nek. Több mint negyedszázaddal ez­előtt jártam az lé gyesül t Államok­ban. Kisfiam, akkor még csak há­rom öves volt. Természetes, hogy vágyódtam Hazám. családom és kisfiam után. Természetes, hogy amikor a ncwyorki Parkban, Washington sugárútjain, vagy Chicago rakpartjain jártam, meg. megáiltam édesanyjukkal sétáló kisgyermekek mellett és ha volt időm, labdáztam is velük, vagy mulatságos macskákat és elefánto­kat rajzoltam nekik a homokba. jlfosí órájuk gondolok. Azokra az amerikaiakra% akik fiammal egy idősek, s közel 30 evesek. Igaz, az ö országukban elég süni a. köd, de, tudom és hiszem, hogy ez a. köd nem komát Hasíthat­ja el régi ismerőseim látását, áfáit minden szovjet ember, tudom, hogy az amerikai nép nem akar háborút. Van unokám is: a, fiam kisfia. És azoknak a kisgyerekeknek, aki'; a Riverside Drive-on versenyt futottak, szintén születtek gyerme­keik, Éppúgy, mint az én unokám­nak, nekik is nzt kívánom, hogy boldog legyén az életük, az ö bol­Wiltmann kiemelt«-, hogy Chur­chill angol miniszterelnök a közvé­lemény nyomására kénytelen volt elismerni, hogy a Kínai Népköztár­saság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság javaslatai, ame­lyet Molotov szovjet külügyminisz­ter nyilatkozata támogatott és ki- bővíteti, alapját képezik a koreai kérdés rendezésének. A világot átfogó békemozgalom­nak el kell érnie a koreai tárgya­lások folytatását, éppen úgy, mint ahogy ki kell kényszerítenie a né­met kérdés békés megoldásúval kapcsolatos tárgyalások megkezdő­sét. Ez a követelés áll a középpont­jában a békea kólóknak a Német Demokratikus Köztársaságiban és Nyugat-Németországban — fejezte be nyilatkozatát HMnz Willmann. Ku»nyir András, a tisza­da dal Jiékc termelőszövetkezet tag­ja, most brigádvezető. Arról isme­rik a, termelőszövetkezet tagjai, hogy szoj’galm-ns, munkás ember. Azért mertek rábízni a brigddvezc- test is. Kusnyir András ölessel, tolikapá­val a vállán igyekszik a faluból a nagyalkotású erőmű felé. Vájjon minek megy arra, ilyen felszeretés­sel? Csak nem, az erőmű hosszát akarja lemérnit Xem. A nagy építkezés közelében terül cl a Béke termelőszövetkezet birtoka. Ott fekszik a tengernyi cukorrépa-tábla, is, melynek két szélét dús termést igérö búzatábla szegélyezi. Oda. igyekszik most Kusnyir András. Újból fel akarja mérni a cukorrépa terület ót, éppen úgy, mint eddig minden kapásniivénnycl tette — és ki akarja számítani, hogy mennyi föld is lesz az, aminek a megmű­veléséről minden termelöszövetke- zc'.i tagnak gondoskodni kell. A tolikapát pihenőre helye­zi és annál szaporábban működ­teti az ölest. Mire a szövetkezet tagsága a. lucernakaszálás után megérkezik a répa földekre, akkorra mindenkinek megvan, már a maga területe. A földbevert karón név jelzi, hogy melyik parcella kié. Kusnyir András a maya számúra is hasított 1238 ölet éppúgy, mint a többiek számára. Amint elosz­tóttá a nagy tábla répát, szerszá­mot váltott„ Most következett aztán igazán a. munka. Még a ka­bát is lekerüU. Mire a tolikapával egyet, fordult a hosszú soron, ak­korra már ‘majdnem minden darab földben voltak. Igaz, most még mindenhol egy-egy ember verseny­zett a szomszédjával, mert a ráeső területen, nem volt kivel versenyez­nie, Mikor az óramutató megha­ladta a tizenkettőt, egyre többen sorakoztak a családtagok kifeló a földekre. Hozták az ebédet. Először Kusnyirnó jött a fines- kajával. Az asszony telt kosarat emelt a, karján, a fiúcska pedig egy ételhordót cipelt. Messziről fel­ismerték , hogy hol is dolgozik a családfő.’ Jött utánuk Pa,pp Itnré- liefe a felsége, meg Szovinczki 1st. vénné is. ök is ebédet hoztak. Kusnyir András alakját csakha­mar elnyeli a domb, mely a culcoi- répatábla közepén emelkedik. Rövid idő elteltével azonban újból feltű­nik magas, vékony alakja Most már visszafelé igyekszik. Mire a földvégére ér, akkorra már az asztalt helyettesítő föld meg van terítve. Finom bableves kínálja ma- gát- a munkában elfáradt Kusnyir Andrásnak. Kevés szó esik addig, míg az ebéd el nem fogy. Mikof aztán áz edény alján megcsörrent a kanál, megered Kusnyir András nyelve is. — Ugye Erzüók, szép ré­pánk vanf — szól hízelegve az asszonyhoz. — Jutott ebből a föld­ből inindnyájunhnak bőven . . . llogy kiosztottam, úgy 10 óra tájban le­hetett az idő, azóta, mindég toli- ka pózol, és még felére se értem el... Kern tudom mikorra egyelem ki egyedül , , Kasnyimé nem rútaszol, a, mel­lette lévő újságpapírral letakarta kosarát, még közelebb húzza, megá­hoz _ Megigazítja, rajta a. papírt. Úgy vigyáz rá, minth-a valami tit­kos dolgot őrizne benne — s köz- ben összemosolyog fiával. — Majd esek megcsinálod te is, mire más ... — Én nem, gondolom édesapám­ról azt, hogy utolsó lesz, — kap­csolódik a beszélgetésbe a, hetedik- osztályos fiúcska, akire nagj/on büszke az apja, mert az iskola leg­jobb tanulója. — Hát lehet, éppen utolsó nem leszek . . . Vannak már öntőiéin fia­talabbak is. akik jobban, bírják és többre haladnak . . . Nehezebben hajlik már az én csontom, mint 20 éves koromban. A beszélgetést a szmszérlAs l’apy Imre zavarja, meg éltshangjdval, amint figyelmezteti Kusnyir sz/mi­szédot, hogy „gyerünk már", mert soká lesz meg. A figyelmeztető szó után rágyújt még egy cigar eltérd, fiatalos mozdulatával letagadja a, hátamögött lövő több mint öt ven évet és újból mgkezdi a munkát, óit, ahol abbahagyta. Míg a sorok között halad, előre, az a, gondolat foglalkoztatja: „Ez az asszony még most sem változott meg, nem jön a csoportba dolgozni .. * ” Amint Kusnyir András alakját újból elnyeli a part, előkerül <i lcc- sár aljáról a, lMpircs. Kasnyimé a maga, és fiúcskája számára is ho­zott ef/yet-egyet. Mind a ketten munkához láttak. Most már luír- man ‘varinak a. .1288 öl cukorrépá­hoz . . . Pupp Iliire, mep Szovinosld István sincs egyedül. Az ő felesé­geik is munkához láttak, meg a többi szövetkezeti tagok asszonyai. A tarkaszokn/yákat csak úgy lebeg­teti a szél a répa sorai között. Úgy van ez rendjén, mikor a csar Iád minden tagja tudja, hogy fe­lelős a részére kiadott föld meg­munkálásáért. Ka, meg ha jobbam dolgoznak, többet is várhatnak* Kusnyirn-e útközben kiszámolta^ hogyha ök is segítenek, akkor négy­szer is bekapálják azt a földet, amit a csoport tagsága, a gondjaik­ra bízott. Márpedig a több kapd- lás jobb termést jelent. Azt je­lenti, hogy több kerül a zsákba munkaegységenként. Meg egyik es­tén csendes családi beszélgetésnél vacsora közben Kusnyirék ügy tér• vertek, hogy 100 mázsa cukorrépát termelne^ holdján. Akkor elmondta, a feleségének Kusnyir András is azt, hopp mit is fog a~ jelenteni az 0 számukra, ha 20 mázsával többet termelnek, mint amennyit a terme­lőszövetkezet tervbe vett. a 20 mázsa után járó cukor 25 száza­léka, Kusnyiróké lesz! Tudja ezt dm a szövetkezetben mindenki, azért igyekeznek a családtagok in a munkával ... Mikor Kusnyir visszatérve meg­látja. a dombról a. föld, végén szor­goskodó családját, vidám mosoly suhan át az arcán... PA PP JÚLIA. India népe Hatalmas tantetésehen és (öme^yaiíseken (iilahozlh Dlilies látogatása és az amerihai háborús politika ellen A barom nyugati nagyhatalom leMlkozOla Párizs, (TASZSZ). Párizsban hi­vatalosan bejelentették az Egye­Ä ímicis íloiiozéií kovelelik, hogy a kormány adjon pozitív választ a Hspsk Sskekonoresszusa Bízoifságának felhívására Párizs, (TASZSZ). A „l’Hmna- uité” jelentése szerint Franciaor­szágban széleskörű támogatásra ta­láltak a Népek Békekongr?sszusá- nak határozatai. Az Ain-msgyei békebizottság — amely kommunistákból, szocialisták­ból, radikálisokból, MŰI* tagokból Milliók akaratú Sohasem felejtem cl Tekin­get, Kantont és a nagy Kína sok más városát. Soha nem felejtem, el találkozásaimat a parasztokkal, munkásokkal, egyetemistákkal és a vidám iskolúsgyCrmekekkel. Kein felejtem cl azokat az embereket sem. akikkel többezer kilométert utaztam földön és a levegőben és akikkel őszinte jóbarátságot kötöt­tem. Peking nem hasonlít Moszkvára, a Jangce sem a Volgára, De olyan erős barátság fűz össze minket, mint a közeli rokonokat. És azért van ez így, mert közösek népeink céljai, s az út, amelyen haladunk. Az életfiez, szabadsághoz való jog tekintetében nincsenek a föl­dön kis népek és jelentéktelen em­berek. Nem nevezheti magát em­bernek, aki nem ismeri et másolt jogát a, boldogsághoz. 1 mikor mi évről-évre növeljük terméseredményeinket, egyre több ércet bányászunk, vasútvonalakat, gyárakat, üzemeltet, lakóházakat, egyetemeket, színházakat építünk, azt minden szovjet ember boldog- «■iga érdekében tesszük. Amikor újabb árleszállítás Firlénik, az az egész nép munka- * . ereiről tanúskodik és gyümöl- i scit mindenki élvezi. Amikor a szovjet nép, kormá­nyunk és pártunk a népek közötti barátságért, a nemzetközi kérdé­sek békés megoldásáért harcol, az azt jelenti, hogy a világ minden Brazília súlyss oazdasáyí nehézségekkel küzd fíondon, (MTI). A „Financial Times” című angol burzsoá lap egyik cikke Brazillá gazdasági ne­hézségeivel foglalkozik. „Brazília mezőgazdaságában egyes helyeken nagy károkat okozott az aszály, más helyeken pedig az áradás. Északon az evenként visszatérő szárazság egész községek lakosait kényszerítette arra, hogy hagyják el földjeiket. A „Financial Times” a továb- biabban arról ír, hogy Brazíliában „olyan meredek vonalban emelked­nek a létfenntartási költségek, ami. lyen emelkedésre még egyetlen or­szágban sem volt példa a háborá óla. Rió de Janeiróban az árak 1951 óta harminchat százalékkal emelkedtek. Az utóbbi időben az áremel­kedés tovább gyorsult. Egyes alap­vető élelmiszerek ára egy év alatt csaknem megkétszereződött. dogságuk az ö szüleiktől, szüleik­nek békéért vívott harcától függ. Sok szomorúságot láttam Irán­ba, n. Láttam gyermekeket, amint nehéz munkát végezlek a mezőkön és szövőgyáraiban. Mint a világon minden gyermeknek, az iráni gyer­mekeknek is joguk van a simoga- tusra, otthonra, éleire, orvosi keze­lésre cs tanulásra. Tudom, hogy szüleik ki is fogják harcolni e jo­gokat gyermekeik számára l/fíSKlgr) II (fit i o /„• Drezdára. . 1: egyik bolt kirakatában játék­szereket és babákat állítottak ki, amelyek egy háborúban lerombolt ház óvóhelyéről kerültek elő. .1 babák kis (fazdái megfulladtak a tűzvész füstjében. A babák megmaradtak. A kirakat fölött ez a felirat állt: „Akadályozzátok meg a háborút. Harcoljatok a gyermekek élctéérl'\ Mi% szovjet cmb'Vck, n világ összes p.cflővcl cuyiHt mindent meg- teszünks hogy ne legyen háború, hogy ne öljenek meg gyerekeket, hogy szüleik ne hagyják őket ár­ván. Hisszük, hogy a béke és a barát­ság napfénye szétoszlatja a hazug­ság és a bizalmatlanság ködét. Hisszük, hogy kiderül az ég a: egész világ felett. Biztosíték erre száz- és százmilliók békeakarata. (Készlet Szergrj Obrazcov cik- k éből.) szaksáéi’ve »etek és a t ö m egs /terv u »o - tek közösen tiltakozó gyűlést ren­deztek Dulles Indiába érkezésének napján. A« gyűlés után tüntetésre került sor és a felháborodott tün­tetők nyilvánosan elégették Dulles arcképét. líombuyha n „ tüntetők hét mór- fölei hosszú menetben vonultak nz amerikai konzulátus épülete elé, hogy tiltakozzanak Dulles látoga­tása ellen. A* „éber46 mezőgazdász Levelet kaptunk a tiszaszalkai gépállomás dolgozóitól, akik vers­ben bírálják meg Lapp elvtárs, vezető mezőgazdászt, aki ellenőrzés helyeit elaludt egyik brigádszalláson. A versben elmondják, „haj- nali” 8 órakor Bapp elvtárs úgy kezdte a napot, h°sy a brigádszáliá- sou pihenni tért. Nyugodtan aludt késő délutánig. Akkor lett nyugta­lan, mikor kiderült, hogy nemcsak az ebédet alndta el, de a vacsorája is veszélyben van. Mert míg ö aludt, eltűnt az aktatáskája. Benne a jó falatok, no meg a tervek ,s egyéb iratok. — Okulóaul in .alábbi sorokkal fejezik be a verset: „Megy a rendőrségre, onnan a. tanácsra, De csak nem kerül meg az aktatáskája. Oda van a táska, benne a szép tervek, Hogy ezután aludni, hova, merre menjek. Beregszászi, Csindiós, tőlem tanuljatok, A brigádszálláson cl ne aludjatok.” KernéiJUk, „ctnceak Beregszászi és Csinálosi, de Pajyp elvtáre íata­nult a versikéből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents